Tanfolyamok > Kötelező építész > Építési munkák hatósági engedélyezése > Építési munkák hatósági engedélyezése
|
Építési munkák hatósági engedélyezése
1. Az építésügyi szervezetrendszer
Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.
A Kormány az építésügy központi feladatainak ellátása körében gondoskodik: a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről, b) az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről, c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról, d) az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.
b) Belügyminiszter A miniszter az építésügyért való felelőssége körében egyebek mellett: - összehangolja és szakmailag irányítja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve építésfelügyeleti hatósági és építésügyi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében, - ellátja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI) a terület- és településrendezési, a településfejlesztési és építésügyi feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat, - törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége felett és a nemzetgazdasági miniszterrel együtt ellátja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által ellátott építésügyi feladatok ellenőrzését, - ellátja a Nemzeti Építésügyi Fórum, a Nemzeti Építészeti Tanács és az Építésügyi Dokumentációs Központ működtetésével, továbbá feladatkörét illetően szakmai felügyeletet gyakorol az ÉMI Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. felett.
- a településfejlesztésről és a településrendezésről, és azokkal kapcsolatos információs rendszerről, adatszolgáltatás rendjéről, - az építmények elhelyezésére vonatkozó szakmai követelményekről, - az épített környezet alakításáról és védelméről, - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról, - az építési-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, az építési-műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházás lebonyolítói, az energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról, valamint a szakmai továbbképzés szabályairól, - az építésfelügyeleti hatósági tevékenységről, - a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével - az építészeti örökség megóvásáról, - az építésügyi nyilvántartásokról, - a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 37. §, 39. §].
A kormány lakás- és építésügyi feladatai egységes kormányzati végrehajtására és az építésügyi hatósági intézményrendszer hatékonyabb irányítására és működtetésére önálló központi hivatalként 2003. szeptember 1-től hozta létre az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt. A területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési állami feladatok ellátása érdekében jött létre 2004. januárjában a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Nemzeti Területfejlesztési Hivatal általános jogutódjaként. Érdemes tudni, hogy 2006. július 31. napjával mindkét hivatal megszűnt, feladataikat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium látta el [149/2006. (VII. 21.) Korm. rend. 2. §].
c) Az önkormányzatok építésügyi feladatai
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok (a helyi közügyek rendezésére), továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet fogad el. Az önkormányzati rendelet csak az Alkotmánybíróság, illetve bíróság, és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül [1990. évi LXV. tv. 1. §]. Az Ötv. szerint a településrendezési és a településfejlesztési feladatok, továbbá az épített és természeti környezet védelme, olyan helyi közszolgáltatások, amelyek az önkormányzat feladatai közé tartoznak [1990. évi LXV. tv. 8. §]. A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.
a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.
a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg (Étv. 2. § 27. pont); b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (Étv. 2. § 28. pont); c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (Étv. 2. § 11. és 20. pont) [1997. évi LXXVIII. tv. 7. §].
a) a jogszabályok keretein belül - a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása, b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme, c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása.
a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá b) az ún. sajátos jogintézmények alkalmazásával látják el [1997. évi LXXVIII. tv. 6. §].
a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elővásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történő lejegyzés, g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok, j) településrendezési szerződés [1997. évi LXXVIII. tv. 17. §].
Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 17. pont]
A fővárosi önkormányzat és szervei építésügyi feladata a több fővárosi kerület közigazgatási területét érintő: a) építési keretszabály megállapítása, b) szabályozási keretterv jóváhagyása, c) a települési önkormányzat feladatköreinek ellátása.
a) a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának előmozdítása, b) a megye arculatát befolyásoló, több települést érintő táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése [1997. évi LXXVIII. tv. 6. §].
Az építésügyi rendszer felépítése
1.1.) Elsőfokú építésügyi hatóságok 1.2.) Másodfokú építésügyi hatóságok 1.3.) Speciális első- és másodfokú építésügyi hatóságok
1.1.) Elsőfokú építésfelügyeleti hatóságok 1.2.) Másodfokú építésfelügyeleti hatóságok 1.3.) Speciális első- és másodfokú építésfelügyeleti hatóságok
3.1.) Országos főépítész 3.2.) Állami főépítészek 3.2.) Önkormányzati (megyei, települési és térségi) főépítészek
4.1.) Központi tervtanácsok 4.1.1.) Központi építészeti-műszaki tervtanács 4.1.2.) Központi településrendezési tervtanács 4.1.3.) Központi területrendezési tervtanács
4.2.1.) Területi építészeti-műszaki tervtanács 4.2.2.) Területi településrendezési tervtanács 4.2.3.) Területi területrendezési tervtanács
4.3.1.) Települési önkormányzati tervtanács 4.3.2.) Építész kamara által működtetett tervtanács
1) Építésügyi hatósági rendszer Az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti [1997. évi LXXVIII. tv. 5. §]. 2007. január 1-je előtt megközelítőleg 500 települési jegyző látta el az ún. kiemelt építésügyi hatósági feladatokat, illetve a nem kiemelt ügyekben valamennyi jegyző építésügyi hatósági jogkört gyakorolt. A kiemelt és a nem kiemelt építésügyi hatóságok (vagyis az eljáró jegyzők) közös elnevezése volt: elsőfokú építésügyi hatóság. Érdemes tudni, hogy a hatóság elnevezésében nem találhattuk meg a kiemelt kifejezést, ez csak a jogszabályokban szerepelt.
a) az elvi építési, b) az építési, c) a bontási, d) a használatbavételi és e) a fennmaradási engedélyezési eljárások, továbbá f) az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyek, g) a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés engedélyezése, h) és a telekalakítások engedélyezése, i) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetésének és az építést megelőző állapot helyreállításának, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakításának elrendelése, j) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélésére kötelezés, k) az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítására való kötelezés, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik.
Elméletileg 2007. január 1-jétől nem lettek volna kiemelt és nem kiemelt építésügyi hatóságok, azonban a jogalkotó megváltoztatta az eredeti elképzelést, így a nem kiemelt építésügyi hatóságok megszűntetésének, és így a kétféle hatósági csoport megkülönböztetésének egészen 2008. február 1-jéig volt jelentősége. A különféle határkörrel rendelkező építésügyi hatóságokat ténylegesen csak a 393/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet szüntette meg. Ezt megelőzően a kiemelt ügyekben első fokon a városi (fővárosi kerületi) jegyző a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi területtel - továbbá annak a települési önkormányzatnak a jegyzője járt el, akit a kormányrendelet 2004. január 1-jéig kijelölt (a 2004 után városi címet szerző települések jegyzőinek csak akkor volt kiemelt építésügyi hatósági jogköre, ha már a várossá nyilvánítást megelőzően rendelkeztek ezzel a jogkörrel). Ezek voltak a kiemelt építésügyi hatóságok. Az összes többi jegyző nem kiemelt építésügyi hatósági jogkört gyakorolt az illetékességi területén.
1.1.) Elsőfokú építésügyi hatóságok (általános építésügyi hatóság)
- az 1/A. mellékletében megjelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel), illetve - az 1/B. mellékletében felsorolt települési önkormányzatok jegyzője, körjegyzője (a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel).
2010. január 1-jén 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont (1/A. melléklet). Ez a szám úgy alakult ki, hogy 2009. március 31. és 2010. január 1. között 53 településen szűnt meg az építésügyi hatósági hatáskör gyakorlása. Fontos, hogy a hatáskör megszűnése csak az 1/B. mellékletben felsorolt települések esetében lehetséges [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §, 1/A-1/B. §, 1/A-B. melléklet]. Ami tovább csökkentheti a hatóságok számát, hogy 2009. január 1-jétől az elsőfokú építésügyi hatóságnak legalább 2 fő, meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező köztisztviselőt kell foglalkoztatnia [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 4. §].
a) gyakorolja az elsőfokú hatósági jogkört (építésügyi hatósági engedélyezés, kötelezés, végrehajtás, bírságolás stb.), b) hatósági ellenőrzést végez, c) szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben, d) vezeti a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági nyilvántartásokat, e) ellátja az egyéb jogszabályban hatáskörébe utalt más építésügyi hatósági feladatokat, f) megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket.
Új hatósági típus: építésügyi főhatóság 2010. január 1-jétől az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság), a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi főhatóságnak minősülő - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy b) ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.
a) - az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben - az (1) bekezdés alapján nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.
1.2.) Másodfokú építésügyi hatóságok
Az elnevezés ismeretlennek tűnhet. Az elnevezés egy sokfelvonásos, és még be nem fejezett jogalkotási színdarab jelenlegi állása szerint alakult ki, a korábbi megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok új elnevezéseként. A probléma abból adódott, hogy a közigazgatási hivatalok régiónkénti átalakításához az önkormányzati törvény módosítása is szükséges lenne, azonban a kétharmados jogszabálymódosításhoz nem volt megegyezés a parlamenti erők között. A kormány ezért – kitartva szándékai mellett – kormányrendelettel szabályozta a regionális átalakítást, amelynek során 2007. január 1-től hét regionális közigazgatási hivatal jött létre, de a nem székhelyi hatóságok kirendeltségként továbbra is működtek. Egy alkotmánybírósági döntés nyomán 2008. június 30-án hatályát vesztette a közigazgatási hivatalok átalakításáról szóló jogszabály, és sokáig kérdéses volt, hogy milyen szervezeti rendszerben működnek majd a másodfokú építésügyi hatóságok (lásd: 90/2007. (XI. 14.) AB határozat és 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet). A kérdést egy ideig a 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet döntötte el, amely a hatályon kívül helyezett jogszabályhoz hasonlóan szabályozta a közigazgatási hivatalokat [177/2008. (VII. 1.) Korm. rend. 1. §]. Az Alkotmánybíróság azonban – a gyakorlatához képest viharos gyorsasággal, előre várható módon – ezt az új jogszabályt is megsemmisítette. Mivel a pártok között változatlanul nem volt egyetértés, a kormány 2009. január 1-jével újabb kormányrendelettel megalkotta a regionális államigazgatási hivatalokat (318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet). A regionális államigazgatási hivatalok minden olyan feladatot el tudnak látni, amelyek a közigazgatási hivatalokhoz tartoztak, kivéve a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, mivel ez az önkormányzati törvényben szabályozott feladatkör. Jelenleg tehát másodfokú építésügyi hatóság van, de hivatalosan az önkormányzatok törvényességi felügyelete nem működik [318/2008. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §].
a) másodfokú hatósági jogkört gyakorol az elsőfokú építésügyi hatósági ügyekben, b) felügyeleti szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított építésügyi hatósági ügyekben, c) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási feladatokat, d) ellátja a hatáskörébe utalt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat, e) szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben, f) kijelöli a külön jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi és kizárási esetekben az eljáró építésügyi hatóságot, g) a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a szakmai képzések, továbbképzések szervezésében, h) az államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlásának ellenőrzése körében ellenőrzi az illetékességi területéhez tartozó elsőfokú építésügyi hatóság építésügyi hatósági tevékenységének jogszerűségét, a jogszabályok előírásainak betartását.
1.3.) Speciális első- és másodfokú építésügyi hatóságok
a) Sajátos építményfajták b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek c) Műemlékek
Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. A hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételt jelentenek, mert ezek tekintetében is az elsőfokú építésügyi hatóságok (a kijelölt jegyzők) járnak el, illetve a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat a regionális államigazgatási hivatalok végzik. Érdemes megemlíteni, hogy a felvonók és a mozgólépcsők engedélyezését is a jegyzők végzik, illetve a környezetvédelmi sajátos építményfajták fogalma 2008. szeptember 1-jétől kikerült az Építési törvényből [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 2. §]. Néhány példa a sajátos építményfajták tekintetében eljáró első- és másodfokú hatóságokra:
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy különleges szakértelmet igénylő ügyekben törvény vagy kormányrendelet kijelölheti azt a hatóságot, amely meghatározott ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel eljár. A szakhatóságok közreműködésével folyó eljárásokban a kijelölésnek a szakhatóságokra is ki kell terjednie. A részletes eljárási szabályokat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) tartalmazza [2006. évi LIII. tv. 21. §; 2004. évi CXL. tv. 21. §].
a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító, c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű, d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó, e) legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító, vagy f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki [2006. évi LIII. tv. 1. §]. Példa: A gyorsforgalmi út építése során a környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel [347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §; 2003. évi CXXVIII. tv. 9. §]. Példa: Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt esetében minden település és létesítmény tekintetében a vízjogi engedély iránti eljárásban az elsőfokú hatóság Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a másodfokú hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az építésügyi szakhatóság pedig az illetékes regionális államigazgatási hivatal (első fokon) és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (másodfokon) [150/2006. (VII. 21.) Korm. rend. 1-2. sz. melléklet].
c) Műemlékek A műemléken végzett építési munka és telekalakítás esetében az építésügyi hatósági jogkört nem a jegyző gyakorolja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jár el építésügyi hatóságként a műemléken végzett építési munka és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként - műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve. Első fok: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve, másodfok: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve [308/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §].
