Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni. Következik a sorozatzáró cikk.

Christoph Ingenhoven szingapúri épületegyüttese a központjába helyezett oázissal a magasházas beépítések új modelljét vetíti elő.

A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

A kortárs építészet nem feltétlenül az ikonikus forma létrehozásáról szól. Egy olyan korban, amikor sok épület vizuális jelenléttel akar kitűnni, a mexikói dombok között rejtőzködő ház az önkorlátozás gesztusát választja.

A Dunakeszi Diáknegyed egyik legfontosabb tervezői célkitűzése az volt, hogy a két oktatási intézmény ne csupán funkcionálisan kapcsolódjon egymáshoz, hanem valódi közösséget alkosson. 

Az MVRDV Eindhoven szívében elkészült lakótömbje új karakterrel gazdagítja a történelmi városnegyedet, miközben fenntartható városi sűrítésre is kísérletet tesz.

„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.

Vitaestsorozatot indított a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a hazai műemlékvédelem jövőjéről. A június 4-ei alkalmon a szakma és a társadalom közötti kapcsolat, elsősorban a műemlék-felújítások finanszírozása és reprezentációja volt a téma.

A rendhagyó idei Nemzetközi Építészkongresszusnak nemcsak az időpontja rendhagyó, de a helyszíne is: az eredetileg tervezett és előkészített, parametrikus gimnáziumi épület, a Jedlik Ányos Gimnázium helyett a rendezvény egy közeli csarnokban lesz, de az épületlátogatás nem marad el, sőt – így nyitottá válik.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében.