Tanfolyamok > Tervellenőrzés > Tervellenőrzés > A tervellenőrzés fogalma, metodikája, díjazása

Szende Árpád

 

A tervellenőrzés fogalma, metodikája,

kompetencia követelmények

 

 

A tervellenőrzés követelményrendszere, felelősségi körei

 

Az e témakörben különösen fontos, alapvető információkat tartalmazó jogszabályok, melyek a követelményrendszer alapjait is képezik:

 

Az 1997. évi LXXVIII. Étv.

A 192/2009. (IX. 15.) korm. rendelet, az egyes szakmagyakorlási tevékenységekről

Egyéb hivatkozott, illetve vonatkozó jogszabályi előírások

 

A Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalása (2008. 03. 03. – készítették: Dr. Korda János, Denk András, Horváth Adrián, Kun Gábor, Dr. Regős Péter, Reich Gyula) szerint a tervellenőri tevékenységre, az építtetővel, illetve megbízottjával (beruházó) megkötött megbízási szerződés alapján lehetséges végezni.

 

A szerződésben különösen rögzíteni szükséges:

a tervellenőri nyilatkozat átadandó példányszámát

az átadott tervdokumentáció(k) – amennyiben csak 1 példányban kerültek átadásra – az eljárást követően a tervellenőrnél maradnak irattározás céljából

 

Olyan esetben, amikor egy terven belül több szakági részlet ellenőrzése szükséges, minden tervrészletet arra jogosult tervellenőrrel kell ellenőriztetni. A több szakághoz tartozó tervellenőrök tevékenységüket együttműködve végezzék, míg véleményüket egyeztetett formában kell, hogy dokumentálásra kerüljön. Bonyolult, összetett feladat esetén a tervellenőröknek célszerű témavezetőt maguk közül kijelölni, aki köteles munkájukat összehangolni, biztosítva az egyes szakági tervellenőrök egyeztetéseit is.

 

Ugyancsak lehetséges bizonyos speciális ellenőrzési részfeladatok elvégzésére szakértő bevonását eszközölni.

 

A tervellenőr felelős:

a tevékenysége során észre nem vett tervhiányok, hibák következtében előállt károkért

a tervező felelőssége nem szűnik meg, akkor sem, ha egyébként a tervellenőr utasítását követve változtatott tervén

a tevékenységével összefüggésben tett javaslatai (melyet a tervező végrehajtott) következtében előálló károkért

 

a tervellenőr (a tervezővel a kár keletkezésében való közrehatása arányában) felel a tervellenőri nyilatkozatában nem kifogásolt, a szakági tervellenőri hatáskörébe tartozó tervhibákért.

a tervellenőr felelősségre vonható, ha hibájából a tervező jó hírét bizonyítottan érdemtelenül kár éri.

A tervellenőr etikai kötelessége, hogy védje a tervező szerzői jogait. A tervellenőrzés során szerzett információt, különösen a megismert újszerű műszaki megoldást bizalmasan köteles kezelni, nem hasznosíthatja, harmadik félnek át nem adhatja.

 

Az építtető, illetve megbízottja felelős:

azért, hogy a tervdokumentáció(k)

hiánytalanul, és

teljeskörűen,

iratanyaggal, számításokkal, mellékletekkel együtt

olvasható minőségben a tervellenőrnek átadásra kerüljenek,

célszerű teljességi nyilatkozatot adnia

a tervezői szerződésnek azt a részét, ami az ellenőrzésre kerülő terv tervezőjének feladatát, továbbá a kapcsolatos kikötéseket, előírásokat, szabványokat, műszaki előírásokat meghatározza

a tervellenőrzést követő tervmódosítást követő tervellenőrzés megrendelését, az eljárás lefolytatását

Az értesítés elmulasztása esetén a tervellenőr(ök) korábban kiadott tervellenőri nyilatkozata(i) - a tervellenőr(ök) önhibáján kívül - érvénytelenné válik (illetve válnak), ami nem mentesíti a tervellenőr megbízóját az elvégzett tervellenőri munka díjának kifizetése alól.

a szakaszos tervszolgáltatás esetén

a tervdokumentációt olyan tervszállítási szakaszokra kell osztani, amelyek a szakaszonkénti tervellenőrzésre alkalmasak

minden olyan adatot, más szakághoz tartozó tervdokumentációkat is szolgáltatni kell, amely a később tervezésre kerülő szakasz tervében szerepel csak, de a folyamatban lévő tervellenőrzéshez szükséges

a szakaszos tervszállítást követően a teljes elkészült dokumentáció ismételt tervellenőrzését is el kell végezni

ha az építtető a tervezés folyamata közben módosítja a tervezési programot, egyes paramétereket, követelményeket, kezdeményeznie kell a tervellenőri szerződés módosítását is

 

 