2) Építésfelügyeleti hatósági rendszer
a) építésfelügyeleti ellenőrzéseket végez, b) építésfelügyeleti hatósági intézkedést tesz, c) vezeti a jogszabállyal hatáskörébe utalt nyilvántartásokat, valamint névjegyzéket [1997. évi LXXVIII. tv. 46. §; 291/2007. (X. 31.) Korm. rend. 1. §].
2.1.) Elsőfokú építésfelügyeleti hatóságok
Az építésfelügyelet lényegében változatlan, azonban 2009. október 1-jétől építésfelügyeleti hatóságként – egyes sajátos építményfajták kivétellel – a regionális államigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként működő építésfelügyelet jár el [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. §]. A regionális államigazgatási hivatal építésfelügyelőjének illetékessége megegyezik a korábbi közigazgatási hivataléval.
2.2.) Másodfokú építésfelügyeleti hatóságok
Korábban az elsőfokú építésfelügyeletek egyben egymás másodfokú hatóságai is voltak, így például a Szegedi Közigazgatási Hivatal építésfelügyelője által első fokon elbírált ügyek tekintetében a Debreceni Közigazgatási Hivatal járt el [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. §, 2. számú melléklet; 134/2008. (V. 14.) Korm. rend. 1. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 4-5. §].
2.3.) Speciális építésfelügyeleti hatóságok
a) az országos közutak esetében: elsőfokú hatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai; másodfokú hatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala [91/2003. (XII. 16.) GKM rend. 2. §, 8. §]; b) távközlési építmények esetében: elsőfokú hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala; másodfokú hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke (a jogszabályban egyébként a már nem létező Hírközlési Főfelügyelet van feltüntetve eljáró hatóságként) [7/2002. (XII. 20.) IHM rend. 2. §; 2003. évi C. tv. 17. §, 37. §]. c) honvédelmi és katonai célú építmények esetében: elsőfokú hatóság a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetője; másodfokú hatóság a honvédelemért felelős miniszter [195/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].
3. Az Eljárási kódex
2008-ban hatályát vesztette az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet, illetve két másik jogszabály túlnyomó része. Az egységes tartalom a jogalkotó érthetetlen döntése miatt nem valósulhatott meg maradéktalanul, hiszen a korábbi 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletből egészen 2009. márciusáig még hatályban volt az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok és közművek felsorolását rögzítő 2. számú melléklet (talán logikusabb lett volna már eredetileg is az Eljárási kódexhez vagy az építésügyi hatóságokról szóló rendelethez csatolni mellékletként). A mai napig hatályos még a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet első négy szakasza (a telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok felsorolását szintén 2009. márciusáig ez a rendelet tartalmazta). Az egységesítés így úgy valósult meg, hogy ténylegesen szinte ugyanannyi számú, különféle rendeletet kellett használni [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 52. §]. Az Eljárási kódex átfogó módosítására sem kellett sokat várni. A 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 2008. szeptember 1-jei hatállyal vezetett be új szabályokat, így például az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást [17/2008. (VIII. 30.) NFGM rend. 28. §].
Az Alkotmánybíróság 2009. évi döntése: alkotmányellenes volt az Eljárási kódex jelentős része
Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Eljárási kódex II. fejezetének megalkotására az azt kibocsátó miniszter rendelkezett-e törvényi felhatalmazással. Amennyiben igen, további kérdést képezett, hogy a vizsgált szabályok megalkotásával a miniszter túllépte-e a számára adott törvényi felhatalmazást. E vizsgálat során az Alkotmánybíróságnak egy általános kérdést és több részletkérdést kellett megválaszolni. Az általános kérdés lényege, hogy alkothat-e miniszter olyan rendeleti szabályozást, melynek a címe szerinti tárgykörét egy meghatározott közigazgatási hatósági eljárásfajta általános szabályozása képezi. A közigazgatási hatósági eljárások szabályozása törvényi szabályozási tárgykört képez, e rendelkezéssel összhangban tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályait törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). A Ket. szabályait áttekintve a taláros testület megállapította, hogy az nem ad felhatalmazást az építési ügyekre nézve a saját általános szabályaitól eltérő általános eljárási szabályok megalkotására. A Ket. mellett akár az Építési törvény (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a továbbiakban: Étv.) is biztosíthatott volna felhatalmazást a szabályok megalkotására, ezért ezt a jogszabályt is megvizsgálták. Az Étv. 62. § (2) bekezdése a) pontja „a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályai[nak]” megalkotására hatalmazta fel a minisztert. Ez a felhatalmazás több okból nem szolgálhatott a II. fejezet megalkotásának alapjául. Egyrészt a Ket. szabályai értelmében az építésügyi közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok a Ket. rendelkezéseitől kizárólag abban az esetben térhetnek el, ha azt e törvény kifejezetten megengedi, ezért nem lehet az a) pontot a Ket. szabályaitól való általános eltérésre vagy a Ket.rendelkezései melletti (secundum legem) szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazásnak tekinteni. Az Étv. kifejezetten „szakmai” szabályokról szól, nem pedig „általános eljárási” szabályokról, ráadásul nem valamennyi eljárásfajta, hanem csak a felsorolt négy ügytípus tekintetében. A II. fejezet egyébként e négy tárgykörben nem is tartalmazott rendelkezéseket, hiszen azokról egy másik rendelet, a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet tartalmaz szabályokat, a bevezető részben megjelölve, hogy az Étv. 62. § (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján született. Az Étv. 62. § (2) bekezdése b) pontja az építészeti-műszaki tervek tartalmi követelményeinek meghatározására, míg az e) pont az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályainak megalkotására adott felhatalmazást. Összefoglalva megállapítható volt, hogy az Étv. sem nem teremtette meg az Eljárási kódex II. Fejezete megalkotásának alkotmányos alapját, e törvényi rendelkezések rendeletalkotási alapként való megjelölése (miközben ugyanezen minisztertől vannak ebben a tárgykörben kiadott más rendeletek) alapvető kockázatot jelent a jogbiztonság és a közigazgatás törvény alá rendeltségének, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság részét képező követelményeire. Az Alkotmánybíróság számára a fentiek alapján egyértelmű volt, hogy az Eljárási kódex II. Fejezete mind címében, mind szabályozási tárgyaiban magasabb szintű jogszabállyal, a Ket.-tel és a felhatalmazó Étv-vel ellentétes szabályokat tartalmaz, ezért az Alkotmánybíróság azt 2010. június 30. napjával megsemmisítette. A megsemmisített rendelkezések bő fél évvel az AB határozat kihirdetését követő időpontban vesztették hatályukat, de a kormánynak nem kellett ennyi idő az alkotmányos szabályok megalkotására. Mivel a döntés előre kiszámítható volt, az Országgyűlés már a 2009. évi LVII. törvény megteremtette az új rendelet jogalapját, és az Étv-ben 2009. október 1-jei hatállyal módosították a felhatalmazó rendelkezéseket. A pontosított felhatalmazó rendelkezések alapján pedig a kormány elfogadta az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, amely a jelenlegi Eljárási kódexnek nevezhető. Kis szépséghiba, hogy amikor a kormány elfogadta és kihirdette (2009. szeptembere) a rendeletet, még nem volt hatályos azt ezt lehetővé tevő törvénymódosítás (2009. október 1.).
Mikor melyik eljárási jogszabályt kell alkalmazni?
2. A korábbi teljes 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet a 2008. január 1-jét követően indult elsőfokú eljárásokban kell alkalmazni, egészen a 2009. szeptember 30-ig megindított elsőfokú eljárásokig [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 51. §]. 3. A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, és az ezt kiegészítő, részleteiben megtartott 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 46. §]. Vagyis jelenleg a két „Eljárási kódex”-et kell egyszerre használni.
Milyen engedélyezési eljárásokra nem vonatkozik az Eljárási kódex?
a) - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákkal, b) a külön jogszabály szerinti víziállásokkal, a vízimunkákkal, vízi-, úszó- és hajózási létesítményekkel, c) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, d) a földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel, e) a barlangban történő építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és dokumentációkra.
a) a felvonóval, a mozgólépcsővel és a mozgójárdával, b) a műemléki építménnyel, és c) a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági célú építménnyel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és dokumentációkra is alkalmazni kell, de csak akkor, ha a vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik. Ezekre az építményekre, műtárgyakra tehát találni fogunk speciális rendelkezéseket, de azokat a szabályokat, amelyeket ezek a rendelkezések nem érintenek, az Eljárási kódex határozza meg [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §]. Korábban a közforgalmú üzemanyag- és autógáztöltő állomásokkal és az azokkal szorosan összefüggő rendeltetésű építményekkel (beleértve az ilyen jellegű kereskedelmi célú éptményeket is) kapcsolatos eljárásra külön szabályok vonatkoztak, de a jelenlegi előírások már ezeket az engedélyezési eljárásokat is érintik. A speciális eljárási szabályokat az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól szóló 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet tartalmazza [27/2006. (V. 5.) GKM rend. 1. §].
Az eljárási jogszabály felépítése
- 1. melléklet: Épület építési (egyszerűsített építési) engedélyezéséhez statisztikai adatlap - 2. melléklet: Épület használatbavételi engedélyezéséhez és bejelentéséhez statisztikai adatlap - 3. melléklet: A természet- és tájvédelmi szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges - 4. melléklet: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a közlekedési szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentáció - 5. melléklet: Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok
4. Építkezésre alkalmas telek
Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.
Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek. Az építési telek fogalmát 2008. szeptember 1-jei hatállyal pontosították, annak érdekében, hogy az építési telek megközelítése ne csak közútról történhessen, hanem közterületként nyilvántartott területről is [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §]. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §].
Épület elhelyezésének feltételei
1. megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül, 2. a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz), 3. a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése, 4. a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint 5. a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 42. §-ban előírtak szerint biztosítható [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 42. §].
5. Építésügyi hatósági eljárások típusai
Mielőtt elkezdenénk az építkezést, felújítást, bővítést, érdemes utánajárnunk, hogy mihez kell építési engedélyt kérnünk. Ha ugyanis egy engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzünk el, annak nagyon súlyos következményei lehetnek. Ha a műemlékünk van, arra sokkal több tevékenységünket kell előzetesen engedélyeztetnünk. Az Eljárási kódex 2008-tól a korábbi kettő helyet már három kategóriát határozott meg: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, valamint engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységek. 2009. október 1-jétől bevezették az egyszerűsített építésügyi hatósági eljárást, továbbá jogszabályban meghatározott hatósági bizonyítványt lehet kérni az építésügyi hatóságtól tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából, főként a tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez. A 2009-es Eljárási kódex – az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet – alapján 2009. október 1-jétől az alábbi ötféle típusú eljárás jelenik meg az építkezéseknél:
Építésügyi hatósági engedélyfajták
2010. január 1-jétől alkalmazható lehetőség az építtető részére az elvi építési engedélyezési és egyéb más, előzetes feltételek tisztázását szolgáló közigazgatási hatósági eljárások külön-külön történő lefolytatása helyett az integrált hatásvizsgálati eljárás, az építési engedélyezési és a használatbavételi engedélyezési eljárás helyett az integrált építésügyi hatósági eljárás, illetve az építési engedélyezési és más közigazgatási hatósági eljárások helyett az integrált engedélyezési eljárás. Az integrált eljárások részletes eljárási szabályait nem az Eljárási kódexben (193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), hanem az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.
a) elvi építési engedélyezési eljárás, b) építési engedélyezési eljárás, egyszerűsített építési engedélyezési eljárás, módosított építési engedélyezési eljárás, c) bontási engedélyezési eljárás, d) használatbavételi engedélyezési eljárás, e) fennmaradási engedélyezési eljárás, f) fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás, g) összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás;
a) építési bejelentés, b) bontási bejelentés, c) használatbavételi bejelentés.
- az Eljárási kódexben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul; - feltételei: az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél és a szakhatóság az építési tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárul; - tudomásul vétele egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik.
6. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai
Megszűnt az egységes nyomtatvány Az engedélyezési eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. A hivatalból induló eljárás azon a napon indul meg, amelyen az eljárás megindítását megalapozó első eljárási cselekményről szóló dokumentumot felvették [2004. évi CXL. tv. 29. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. §] Az ügyfél kérelmét 2009. októbere előtt a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet mellékleteiben található nyomtatványokon terjeszthette elő: a) építésügyi hatósági engedélyezési eljárás és összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás (a továbbiakban: összevont eljárás) esetén a 2. melléklet szerinti nyomtatványon, illetve b) bejelentés esetén a 3. melléklet szerinti nyomtatványon, c) egyéb építésügyi hatósági eljárás esetén a 4. melléklet szerinti nyomtatványon [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 3. §, 2-4. sz. melléklet].
a) a kérelem hiányos, a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül, b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-műszaki tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követő tíz munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. §].
