A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által szervezett vitaestsorozat június 10-ei alkalmának témája a műemléki hatóság, a hatósági munka volt. A felkért résztvevőkö kívül a közönség sorai közül is számos szakember megosztotta tapasztalatait.

Az Euroconstruct új előrejelzése szerint az európai építőipar kilátásai továbbra is óvatosan pozitívak, és a növekedés valamivel lassabb lehet a korábban vártnál. A hormuzi válság jelentős hatással van a globális gazdaságra, az energiaárakra, az inflációra és a kamatlábakra, olyan tényezőkre, melyek nagyban befolyásolják az építőipari keresletet.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében. 

Mit jelent ma utazni egy olyan világban, ahol minden hely elérhető, de egyre kevesebb élmény valódi? A FabrianoInAcquarello nemcsak egy nemzetközi akvarellfesztivál, hanem egy működő modell arra, hogyan válhat a város az alkotás közegévé, az utazás pedig részvétellé. Egy kortárs Grand Tour, ahol a résztvevők nem nézők, hanem alkotók.

Életének 88. évében, május 19-én elhunyt Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök. A sokoldalú építész a Tervlap.hu rendszeres szerzője is volt.

Újraértelmezhető-e a kolostor a 21. században, megtartva a befelé fordulást, egyúttal átjárhatóságot biztosítva?

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.

2026. március 17-én ünnepli alapításának kétszázadik évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ. Ezen a napon, 1826-ban ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy az a nemzet művelődésének szolgálatába álljon. Ez a nagylelkű adomány lett az intézmény gyűjteményének alapja, és egyben annak a szellemi közösségnek a kezdete, amelynek örökségét ma is érdemes őrizni.

A hétvégét Budapesten töltötte a Párizsban élő, libanoni származású világhírű építész, Lina Ghotmeh, és reméli, hogy a júniusi kongresszusra ismét el tud jönni. Érdekes, melyik épületeket látogatta meg – és nem is csak épületeket!