A tervellenőr nyilatkozik az átvizsgált tervdokumentáció(k)ról, hogy az

 

megfelelő, vagy

 

nem megfelelő

felhívja a tervezőt – az építtetőn keresztül

egyeztetésre

kijavításra

a hiányok pótlására

a hibák kijavítására

ismételt dokumentálásra

ismételt tervellenőrzés, és eljárás az előzőek szerint

 

eredménytelenség esetén

írásban, átvételt igazolva bejelenti, hogy a vizsgált tervek alapján a kivitelezési munka nem kezdhető meg, a szükséges bejelentéshez csatolandó pozitív nyilatkozatát nem adja ki

javasolja az építtetőnek árcsökkentés végrehajtását, hibás teljesítés címén

a tervek kijavításának, pótlásának eszközlését más tervezővel, a szerzői jogok tiszteletben tartásával, figyelembevételével

jelenti az ügyet az illetékes területi kamarának szakmafelügyeleti eljárás kezdeményezése céljából

a tervellenőr és a tervező közötti szakmai vita esetén

kíséreljék meg azt egymás közt rendezni

eredménytelenség esetén az építtető saját hatáskörében intézkedik (lehetséges igénybe venni a szakmai Kamara eseti Szakmai Véleményadó Bizottságát)

 

A tervellenőrzés kialakulása, rövid történeti áttekintés

 

A régmúltba a terveket a nagyobb megrendelők (király, városi tanács, egyházi elöljárók, arisztokrácia) – kétségük esetén – más nagy mesterekkel, építészekkel vizsgáltatták felül. Ez nyilvánvalóan nem jelentett intézményesített tervellenőrzést, sem jogilag, sem tartalmi-, formai szempontból.

A „felülvizsgáló” mesterek véleményüket szóban, esetleg levelekben, beadványokban megfogalmazottan írásban terjesztették elő. Igen sokszor készítettek rajzokat, vázlatokat, terveket, mondandójuk bizonyítására, annak alátámasztására. Megjegyzendő, hogy a terveket készítők elsősorban komoly követelményeknek megfelelő mestervizsgát tettek és a céh tagjaivá váltak, önálló tevékenységük megkezdését megelőzően.

 

A tervezés különválásakor a kivitelezéstől, hamarosan megalakultak az építész-, és mérnök Kamarák, Egyletek, melyekbe szintén csak szigorú feltételek megléte esetén lehetett tagként bekerülni.

E folyamatok Európa nyugati felén már a XVIII-XIX század fordulóján elkezdődtek, majd a XIX-XX. században intézményesedtek. Hazánkban ez egy kicsit később a céh rendszer megszűnését követően a XIX. század második felében kezdődtek, és XX. század elején intézményesültek komolyan.

 

Természetesen a II. Világháborút követően, a létező szocializmusban e szervezeteket megszüntették, és 1946-tól kezdődően elkezdték megszervezni – mely 1948-tól felgyorsult – az állami (tanácsi) tervező vállalatokat. Ezek óriási „tervgyárakká” nőtték ki magukat, de közben néhány szövetkezeti formában működő tervező szervezet is létrejött, nem is beszélve az időközben a kivitelező-gyártó kapacitások mellett megalakult tervező osztályok, irodák létrejöttéről.

 

Az előzőekben vázolt vállalati szerveződések hozták létre, persze felső irányítással az alábbiakban bemutatott tervellenőrzési struktúrák hierarchikus rendjét:

 

 

 

KIVITELEZŐ SZERVEZET

Tervellenőrző szervezet

Egyéb szervezet

Termelési főmérnökség

MEO

 

Főépítés-vezetőség

Műszaki osztály

 

Építésvezetőség

Technológiai osztály

 

Előkészítő mérnöki osztály - tervbírálat

Könyvtár

 

BERUHÁZÓ SZERVEZET

Tervellenőrző szervezet

Egyéb szervezet

Létesítmény főmérnökség

MEO

 

Beruházási osztály

Műszaki osztály

 

Létesítmény felelősök

Könyvtár

 

Műszaki ellenőrök - tervbírálat

Tervtár

 

TERÜLETI SZERVEZET

Tervellenőrző szervezet

Egyéb szervezet

Országos tervtanács

Szakminisztérium

 

Területi tervtanács

Szakigazgatási szerv

 

Település(rész)i tervtanács

- Szakigazgatási szerv

 

Építési igazgatási terv zsűri

- Szakigazgatási szerv

 

TERVEZŐ SZERVEZET

Tervellenőrző szervezet

Egyéb szervezet

Minőség Ellenőrzési Osztály

Műszaki osztály

 

Vállalati tervtanács

Könyvtár

 

Irodai tervtanács

Tervtár

 

Szakfőmérnöki konzultációs bizottság

 

 

Szakági szakbizottság

 

 

Altervezői egyeztetések

 

 

Osztályvezetői konzultáció

Jogi osztály

 

Szakági egyeztetések munkaközi 1-3

Szakértői támogatás

 

Műtermi felügyelet

Szellemi műhelyek

 

Tervezői önkontroll

 

 

 

E korszak színesedett a már az 1950-es évektől megtűrt „maszekolás” (maszek = magán szektor) jelenségével, hiszen minden családi házat, és kerítést nem tervezhettek a nagy tervező intézetek. Az 1980-as évek elejétől már megalakultak a – a részben, vagy egészben magántulajdonon alapuló – kisszövetkezetek, és a gazdasági munkaközösségek is. Az 1980-as évek végén hatályba lépett a gazdasági társaságokról szóló törvény, mely már lehetővé tette a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, a Kft-k, és az Rt-k megalapítását is. E folyamat záróakkordja volt az 1990-es évek elején a privatizáció, mely végképp átalakította, jelentős részében pedig megszüntette a régi állami vállaltok rendszerét.