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet és mellékleteit az építtető az építésügyi hatóságnál - az Eljárási kódex 2. számú melléklete szerinti nyomtatvány megszüntetése miatt – akár szóban, akár írásban terjesztheti elő. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát; b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját, amely lehet: c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, különösen ca) a tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségességét, cb) - szükség szerint - a létrehozandó önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetését, cc) a kérelemmel érintett építmények számát és rendeltetését; d) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét; e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, különösen: ea) építési jogosultság igazolása, eb) építészeti-műszaki dokumentáció, ec) tervezői nyilatkozat, ed) felelős műszaki vezető nyilatkozata, ee) építési műszaki ellenőr nyilatkozata, ef) építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat, vélemény, eg) építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat, eh) tervtanácsi szakmai vélemény; f) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását; és g) az építtető aláírását.
A kérelem mellékletei A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket (akkor is, ha az ügyfél esetleg szóban terjesztette elő kérelmét, ami azért építésügyi hatósági eljárások esetében nagyon ritka). Az egyes engedélyezési eljárásokban más-más mellékleteket kell becsatolni, ezeket az adott eljárástípusnál ismertetjük. Az építésügyi eljárásokban is érvényesülő szabály, hogy az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ez nem azt jelenti, hogy így ingyenes az adatok (pl. egy tulajdoni lap beszerzése), az ügyfél az adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni [2004. évi CXL. tv. 36. §]. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni, mivel a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságnak kell megkeresnie. Az ügyfél (építtető) persze dönthet úgy, hogy előzetes szakhatósági állásfoglalást szerez be, ezzel is csökkentve az engedélyezési eljárás időtartamát [2004. évi CXL. tv. 45. §].
A hatóság értesítési kötelezettsége az eljárás megindításáról Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell [2004. évi CXL. tv. 29. §].
Ha az ügyfél a Magyar Állam, az eljárás megindulásáról szóló értesítést írásban kell a vagyonkezelővel közölni. Az építésügyi hatóság környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építmények esetén az építési engedély iránti kérelemre indult eljárásban az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget a kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és/vagy a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, és ezen eljárásáról az építésügyi hatóságot korábban értesítette, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáról értesíti az építésfelügyeleti hatóságot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 4. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §].
a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét [2004. évi CXL. tv. 29. §].
Az engedélyek hatálya
Az építésügyi hatóság által kiadott elvi építési engedély hatályossága egy év. Az elvi építési engedély hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a jogerős elvi építési keretengedély is egy évig hatályos, amely ugyanazon feltételek mellett a hatályossága alatt szintén egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §, 31. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 35. §]. 2008. szeptember 1-ig 1 év volt az építési és a bontási tevékenység bejelentésének tudomásul vételének érvényessége is. Az építési és a bontási engedély hatályát veszti, a) ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, b) ha az építési tevékenységet jogerőssé válásának napjától számított két éven belül megkezdték, de ezen időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.
Az építésügyi hatóság az építtető – engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett – kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát egy évre meghosszabbíthatja, amely megismételhető.
a) az építési és a bontási engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatban két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja, de az építési tevékenység határidőn belüli megkezdésére és az 5 éven belüli használatbavételre vonatkozó előírások ebben az esetben is megfelelően alkalmazandóak, b) az építtető - építésügyi hatósági engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett - kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát - az elvi engedély kivételével - egy évre meghosszabbíthatja, amely megismételhető.
A hatóság értesítési kötelezettsége
Ha az építtető a figyelmeztetés ellenére nem kérelmezi az engedély hatályának meghosszabbítását, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, illetve az építtető nem kér használatbavételi (fennmaradási) engedélyt, a hatóság köteles intézkedni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Lejárt engedély jogkövetkezményei
a) ha szemrevételezés és a rendelkezésre álló építési napló tartalma alapján az építmény készültségi fokánál fogva használatbavételi engedély megadására alkalmasnak látszik, úgy az építésügyi hatóság az előírt kérelem és mellékletek benyújtására, valamint illeték megfizetésére való figyelmeztetés mellett - szankciók kilátásba helyezésével - használatbavételi engedélyezési eljárás megindítására vagy bejelentés megtételére hívja fel az építtetőt, b) ha az építmény használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építésügyi hatóság ba) a még hátralévő, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység elvégzésére, majd ezt követően a használatbavételi engedély kérelmezésére vagy bejelentés megtételére - a hiányzó munkálatok elvégzéséhez arányos határidő kitűzésével és szankciók kilátásba helyezésével - kötelezi az építtetőt, bb) intézkedik az építési tevékenység végzésének azonnali leállítása és az ebből eredő esetleges veszélyhelyzet elhárítása iránt, ha a még hátralévő építési tevékenység végzése építésügyi hatósági engedélyhez kötött, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést követően folytatott építési tevékenység építésrendészeti jogkövetkezményekkel jár, és hogy az építtető jogszerűen csak akkor folytathatja az építési tevékenységet, ha az építési engedélyt ismételten megkéri a hatályos jogszabályi feltételek szerint [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Engedély és tervdokumentáció is kell a jogszerű építkezéshez
Az építési engedély a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 30. §]. Az 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységek végzését az építtető a jogszabályban előírtak szerint az építésügyi hatóságnak bejelenti, és ezzel egyidejűleg az építési tevékenység végzése megkezdhető (vagyis nem kell a hatósági záradékkal ellátott tervdokumentációra várni) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 30. §].
Milyen feltétellel lehet eltérni az engedélytől?
Azon építmények esetében, amelyek építésügyi hatósági engedélyezése külön jogszabály szerinti tervtanácsi véleményhez kötött, módosult építési tevékenységet csak ismételt tervtanácsi vélemény megszerzését követően lehet elvégezni, ha az építési engedélytől az ahhoz tartozó építészeti-műszaki dokumentációtól való eltérés az épület tömegére, a nyílászárók rendszerének, az építészeti tagozatok rendszerének, a homlokzati struktúrának a megváltoztatására, vagy az épület közterületről látható homlokzata teljes felületének építészeti jellegzetességét érintő változtatására terjed ki [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].
Rendeltetésmódosítás engedély nélkül
Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megelőző használathoz képest. Korábbi az építmény használati célja mellett fogalmi elem volt az üzemeléstechnológia megváltoztatása is, illetve az energiafelhasználás tekintetében bekövetkező változás is rendeltetés-módosításnak minősült [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 77-78. pont].
a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, továbbá b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja.
a) feleljen meg a helyi építési szabályzat előírásainak, és az új rendeltetés szerinti használat hatása a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje, továbbá b) az építmény és részei a módosuló használat alapján feleljenek meg az állékonyság követelményeinek és a biztonságos használhatóság feltételeinek. A tervezett használatra és annak hatásaira az építmény, építményrész alkalmas vagy alkalmassá tehető legyen [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 108. §].
a) az egyéb nem lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatását, illetve az egyéb nem lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatását, ha ezzel lakás rendeltetésű önálló rendeltetési egység jön létre, vagy b) a lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatását, illetve a lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatását, ha ez lakás rendeltetésének megszüntetését eredményezi (lásd: hatályon kívül helyezett 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 16. §-a).
Ügyintézési határidő
Építésügyi igazgatási szakértő közreműködése
a) negyvenöt munkanap helyett huszonhárom, b) huszonkét munkanap helyett tizenegy, c) tíz munkanap helyett nyolc munkanap [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 10. §].
a) az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Étv.-ben, a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben, valamint az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak, b) az Étv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott általános feltételek teljesültek, c) a tervezett építményre, építési tevékenységre a külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek, d) mely szakhatóság hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalása áll rendelkezésre, e) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok, állásfoglalások, vélemények és dokumentációk rendelkezésre állnak.
A gyorsaság mellett a szakértő igénybevételének másik előnye az volt, hogy az összevont engedélyezési eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthetett akár a helyszíni szemle mellőzéséről is. Jelenleg a helyszíni szemle szakértő igénybevétele mellett is, minden engedélyezési eljárásban kötelező [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 9. §].
Szakhatóságok közreműködése
Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Ha jogszabály az építésügyi határozat meghozatala előtt szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő, akkor az építésügyi hatóság a szakhatóságot az eljárás megindulását követően 8 munkanapon belül köteles megkeresni. A hatósági megkeresésére csak akkor nem kerül sor, ha az építtetőnek rendelkezésére áll egy 6 hónapnál nem régebbi hatósági állásfoglalás, mert ezt az építésügyi hatóság az eljárásában szakhatósági állásfoglalásként köteles elfogadni. Az elfogadás feltétele, hogy a hozzá, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem és a hozzá tartozó építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos, és azt a szakhatóság azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látta el. Az eljáró építésügyi hatóságnak a szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolnia kell a szakhatóságot érintő dokumentációt, illetve - közlekedési, hírközlési, valamint természet- és tájvédelmi szakhatóság esetében – az Eljárási kódex vonatkozó, a mellékletek között megtalálható nyomtatványát. A szakhatóság a részére megküldött és véleményezett dokumentáció egy példányának valamennyi tervlapját állásfoglalásának megadása során az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §, 3-6. sz. melléklet]. Összevont építésügyi hatósági eljárásban, valamint az integrált építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság és a szakhatóság köteles az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságot a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni. A szakhatóságok az összevont építésügyi hatósági eljárás során kötelesek szakhatósági állásfoglalásukat a helyszíni szemlén megadni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].
Kötelező a szakhatósági állásfoglalás az építésügyi hatóságra?
A Ket. szerint az építésügyi hatóság döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak - a hatásköre keretei között kialakított - jogszabályon alapuló állásfoglalásához. Ez azt jelenti, hogy az építésügyi hatóság csak abban az esetben tekinthet el a szakhatósági állásfoglalásban leírtaktól, ha a szakhatóság olyan kikötéseket vagy feltételeket rögzítettek, amely nem tartoznak a hatáskörükbe. A szakhatósági állásfoglalás többi – jogszerű része –, ha van ilyen, illetve a hatáskört túllépő nyilatkozat nélkül is értelmezhető, köti az építésügyi hatóságot [2004. évi CXL. tv. 44. §]. A szakhatóság egyébként a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyására, illetve az eljárásának mellőzésére hivatkozással felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Ha a szakhatóság a számára meghatározott ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul. Az ügyfél számára a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát [2004. évi CXL. tv. 45. §].
A közművek nem jelennek meg az eljárásban
A közművek és a kéményseprő nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire, illetve arra, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek. A felelős műszaki vezető, illetve szükség esetén az építésügyi műszaki szakértő a használatbavételi engedély kérelmezését vagy a használatbavétel bejelentését, illetve a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően – érintettsége esetén – köteles beszerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 20. §]. A közműnyilatkozatok csak akkor kerülnek majd elő, ha a hatóság bármilyen körülmény tisztázása érdekében ezeket bekéri.
Helyszíni szemle
- Az egyik, ha bejelentés alapján, 10%-nál kisebb lejtésű területen végzendő építési tevékenység tudomásul vétele iránt indult az eljárás, feltéve, hogy a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan dokumentumot (terv, geodéziai felmérés, rétegvonalas helyszínrajz, terepmetszet, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely lehetővé teszi a megfelelő vizsgálatot. - A másik eset, amikor a hatóság mellőzheti a helyszíni szemlét az, ha az építtető a kérelméhez építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatot csatol. Ilyenkor az összevont eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet a helyszíni szemle mellőzéséről [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 9. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 34. §].
Az eljárás felfüggesztése
a) ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése, különösen telekalakítási, fennmaradási engedélyezés, ha anélkül az ügy megalapozottan nem dönthető el (a telekalakítási ügyek megemlítése a jogszabályban itt nem pontos, hiszen 2010. január 1-jétől a telekalakítási ügyeket már a földhivatal bírálja el, ezért a építésügyi hatóságnak már nem lehet egyben az építési és a telekalakítási engedély kiadója is), b) ha a döntéshez más szerv, így különösen valamely szakmai kamara, az építésfelügyeleti hatóság, a cégbíróság véleményét is be kell szerezni.
A felfüggesztés időtartama az építésügyi hatóság intézkedési egyéves jogvesztő határidejét megszakítja [2004. évi CXL. tv. 32. §, 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 14. §].
