A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Vitaestsorozatot indított a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a hazai műemlékvédelem jövőjéről. Az október 19-ei alkalmon az egyházi műemlékek speciális helyzetéről beszélgettek a felkért szakemberek, az est szervezője az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület és a Möller István Alapítvány.

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja 22. alkalommal díjazza a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat. A finalisták november 6-án mutatják be munkájukat a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből álló médiazsűri és a nagyérdemű előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A közönségszavazás és a jegyértékesítés elindult.

A tervezők úgy hoztak létre megfizethető lakásokat, hogy az eredeti lakásszám megkettőzése nem ment az építészeti minőség rovására.

Bár a holland kormány célja évi 100 000 lakás építése, az új lakások száma alig több mint évi 70 000. Ezért a nagyjából 30 000-es lakáshiány pótlására olyan gyakorlatokhoz fordultak, mint az üres irodák átalakítása, a nagy lakások felosztása és a ráépítés. Ennek ellenére a meglévő lakásállomány nettó bővülése tavaly 11 000 lakás alá csökkent.

2026. október 2-án a Pesti Vigadó dísztermében ünnepelte ötvenéves fennállását az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar által életre hívott Népi Építészeti Tudományos Diákkör.

Az elmúlt években nemcsak a költségek, a technológiai elvárások és a projektek összetettsége változott meg az építőiparban, hanem a megrendelők és a kivitelezők viszonya is. Kontrolláltabb, dokumentáltabb és transzparensebb működés veszi át a korábbi együttműködések helyét.

Leállt a Budavári Palota északi szárnyának rekonstrukciója, a közismertebb nevén "A" épületként emlegetett, a közelmúltban nagy mértékű bontáson és építésen átesett épületszárny építkezéséről a kivitelező szeptember 30-áig köteles levonulni.

Az építész stílusokat bátran keresztező könnyed londoni lakóház önmagán túlmutató üzenetet hordoz korunk építészete számára.

A rendezvény ezúttal is a fenntartható építészet, a közös alkotás és a természetközeli gondolkodás jegyében valósult meg.

2026. ősz. Aszályos nyáron vagyunk túl, természet alapú megoldásokkal ismerkedünk, megépült a fenékküszöb, virágzik a műfűbiznisz, alakul az erdőkert, biodiverzitás, no-till, pazarlás, kiszáradt a kút, hősziget, vízépítési biotechnika, hőkupola, magas vérnyomás, légszomj… Zaj van. Baj van. Polikrízis van. Cselekvési és szemléletváltási kényszerben vagyunk.

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?