 

E folyamatok az előzőekben bemutatott ellenőrzési rendszert lényegében teljesen megszűntette, mely – sok más a szakmát sújtó folyamat – következményeként rendkívüli minőségromlást hozott a tervezés területén is. Nem csak a struktúra, a testületek szűntek meg, hanem megszűntek azok a jelentős szellemi műhelyek is, melyek mégiscsak hivatva voltak biztosítani a minőséget, és megakadályozták a nagymértékű minőségromlást is.

 

Ebben a helyzetben – több cikk, és felszólalást követően – a Magyar Mérnöki Kamara kezdeményezésére módosították az 1997. évi LXXVIII. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről, melybe már bekerült a tervellenőr definíciója is.

 

Ma írjuk a tervellenőrzés történetének második legújabb fejezetét, mi mindannyian, akik e szakmában tevékenykedünk.

 

 

A tervellenőrzés fajtái

 

A tervellenőrzést természetesen a jogszabályi előírások szerint szükséges végezni. Azonban a tervellenőrzés fokozata többféle lehet:

 

egyszerű tervellenőrzés:

Ennek során teljes mértékig el kell végezni a jogszabályban előírt ellenőrzéseket:

a szerződésnek, és a rá vonatkozó követelményrendszernek való megfelelés ellenőrzése

eszmei, koncepcionális megfelelőség vizsgálata

funkcionális megoldások vizsgálata

műszaki megoldások vizsgálata

formai, esztétikai megoldások vizsgálata

részletes tervezési munka ellenőrzése

a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartása

számítások ellenőrzése

műszaki tartalom szakszerűségének ellenőrzése

a valós állapot meglétének tanúsítása ellenőrzése

az építészeti minőség ellenőrzése

a tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD munkák) ellenőrzése

ábrázolási hiányok

jelölési hiányok

adat, információ hiánya

adat, információ hibája

a tervdokumentációk egyeztetettségének ellenőrzése

a dokumentálás ellenőrzése

részletes tervellenőrzés

Ennek során a jogszabályban előírt ellenőrzéseken túlmenően kell végezni ellenőrzéseket.

az egyszerű tervellenőrzésnél felsoroltak ellenőrzése

szerzői jogi problémák ellenőrzése

a tervfeldolgozás részletes ellenőrzése

a tervdokumentációk egyeztetettségének részletes ellenőrzése

a dokumentálás részletes ellenőrzése

tételes tervellenőrzés

Ennek során a jogszabályban előírt ellenőrzéseken túlmenően, még további ellenőrzéseket kell végezni.

az egyszerű tervellenőrzésnél felsoroltak ellenőrzése

a tételes tervellenőrzésnél felsoroltak ellenőrzése

a tervfeldolgozás tételes ellenőrzése

a tervdokumentációk egyeztetettségének tételes ellenőrzése

 

a dokumentálás tételes ellenőrzése

 

 

A tervellenőrzés metodikája

 

A tervellenőrzési eljárás során a vizsgálatokat a jogszabályok szerint, a tudomány állásának, és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások, és módszerek felhasználásával, a gazdaságosság figyelembevételével lehetséges, és érdemes végezni.

 

Az alkalmazott tervellenőrzési tevékenység-elemeket, mindig a konkrét ügyre vonatkozó meghatározás szerint kell alkalmazni úgy, hogy a leginkább fontos tényezők felismerését eredményezze, s egyben irányt mutasson a probléma megoldásának útjához, azaz eredményesen, és hatékonyan lehessen a hiányokat, és hibákat feltárni.

 

A tervellenőri tevékenységelemek általános metodikai rendszere:

 

A tervellenőri megbízatás elemzése

Alapadatok meghatározása

Felek adatainak beszerzése, ellenőrzése

Az eljárás tárgyának definiálása

Az alapadatok ellenőrzése, elemzése

Az ellenőrzési célok elemzése

Közvetlen vizsgálati célok meghatározása

Közvetett megbízói célok meghatározása

Egyéb adatok elemzése

Külön intézkedések elemzése

Háttér információk beszerzése, elemzése

A tervellenőrzés megvalósítási feltételeinek biztosítása

A feladat összefoglaló definitív meghatározása

Elméleti metodikai koncepció kidolgozása

Eljárások vizsgálata az elméleti alapok tisztázásával

Kombinációk, specifikus alkalmazások, logisztikai módszerekkel

Az elméleti metodikai koncepció helyességének ellenőrzése

A kiválasztott metodikai koncepció megvalósításának feltételei

A végrehajtandó vizsgálatok feltételeinek meghatározása

Szakmai értékelések, megállapítások feltételeinek meghatározása

A konzekvenciák levonásának feltételei

A dokumentálás módozatainak feltételei

 

Vizsgálatok végzése

Dokumentumok vizsgálata

Vizsgálatokra átadott dokumentumok adatai, információi

Tervezési szerződés(ek) vizsgálata

Tervdokumentáció(k) vizsgálata

terviratok

iratok

jegyzőkönyvek

műszaki leírások

számítások – kimutatások

nyilatkozatok

tervek

 

pallértervek

helyszínrajz(ok)

alaprajzok

metszetek

homlokzatok

specifikációk

konszignációk

részlettervek

költségvetések

méretkimutatások

számítások

egyéb tervmellékletek, különszolgáltatások

Egyéb tervező által készített, beszerzett munkarészek (pl.: minták)

