A Budapest100 a Nyitott Házak Hétvégéjén visszatér a gyökereihez, idén ismét a százéves házaké lesz a főszerep.

Csehország lakáspiacát a tavalyi évben megújult tranzakciós aktivitás, erős áremelkedés, masszív jelzáloghitel-bővülés és tartós kínálati oldali korlátok jellemezték – véli Marie Bydžovská, az Euroconstruct cseh elemzője.

A kínai Beihai University of Art and Design rektorhelyettese, Zheng Nianyi Doctor Honoris Causa címet, prof. Fabrizio Finucci, a Roma Tre Egyetem Építészeti Karának egyetemi docense pedig címzetes egyetemi tanár címet kapott a Pécsi Tudományegyetemtől.

A Perzsa-öböl térségének kortárs építészetét járja körül a Metszet első száma, amely március elején megjelent.

Smiljan Radić chilei építész lett a 2026-os Pritzker Architecture Prize díjazottja olyan épületeiért, amelyek „azonnal felismerhetők, mégis fogalmilag nehezen megragadhatók”.

Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.

A megújult Gellért-hegyi Citadella március 28-án, szombaton nyílik meg a nagyközönség előtt. Az épületegyüttes mindenki számára nyitott, ingyenesen látogatható belső közparkkal, kilátóteraszokkal és új szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

A kínai gépgyár udvarán álló vörös beton kiállítótér nagyvonalúan, egyben mérnöki precizitással köti össze a hely egyes elemeit.

A hétvégét Budapesten töltötte a Párizsban élő, libanoni származású világhírű építész, Lina Ghotmeh, és reméli, hogy a júniusi kongresszusra ismét el tud jönni. Érdekes, melyik épületeket látogatta meg – és nem is csak épületeket!

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

A kortárs építészet egyik legambiciózusabb nemzetközi tervpályázata zajlik jelenleg Rotterdam városában: a „A New Wonder of the World” (A világ új csodája) elnevezésű kezdeményezés célja egy olyan ikonikus, fenntartható építészeti jelkép létrehozása, amely képes inspirálni a klímaváltozás elleni társadalmi cselekvést.