Vitaestsorozatot indított a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete a hazai műemlékvédelem jövőjéről. A június 4-ei alkalmon a szakma és a társadalom közötti kapcsolat, elsősorban a műemlék-felújítások finanszírozása és reprezentációja volt a téma.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében. 

Mit jelent ma utazni egy olyan világban, ahol minden hely elérhető, de egyre kevesebb élmény valódi? A FabrianoInAcquarello nemcsak egy nemzetközi akvarellfesztivál, hanem egy működő modell arra, hogyan válhat a város az alkotás közegévé, az utazás pedig részvétellé. Egy kortárs Grand Tour, ahol a résztvevők nem nézők, hanem alkotók.

A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.

Felújításokkal foglalkoztunk a tavaszi évadot befejező tervezői napon május 22-én, csütörtökön. A felújításokkal kapcsolatos speciális anyagok, szerkezeti, rögzítési megoldások mellett több a közelmúltban elkészült felújítást is bemutattak a konferencia előadói az Etele Plaza mozitermében. A nap levezető elnöke Németh Csaba mesteroktató volt (BME Épületszerkezettani Tanszék).

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Visszafordíthatatlan károkat okozhat az építészeti emlékekben, műemlékekben, ha megfelelő szakértelem nélkül kezelik vagy újítják fel azokat.

Életének 88. évében, május 19-én elhunyt Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök. A sokoldalú építész a Tervlap.hu rendszeres szerzője is volt.

Újraértelmezhető-e a kolostor a 21. században, megtartva a befelé fordulást, egyúttal átjárhatóságot biztosítva?

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.