Adatgyűjtéssel, kutatással beszerzett dokumentumok

Vonatkozó jogszabályi szabályozások

Vonatkozó általános és eseti hatósági előírások, (magyar) szabványok és termékszabványok, alkalmazástechnikai kézikönyvek, műszaki és pénzügyi irányelvek, ajánlások, tervezési-, kivitelezési-, és üzemeltetési előírások, irányelvek, segédletek és ajánlások, távlati koncepciók

A műszaki tervezésre, kivitelezésre és üzemeltetésre vonatkozó tűzvédelmi, munkavédelmi-, környezetvédelmi-, általános és eseti előírások

A vonatkozó hazai és külföldi szakkönyvek, illetve folyóiratokban, kiadványokban szereplő szakcikkek, publikációk, tudományos dolgozatok, tanulmányok

Térképtári, tervtári, levéltári adatok

Adatbázisok adatai

Szóbeli előadásokról készült feljegyzések, vázlatok

Egyéb adatok

Tervellenőrzési vizsgálatok

A vizsgálat kiterjedtségi foka szerint

Egyszerű

Részletes

Tételes

A vizsgálat tárgya szerint

Építészet

Tartószerkezetek

Épületgépészet

Épületvillamosság

Belsőépítészet

Kertépítészet

Út, forgalomtechnika

A végrehajtás helye szerint

tervellenőr irodája

tervező irodája

építtető – megbízottja irodája

Az összehasonlító analízis vizsgálatai

Megfelelőségi vizsgálatok

Jogszabályi, általános és eseti hatósági előírásoknak való megfelelőség

Műszaki - technológiai szabályozási, (magyar) szabványossági, termékszabványossági, műszaki irányelvi, ajánlási, segédleti, tervezési-, kivitelezési-, és üzemeltetési előírásoknak, szakmai szabályoknak (hazai és külföldi szakkönyvekben, illetve folyóiratokban, kiadványokban szereplő szakcikkekben, publikációkban, tudományos dolgozatokban, tanulmányokban követelményként megfogalmazottaknak) való megfelelőség, használati, igényszinti, látens igényszinti

 

Fenntarthatósági megfelelőség (ökológiai, szociális, gazdasági)

Pénzügyi szabályozási

Átadott dokumentumoknak (szerződés, egyeztető jegyzőkönyvek) való megfelelőség

Adatgyűjtéssel, kutatással beszerzett dokumentumoknak (tervtári-, levéltári-, alkalmazástechnikai, és egyéb adatbázisok adatainak) való megfelelőség

A tervdokumentáció hiánya, hibája esetén a reparáció lehetőségének vizsgálta

A kijavítás vizsgálata

Az értékegyensúly megbomlásának vizsgálata, melynek szempontjai

Tervezés előkészítésére vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

Eszmei (koncepcionális) tervezésre vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

Részletes tervezés értékcsökkenésének (változásának) mértéke

Tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értékcsökkenésének változása

Dokumentálás, esztétikai állapot csökkenésének (változásának) mértéke

Kijavítási érték mértéke

Tervellenőrzési, vizsgálati dokumentációk

A vizsgálati jegyzőkönyv(ek)

Hagyományos pontokba szedett hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv

Táblázatos hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv(ek) tartalma

Az általános alapadatokat

A felek adatai:

Az építtető neve, megnevezése, címe, elérhetősége

A tervező megnevezése, címe, elérhetősége, névjegyzéki bejegyzés száma

A tervellenőr megnevezése, címe, elérhetősége, névjegyzéki bejegyzés száma (mellékelve!), cégjegyzékszáma, adószáma

A tervdokumentáció adatai:

A tervezés tárgya

A tervezendő létesítmény helye, címe, helyrajzi száma

A tervezendő létesítmény rövid leírása, jellemzői

Az ellenőrzött dokumentáció(rész) megnevezése

A jegyzőkönyv kelte

Az egész tervdokumentációra kiterjedő általános hiányokat, hibákat

A vizsgált dokumentum számát, jelét, megnevezését, keltét

A hiány, hiba pontos definiálását

A hiány, hiba helyét

A hivatkozott követelményrendszer megnevezését

A hiány, hiba reparálásának lehetséges módját

Kiértékelés tartalmazza

A hiányok, hibák, a tényanyag rövid, tényszerű, definitív megfogalmazását

A hiányok, hibák mértékét, kiterjedtségének fokát

A levonandó konzekvenciákat

A tervdokumentáció minősítését

A hiányok, hibák reparálásának módját, javaslatokat

A tervellenőr eredeti aláírását, bélyegzőjének lenyomatát

Mellékletek

A nem mindenki számára hozzáférhető, vagy csak nehezen hozzáférhető követelményrendszer elemeket másolatban, ha azt jogszabály nem tiltja

A tervellenőri nyilatkozat (minta szerint!)

