Életének 88. évében, május 19-én elhunyt Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök. A sokoldalú építész a Tervlap.hu rendszeres szerzője is volt.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

A Metszet Perspektíva következő kisfilmje a WELL Residence minősítést mutatja be.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Elképesztően nagy érdeklődés övezte a 2026. május 4-én, hétfőn megrendezett RÉKE-estet, amely nemes egyszerűséggel a Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről címet viselte.

Beépített tetőterek és hasznosított tetők kerültek terítékre a 2026. április 23-ai Építész Tervezői Napon az Etele Plaza mozitermében.

Idén nyáron a horvát gazdaságot, beleértve az építőipart is, komoly károk fenyegetik. Ezek egyelőre nem mélyrehatóak, ez azonban június közepére, sőt, akár május végére is jelentősen romolhat, mind a tényleges kár, mind a veszélyérzet tekintetében. Sok tényező játszik szerepet, melynek egy oka van: az amerikai-izraeli-iráni háború.

Európai és magyar példák sorát mutatjuk be a Metszet 2. számában – ezúttal a családi házak és a többlakásos lakóépületek témakörét járjuk körül.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

Londonban megnyílt a Victoria és Albert Múzeum új épülete, mely generációváltást kezdeményez, a huszonegyedik század kihívásaival próbál szembesülni.

Az iráni konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros lezárása sokkolta a globális energiapiacokat. Az európai építőipar számára ez 2022 elejére emlékeztet, amikor Oroszország ukrajnai inváziója példátlan energiaár-emelkedést váltott ki, amely gyorsan begyűrűzött az építőanyagárakba. De vajon megismétlődhet-e a 2022-es energiasokk?