Ebben a sorozatban különböző tájegységeket járunk be és különböző épületeket, épülettípusokat ismertetünk Üzbegisztánból, mely ma Közép-Ázsia legdinamikusabban fejlődő, turisztikai, építészeti és műemlékvédelmi szempontból is releváns országa.

Városi találkozóponttá alakították át a korábban áthaladásra szolgáló területet az Allee Váli utca felőli főbejáratánál. A tervezők a gyalogosforgalom és a térhasználat elemzése után olyan közösségi teret hoztak létre, amely néhány percre kiszakítja az arra haladókat a mindennapok rohanásából, és megállásra, kikapcsolódásra invitálja őket.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Idén is kiemelkedő érdeklődés mellett zárta a 2026-os általános felvételi eljárást a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK). Szeptembertől 724 új hallgató kezdi meg tanulmányait a kar magyar nyelvű képzésein, hozzájuk pedig várhatóan mintegy 160 külföldi diák csatlakozik.

Újabb helyettes államtitkárok kinevezéséről olvashatunk a tegnap megjelent Magyar Közlönyben. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter javaslatára a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárának posztjára Szentirmai Tamást kérte fel Magyar Péter miniszterelnök.

„A jó építészet nem csak a formáról, hanem az emberi élményre való tervezésről is szól” – mondják. Az építészek a valós élethelyzetekre terveznek: egy családnak, akinek csendes gyerekszobára van szüksége, egy szakembernek, akinek koncentrált otthoni irodára van szüksége, vagy egy ügyfélnek, aki szigorú költségvetéssel újít fel.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.

Ahogy minden nyáron, az Eltinga (EECFA Research) most is megvizsgálta, hogy az Európai Bizottság hogyan látja az EECFA országait. A 2025 őszi és a 2026 tavaszi előrejelzés közötti főbb változásokat ebben a cikkben foglalta össze Tancsics Tünde, az Eltinga elemzője.

Szakirányú képzésre várja a jelentkezőket a BME Épületszerkezettani Tanszék.

Türelemmel viselt betegség után, életének 88. évében elhunyt Dr. Bitó János (1938. 10. 28 – 2026. 07. 14.) Ybl Miklós-díjjal és Kotsis Iván Emlékéremmel kitüntetett építészmérnök.

A kültéri árnyékolás akkor tölti be igazán a szerepét, amikor nem csupán a homlokzat vizuális elemeként jelenik meg, hanem műszaki teljesítményével is hozzájárul az épület komfortjához és fenntartható működéséhez.