Szerkesztés, dokumentálás, adminisztráció, expediálás

Kézirat végső megszerkesztése

Kézirat ellenőrzése

Dokumentálás módozatainak meghatározása, intézkedés a végrehajtásról

Dokumentálás

 

Szövegszerkesztés (számítógépes programok futtatásával)

Sokszorosítás

Kötészeti munkák végzése

Hitelesítés

Adminisztráció

Levelezés

Tervellenőri számla elkészítése

Adatbejegyzés a munkanyilvántartásba

Irattározás

Informatikai tárolás (CD - DVD felírása)

Expediálás

Kiegészítő tevékenység

Egyeztető tárgyalás tervezővel, építtető (képviselőjének) jelenlétében

Beadványok, felvetések, észrevételek, kérdések megválaszolása

További tervellenőri álláspont kialakítása

A kijavított tervdokumentációk tervellenőrzése

Újabb tervellenőri nyilatkozat megtétele

Az eljárás lezárása

Metodikai analízis

A tervellenőri tevékenységek kontrollja

A tervellenőri tevékenység eredményességének vizsgálata

Összefoglaló konzekvenciák levonása

Visszajelzés a működésre.

 

 

A tervellenőrzés dokumentumai, tartalmi, formai követelményei

 

A tervellenőrzési eljárás lefolytatása közben, és annak végeztével számos dokumentumot kell a tervellenőrnek elkészítenie. E dokumentumok az alábbiak:

A hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv(ek)

A tervellenőri nyilatkozat

 

A hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményrendszerét az alábbi részletezéssel adjuk közre.

A hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv két féle módon készülhet, melyekre példákat is bemutatunk:

 

Hagyományos pontokba szedett hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv

Táblázatos hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv

Kombinált táblázatos hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv a hibák szerinti csoportosítással, hiba-fajtánkénti összesítéssel, és a bővebb szöveges jegyzőkönyvi hivatkozásokkal

 

A következőkben összefoglalt eljárások, valamint a vizsgálatok lefolytatása nélkülözhetetlen, hiszen csak ezt követően kerülhet sor ugyanis jegyzőkönyvi rögzítésre, az a teljesített részletes készenléti állapot, és minőség, mely a bármilyen típusú kijavítás, illetve elszámolás alapját képezi.

 

 

A tervellenőrzés kapcsán felvett jegyzőkönyveknek – azok formai megjelenítésétől függetlenül – a jegyzőkönyvekre vonatkozó általános szabályok betartásán túl, az alábbiakat kell tartalmazniuk.

 

A hiba-, és hiánypótlási, tervbírálati vizsgálati jegyzőkönyv(ek) tartalma

Az általános alapadatok

A felek adatai:

Az építtető neve, megnevezése

címe

tel / fax

E-mail

A tervező neve, megnevezése

címe

tel / fax

E-mail

névjegyzéki bejegyzés száma

A tervellenőr neve, megnevezése

címe

tel / fax

E-mail

névjegyzéki bejegyzés száma (ezt másolatban mellékelni is szükséges)

cégjegyzékszáma

adószáma

A tervdokumentáció adatai:

A tervezés tárgyának megnevezése

A tervezendő létesítmény

helye

címe

helyrajzi száma

rövid leírása

jellemzői

Az ellenőrzött dokumentáció(rész) megnevezése

A jegyzőkönyv kelte

A vizsgálati, tervellenőrzési megállapítások

Az egész tervdokumentációra kiterjedő általános

hiányokat

hibákat

A vizsgált dokumentum (tervirat, terv, költségvetés, számítás)

számát

jelét

megnevezését

keltét

A hiányok, hibák adatait

A hiány

pontos definiálását

helyét

a hivatkozott követelményrendszer megnevezését

reparálásának lehetséges módját

kijavítás

árcsökkentés (díjcsökkentés)

A hiba

pontos definiálását

helyét

 

a hivatkozott követelményrendszer megnevezését

reparálásának lehetséges módját

kijavítás

árcsökkentés (díjcsökkentés)

Kiértékelés tartalmazza

A hiányok, hibák, a tényanyag rövid, tényszerű, definitív megfogalmazását

A hiányok, hibák mértékét, kiterjedtségének fokát

A levonandó konzekvenciákat

A tervdokumentáció minősítését

A hiányok, hibák reparálásának módját, javaslatokat

A tervellenőr eredeti aláírását

bélyegzőjének lenyomatát

Mellékletek

A nem mindenki számára hozzáférhető, vagy csak nehezen hozzáférhető követelményrendszer elemeket másolatban, ha azt jogszabály nem tiltja

 

 

A tervellenőri nyilatkozat követelményrendszere az alábbi mintában van bemutatva, némely részén feleletválasztós betétekkel:

 

 

TERVELLENŐRI NYILATKOZAT

 

 

(az 1997. évi LXXVIII. Étv., a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, a 192/2009. (IV. 28.) Korm. rendelet, az egyes szakmagyakorlási tevékenységekről, szerinti tartalommal)

 

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, 10.§ (3) bekezdése szerinti alapadatok az alábbiak:

Az építési tevékenység

- helye, címe,

- helyrajzi száma:

- megnevezése:

- rövid leírása (tartalma):

- jellemzői:

Építtető neve, megnevezése:

- képviselője:

- címe:

- telefon, telefax:

- E-mail:

Ellenőrzött tervező(k):

- neve:

- címe:

- jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát:

Ellenőrzött dokumentáció(rész) megnevezése:

Tervellenőr(ök):

- neve:

- címe:

- jogosultság igazolása: mellékelve!

