A Művészetek Völgye programsorozatán belül megrendezésre került egy építészeti kiállítás, amely az elmúlt évek népi építészeti alkotótáborainak munkáit hivatott bemutatni.

Új városrészt alakít ki az Atenor a Kána-tó partján Újbudán, ahol az épületeket minden irányból zöld veszi körül. A fejlesztés második ütemének épületeit a tó, a Hosszúréti-patak, a nádas és a Kamaraerdő természeti adottságaira építve tervezték meg, emberléptékű beépítés és folyamatos mozgást idéző tömegformálás jellemzi.

Városi találkozóponttá alakították át a korábban áthaladásra szolgáló területet az Allee Váli utca felőli főbejáratánál. A tervezők a gyalogosforgalom és a térhasználat elemzése után olyan közösségi teret hoztak létre, amely néhány percre kiszakítja az arra haladókat a mindennapok rohanásából, és megállásra, kikapcsolódásra invitálja őket.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Idén is kiemelkedő érdeklődés mellett zárta a 2026-os általános felvételi eljárást a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK). Szeptembertől 724 új hallgató kezdi meg tanulmányait a kar magyar nyelvű képzésein, hozzájuk pedig várhatóan mintegy 160 külföldi diák csatlakozik.

„A jó építészet nem csak a formáról, hanem az emberi élményre való tervezésről is szól” – mondják. Az építészek a valós élethelyzetekre terveznek: egy családnak, akinek csendes gyerekszobára van szüksége, egy szakembernek, akinek koncentrált otthoni irodára van szüksége, vagy egy ügyfélnek, aki szigorú költségvetéssel újít fel.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.

A kültéri árnyékolás akkor tölti be igazán a szerepét, amikor nem csupán a homlokzat vizuális elemeként jelenik meg, hanem műszaki teljesítményével is hozzájárul az épület komfortjához és fenntartható működéséhez.

A Ferenciek terén álló északi Klotild-palota több mint egy évszázada meghatározó eleme Budapest városképének. Az épület luxusszállodává történő átalakítása egyszerre jelentett műemléki helyreállítást, szerkezeti kihívást és belsőépítészeti feladatot. A teljes rekonstrukciót a DVM vezette generáltervezőként és kivitelezőként.

Az óvodások előre beültetett fűmagos dobozokba emberkékkel, virágokkal házat készítenek, a kisiskolások újra-hasznosított tejesdobozból kiskertet, dekorgumiból hűtőmágnest, zsugorkából nyakláncot varázsolnak, és azt vitatják meg, hogy miért is jó, ha zöldebb egy város, ők maguk miként tudnak részt vállalni ebben a folyamatban.

A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.