Ki nem vehet részt egy kérelem elbírálásában?
a) építészeti-műszaki tervezési, b) kiviteli tervek tervezési, c) építésügyi műszaki szakértői, d) felelős műszaki vezetői, e) beruházás lebonyolítói, f) tervellenőri, g) építésügyi igazgatási szakértői, h) építési műszaki ellenőri, i) kivitelezési, vagy j) igazságügyi szakértői tevékenységet végez, vagy öt éven belül végzett.
Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot sem. A fentieket hívják összefoglalóan ún. összeférhetetlenségi szabályoknak [1992. évi XXIII. tv. 21. §; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 8. §].
A hatóság csak építésügyi előírásokat vizsgálhat
a) a tervezett építési tevékenység megfelel az építésjogi követelményeknek, az illeszkedés szabályának és az építményekkel szemben támasztott általános törvényi követelményeknek (az Étv. 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtak), b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént, c) a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel ca) az építményekkel szemben támasztott általános törvényi követelményeknek (Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek), cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az előzetes hatósági eljárásokban előírt követelményeknek, cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint ec) a közmű- és energiaellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll, f) a tervezőként megjelölt személy - a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, g) az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - az építési tevékenységre jogosult, h) a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz, i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok előírásainak.
a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat.
Ki és hogyan szerez tudomást az építésügyi hatóság döntéséről?
A következetes bírói gyakorlat szerint az építési engedélyt megadó határozat kézbesítése a társasház közös képviselője részére szabályszerű volt (az Eljárási kódex csak a telekalakítási ügyekben rendelkezett erről). A társasház tulajdonosa azonban nem volt ugyan elzárva az egyéni perlés lehetőségétől, a perindítási határidő azonban a tulajdonostárs részére is a közös képviselőnek történt kézbesítéstől számították (EBH2004. 1081). Ezt a bírói gyakorlatot írta felül 2009. október 30-ától a Társasházi törvény módosítása, amely kimondja, hogy az építésügyi hatósági eljárásban meghozott hatósági határozatot - a jogorvoslat lehetőségének biztosításával - valamennyi tulajdonostárs részére kézbesíteni kell (ebben az esetben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség képviseletének ellátására nem jogosult) [2003. évi CXXXIII. tv. 50. §].
a) írásban aa) postai úton, ab) telefaxon, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton vagy ah) a Ket-ben meghatározott módon elektronikus úton vagy b) szóban
Ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és a döntés átvételét öt munkanapon belül nem igazolják vissza, a hatóság másik írásbeli formában közli vele a döntést. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja. Törvény ettől eltérően állapíthatja meg a döntés elektronikus úton való közlésének szabályait. 2009. októberétől élő lehetőség, hogy ha az érintett megadta telefonszámát vagy e-mail címét, akkor a hatóság sms-ben, telefonon vagy e-mailben tájékoztathatja a döntéshozatal tényéről, és arról, hogy a döntés három munkanapon belül átvehető a hatóság hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben. Ezáltal az ügyfél gyorsabban jut a határozathoz, a hatóság pedig megtakaríthatja a postázási költséget. Ha a döntést határidőn belül nem veszik át, a hatóság haladéktalanul írásban megküldi az érintett részére a döntést. Ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, valamint törvény rendelkezése alapján a döntést nem az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő módon közli, a döntést öt munkanapon belül írásban is meg kell küldeni. A döntés közlésének napja ilyen esetben a második közlés napja. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban közölték, vagy átadták. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni [2004. évi CXL. tv. 28/A. §, 78. §, 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 11. §].
a) a használatbavételi, a végleges fennmaradási engedélyezés és a jogszabályban meghatározott kötelezés elrendelése esetén a földhivatal területileg illetékes szervével, b) a tervezővel, a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel és a vállalkozó kivitelezővel, ha nem minősül ügyfélnek, c) az építési, a fennmaradási és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az építésfelügyeleti hatósággal, az érintett közműszolgáltatókkal, a 4. mellékletben meghatározott esetekben az érintett útkezelővel, d) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével, ha nem minősül ügyfélnek, e) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, f) az építési, az összevont építésügyi hatósági, az integrált építésügyi hatósági, az integrált engedélyezési és a fennmaradási engedélyezési eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szervével, ha az engedélyezés termőföldet érint, g) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. §].
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a kérelem tárgya szerinti ingatlannal rendelkezni jogosult. A 2009. október előtti szabályokhoz képest változás, hogy az ingatlannak rendelkezni jogosultak esetében már nem vizsgálják az ügyféli minőséget, hanem automatikusan ügyfélnek minősülnek. A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései között egyetlen fogalom-meghatározást találunk. A 2. § kimondja, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban ingatlannal rendelkezni jogosult az a személy, akinek a polgári jog szabályai szerint az ingatlan birtoklásáról, használatáról, felhasználásáról döntési joga van, aki az ingatlannal rendelkezhet (egyébként 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet is ezt a fogalmat használta). Ez a fogalom azonban eltér a polgári jogban használt meghatározástól, ezért komoly gondba kerülhet az építésügyi hatóság, ha például az ingatlan bérbe van adva, vagy mondjuk vételi jog van rá bejegyezve (és az sem szempont a jogszabály szerint, hogy a döntési joggal rendelkező személye kiderüljön az ingatlan-nyilvántartásból).
a) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - az eljárással érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult, b) a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, az építésügyi igazgatási szakértő, az építésügyi műszaki szakértő és a vállalkozó kivitelező (ezen személyek abban az esetben minősül ügyfélnek, ha az építésügyi hatósági döntés ezen személy feladat- és felelősségi körébe tartozó tevékenységre vonatkozóan megállapítást tesz) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §, 3. §].
A Ket. szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. Az építésügyi hatóság a jogutódlás tudomásul vételéről dönt, ha az építésügyi hatósági eljárás alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint az építtető vagy a kötelezett (jogelőd) helyébe az eljárás folyamán vagy annak jogerős lezárását követően jogutód lép. A jogutódlás esetei lehetnek: - építtető (kérelmező) vagy a kötelezett halála vagy jogutódlással történő megszűnése, - a jogutód önkéntes belépése.
a) a hivatalból indult eljárásban a polgári jog szerinti jogutód megállapítása tárgyában a tényállást tisztázza és a jogutódlásról határozattal dönt, b) a jogutód, illetve a jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutód építési jogosultságának igazolása tárgyában a jogutódlás bekövetkeztének tényállását tisztázza és a jogutódlásról végzéssel dönt. Korábban a jogutód, illetve a jogelőd az Eljárási kódex 4. számú melléklete szerinti nyomtatványon kérelmezhette a jogutódlás megállapítását, azonban 2009. októberétől ezt a nyomtatványt sem lehet már használni.
Az építési jogosultság fogalma
Az ingatlannal rendelkezni jogosult az a személy, akinek a polgári jog szabályai szerint az ingatlan birtoklásáról, használatáról, felhasználásáról döntési joga van, aki az ingatlannal rendelkezhet. Az Eljárási kódex ezen fogalom-meghatározása egyébként problémás, mert nem felel meg teljeskörűen a polgári jog által használt terminológiának [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].
Az építési jogosultság igazolása
a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős bírósági vagy hatósági határozattal, illetőleg ad) ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal;
da) a társasházi közös tulajdonban tervezett építési tevékenységhez, a közös tulajdon beépítésével, a közös tulajdonra történő ráépítéssel járó építési tevékenységhez - a rendes gazdálkodás körét meghaladó építkezéshez a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel elfogadott, - a rendes gazdálkodás körébe tartozó építéshez a közgyűlésen jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott közgyűlési határozatával, db) a társasházi külön tulajdonban tervezett építési tevékenység esetén, ha az építési tevékenység az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt építményrészt érinti, a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 2/3-ának hozzájáruló nyilatkozatával (2009. október 1-jéig tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 4/5-ének hozzájáruló nyilatkozatára volt szükség), dc) a társasházi külön tulajdonban tervezett, közös tulajdont nem érintő építési tevékenységhez a külön tulajdonnal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával (vagyis az építtető tulajdonostársnak nem kell beszereznie a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát), dd) ha az építtető nem társasházi tulajdonos, az építési jogosultság igazolására a b) pont az irányadó [2003. évi CXXXIII. tv. 21. §, 29. §, 39. §];
ea) a szövetkezeti tag tulajdonában álló lakást, üdülőt vagy garázst érintő építési tevékenység esetén, ha az az épületszerkezetet is érinti (vagyis ha az épületszerkezetet nem érinti, nem kell a szövetkezet nyilatkozata), eb) a szövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezetet, az épület közös használatra szolgáló területét és helyiségét, a központi berendezéseket, a lakást (ideértve a házfelügyelői, gondnoki lakást is), továbbá a szövetkezet célját szolgáló más építményt (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyat érintő építési tevékenység esetén;
f) jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedélyezéskor a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával. 2008-tól bevezetett változás, hogy – a 46-os KTM rendelettől eltérően – adásvételi szerződéssel már nem igazolható az építési jogosultság, illetve korábban kizárólag a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának vagy az ezt pótló bírósági ítélet becsatolását írták elő. Az Eljárási kódex szerint bontáshoz a jelzálogjog jogosultjának is bele kell egyeznie, azonban a jelzálogjoghoz általában kapcsolódik elidegenítési és terhelési tilalom is, így – ha elfogadjuk, hogy ezzel a jogosultnak az ingatlan felhasználásáról döntési joga van – valamennyi építési tevékenységhez be kellene csatolni a hozzájáruló nyilatkozatát (lásd: a hatályon kívül helyezett 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 18. §-át).
8. Elvi építési engedélyezési eljárás
A 2008. január 1-jétől hatályos Eljárási kódex szerint elvi telekalakítási, elvi építési, és elvi rendeltetés-megváltoztatási engedélyt lehetett kérni (lásd a korábbi 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 16. §-a). 2008. szeptember 1-jétől azonban már csak elvi építési engedély létezik. Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével [különös tekintettel az Étv. 18. § (2) bekezdésében foglaltakra], a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából kérhet az építésügyi hatóságtól elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §]. Az elvi építési engedély például indokolt lehet a terveztetés, de különösen a telek megvásárlása előtt, mivel ez végérvényesen eldönti, hogy az általunk megálmodott épület megvalósítható-e, vagy a kitalált műszaki megoldás elfogadható-e a hatóság részére. Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több elvi építési engedély is kérhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §]. Fontos tudni, hogy az elvi építési engedély megadásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nem szükséges, vagyis akár a tulajdonos hozzájárulása nélkül is megszerezhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 18. §]. Így például a tulajdonos beleegyezése nélkül megtudható, hogy a megvásárolni kívánt telken fel lehet-e építeni a kérdéses házat (ha igen, lehet alkudozni, ha nem, másik telket kell keresni).
2008. szeptemberétől a telekalakításhoz kapcsolódó kötelező engedélyezési esetek megszűntek (pl. ha a telekalakítás nyolcnál több építési telek kialakítására irányul és a szabályozási terv a tervezett telekalakítást meghatározott telekhatárokkal nem tartalmazta elvi engedélyt kellett kérni). Jelenleg elvi engedélyt kötelező kérni, ha a) az építtető mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani, b) az építtető az elektronikus hírközlő hálózat felszíni építményeit védett természeti vagy épített környezetben kívánja elhelyezni, illetve c) ha jogszabály - vagyis akár önkormányzati rendelet is - azt előírja [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig hatályos. Hatálya egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Semmi, ez is az elvi engedély egyik jelentősége. Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során ugyanis - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Nem. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető, minden esetben kérni kell építési engedélyt, és csak annak jogerőssé és végrehajthatóvá nyilvánítása után - a szükséges bejelentések megtételét követően - indulhat meg az építkezés [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Az elvi építési engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell: a) a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban, b) a tervezői nyilatkozatot, c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét, d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
Az elvi építési engedély illetéke 2008. szeptember 1-jéig egységesen 15 000 forint volt. A jelenlegi illeték mértéke attól függ, hogy milyen körülmény előzetes tisztázása miatt indult az eljárás Jelenleg az illeték összege, ha a) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 forint, b) a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő - műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint, c) az a)-b) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet].
Az elvi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő - a kérelem előterjesztésétől számított - a) építési engedélyköteles tevékenységek esetében: 22 munkanap, b) egyszerűsített építési engedélyhez kötött tevékenységek esetében: 10 munkanap [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §].
Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság - a kérelem tartalmától függően - vizsgálja, hogy a) a kérelem és mellékleteinek tartalma megfelel-e a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, b) az Étv. 36. §-ában foglaltak teljesíthetők-e, c) az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelményektől eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, d) a külön jogszabály szerint a tervezett építményt a környezetébe illeszkedően helyezték-e el.
Nem egyszerű kérdés az, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. Ha azonban egy engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységet e nélkül végzünk el, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.
