Épületséta Kokas Lászlóval, a Kokas Műterem Kft. vezető tervezőjével, a Hild-villa felújításának generálkivitelezőjével. A bejárás során kiderül, hogy az építés néha bontással kezdődik, fény derül az úgynevezett áldozati vakolat szerepére, és még arra is, milyen szerepe volt egy égve felejtett villanynak a villa történetében.

Stockholmban épül a világ legnagyobb fából készült városa. A több mint 250 000 m²-es területen 2000 lakás és 7000 irodatér, valamint változatos közösségi terek és zöld területek valósulnak meg.

Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatóak.

Magyarország első, világeseményre tervezett atlétikai stadionja múltat és jövőt kapcsol össze. Nevét egy olimpiai bajnok hagyományához köti, használatában városi térré válik. Építészeti karakterét a szerkezet adja: nem rejtett technika, hanem olvasható forma – amely az esti megvilágításban válik igazán láthatóvá: a stadion ilyenkor megszólal.

Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román elemzője szerint ezeket a trendeket érdemes figyelni Románia lakásépítési piacán idén: az építési költségek bumerángszerű növekedése, a bérek és a fogyasztás csökkenése, a társasházak iránti jelentős érdeklődés, a kisebb méretű lakások és a jelzáloghitelektől való nagyobb függőség.

Megkapta a Lake11 lakópark első ütemének 22 lakást magába foglaló, negyedik épülete a használatbavételi engedélyt, így az elkészült lakások száma elérte a 265-öt. A lakópark összesen öt ütemben valósul meg 18 épülettel, így a projekt hosszabb távon meghatározó lakófejlesztés a térségben.

A Körszálló ma ugyanúgy áll, mint építése idején: szerkezetig visszabontva. Csakhogy most nem nő, hanem eltűnik – egy zárt, kontrollált technológiával, amely szintről szintre fejti vissza a házat. Ami kívülről alig látható, az belül zajlik: egy épület története fordul meg. És ezzel együtt egy korszak is új értelmet kap.

„A mi campusunk” kiállítás a BME építészhallgatóinak terveiből ad válogatást. A bemutatott munkák különböző léptékben vizsgálják az egyetem területét: új épületek, belső terek és campusléptékű átalakítások jelennek meg egymás mellett.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.

A Perzsa-öböl térségének kortárs építészetét járja körül a Metszet első száma, amely március elején megjelent.

Smiljan Radić chilei építész lett a 2026-os Pritzker Architecture Prize díjazottja olyan épületeiért, amelyek „azonnal felismerhetők, mégis fogalmilag nehezen megragadhatók”.