 

- cégjegyzékszám:

- adószám:

 

 

A hatályos jogi szabályozásban előírt kötelezettségnél fogva felelőssége tudatában kijelenti, és nyilatkozik arról, hogy

• • • az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel

      • a vonatkozó jogszabályoknak, így

      • különösen az Étv. 31. §-ában meghatározott követelményeknek,

      • vonatkozó szabványoknak,

      • az országos építési követelményeknek és

      • az eseti hatósági előírásoknak,

    • a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása

      • nem volt szükséges

      • szükséges volt, de a szerkezet, eljárás, számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű

    • a kiviteli tervdokumentáció a jóváhagyott, és jogerősített záradékkal ellátott építési engedélyezési tervdokumentációnak

      • megfelel

      • nem felel meg, attól

        • a jogszabályok keretein belül eltér:

          • ...

        • a jogszabályok kereteit meghaladva tér el

          • ...

    • Összefoglalva, az ellenőrzött kiviteli tervdokumentáció(rész)

      • megfelel

      • megfelel az alábbi hibák, és hiányok kijavításával:

        • ...

      • nem felel meg

 

Melléklet(ek): hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv

 

 

Hitelesítés: minden példányon eredetiben

 

Tervellenőrzési nyilatkozat kiadmányozásának kelte:

(Helység, év, hó, nap)

 

 

 

 

 

sajátkezű aláírás

kék tollal

sajátkezű aláírás

kék tollal

................................................................

................................................................

 

felelős szakági tervellenőr vezeték-, és keresztneve

szakképesítés (az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül feltüntetve)

értesítési cím (lakcím, székhely, telephely)

felelős szakági tervellenőr

névjegyzékben szereplő nyilvántartási szám

cégjegyzékszám, adószám

felelős tervellenőr vezeték-, és keresztneve

szakképesítés (az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül feltüntetve)

értesítési cím (lakcím, székhely, telephely)

felelős tervellenőr

névjegyzékben szereplő nyilvántartási szám

cégjegyzékszám, adószám

 

 

 

A tervellenőri nyilatkozatot értelemszerűen szükséges pontosan kitölteni, és a szerződésben kikötött példányszámban – eredeti aláírásokkal – átadni az építtető, mint megbízó részére.

 

A tervbírálati jegyzőkönyve(ke)t – formai megoldásától függetlenül – érdemes, és szükséges csatolni a tervellenőri nyilatkozathoz, mellékletként. E csatolást – ha az előzetes szerződéses megállapodás ezt kiköti, vagy megengedi – lehetséges digitális adathordozón is abszolválni, az építtető-megbízó felé.

 

Ha hiba-, és hiánymentes a vizsgált, és ellenőrzött tervdokumentáció, az építtető illetve megbízottja intézkedik a tervdokumentáció kellő példányban történő átadásáról a vállalkozó-kivitelezőnek, egyidejűleg eszközölve az építési hatóság felé történő kezdési bejelentést, mellékleteivel együtt, hiánytalanul.

 

Ha a tervdokumentáció(k) hiányosak, hibásak, az építtető a tervellenőri nyilatkozatot, mellékelve a részletes hiba-, és hiánypótlási jegyzőkönyvvel megküldi – az átvétel igazolása, bizonylatolása mellett – a tervező(k) részére is.

 

A tervező(k)höz eljuttatott hiba-, és hiánypótlási jegyzőkönyvvel felszerelt tervellenőri nyilatkozatra a tervező is nyilatkozik:

 

kijavítja az általa készített tervdokumentációt

megjelölve a kijavítás határidejét

részben kijavítja az általa készített tervdokumentációt

indoklást adva arra, hogy miért hiány-, és hibamentes az általa készített tervdokumentáció-rész, amit nem hajlandó kijavítani

nem javítja ki az általa készített tervdokumentációt

indoklást adva arra, hogy miért hiány-, és hibamentes az általa készített tervdokumentáció

 

Ha a tervező kijavítást eszközöl, a tervellenőrrel ismételten felül kell vizsgáltatni a kijavított tervdokumentáció részeket – figyelembe véve az összefüggéseket, szakágon belül, és kívül is!

Ebben az esetben újra ki kell adni a tervellenőri nyilatkozatot, az új tényeknek megfelelően.