A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben még arra vonatkozóan találtunk listát, hogy melyek az engedélyköteles tevékenységek voltak. Mindazok az építési tevékenységeket, amelyeket találhattunk a felsorolásban – és egyéb jogszabályban sem – építésügyi hatósági engedély nélkül lehetett végezni. Ehhez képest az Eljárási kódex (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) azt is rögzíti, hogy mihez kell és mihez nem kell építési engedély. A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzati rendeletek szabadon bővíthették az építési engedélyhez kötött építési munkák körét. Ilyen rendelkezés az Eljárási kódexben már nincs, ezért kérdéses, hogy azok az önkormányzati rendeletek, amelyek más építési munkát is építési engedélyhez kötöttek, hatályban maradhatnak-e, illetve a képviselő-testület szigoríthat-e az Eljárási kódex listáján. Véleményem szerint nem, de ezt majd az élet (a gyakorlat eldönti), mindenesetre ez egy érdekes jogi kérdés. Az Eljárási kódex 2008-tól a korábbi kettő helyet már három kategóriát határozott meg: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, valamint engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. 2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált ún. normál és egyszerűsített építési engedélyezésre.
Az engedélyhez kötött tevékenységek
Az V. oszlop azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyekhez sem engedély, sem bejelentés nem szükséges. Fontos: az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi, és más hatósági előírásokat!
Néhány fontos fogalom Mind az engedélyhez, mind a bejelentéshez kötött tevékenységek esetében érdemes néhány fogalmat tisztázni, hiszen csak így állapítható meg, hogy melyik kategóriába tartozik az adott tevékenység. Az építésügyi eljárásokban használt fogalmak többségét az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) határozza meg.
Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka. Bővítés: meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység. Helyreállítás (újjáépítés): építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megelőző használathoz képest [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet].
Mi minősül építménynek? Az engedélyköteles tevékenységek meghatározásánál azt is fontos tisztázni, hogy mi minősül építménynek. Az Építési törvény (Étv.) szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Felhívnám a figyelmet arra, hogy az Étv. 2006. május 1-jétől hatályos szövege - az egyértelműség kedvéért - már az előre legyártott és az ingatlanra szállított házakat is építménynek tekinti. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §].
Kerítés építéséhez szükséges engedély?
2008. szeptember 1-jétől ismét változtak a kerítésépítés szabályai, és már csak a műemléki területen lévő telek közterület felőli telekhatárán történő kerítésépítés lett engedélyköteles. A kerítés építése – függetlenül az elhelyezkedésétől építési engedély és bejelentés nélkül volt létesíthető (lásd: a korábbi 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet I. 13. pont, III. 3. pont). A jelenleg hatályos, 2009. október 1-jétől alkalmazandó szabályok - a műemléki mellett - a világörökség területen lévő telek közterület felőli telekhatárán történő kerítés építéséhez is kell építési engedély, de csak egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet II. 3. pont, V. 3. pont]. Minden más területen a kerítések létesítéséhez bejelentés sem szükséges. Itt jegyezném meg, hogy az Eljárási kódexből kimaradt önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazás miatt szerintem kérdéses azon önkormányzati rendeletek alkalmazhatósága, amelyek az utcafront felöli részre, illetve az oldal és hátsó telekhatáron létesítendő kerítésre is építési engedély írnak elő. Az építésügyi hatóság egyébként településrendezési, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből pedig a meglévő kerítést akár le is bontathatja, illetve elrendelheti az átláthatóvá történő átalakítását is. A helyi építési szabályzat, vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építése is elrendelhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 43. §]. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg a kerítés építésének főbb szabályait, akkor is, ha nem engedélyköteles a kivitelezés. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia (a hátsó határvonal tekintetében a felek ettől eltérően is megállapodhatnak), a kerítés kapuja a közterületre kifelé nem nyílhat, a telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 44. §].
10. Az építési és egyszerűsített építési engedélyezési eljárás
Attól függ, hogy normál vagy egyszerűsített engedélyezési eljárásról lesz szó, hogy a kérelmező mit szeretne építtetni. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel a normál építési engedélyhez (I. oszlop) és az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) kötött (IV. oszlop) tevékenységeket. A két eljárás döntően azonos szabályok szerint folyik, eltérés van azonban az alábbi területeken:
Mit kell mellékelni az építési engedély iránti kérelemhez? A kérelem tartalmára és benyújtására ebben az esetben is a közös eljárási szabályokat kell alkalmazni. Ami eltérés az egyes engedélyezési eljárások között, az a benyújtandó mellékletek listája.
a) a tervdokumentációt az alábbiak szerint: - az Engr.-ben (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben) meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban, - a tervezői nyilatkozatot, - a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét, - ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt; b) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat, c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot, d) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét, e) a közút kezelőjének hozzájárulását ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény, eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, ec) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény építése esetén, f) az Eljárási kódex 1. melléklete szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot, g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 27. §, 25. §].
Hány építési engedély kérhető egy telekre?
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több építési engedély is kérhető, azonban ugyanazon építési tevékenység vonatkozásában csak egy építési engedély alapján végezhető építési tevékenység. Az OTÉK előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, arról az építési engedélyezés tárgyában kelt érdemi határozatban kell dönteni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 27. §].
Mennyibe kerül az építési engedély?
a) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén - önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint, - a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, b) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, d) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
Felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint illetéket kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].
Ügyintézési határidő Az ügyintézési határidő:
Mit vizsgál a hatóság?
a) az Étv. 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e, b) a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, c) új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e, d) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §].
Lehetséges előírások a településkép védelmében
a) az építmények elhelyezési módját, tájba és környezetbe illesztését, valamint méreteit, b) az épületek homlokzatának, tetőzetének és takaratlanul maradó, közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. §].
Az engedély tartalma
A határozat rendelkező részének az általános előírások mellett tartalmaznia kell értelemszerűen (vagyis csak akkor, ha az adott esetben szükséges) az alábbiakat: a) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, b) az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, c) a használatbavételi engedély vagy bejelentés kötelezettségére való utalást, d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, e) figyelmeztetést arra, hogy az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet, f) figyelmeztetést arra, hogy a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz be kell jelenteni, g) figyelmeztetést arra, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés szabályai alá tartozik [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. §].
11. Összevont engedélyezési eljárás
Az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szakaszai
Ez az engedélyezési szakasz a telek beépítésével - különös tekintettel a környezethez való illeszkedéssel -, a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) követelmények előzetes tisztázása céljából indítható. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére – hasonlóan a normál elvi építési engedélyhez – nem jogosít
Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - az elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §, 18. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].
Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának megindításához az elvi építési engedély iránti kérelemmel megegyező mellékleteket kell csatolni, vagyis a) 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban, b) a tervezői nyilatkozatot, c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét, d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
Egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle Az összevont eljárás lényege, hogy a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával - egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §]. Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok, valamint a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság, valamint a közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítésére meghatározott idő. Összevont építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság és a szakhatóság köteles az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságot a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni. A szakhatóságok az összevont építésügyi hatósági eljárás során kötelesek szakhatósági állásfoglalásukat a helyszíni szemlén megadni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §]. Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján állapítja meg az építési engedély megadásának feltételeit és kereteit [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].
Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély kérelemről tizenöt munkanapon belül végzés formájában dönt [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §]. Az összevont eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb huszonkét munkanapon belül el kell bírálni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. §].
A jogerős elvi keretengedély egy évig hatályos. Hatályossága a hatályossága alatt kérelemre egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].
Az építésügyi hatóságnak az összevont eljárás esetében az összevonandó eljárásokért (elvi engedélyezési és építési engedélyezési eljárás) a külön jogszabály szerinti külön-külön fizetendő igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték mellett 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §]. Az építtető a szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságnak külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj jár [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §]. Az esetleges fellebbezés - a külön jogszabályokban meghatározott díjtételeken felül – eljárástípusonként 20 000 forintba kerül, melyet a jogorvoslati eljárást lefolytató hatóságnak kell megfizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].
12. Integrált engedélyezési eljárás
2009. október 1-jétől az építtető kérésére az építésügyi hatóság (az ún. közreműködő hatóság közreműködésével) integrált eljárást folytathat le.
Az építtető választhatja: a) az elvi építési engedélyezési és egyéb külön eljárások lefolytatása helyett - a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - az integrált hatásvizsgálati eljárást, illetve b) az építési engedélyezési, továbbá a használatbavételi engedélyezési eljárás helyett az integrált építésügyi hatósági eljárást, illetve az integrált engedélyezési eljárást [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].
Az integrált építésügyi hatósági eljárás olyan építésügyi hatósági eljárásokat összefogó eljárás, ahol az egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat az e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja. Az integrált építésügyi hatósági eljárás típusai: a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, b) műemlékekre és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, c) sajátos építményfajtákra és műemlékekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, e) műemlékekre, általános építményekre és sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás.
Az integrált építésügyi hatósági eljárás esetén - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.
Ha építésügyi hatósági eljáráson kívül más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás megvalósításához, akkor az építésügyi hatóság és más hatóságok engedélyezési eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja integrált engedélyezési eljárásban. Az integrált engedélyezési eljárásban - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.
Ha az építési beruházás engedélyezéséhez a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatása szükséges, a különböző hatóságok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek előzetes tisztázására szolgáló, a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott közreműködő hatóság igénybevételével folytatható le az integrált hatásvizsgálati eljárás.
Az integrált hatásvizsgálati eljárás során - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 4. §, 19-21. §]. Az integrált eljárások szabályait az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.
Az integrált eljárásban az építési beruházás megvalósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató hatóságok (a továbbiakban együtt: társhatóság) eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja. A közreműködő hatóság az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társhatóságra irányadó szabályok szerint jár el [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §]. Az ügyfél az eljárás tárgyát képező egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1-3. mellékletben az adott integrált eljárás típusban meghatározott eljárások közül mely eljárásokat kéri a közreműködő hatóságtól integráltan lefolytatni. Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő és társhatóságként első és másodfokon az Ngtv. (2006. évi LIII. törvény) meghatározott hatóság az eljáró általános építésügyi hatóság, vagyis - első fokon a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el; - a fellebbezés elbírálására jogosult a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §; 2006. évi LIII. tv. 2. §].
a) ha az irattovábbítást is igényel, elektronikus úton, telefaxon, postai úton vagy személyes átadás útján, b) ha irattovábbítást nem igényel, telefonon vagy elektronikus levélben történik [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].
Az eljárás megindítása
Az alapkérelemnek tartalmaznia kell: a) az integrált eljárás típusának megnevezését, b) hogy mely társhatóságok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kérelmezi az ügyfél, c) az integrált eljárással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, d) az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, akkor is, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, e) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, f) annak felsorolását, hogy az egyes társhatósági eljárási kérelmekhez milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, g) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, és h) a kérelmező aláírását.
A kérelmet és annak mellékleteit az egyes társhatósági és szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, jogszabályban meghatározott tartalommal és módon kell összeállítania. A mellékleteket szakhatósági közreműködés esetén a kérelmezőnek úgy kell összeállítania, hogy alkalmas legyen a szakhatósági eljárás lefolytatásához, kivéve, ha a kérelmező az eljárási kérelemhez mellékelte a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást. Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerül, akkor mellékelni kell az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát, amely nem lehet a kérelem benyújtását megelőző tizenötödik napnál korábbi. Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelős miniszter által - az adott integrált eljárás tekintetében társhatóságként és szakhatóságként eljáró hatóságot irányító miniszterrel egyetértésben - a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §].
Ügyintézési határidő A társhatóságok ügyintézési határideje – az alábbi kivétellel - megegyezik a rájuk vonatkozó külön jogszabályban megállapított ügyintézési határidővel. Ha a társhatóság érdemi döntésének meghozatalához jogszabály szerint egy másik társhatóság döntésének ismerete szükséges, és ennek a társhatóságnak a rendelkezésre álló ügyintézési határideje megegyezik vagy hosszabb a döntésére váró társhatóság ügyintézési határidejénél, akkor a döntésre váró társhatóság ügyintézési határideje a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanapon jár le. Az integrált eljárásban lefolytatandó egyes eljárásokban, ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, akkor mind a két társhatósági eljárásban kizárt az ügyintézési határidő meghosszabbítása [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].
Mennyit kell fizetni az integrált eljárásért? Az integrált eljárásért a) a társhatóságoknak, szakhatóságoknak az eljárásaikért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül az eljárásba bevont társhatóságonként további 20 000 forint, b) a közreműködő hatóságnak az eljárásáért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül - társhatósági közreműködéssel érintett ügyek esetén a a) pontban meghatározottakon felül - 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni
A kérelemhez csatolni kell a) banki átutalás esetén az átutalás tényét igazoló, a bank által kiadott igazolás eredeti példányát, b) készpénz-átutalási megbízáson (csekken) történő befizetés esetén a feladóvevény eredeti példányát.
