A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Nagyapám Háza népi építészeti képzések 2. előadásán bemutatásra kerültek a víz- és hőszigetelés nélküli történelmi épületeink korszerűsítésének, felújításának, renoválásának lehetséges megoldásai, hagyományos építőanyagok segítségével. Vizesedés, vakolatválasztás, lélegző mészpadló, kender mint építőanyag, kivitelezői tippek...

Az év nem indult rosszul az építőiparban, az első negyedéves Aktivitás-Kezdés nem nagyon maradt el a 2025 azonos időszakában mérttől. Ugyanakkor a magasabb számokban jelentős szerepet játszott a Paks 2 5-ös blokkjához kapcsolódó alapozási munkák elindulása, ami árnyalja a kedvezőbb képet – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Visszafordíthatatlan károkat okozhat az építészeti emlékekben, műemlékekben, ha megfelelő szakértelem nélkül kezelik vagy újítják fel azokat.

Életének 88. évében, május 19-én elhunyt Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök. A sokoldalú építész a Tervlap.hu rendszeres szerzője is volt.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

Elképesztően nagy érdeklődés övezte a 2026. május 4-én, hétfőn megrendezett RÉKE-estet, amely nemes egyszerűséggel a Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről címet viselte.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

2026 májusában Budapest ad otthont a Baumit Life Challenge nemzetközi díjátadónak, amely Európa leginspirálóbb homlokzatait állítja reflektorfénybe. A rangos eseményhez kapcsolódóan már elindult a közönségszavazás is, amely lehetőséget ad arra, hogy a nagyközönség is alakítsa a döntést, mely épületek kerüljenek a figyelem középpontjába.

Az Európai Bizottság és az Europa Nostra kihirdette az Európai Örökség-díj / Europa Nostra-díj 2026-os nyerteseit, amelyeket az EU Kreatív Európa programja társfinanszíroz. Idén Európa legrangosabb örökségvédelmi díjait 30 példaértékű projekt és 18 országból származó kiemelkedő pályázó projekt kapja meg. Az idei nyertesek között szerepel a Magyar Állami Operaház a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Most érdemes felvenni Öko-logikus építészet és Szivacsváros (MÉK 2026/8) című online képzésünket, mert azon belül meghallgatható Bardóczi Sándor főtájépítész Szivacsváros című előadása, amely a városi terek vízgazdálkodásának új útjait mutatja be.