Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Kovács Csaba Ybl-díjas, Prima Primissima díjas építész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) megbízott rektora nyerte el az egyetem rektorjelölti pozícióját – közölte a MOME.

Amikor egy ipari funkcióra tervezett épületből korszerű irodatér születik, az átalakítás egyik legnagyobb kihívása gyakran nem a belső kialakítás, hanem a megfelelő komfort megteremtése. Az MVM Gázművek Salgótarjáni úti telephelyén megvalósult projekt jól mutatja, hogy a korszerű árnyékolástechnika nemcsak energetikai és használati problémákra ad választ, hanem az épület karakterének formálásában is kulcsszerepet játszhat.

A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.

Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet meghatározó alakja 2026 májusában, 64 éves korában hunyt el.

Új szakaszához érkezett a közel 900 lakást magába foglaló Lake11 városnegyed-fejlesztés, amely hosszú távon jelentős zöldfelületekkel és új közösségi infrastruktúrával formálja át az újbudai Kána-tó környezetét.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Nagyapám Háza népi építészeti képzések 2. előadásán bemutatásra kerültek a víz- és hőszigetelés nélküli történelmi épületeink korszerűsítésének, felújításának, renoválásának lehetséges megoldásai, hagyományos építőanyagok segítségével. Vizesedés, vakolatválasztás, lélegző mészpadló, kender mint építőanyag, kivitelezői tippek...

Újraértelmezhető-e a kolostor a 21. században, megtartva a befelé fordulást, egyúttal átjárhatóságot biztosítva?

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

A német kormány április végén hagyta jóvá a jövő évi költségvetést és a 2030-ig tartó általános pénzügyi tervet. A következő négy évben, a pótköltségvetésekkel együtt, évente mintegy 200 milliárd euró új hitel felvételére kerül sor. Feltételezhetnénk, hogy emiatt hatalmas beruházási hullám jön, de vajon jön-e?

Elképesztően nagy érdeklődés övezte a 2026. május 4-én, hétfőn megrendezett RÉKE-estet, amely nemes egyszerűséggel a Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről címet viselte.