Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?

A közelmúltban Szemerey Samu államtitkár több fórumon is megszólalt a várható változásokkal kapcsolatban, ezek alapján kirajzolódni látszik, mire számíthat az építész szakma. A sajtó forrásai mellett köszönjük Karé Krisztián segítségét a kamara rendezvényén elmondottak megismeréséhez.

Az építészi pálya ritkán egyetlen, egyenes vonal mentén épül fel. A tervezés mellett a kutatás, a szakmai kommunikáció, az oktatás,vagy éppen a vizuális kultúra is ugyanannak a gondolkodásnak különböző terepei lehetnek. Kazi Zsolt munkájában ezek az irányok párhuzamosan vannak jelen; a Tervlap portál vele készített interjút.

Az ÉVOSZ 2026. október 1-jei tanácskozásán ismertetett szabályozási és intézményi irányok az építésgazdaság jövőjét vázolják fel. Ezek egyelőre nem végleges döntések; megvalósításukhoz jogalkotási, közbeszerzési, költségvetési és programdöntések szükségesek.

Az Allee Corner közös területei 2025 év végén teljeskörűen megújultak: a földszinti és emeleti lobbyk új, kortárs arculatot kaptak, amelyben a természetes anyagok, a növények és festőművész által készített, egyedi falfestmény egyaránt megjelennek.

Építészkonferenciával ünnepelte százéves fennállását a Krisztus Király templom.

Rengeteg tudás és hosszú évek kutatásainak eredménye sűrűsödött abba a két órába, amelyben a főváros kilátásait, a közparkok, a vízhálózat, a városi élet jövőjét mutatták be az érdeklődő közönség számára 2026. szeptember 21-én délelőtt a Merlin Színház épületében.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium javaslattételi pályázatot hirdet a Pro Architectura díj 2026. évi odaítélése céljából, a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenység elismerésére.

Budapest XIII. kerületében, a Reitter Ferenc utcában épül egy 16 lakásos társasház, amelynek szerkezetét szinte teljes egészében előregyártott Leier elemekből, illetve egymáshoz kapcsolódó szerkezeti rendszerekből állítják össze. Helyszíni zsaluzott monolit szerkezetet gyakorlatilag nem alkalmaznak.

A szabadtéri színház különlegessége, hogy nem pusztán a tájba helyezett előadótér, a teljes építészeti koncepciót a madarak mozgása, repülése és az ember-állat kapcsolat határozza meg.

Dunánjárás címmel invitálta az érdeklődőket a HuGBC a Nemzetközi Zöld Építés Hete magyarországi programsorozatának megnyitójára és sajtótájékoztatójára. A Műegyetem rakpartról busszal vitték a résztvevőket, és csak útközben derült ki, hogy pontosan hová.

Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.