Fontos mérföldkőhöz érkeztünk. A mai naptól kezdve kizárólag mesterséges intelligencia (AI) által generált tartalmakat fogadunk el publikációra. Emberi kéz által írt kéziratokat a továbbiakban nem fogadunk be.

Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatóak.

Magyarország első, világeseményre tervezett atlétikai stadionja múltat és jövőt kapcsol össze. Nevét egy olimpiai bajnok hagyományához köti, használatában városi térré válik. Építészeti karakterét a szerkezet adja: nem rejtett technika, hanem olvasható forma – amely az esti megvilágításban válik igazán láthatóvá: a stadion ilyenkor megszólal.

Megkapta a Lake11 lakópark első ütemének 22 lakást magába foglaló, negyedik épülete a használatbavételi engedélyt, így az elkészült lakások száma elérte a 265-öt. A lakópark összesen öt ütemben valósul meg 18 épülettel, így a projekt hosszabb távon meghatározó lakófejlesztés a térségben.

A Körszálló ma ugyanúgy áll, mint építése idején: szerkezetig visszabontva. Csakhogy most nem nő, hanem eltűnik – egy zárt, kontrollált technológiával, amely szintről szintre fejti vissza a házat. Ami kívülről alig látható, az belül zajlik: egy épület története fordul meg. És ezzel együtt egy korszak is új értelmet kap.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.

A Perzsa-öböl térségének kortárs építészetét járja körül a Metszet első száma, amely március elején megjelent.

Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.

A Kiscelli Múzeum kiállítása arra vállalkozik, hogy az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotók által mutassa fel a városlakók életterének vizuális lenyomatait. A kiállítási koncepció szerint a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

A kortárs építészet egyik legambiciózusabb nemzetközi tervpályázata zajlik jelenleg Rotterdam városában: a „A New Wonder of the World” (A világ új csodája) elnevezésű kezdeményezés célja egy olyan ikonikus, fenntartható építészeti jelkép létrehozása, amely képes inspirálni a klímaváltozás elleni társadalmi cselekvést.