Az emlékkönyv bemutatója nem pusztán egy életmű felidézése volt. A rajzok, a családi történetek és a baráti visszaemlékezések együtt teremtettek teret egy személyiség körül. Egy este, ahol a múlt és a jelen egyszerre volt tapintható.

A BuildEXT 2026-ban is meghirdeti országos BIM diplomapályázatát az építő-, építész-, gépész- és villamosmérnök hallgatók számára. A kezdeményezés célja, hogy a digitális tervezési szemlélet már az egyetemi évek alatt valós, mérhető szakmai értékké váljon.

Az építészirodák nagy része már átlépett a "papírvilágból" a CAD-rendszerek felé, kevesebben haladtak tovább, a BIM tervezés világába. Pedig az élcsapat már az AI, a mesterséges intelligencia támogatott tervezéssel foglalkozik.

Tavasszal bemutatkoznak az MMA-MMKI Essentia Artis ösztöndíj végzősei, és most lehet jelentkezni az induló hároméves ösztöndíjra, építészeknek is. A kiállítás a Pesti Vigadóban nyílik majd február végén, a végzősök áprilisban tartanak előadást.

Noura Al-Sayeh, Lina Ghotmeh, Aziz Al Qatami, Anne Holtrop: olyan világhírű építészek jönnek Budapestre, akiknek nevéhez fűződik korunk egyik legfontosabb építészeti forradalma: az épített örökség újrafelfedezése, életre keltése kortárs építészeti eszközökkel – a Perzsa-öbölben.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Sophie Al Maria, Aziz Al Qatami és Khalid Al Gharaballi, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

Nyolc országból érkező ipari partnerek számára tart képzést Fenntartható Építőanyagok és Technológiák címmel a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK), amely a jövőben a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is elérhetővé teszi a tananyagot.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

A Béla király úti kormányvendégház ismét felbukkant a nyilvánosságban, árverési tételként, egy korszak zárult le. Számomra azonban nem egy ingatlan került kalapács alá, hanem egy HÁZ, amelyet megépítettem, és évtizedeken át nem mutathattam meg. Ez az írás először beszél arról, milyen olyan épületet tervezni, melynek feladata a láthatatlanság volt.

A Magyar Kultúra Napján ünnepélyes keretek között adták át Esterházy Péter felújított rómaifürdői otthonát, amely Vámos Miklós író kezdeményezésére, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának tulajdonosi szerepvállalásával, valamint a Market Építő Zrt. vezetésével 50 építőipari cég társadalmi felajánlásával született újjá. A villa a jövőben a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza (MIBA) Alapítvány kezelésében irodalmi alkotóházként működik.

A természeti világ megidézéseként a projekt egy hullámzó fal formáját ölti, amelyet olyan eszközként fogtak fel a tervezők, amely egyszerre felfed és elrejt, alakítja a mozgást, szabályozza a ritmust, és keretbe foglalja a közelség, a tájékozódás és a megállás pillanatait.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.