13. Bontási engedély
A következő bontási tevékenységek bontási engedély alapján végezhetőek: 1. az 500 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontás (2010. május 28-ig az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása volt engedélyhez kötött), 2. Műemlék telkén álló építmény, építményrész bontása (új engedélyköteles tevékenység 2010. május 28-ától), 3. műemléki területen 100,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 2,0 m-nél nagyobb építménymagasságú építmény bontása (2010. május 28-ig mérethatár nélkül bármely építmény bontása ebbe a kategóriába tartozott), 4. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása 5. egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén (új engedélyköteles tevékenység 2010. május 28-ától) [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VI. oszlop].
Melyek a bejelentéshez kötött vagy hatósági ügyintézés nélkül végezhető bontási tevékenységek?
Lakóépület bontására vonatkozó szabályok változásai
A lakóépületek bontására vonatkozó szabályok az utóbbi néhány évben az alábbiak szerint módosultak. A lakóépület bontásának feltétele (a műemléki területet és telket figyelmen kívül hagyva):
1. 2007. december 31-ig: bontási engedély mérethatártól függetlenül (lásd: 46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 9. § (2) bek. c) pont); 2. 2008. január 1-jétől csak meghatározott mérethatár elérése esetében engedély- vagy bejelentés köteles - bontási engedély az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építményre, illetve zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása. - bontási bejelentés az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása (érdekesség, hogy a pontosan 1000 m3-es lakóépület nincs egyik kategóriába sem sorolva), illetve amely azbesztet tartalmaz;
- bontási engedély az 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontására, - bontási bejelentés az 500,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontására, illetve amely azbesztet tartalmaz; - bontási engedély és bontási bejelentés nélkül végezhető bontási tevékenység a 300,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 4,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása.
- bontási engedély: az 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása, továbbá zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több épület bontása mérethatár nélkül, és (új elemként) egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén; - bontási bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett): az 500,0 m3-es és annál kisebb térfogatú vagy a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-es és annál kisebb építménymagasságú építmény bontása, ideértve a lakóépületet is, illetve amely azbesztet tartalmaz [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VI. pont].
Mit kell mellékelni a bontási engedély iránti kérelemhez? A bontási engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell: a) az Eljárási kódexben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt legalább három példányban és - ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás - az érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban, b) a tervezői nyilatkozatot, c) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 33. §, 25. §, 27. §].
Mennyibe kerül a bontási engedély iránti kérelem? A bontási engedélyezési eljárás esetén a fizetendő illeték a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].
Ügyintézési határidő A bontási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet VI. oszlopa szerinti bontási tevékenységek bontási engedélyezése esetén [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 34. §].
Mit vizsgál a hatóság? A bontási engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, továbbá b) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.
a) a bontási tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények, építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, b) a bontási tevékenység elvégzésének bejelentési kötelezettségére való utalást, c) tájékoztatást arról, hogy a bontási tevékenység befejezése után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania, d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 34. §].
Meddig hatályos a bontási engedély? A bontási engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg. Az építésügyi hatóság a bontási engedély hatályosságát az engedély megadására vonatkozó határozatban két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §]. Az építtető - építésügyi hatósági engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett - kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát egy évre meghosszabbíthatja, amely megismételhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
14. Használatbavételi engedély
Milyen esetekben kell használatbavételi engedélyt kérni? Az építési engedélyhez és az egyszerűsített építési engedélyhez kötött építmények használatbavétele kizárólag használatbavételi engedély alapján történhet [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 35. §; 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VIII., IX. fejezet].
A használatbavételi engedélyt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérni. Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre a használatbavételi engedélyt külön-külön is meg lehet kérni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 35. §]. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. Érdemes tudni, hogy aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt engedély nélkül ad vagy vesz használatba, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható [218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 136. §].
Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni. Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására a fentiek szerint nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) a hatóság az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedélyt adhat. További feltétel, hogy az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarhatja. Az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni.
A használatbavételi engedélykérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt. b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított, d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek, e) ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban (és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban), f) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 25. §].
Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, az építtető vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon [1997. évi LXXVIII. tv. 44. §]. Fontos kiemelni, hogy a használatbavételi engedélyezéshez az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nem szükséges [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 18. §].
A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet IX. oszlopa szerinti építési tevékenységek használatbavételi engedélyezése esetén [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §].
A használatbavételi engedély csak határozatlan időre szólhat [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki dokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint c) az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.
A hatóság köteles az engedélyest (építtetőt) figyelmeztetni arra is, hogy az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §].
A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az egész építményre, vagy annak egy részére az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig, az építési engedélybe foglalt kikötések, feltételek teljesítéséig csak akkor tagadhatja meg, az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. A használatbavételi engedélyezéskor a használatbavételi engedély 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti megadása mellett, a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló, még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetését, az építési engedélybe foglalt kikötések és feltételek teljesítését megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel (eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett) a kötelezésre vonatkozó előírások szerint köteles elrendelni a hatóság [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §]. A használatbavételi engedély csak akkor adhatja meg a hatóság, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel. Az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé, ha
Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását feltételekhez kötheti, az engedélyben kikötéseket tehet [1997. évi LXXVIII. tv. 44. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 38. §].
Ha az építtető az építési munkákat befejezte, a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély kézhezvétele után az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet kell előterjesztenie. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez a területileg illetékes földhivatalhoz kell benyújtani: - az erre irányuló kérelmet, valamint - az ahhoz mellékelt jogerős használatbavételi engedély másolatát és - az épületfeltüntetési vázrajzot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 38. §].
Mi van abban az esetben, ha a 2008. január 1-je előtti építési engedély alapján elkészül az épület? Álláspontom szerint, ha a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján engedélyt kellett kérni az épületre, de a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint az adott építési munka már nem engedélyköteles, akkor az elkészült épületre már használatbavételi engedélyt sem kell kérni. Hangsúlyozom, hogy ez csak az én véleményem, a jogszabályok egyértelműen nem rendezik ezt a kérdést.
15. Fennmaradási engedély
Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület.
Fennmaradási engedélyt kell kérni, ha: a) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végezték el, b) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet az építési engedélytől eltérően végezték el c) az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a jogszabályi előírásoktól eltérően végezték el.
A fennmaradási engedély típusai
a) fennmaradási engedélyezési eljárás b) fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás
- meghatározott időre szóló (építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett), vagy - visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) hatályos, vagy - végleges jellegű (határozatlan ideig hatályos és egyben használatbavételi engedély)
Fennmaradási engedély megadása esetén, ha - az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján - ennek feltételei fennállnak, az építésügyi hatóság az építésügyi bírság befizetéséig a fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad. Ha a fennmaradási engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság - külön kérelem nélkül - egyszerűsített határozattal véglegesíti [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39-40. §].
Ki kérhet fennmaradási engedélyt? A fenti esetek szerint szabálytalanul megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre főszabály szerint az építtetőnek kell fennmaradási engedélyt kérnie. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető jogutódja is előterjesztheti. Fontos tudni, hogy az építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási (továbbépítési) engedélykérelmet el fogják utasítani és a hatóság köteles elrendelni az építmény bontását. Amennyiben a szabálytalan építményre, illetve építési tevékenységre egyébként a fennmaradási engedély megadható lenne és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése iránt, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított, úgy az építésügyi hatóság az eljárását kérelemre - a polgári per jogerős befejezéséig - felfüggesztheti. A kérelmet az ingatlannal rendelkezni jogosult is előterjesztheti [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].
Mit kell mellékelni a kérelemhez? A fennmaradási engedélykérelem kötelező melléklete a kérelem tartalmától függ.
a) a tervdokumentációt az alábbiak szerint: - az Engr.-ben (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben) meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban, - a tervezői nyilatkozatot, - a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét, - ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt; b) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat, c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot, d) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét, e) a közút kezelőjének hozzájárulását ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény, eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, ec) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény építése esetén, f) az Eljárási kódex 1. melléklete szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot, g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot, h) a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §, 36. §, 27. §, 25. §].
a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt. b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított, d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek, e) ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban (és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban), f) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §, 36. §, 25. §].
Mikor adhatja meg a hatóság az engedély kiadását? Az építésügyi hatóság - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt akkor ad, ha a) az építmény, építményrész - az Étv. 36. §-ában foglalt követelmények alapján - engedélyezhető lenne vagy a feltételeknek való megfelelés megteremthető és b) az építtető az építési jogosultságát igazolta.
c) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy d) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
Ügyintézési határidők Az ügyintézési határidő eltérő lehet a hatósági ellenőrzés és a kérelem alapján lefolytatott eljárásban. Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében: Az építésügyi hatóság építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított három hónapon belül tisztázza a tényállást [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. §]. A fennmaradási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított negyvenöt munkanapon belül kell meghozni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §].
Mikor rendelik el az átépítést vagy a bontást? Az építésügyi hatóság az építéshatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e. A hatóság a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben legfeljebb negyvenöt munkanapon belüli határidő tűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel.
a) az építtető határidőben - nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, - a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy - a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja; b) ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető; c) a fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt, illetőleg az engedély visszavonták; d) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. §].
A hatósági intézkedés korlátai Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A fennmaradási engedélyben meghatározott határidő vagy az engedély visszavonása és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja.
16. A bejelentési eljárás
A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak.
A bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely - az Eljárási kódexben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul; - feltételei: az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél és a szakhatóság az építési tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárul; - tudomásul vétele egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 17. §].
A bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi, és más hatósági előírásokat!
a) építési bejelentés, b) bontási bejelentés, c) használatbavételi bejelentés.
A bejelentéssel egyidejűleg kezdődhet az építkezés! 2010. május 28-át megelőzően az építtető a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységet annak tervezett megkezdését megelőzően tíz munkanappal köteles volt bejelenti az építésügyi hatóságnak. Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul - legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított tíz munkanapon belül - ellenőrizte, hogy a bejelentés megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Jelenleg már - eltérően az engedélyezésnél megszokott eljárásnál - az építtető a bejelentés megtételével egyidejűleg meg is kezdheti az építési tevékenységet. Az építtetőnek a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint bejelentéshez kötött építési tevékenység befejezését követően használatbavételi bejelentést is kell tenni.
A bejelentés alapján végezhető tevékenységek a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet
Nagyon fontos, hogy mindig meg kell vizsgálni az adott település helyi építési szabályzatát és a helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendeletet, továbbá az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló helyi rendelet is. A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet akkor is helyi védelem alá helyezhet egy ingatlant, ha a védelem ténye a tulajdoni lapról nem derül ki. A helyi rendeletek a bejegyzés vagy az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek esetére is előírhatják a főépítésszel folytatandó egyeztetést.
Nem szabad azt gondolni, hogy mivel a bejelentéshez kötött építkezéseket a jogalkotó kisebb súlyúnak minősítette, akkor a bejelentés elmaradása vagy a bejelentéstől eltérő kivitelezés nem jár súlyos következményekkel. A bejelentés nélküli vagy attól eltérő építés következménye is építésrendészeti eljárás lefolytatása lesz, amely akár bontás elrendelésével vagy építésügyi bírság kiszabásával is végződhet. Mivel a bejelentéssel egyidejűleg megkezdődhet a kivitelezés – vagyis nincs előzetes hatósági kontroll – az építtető saját érdeke, hogy az építési engedélyhez kötött tevékenységeknél alaposabban járja körül a jogszabályi feltételeket, illetve kérje számon a tervezőn az előzetes és alapos egyeztetést.
Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított hat hónapig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni (erre a hatóság köteles a bejelentő figyelmét felhívni).
A bejelentés tartalma A bejelentés szintén az általános építésügyi hatóságnál terjeszthető elő. A bejelentés tartalmazza a) a bejelentő nevét, megnevezését, b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, d) a bejelentés fajtáját, e) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével, f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét, g) a bejelentő építtető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal, h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot és i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].
Láthatjuk, hogy a bejelentés tartalmi előírásai közül hiányzik a tervdokumentáció. A bejelentési eljárásban az építésügyi hatósághoz nem kötelező a tervdokumentáció benyújtása, azt a tervezői nyilatkozat pótolja.
a) az építtető nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén megnevezését, b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát, c) az építési tevékenység ca) megnevezését, cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és cc) rövid leírását, jellemzőit, valamint d) a tervező nyilatkozatát arról, hogy da) a tervezett építési tevékenység az Engr. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.) előírásai szerint bejelentésköteles, a bejelentéshez előírt építészeti-műszaki dokumentáció elkészült és az abban általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások, terhek és az ellenállások, valamint a teherbírás megállapítására, és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta, dd) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, de) egyeztetett-e az érintett közműszolgáltatókkal és mi az egyeztetés tartalma, df) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet, és dg) az általa tervezett építmény megfelel-e az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészítette [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].
