2026. 1. félévében nőttek a török építési költségek, a lakásár-növekedés reálértéken lassult, az engedélyek száma nőtt az állami lakásépítési programoknak köszönhetően. A 2. negyedév azonban már gyengébb volt az építési engedélyekben és az építési teljesítményben, így nem lehet tudni, hogy ezek a programok fenntartják-e a lakásépítés növekedését.

A Covid utáni fellendülés és a Superbonus program kivételes bővülést hozott az olasz építési teljesítményben. A Cresme szerint ez a jövőben is így maradhat az állami beruházások, a felújítások és az új építések miatt. A digitalizáció, a modern építési eljárások viszont strukturális, technológiai átalakulást és foglalkoztatási átrendeződést hoznak.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Ahogy minden nyáron, az Eltinga (EECFA Research) most is megvizsgálta, hogy az Európai Bizottság hogyan látja az EECFA országait. A 2025 őszi és a 2026 tavaszi előrejelzés közötti főbb változásokat ebben a cikkben foglalta össze Tancsics Tünde, az Eltinga elemzője.

Az EECFA idén nyári építési piaci előrejelzését június 22-én adta ki. A nyári előrejelzés fő üzenete, hogy 2028-ig mindkét régió megtarthatja a tavaly elért magas építési teljesítményt. Az előző előrejelzéshez képest ez a délkelet-európai régióban valamivel kevesebb pesszimizmust, míg a kelet-európai régióban valamivel kevesebb optimizmust jelent.

Az Euroconstruct új előrejelzése szerint az európai építőipar kilátásai továbbra is óvatosan pozitívak, és a növekedés valamivel lassabb lehet a korábban vártnál. A hormuzi válság jelentős hatással van a globális gazdaságra, az energiaárakra, az inflációra és a kamatlábakra, olyan tényezőkre, melyek nagyban befolyásolják az építőipari keresletet.

Az év nem indult rosszul az építőiparban, az első negyedéves Aktivitás-Kezdés nem nagyon maradt el a 2025 azonos időszakában mérttől. Ugyanakkor a magasabb számokban jelentős szerepet játszott a Paks 2 5-ös blokkjához kapcsolódó alapozási munkák elindulása, ami árnyalja a kedvezőbb képet – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

A német kormány április végén hagyta jóvá a jövő évi költségvetést és a 2030-ig tartó általános pénzügyi tervet. A következő négy évben, a pótköltségvetésekkel együtt, évente mintegy 200 milliárd euró új hitel felvételére kerül sor. Feltételezhetnénk, hogy emiatt hatalmas beruházási hullám jön, de vajon jön-e?

Idén nyáron a horvát gazdaságot, beleértve az építőipart is, komoly károk fenyegetik. Ezek egyelőre nem mélyrehatóak, ez azonban június közepére, sőt, akár május végére is jelentősen romolhat, mind a tényleges kár, mind a veszélyérzet tekintetében. Sok tényező játszik szerepet, melynek egy oka van: az amerikai-izraeli-iráni háború.

Az iráni konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros lezárása sokkolta a globális energiapiacokat. Az európai építőipar számára ez 2022 elejére emlékeztet, amikor Oroszország ukrajnai inváziója példátlan energiaár-emelkedést váltott ki, amely gyorsan begyűrűzött az építőanyagárakba. De vajon megismétlődhet-e a 2022-es energiasokk?

Dejan Krajinović, az EECFA szerb elemzője szerint a belgrádi metró építése a legnagyobb mélyépítési projekt Szerbiában és a következő évek gazdasági növekedésének egyik fő mozgatórugója lesz. Bár a projekt évekig késett, a kezdés most már biztos: az előkészítő munkálatok már javában zajlanak.