A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Vitaestsorozatot indított a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a hazai műemlékvédelem jövőjéről. Az október 19-ei alkalmon az egyházi műemlékek speciális helyzetéről beszélgettek a felkért szakemberek, az est szervezője az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület és a Möller István Alapítvány.

Élénk nemzetközi szakmai érdeklődés kíséri a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Építész Szakmai Intézete, valamint a Breuer Marcell Építészeti Doktori Iskola oktatóinak és kutatóinak 2019 és 2025 között készült munkáiból összeállított Pécsi Merítés című kiállítást, amely idén a PTE Egyetemi Kultúráért Díját is kiérdemelte.

Az ÉVOSZ 2026. október 1-jei tanácskozásán ismertetett szabályozási és intézményi irányok az építésgazdaság jövőjét vázolják fel. Ezek egyelőre nem végleges döntések; megvalósításukhoz jogalkotási, közbeszerzési, költségvetési és programdöntések szükségesek.

A Bánáti + Hartvig Iroda műhelyében rendezett beszélgetésen [01] két iskola és két eltérő pedagógiai modell került egymás mellé. A Budapesti Német Iskola és a Budapest School nagymarosi épülete azt mutatja meg, hogyan válhat egy oktatási elképzelés térré – ezúttal kis léptékben, fából, beton nélkül.

Különösen japán történet, ha egy gyerekkori fantáziából egyszer csak építészeti program lesz: mi lenne, ha valóban be lehetne bújni egy Poké Ballba?

Budapest XIII. kerületében, a Reitter Ferenc utcában épül egy 16 lakásos társasház, amelynek szerkezetét szinte teljes egészében előregyártott Leier elemekből, illetve egymáshoz kapcsolódó szerkezeti rendszerekből állítják össze. Helyszíni zsaluzott monolit szerkezetet gyakorlatilag nem alkalmaznak.

A nagyvárosi luxus árnyéka vetül a kis templomra, miközben örökségének megőrzéséért, jelenlétéért küzd.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Az óvodások előre beültetett fűmagos dobozokba emberkékkel, virágokkal házat készítenek, a kisiskolások újra-hasznosított tejesdobozból kiskertet, dekorgumiból hűtőmágnest, zsugorkából nyakláncot varázsolnak, és azt vitatják meg, hogy miért is jó, ha zöldebb egy város, ők maguk miként tudnak részt vállalni ebben a folyamatban.

„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.