Mennyibe kerül a bejelentési eljárás? A bejelentési eljárás illetéke 20 000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].
Ügyintézési határidő nincs Az általános értelembe vett ügyintézési határidő a bejelentési eljárásban nincs. Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított tíz munkanapon belül a bejelentésben foglaltakat hivatalból nyilvántartásba veszi, és az erről szóló határozatában - a bejelentés fajtájától függően - tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a) a bejelentés alapján annak megtételétől számított legfeljebb hat hónapig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni, b) a bejelentett építési vagy bontási tevékenységtől 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint bejelentéshez kötött építési vagy bontási tevékenység végzésével eltérni csak ismételt bejelentés alapján lehet, és c) a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint bejelentéshez kötött építési tevékenység befejezését követően használatbavételi bejelentést kell tenni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/C. §].
Az építmény-nyilvántartásba vételről szóló határozatnak tartalmaznia kell: a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, b) figyelmeztetést arra, hogy az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet, c) figyelmeztetést arra, hogy a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz be kell jelenteni, valamint d) a bejelentés előterjesztésének napját [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/C. §, 29. §].
Eltérő eljárási szabályok A bejelentési eljárásra a Ket. szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha az Eljárási kódex külön hivatkozik rá (például a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre és a határidő számítására vonatkozó szabályait alkalmazni kell).
A befejezést is be kell jelenteni! Ismételten felhívom arra a figyelmet, hogy az építési és bontási tevékenység csak a tervdokumentáció birtokában végezhető. A tervdokumentációt mindig az építés helyszínén kell tartani, és az építésügyi hatósági ellenőrzés során a hatóság rendelkezésére bocsátani [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/D. §]. Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezését az építésügyi hatóságnak. A felelős műszaki vezetői nyilatkozatnak az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat, továbbá az érintett közműszolgáltatóval a követelmények teljesítése tekintetében lefolytatott egyeztetés eredményét kell tartalmaznia [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].
Kötelező ellenőrzés a hatály lejárta előtt A bejelentést követően a hatóság nem köteles a bejelentésben foglaltak valóságtartalmát ellenőriznie, de ez megtiltva sincs, a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik a döntés az ellenőrzés szükségességéről. Az elsőfokú építésügyi hatóság a bejelentett építési vagy bontási tevékenység folytatását vagy megvalósítását, illetve a bejelentett használatbavételt viszont - az éves építésügyi hatósági ellenőrzés keretében - legkésőbb a bejelentés hatályának lejártát követő százhúsz napon belül a helyszínen köteles ellenőrizni. Vagyis az utólagos ellenőrzést mindenképpen el kell végezni. Az építésügyi hatóság a helyszíni ellenőrzéskor vizsgálja a bejelentésben és annak mellékleteiben foglaltak jogszerűségét és szakszerűségét, valamint hogy az elvégzett vagy folytatott tevékenység a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel-e. Ha az építésügyi hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy
a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti építésrendészeti eljárást folytatja le, a bejelentett tevékenységet vagy építményt - a fennmaradási engedélyezés esetét kivéve - törli a nyilvántartásból, és a szabálytalan építés jogkövetkezményeit alkalmazza [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/D. §].
17. Telekalakítási engedélyek
Mielőtt megvásároljuk a telket nemcsak a környéket, a közlekedési lehetőségeket vagy éppen a szomszédokat kell alaposan feltérképeznünk, hanem azt is, hogy a telekre egyáltalán felépíthető-e a kívánt épület. Ha az adott ingatlan erre nem alkalmas még lehetőségünk van - ha ezt a körülmények lehetővé teszik - telekalakítási engedéllyel létrehozni a megfelelő területet. A telekalakítási eljárás szabályozása jelentősen módosult 2010. január 1-jétől, hiszen a továbbiakban a földhivatalok végzik a telekalakítási engedélyre irányuló kérelmet elbírálását.
Telekalakítási fogalmak, vonatkozó jogszabályok A telek fogalma: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. A telekalakítás a telekingatlan adataiban, döntően az alapterületében, elrendezésében történő változásokat jelenti, és a 2010. évi változások eredményeképpen, már a változás ingatlan-nyilvántartásban történő közvetlen átvezetésére is lehetőség van. Korábban az építésügyi hatóság által kiadott telekalakítási engedély alapján lehetett az ingatlan-nyilvántartásban a helyrajzi számok, alapterületek változásait átvezetni.
a) telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása; b) telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása; c) telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása; d) telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 23-24. §; 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/A. §].
A telekalakítási eljárás típusai A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás, vagyis hivatalból nem folytatják le.
a) telekalakítási engedélyezési eljárás, b) egyesített telekalakítási eljárás.
Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján a) a telekalakítás engedélyezésére és b) a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/A. §].
Ki adhat be telekalakítási kérelmet? A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat: a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa, b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező, e) ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége, f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek? A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (Ket.) meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia: a) természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat, b) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét, c) a telekalakítással érintett tel(k)ek helyrajzi számát, a tel(k)ek fekvése szerinti település megjelölésével, d) a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését, e) a telekalakítás célját (amely lehet telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telek-határrendezés), f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak is. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, mely a 3. mellékletben felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében. Amennyiben a telekalakítási eljárás megindításakor a kérelmező rendelkezik hatályos, záradékolt változási vázrajzzal, úgy a 3. melléklet 1. pont 1.1-1.6. alpontjaiban foglalt munkarészek ismételt benyújtása nem szükséges [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/A. §].
A telekalakítási dokumentáció tartalma
1.1. az állami alapadatok adatszolgáltatási számlájának száma 1.2. a mérési és számítási jegyzőkönyv 1.3. a mérési és számítási vázlat 1.4. a koordinátajegyzék 1.5. a területszámítási jegyzőkönyv 1.6. a változási vázrajz és a hozzátartozó területkimutatás digitális adatállománya és ezek legalább 5 kinyomtatott példánya, eredeti aláírásokkal és bélyegzővel ellátva 1.7. a tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlat 1.8. műszaki leírás [a készítő neve, felelős tervező neve, a munkaszám, a munka megnevezése, település, fekvés, érintett tel(k)ek helyrajzi száma(i), változás típusa a felhasznált hiteles adatok megjelölése] 1.9. vizsgálati jegyzőkönyv (ha a változás előtti és változás utáni telkek db száma együttesen 5-nél több) 1.10. az ingatlan-nyilvántartási térképi adatok felhasználásával, alkalmas (1:2000, 1:1000, 1:500) méretarányban elkészített telekalakítási helyszínrajz, amely a következőket tartalmazza: 1.10.1. a telekalakítással érintett telkek, a telekalakítás utáni állapot szerint, 1.10.2. a telekalakítással érintett telkeken meglévő építmények kontúrvonalai, 1.10.3. a bontás alatt álló épületek „bontás alatt” megjegyzéssel, 1.10.4. a telekalakítással érintett telken lévő összes építmény távolsága a tervezett telekhatártól, és a létrejövő telekméretek, beépített telek esetén a telkek eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százaléka, 1.10.5. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti, a településrendezési eszközökben beépítésre szánt területeken lévő földrészleteknél 20%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén az 1 méterenkénti szintvonalak, 1.10.6. utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területváltozásának feltüntetése, 1.11. a digitális adatállományok [változási vázrajz, telekalakítási helyszínrajz, mérési és számítási vázlat, tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlat PDF formátumban, változási állomány DAT adatcsere-formátumban, egyéb munkarészek táblázatos, illetve dokumentum formátumban] nem újraírható adathordozón 1.12. a telekalakítási dokumentáció tartalomjegyzéke.
A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot „A telekalakítást a .../..../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos” záradékszöveggel látja el [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. számú melléklet].
Ki készíthet telekalakítási dokumentációt? Telekalakítási dokumentációt a) építészeti-műszaki tervezési szakterületen geodéziai tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy b) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy készíthet.
Ügyintézési határidő A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 30 munkanap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő 22 munkanap [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/B. §]. Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg. Ha azonban az egyesített telekalakítási eljárás esetén a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg. Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával - az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül - külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a telek adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/B. §]. A földhivatal a telekalakítási eljárásában a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti hatóságokat szakhatóságként keresi meg. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság - hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető. A földhivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 10 munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben a változási vázrajz adattartalma az állami alapadatok közé beilleszthető, ennek megfelelő záradékkal látja el. A földhivatal a záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése céljából, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre. Ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező telket vagy telkeket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve a földhivatal nem keresi meg a szakhatóságokat. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet - a szakhatóságok megkeresése nélkül - a földhivatalnak el kell utasítani. A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a - 3. melléklet szerinti záradékkal ellátott - változási vázrajzot a határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/C. §].
Az engedély hatálya A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció részét képező változási vázrajz földhivatali vizsgálata és záradékolása külön - megelőző - eljárás keretében történt, úgy a telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a földhivatal - ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs - újra záradékolja [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/B. §].
A telekalakítás engedélyezésének speciális feltételei A telekalakítás engedélyezése során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét - a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig - utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 23-24. §]. - Telket csak úgy lehet alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen [85/2000. (XI. 8.) FVM rend. 3. §]. - Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek. - Meglévő, beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha - az előző feltételek mellett - a kialakuló telkek beépítettsége az építésügyi előírásoknak megfelel. Ugyanezen előírás vonatkozik az olyan telkekre, amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki. - Ha az építésügyi szabályoknak megfelelő telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át. - Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé - a területre vonatkozó helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv alapján - nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható [85/2000. (XI. 8.) FVM rend. 3-4. §].
Az építésügyi hatóság mint szakhatóság A helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az Építési törvényben foglalt feltételeknek való megfelelést a telekalakítási ügyekben a szakhatóságként bevont építésügyi hatóság vizsgálja. Érdemes tudni, hogy az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság - hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás viszont csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető. Mindenképpen javasolt a telekalakítási kérelem benyújtása előtt megkeresni az építésügyi hatóságot, ahol általában készségesen tájékoztatják az érdeklődőt arról, hogy építéshatósági szempontból engedélyezhető-e egyáltalán a telekalakítás. Véleményem szerint csak ezt követően érdemes pénzt költeni az engedélyezésre [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/C. §, 4. számú melléklet 1. pont].
Mit vizsgál a hatóság? A telekalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a körzeti földhivatal (illetve az építésügyi hatóság mint szakhatóság) köteles meggyőződni arról, hogy a) a kérelem és annak mellékletei az Eljárási kódex formai szabályainak megfelelnek-e, b) a telket érinti-e változtatási vagy telekalakítási tilalom, c) a tervezett telekalakítás megfelel-e: - az építési telek előírásainak (beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek), - az Építési törvény vonatkozó előírásainak (az Étv. III. Fejezete), - az OTÉK vonatkozó előírásainak (I-III. Fejezet), - az egyes területek védettségét elrendelő vagy azokra különleges feltételeket megállapító jogszabályoknak és egyedi hatósági előírásoknak, valamint - a helyi építési szabályzatban foglaltaknak.
a) a telket változtatási, illetve telekalakítási tilalom terheli, b) a telekalakítási kérelem - hiánypótlással nem pótolható - hiányosságokat tartalmaz, c) a telekalakítás az Étv. 2. § 6. pontjával (építési telek fogalma), III. Fejezetének és az OTÉK I-III. Fejezetének előírásaival ellentétes, nem felel meg a területre vonatkozó egyéb, az egyes területek védettségét elrendelő vagy azokra különleges feltételeket megállapító jogszabályoknak és egyedi hatósági előírásoknak, d) a helyi építési szabályzatban foglaltaknak nem felel meg (lásd a korábbi 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 27. §-át).
Mennyibe kerül a telekalakítási engedély? A telekalakítás engedélyezésére irányuló első fokú eljárásért érintett ingatlanonként 14 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (2010. január 23-a óta alkalmazandó ez a díjtétel). Az eljárásban érintett ingatlanként telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a kiinduló állapot szerinti földrészletek számát, illetve telekfelosztás, telekcsoport újraosztása esetén a kialakuló földrészletek számát kell figyelembe venni (vagyis minden esetben a több helyrajzi szám után számítandó a díj).
A telekalakítási engedélyezési eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 30.000 forint [166/2009. (XII. 9.) FVM rend. 1. §].
18. Építésügyi hatóság által kiállítható hatósági bizonyítványok szabályai (tény, állapot, egyéb adat igazolása)
2009. október 1-jétől tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a tervezés elősegítése, megalapozottsága érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az építésügyi hatóság helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.
Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. Ha a hatósági bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, a hatósági bizonyítványban foglaltak valótlanságáról az általa feltárt bizonyítékok ismertetésével tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot. Ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság a tájékoztatást követően vagy egyéb esetben hivatalból megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a hatóság a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását akkor tagadja meg, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik [2004. évi CXL. tv. 83. §]. Az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány keretszabályait a Ket. (2004. évi CXL. tv.) határozza meg, a speciális szabályokat pedig az Étv. (1997. évi LXXVIII. tv.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, továbbá c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 4. § (1) bekezdése alapján helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki [1997. évi LXXVIII. tv. 34. §].
Adat, tény, állapot igazolásának feltételei Adat, tény, állapot igazolására főszabály szerint az ügyfél kérelmére kerül sor. Ha az ügyfél az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése iránti kérelmét a földhivatalhoz, mint közreműködő hatósághoz nyújtotta be, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez a földhivatal megkeresésére állítják ki a hatósági bizonyítványt. Az építésügyi hatóság - az ügyfél kérelmére kiállítandó - hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges dokumentumokat és a személyes adatok kivételével hatósági nyilvántartás által nem tartalmazott adatokat bekérheti az ügyféltől. A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz munkanapon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által beadott iratot záradékkal ellátni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 41. §].
Mennyit kell fizetni a hatósági bizonyítványért? Az építésügyi hatóságnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez az ingatlan adataiban bekövetkezett változások, vagy tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásáért 20 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az esetleges jogorvoslati eljárás díja is 20 000 forint. A díjat az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles az építésügyi hatóság számlájára átutalással, vagy a hatóság (szakhatóság) által kiadott készpénz-átutalási megbízáson (csekken) „igazgatási szolgáltatási díj” jogcím megjelöléssel megfizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1-2. §].
19. Építésügyi eljárásokban fizetendő illetékek és díjak
Mennyi az engedély iránti kérelem illetéke? Az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) mellékletének XV. pontja sorolja fel az építéshatósági eljárásban fizetendő illetékek összegét. A 2006. évi CXX. törvény két lépcsőben, 2007. január 1-jétől és február 2-ától emelte meg az építéshatósági eljárás illetékeit, illetve módosította ezek szabályait. 2007-től nem spórolhatunk például azon, ha egyszerre kérelmezzük a bontást és az építést, továbbá 2007. január 1-jétől 2000 forint helyett 5000 forintot kellett fizetni azokban az esetekben, amikor a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, valamint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 10 000 forinttal több, vagyis 30 000 forint illetéket kell leróni. 2008. szeptember 1-jétől ismét változtak az illeték mértékek, amelynek egyik oka, hogy megszűnt az elvi telekalakítási és elvi rendeltetésmódosítási engedély, illetve a rendeltetésmódosítási engedély, továbbá az elvi engedély illetékét a vizsgálandó körülménytől tették függővé. Változott még például a műtárgyakra vonatkozó illetékek megállapítási módja, valamint új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén már 10 000 forint helyett 20 000 forintot kell fizetni, illetve a fennmaradási engedély iránti kérelem a másfélszeresére nőtt.
a) a telekalakítási engedély: 2010. január 23-áig indított ügyekben 5000 forint (telkenként) – az ezt követően indult első fokú eljárás során (amelyet már a földhivatalok folytatnak le!) érintett ingatlanonként 14 000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat, tehát már nem is illetéket kell fizetni [166/2009. (XII. 9.) FVM rend. 1. §]; b) elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha ba) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál: 15 000 forint, bb) a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő - műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál: 30 000 forint, bc) a ba)-bb) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál: 45 000 forint; c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén - önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint, - a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint, d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű; f) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint; g) építési tevékenység bejelentési eljárása esetén 20 000 forint; h) bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint; i) fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a c), f), g) és h) pontok szerint megállapított illeték másfélszerese; j) használatbavételi engedélyezés esetében a c), f) pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű; k) használatbavétel bejelentése esetén a g) pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű; l) rendeltetésmegváltoztatási engedélyezési eljárás esetén az érintett - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint, amennyiben azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az a c)-e) és g) pont szerinti illetékkel megegyező mértékű – itt azért érdemes annyit megjegyezni, hogy építmény, építményrész, épületegyüttes építési engedély (bejelentés) köteles munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásul vétele); m) a b)-l) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 forint; n) az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint.
Egyéb eljárási díjak Az építésügyi hatóságnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez az ingatlan adataiban bekövetkezett változások, vagy tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásáért 20 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az építésügyi hatóságnak az összevont eljárás esetében az összevonandó eljárásokért (elvi engedélyezési és építési engedélyezési eljárás) a külön jogszabály szerinti külön-külön fizetendő igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték mellett 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Az integrált eljárásért a) a társhatóságoknak, szakhatóságoknak az eljárásaikért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül az eljárásba bevont társhatóságonként további 20 000 forint, b) a közreműködő hatóságnak az eljárásáért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül - társhatósági közreműködéssel érintett ügyek esetén az a) pontban meghatározottakon felül - 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].
20. Építésügyi bírság
Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet a 2007. január 19-e után indult eljárásokban kell alkalmazni, az ezt megelőző ügyekben még a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján szabhatja ki a hatóság az építésügyi bírságot. 2008. február 2-át követően újabb változások következtek be a bírság kiszámításának szabályaiban.
Gyakran tapasztal építtetői gyakorlat az, hogy a kivitelezés szándékosan az engedélytől eltérően vagy engedély nélkül készül, bekalkulálva az esetleges lebukás esetén megfizetendő bírságot. Számos cég olyan tervekkel vágott neki az építésnek, hogy tudták, mire befejeződik az építésügyi bírságra vonatkozó eljárás, a céget úgyis felszámolják vagy más úton-módon megszűnik, illetve az ügyintézőknek általában nem volt kapacitásuk arra, hogy a jogerősen megállapított bírságolások végrehajtását kezdeményezzék, figyelemmel kísérjék, továbbá általános volt az az eljárás is, amelynek során a cég részletfizetést kért, de a befizetés ellenőrzésének hiányában nem történt meg a bírság teljesítése. Az építtető tehát alaposan feltételezhette, hogy nem fog bírságot fizetni. A 2007-től érvényesülő szabályok A fenti visszásságok kizárására szolgált az a szabály, amely 2007. januárjától előírta a bírság megfizetésének határidejét – ami a bírságot kiszabó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított hatvan nap –, és különösen fontos, hogy a bírság végrehajtásáról már az APEH gondoskodik. Az építésügyi hatóság a befizetési határidő lejártától számított 8 munkanapon belül köteles a végrehajtást végzésben elrendelni az APEH felé, és az adóhatóság köztartozások módjára hajtja be az elmaradást, és késedelmi kamatot is felszámít. Az építésügyi hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntéséről és intézkedéséről - az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó programban történő rögzítés útján értesíti az építésügyi célelőirányzat felügyeletét ellátó szervet [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. §]. A jogszabály tervezete szerint a bírság be nem fizetése esetén az építésügyi hatóság köteles lett volna a bírság összegének és a bírság kiszabás tényének feljegyzését kérni az illetékes földhivataltól – így legalább az ingatlan értékesítése nehezebbé vált volna, és az építtető érdekelt lett volna a mielőbbi fizetésben – azonban ez a rendelkezés a végleges szövegből már kimaradt. A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján a büntetés kiszámításának módja is jelentősen módosult. A rendelet főszabály szerint – az építmények beépített légköbméterének számítása helyett – az épületek alapterületéből kiindulva határozza meg a bírság alapját képező építményértéket (pl. legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó családi-, üdülő-, hétvégi ház esetében 140 ezer Ft/m2, többlakásos, társasházi, telepszerű közösségi lakóépület, szálláshely szolgáltató épület, épületrész esetében 160 ezer Ft/m2, míg ipari építmény, építményrész esetében (gyár, műhelycsarnok, szerelőüzem, csarnok stb.) 190 ezer Ft/m2. A tényleges bírság összege a készültségi állapottól és a szabálytalanság jellegétől is függ (pl. a bírság az építményérték 50 %-a engedély nélküli építés esetén, 30%-a engedély nélkül végzett bontás esetén, 20%-a engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén). A rendelet a készültségi állapothoz hasonló szorzókat rögzít, mint a korábbi szabályozás, viszont új elem a válaszfalak építésének 0,7-es szorzószáma, illetve a számítás módjának részletes meghatározása. Egyes konkrét példák alapján megállapítható, hogy az új szabályok alapján magasabb és egyértelműen, előre kiszámítható bírságtételeket számíthat ki a hatóság, mint a hatályon kívül helyezett rendelet szerint megtehetett volna. A jogszabály a szabálytalan építkezés jogkövetkezményét nem különbözteti meg abból a szempontból, hogy az építkezés az ország melyik pontján folyt, így egy falusi és egy Budapest, V. kerületi építtető is ugyanarra a bírságtételre számíthat. A 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet még eltérő számítási alapot állapított meg Budapesten, a megyei jogú városban, egyéb városban és a községekben elkövetett szabálytalanságokra.
A 2008. február 2-a után alkalmazandó előírások A 9/2008. (I. 26.) Korm. rendelet egyebek mellett az építésügyi bírságok kiszabásának feltételeit is módosította. Az új szabályok az építésügyi bírság megállapításához szükséges építmény egységárakat sokkal precízebben határozzák meg. Az építésügyi bírság alapja az építmény számított értéke. Az építmény számított értéke a) az elkészült, kivitelezés alatt álló, megsemmisült építmény, építményrész rendeltetéséhez, a megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti egységár, és
b) az építmény, építményrész, a megmozgatott földmennyiség - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció, felmérés alapján számított - bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének (vagy az 1. melléklet 1-9. pontjaiban felsorolt építmények alapterületének), magasságának, darabszámnak szorzata. A bírság mértékét - a 2. mellékletben rögzített, készültségi fokhoz kapcsolódó szorzószámok figyelembevételével - a 3. melléklet szerinti eljárási szabályok alapján kell kiszámítani. A bírság összegét az alábbi %-os értékek alapján kell meghatározni: a) engedély nélküli építés esetén 50%, b) engedélytől eltérő építés esetén 40%, c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%, d) engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20%, e) bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%, f) helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti, g) világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén 80%.”
A kiszabható bírság összege a fenti érték 30%-a a meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély megadásakor. Ha a meghatározott idő lejárta, illetőleg az engedély visszavonása előtt megváltozott tényállás alapján az építésügyi hatóság - építtető kérelmére - utóbb végleges fennmaradási engedélyt ad, a fennmaradó 70% bírságot is ki kell szabni. Ha az építmény, építményrész kivitelezését az építési engedélyt, illetőleg a bontási engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és a szabálytalanul elkészült vagy megsemmisült építményrészre az építésügyi hatóság változatlan műszaki tartalommal a fennmaradási és továbbépítési engedélyt megadta, illetőleg a bontást tudomásul vette, a bírság mértékét 50%-kal mérsékelni kell. A kiszabható bírság összege nem lehet kevesebb, mint 10 000 forint azzal, hogy a bírság összegét - a kerekítés szabályai szerint - száz forintra való kerekítéssel kell megállapítani. A külön jogszabály szerint az építésügyi hatósági engedélyezés körébe vont építési tevékenységgel összefüggő több szabálytalanság (bontással járó átalakítás, bővítés, felújítás) esetén a magasabb bírsággal járó jogsértő cselekmény után kell a bírságot kiszabni. Az engedély nélkül végzett építmény bontása és ezt követően új építmény engedély nélküli létesítése esetén a bírságot bontásra és létesítésre külön ki kell szabni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. §]. 2008. szeptember 1-jétől pontosított a jogalkotó azon esetek körét, amikor nem lehet jogos a bírság. Az Építési törvény új bekezdése szerint nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el [1997. évi LXXVIII. tv. 49. §]. |
Hírlevél feliratkozás >>>>
Konferencianaptár
Transzparens szerkezetek új szerepben: árnyékolás, energiatermelés, teherbírás – Építész Tervezői Nap, online részvétel május 1-ig (MÉK 2 pont)
Felújítások értéknövelő képessége: hogyan feleltessünk meg régi szerkezeteket a jövő kihívásainak? – Építész Tervezői Nap május 22-én (MÉK 2 pont)
Eresz-párkány-attika: az épületburok-koncepció Achilles-sarka? – Építész Tervezői Nap szeptember 18-án
A víz az úr? Alépítményi szigetelések, lábazatok, utólagos szigetelés – Építész Tervezői Nap október 16-án
Tűzvédelem: láthatáron az új OTSZ? – Építész Tervezői Nap november 13-án