 

Abban az esetben, ha a tervező nem hajlandó kijavítani az általa készített tervdokumentációt:

 

az építtető egyeztetést kezdeményez a tervező, és a tervellenőr között, mely lehet

eredményes

a tervező kijavítást eszközöl, illetve a tervellenőr változtat álláspontján, melyet felek jegyzőkönyv(ek)ben rögzítenek

újra ki kell adni a tervellenőri nyilatkozatot, az új tényeknek megfelelően

részben eredményes

 

a tervező részben kijavítást eszközöl, illetve a tervellenőr részben változtat álláspontján, melyet felek jegyzőkönyv(ek)ben rögzítenek

újra ki kell adni a tervellenőri nyilatkozatot, az új tényeknek megfelelően

mellékelni kell a javított-megváltoztatott hiba-, és hiánypótlási jegyzőkönyvet is

eredménytelen

az építtető saját hatáskörében intézkedik – igénybe véve a szakmai Kamara eseti Szakmai Véleményadó Bizottságát –, mely szakmai egyeztetést kezdeményez a tervező, és a tervellenőr között, mely lehet írásba foglalt határozat formájában közreadva:

eredményes

a tervező kijavítást eszközöl, illetve a tervellenőr változtat álláspontján, melyet felek jegyzőkönyv(ek)ben rögzítenek

újra ki kell adni a tervellenőri nyilatkozatot, az új tényeknek megfelelően

részben eredményes

a tervező részben kijavítást eszközöl, illetve a tervellenőr részben változtat álláspontján, melyet felek jegyzőkönyv(ek)ben rögzítenek

újra ki kell adni a tervellenőri nyilatkozatot, az új tényeknek megfelelően

mellékelni kell a javított-megváltoztatott hiba-, és hiánypótlási jegyzőkönyvet is

eredménytelen

a tervellenőr írásban, átvételt igazolva bejelenti, hogy a vizsgált tervek alapján a kivitelezési munka nem kezdhető meg, a szükséges bejelentéshez csatolandó pozitív nyilatkozatát nem adja ki

az építtető-megbízó:

hibás teljesítés címén árcsökkentés végrehajtását eszközli

a tervek kijavítását, pótlását kezdeményezi más tervezővel, a szerzői jogok tiszteletben tartásával, figyelembevételével

jelenti az ügyet az illetékes területi szakmai kamarának szakmafelügyeleti eljárás kezdeményezése céljából

fizetési meghagyást, illetve pert kezdeményez a tervezővel szemben kárainak megtérítése címén

ha azonban a per során – az esetek döntő többségében igazságügyi szakértő(k) bevonásával lefolytatott bizonyítási eljárás után – jogerősen megállapításra kerül, hogy

a tervezőnek volt igaza a szakmai vitában

a kár megtérítését az építtető-megbízó a tervellenőr(ökö)n követeli, és hajtja be

részben a tervezőnek volt igaza a szakmai vitában

a kár megtérítését az építtető-megbízó a tervezőn, illetve a tervellenőr(ökö)n követeli, és hajtja be, a károkozás közrehatásának arányában

 

 

E folyamat, és egyes fázisai gyakran megismétlődhetnek, ahogy az ügymenet megköveteli. Mindez persze sok időt, munkát is igénybe vesz, viszont mindannyian abban a reményben tesszük, hogy ezen eljárások szakszerű, és jó minőségű lefolytatása következtében a tervdo

kumentációk egyre jobbá válnak, és hogy ennek következtében a kivitelezés során is kevesebb hiba következik be, melynek folyományaként végső soron az építés minősége jelentősen javulhat.

 

Mindezen szempontok figyelembevételével szükséges viszont e tevékenység folytatására vállalkozni, a körülményeket meghatározni, melyek közül a leglényegesebbek a tervellenőrzés tárgyának, idejének (pl.: szakaszos tervszállítás esetén), helyének, és díjának, költségeinek meghatározása.

 

Ezeket a szempontokat, és elemzésüket a további kurzusokban adjuk közre.

 

 

 

A tervellenőrzés díjazása

 

 

A régi (1995.) MÉDI 3.5.1 pontja szerinti tervellenőrzési díj a tervezési díj %-ában:

 

egyszerű tervellenőrzés díja: a tervezési díj 4-7 %-a

 

részletes tervellenőrzés díja: a tervezési díj 10-15 %-a

 

tételes tervellenőrzés díja: a tervezési díj 20-30 %-a

 

 

A jelenleg hatályban lévő, 2008. szeptember 01-ével keltezett, és a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott Épületek létesítésével kapcsolatos mérnöki szolgáltatások ajánlott díjszabása, az alábbiakat tartalmazza:

 

A díjtáblázat tartalmazza a tervellenőri díjat, melyet a díjszabás az összes tervezési díj 10 %-ában határoz meg.

 

A Magyar Mérnöki Kamara díjszabása továbbá az ettől való eltérést (67%-150%) az alábbiak szerint rendeli, melytől való eltérést etikai vétségként határoz meg.

 

A Magyar Építész Kamara elnöke felhívásában tagjai részére közzétette, hogy a MÉK nem kívánja részletesen szabályozni a „TERVELLENŐR” tevékenységét, de javasolja többek között, hogy

 

„6. A tervellenőrzés ajánlott díja a kamarai díjszabás tervezési díja (szerző kiegészítése) 15-20 %-a.”

 

 

Lehetséges továbbá, - ahogy egyébként minden mérnöki tevékenységnél lehetséges - munkaidő ráfordításos elszámolással képezni a tervellenőrzés díját is. Ekkor mérnöknapban, illetve mérnökórában kell az egyes tevékenységeket kifejezni, és ezen összegeket kell azután összesíteni. A mérnöknap, illetve mérnökóra értékét – melyet orientálásul a szakmai Kamarák megadják – egyedi kalkulációval a mérnök, illetve cége kalkulálja ki.

