Tokióban járva gyakran bukkanhatunk kortárs brutalista foghíjbeépítésekbe, melyek homlokzati játékokkal oldják a beton ridegségét, olykor elvont utalásokat téve a környezet táji vagy kulturális értékeire.

Évtizedek óta erre a kérdésre keresi a választ a szakmai közéletben a stabilitást és folytonosságot jelentő Év háza, a legismertebb és legelismertebb független építészeti díj bíráló bizottsága. Idén a mátrai tájba simuló nyaraló és az etyeki egészségház lettek a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt épületek.

A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

A tervezők úgy hoztak létre megfizethető lakásokat, hogy az eredeti lakásszám megkettőzése nem ment az építészeti minőség rovására.

Élénk nemzetközi szakmai érdeklődés kíséri a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Építész Szakmai Intézete, valamint a Breuer Marcell Építészeti Doktori Iskola oktatóinak és kutatóinak 2019 és 2025 között készült munkáiból összeállított Pécsi Merítés című kiállítást, amely idén a PTE Egyetemi Kultúráért Díját is kiérdemelte.

2026. október 7-én délelőtt, a Magyar Építészek Háza – Kós Károly teremben került sor a rendezvényre, amelyen az idei díjazottak mellett a Brick Award történetéről és a Wienerberger újdonságairól is szó esett.

Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?

A minisztérium válaszolt, a cikket eszerint frissítettük! A közelmúltban Szemerey Samu államtitkár több fórumon is megszólalt a várható változásokkal kapcsolatban, ezek alapján kirajzolódni látszik, mire számíthat az építész szakma. A sajtó forrásai mellett köszönjük Karé Krisztián segítségét a kamara rendezvényén elmondottak megismeréséhez.

Az ÉVOSZ 2026. október 1-jei tanácskozásán ismertetett szabályozási és intézményi irányok az építésgazdaság jövőjét vázolják fel. Ezek egyelőre nem végleges döntések; megvalósításukhoz jogalkotási, közbeszerzési, költségvetési és programdöntések szükségesek.

Az elmúlt években nemcsak a költségek, a technológiai elvárások és a projektek összetettsége változott meg az építőiparban, hanem a megrendelők és a kivitelezők viszonya is. Kontrolláltabb, dokumentáltabb és transzparensebb működés veszi át a korábbi együttműködések helyét.