A szabadtéri színház különlegessége, hogy nem pusztán a tájba helyezett előadótér, a teljes építészeti koncepciót a madarak mozgása, repülése és az ember-állat kapcsolat határozza meg.

Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.

1970-ben Budapesten megnyílt az ország első, diákok számára létesített önkiszolgáló étterme. A Pajtás egyszerre volt válasz a gyermekétkeztetés gondjaira és egy új vendéglátási rendszer kísérlete. Története azt is megmutatja, miként formálja a kiszolgálás módja az étterem terét – egészen az utolsó, 2017-es ebédig.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Az utolsó ház reklámja befalja reggelire az építészetet, vagy ha jobban tetszik, az építészetet emeli át a marketing világába.

Városi találkozóponttá alakították át a korábban áthaladásra szolgáló területet az Allee Váli utca felőli főbejáratánál. A tervezők a gyalogosforgalom és a térhasználat elemzése után olyan közösségi teret hoztak létre, amely néhány percre kiszakítja az arra haladókat a mindennapok rohanásából, és megállásra, kikapcsolódásra invitálja őket.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

„A jó építészet nem csak a formáról, hanem az emberi élményre való tervezésről is szól” – mondják. Az építészek a valós élethelyzetekre terveznek: egy családnak, akinek csendes gyerekszobára van szüksége, egy szakembernek, akinek koncentrált otthoni irodára van szüksége, vagy egy ügyfélnek, aki szigorú költségvetéssel újít fel.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.

A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíjprogramja fennállása óta idén fontos mérföldkőhöz érkezett: a programra benyújtott érvényes pályázatok száma meghaladta a tízezret.