Az elszámolás, és számlázás időpontjaiban az építtető-megbízóval meg szükséges egyezni.

 

Tapasztalatok:

 

A legkisebb mértékű tervellenőrzési díj: a tervezési díj 2,4 %-a

 

A legmagasabb mértékű tervellenőrzési díj: a tervezési díj 30 %-a

 

Az átlagos ténylegesen felszámított tervellenőrzési díj: a tervezési díj 14,62 %-a

 

 

 

A tervellenőrzés kialakult rendszerével kapcsolatos állásfoglalások

 

 

A Magyar Építéstechnika című folyóirat lapjain a szerkesztőbizottsági elnök, Bálint Péter kezdeményezett vitát („Vitaindító: a tervellenőr” című cikkével) a témában, a 290/2007 (X. 31.) kormányrendelet, a 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról, megjelenése után 2008. őszén. Erre sokan reagáltak, melyből néhányat az alábbiakban idézünk:

 

Pallay Tibor: „Szomorú vagyok, mert a szakma most kezdi (velem együtt) vitatni a hatásokat, holott a törvény már több mint két éve, a rendelet is közel egy éve hatályos.”

 

Hajtó Ödön: összehasonlító táblázat a tervezői, és a tervellenőri nyilatkozat között.

 

 

dr. Korda János a Magyar Mérnöki kamara alelnöke: bemutatta a francia és a „mintául szolgáló” német nyelvterületek gyakorlatát, indoklásul.

 

Wéber László: két gyakorlati szempontot, a tervellenőrzésbe bevonni előírt tervdokumentáció kiterjedésének, és az ellenőrzés időbeli elvégzésének problémáit fogalmazta meg.

 

Szőllőssy Gábor a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára: a Mérnöki Kamara az első lépéseket megtette, de további munka van még hátra, a szabályozást még ki kell munkálni.

 

Komjáthy Attila: „azt mondom, legyen tervellenőr”

 

Zsilinszky Gyula: „Az építtető által finanszírozott tervellenőri rendszer lényegében egy közérdekű feladat „kiszervezése” az államigazgatás köréből.”

 

A Magyar Mérnöki Kamara egyszerűsíteni kívánja a vezető tervezői cím kérelmét, miután átmeneti hiány van tervellenőrből! Ez többnyire a mellékletek kevesebb voltában mutatkozik meg.

 

A Magyar Építész Kamara Eltér István elnök útján az alábbi felhívást intézte tagjaihoz:

 

A Magyar Építész Kamara Elnöksége egyhangúlag az alábbi szakmai állásfoglalást hozta a tervellenőrzés témakörében (Építész közlöny – Műhely – A Magyar Építész Kamara havi tájékoztatója. – 200. szám. 2009/12. december – ISSN 1789-0934 – p 13.):

 

 

2/2009. (XI. 06.) SZ. MÉK ELNÖKSÉGI SZAKMAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TERVELLENŐRZÉSRŐL

 

A MÉK a kiviteli tervek ellenőrzését fontosnak és szükségesnek tartja az építés minőségének, és a szakszerű kivitelezés biztosításának érdekében. Ugyanakkor a tervellenőrzés jelenlegi szabályozásáról szóló 192/2009. Kormányrendeletet a MÉK nem tartja megfelelőnek, ezért kezdeményezi a jogszabály módosítását. A módosításig nem vezet névjegyzéket, nem állít fel jogosultsági vizsgabizottságot, tehát nem építi ki a tervellenőrzés intézményrendszerét.

Felhívja a kamarai tagság figyelmét, hogy szakági tervezők építészeti területen nem végezhetnek tervellenőri tevékenységet.

 

 

Tervellenőri felelősségbiztosítás

 

Mint minden mérnöki munkánál, a tervellenőri tevékenységnél is felvetődik a felelősségbiztosítás lehetőségének kérdése. Egyenlőre jogszabály nem írja elő kötelező voltát, hanem csak a biztosítók, biztosítási brókerek tesznek ajánlatokat, illetve az építtető-megbízók kérik számon meglétét szórványosan.

 

Álljon tehát itt, egy példa e követelmény illusztrálásra.

 

Idézet a Kaposvári Kaposi Mór oktató Kórház beruházási munkáira vonatkozó

 

Ajánlati / részvételi felhívás

(részlet)

 

A Kbt. 4.§ 3/D pontja szerinti szervezet az alkalmasságát, az adott alkalmassági feltétel tekintetében az ajánlattevőre ezen pontban előírttal azonos módon igazolni köteles.

 

Az alkalmazás minimum követelményei:

az 1. részre benyújtott ajánlat esetén alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 90.000.000,- Hu Ft / év, és 40.000.000,- Hu Ft / káresemény mértékű érvényes, műszaki ellenőri feladatok ellátására érvényes felelősségbiztosítással

a 2. részre benyújtott ajánlat esetén alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 20.000.000,- Hu Ft / káresemény mértékű érvényes, tervellenőri feladatok ellátására érvényes felelősségbiztosítással

 

Látható tehát, hogy a tervellenőrzés gyakorlata, és korrekciós szabályozása még csak most alakul, szükséges ahhoz kellő időtáv, hogy megnyugtató, és egységes gyakorlat alakuljon ki.