Tanfolyamok > Tervellenőrzés > Esettanulmányok 1. > Esettanulmányok 1.

Szende Árpád

 

TERVELLENŐRZÉS

 

 

ESETTANULMÁNY:

SZÖVEGES TERVBÍRÁLATI JEGYZŐKÖNYV

(MINTA)

 

TERVELLENŐR KFT.

0000 Bp., 000. pf.: 000.

Tel: 000-0000; 000-0000;

fax: 000-0000;

E-mail: tervellenőr@tervellenőr.hu

 

T E R V B Í R Á L A T I J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült: Budapest, 2007. 08. 25. péntek

Tárgy: az AAAA-AAAAAA Csomagolástechnikai és Logisztikai Kft. (0000 Város, Ipari Park hrsz: 0000/00.) mint építtető, a Város (BBBB megye), Ipari Park, Széles út 00 000/00 hrsz alatt megvalósítandó gyártócsarnok, és irodaépület valamint a kapcsolódó munkák építés-szerelési munkái műszaki kiviteli tervdokumentációjának tervbírálata, tervellenőrzése

Terveket készítette: CCCCC és Társa Építészeti Bt. (0000 Város, Keskeny u. 0/0. t/fax: 06-00-000-000 – E-mail: ccccc@ccccc.hu): DDD DDDDD É1-00-0000, és EEE EEEEEE (témavezető tervező) É2 00-0000, építész tervezők;

FFF-FFFFF Épületgépészeti Kft. (0000 Bp., Hosszú út 00/0. – 000-0000; 000-0000; fax: 000-0000; E-mail: info@fff_fffff.hu) GGG GGGG épületgépészeti vezető tervező (G1-00-0000), Dr. HHH HHHHH épületvillamossági tervező, III IIIIII statikus tervező, JJJJ Projekt Kft. (0000 Város, Rövid u. 2. – KKK KKKKK, és LLL LLLLL) közmű-, úttervező;

Tervbírálatot készítette: MMM MMMM építész vezetőtervező, igazságügyi szakértő, mérnök műszaki ellenőr, tervellenőr (É1-00-0000) témavezető

NNN NNNNNN statikus vezetőtervező, építésügyi szakértő, mérnök műszaki ellenőr, tervellenőr (T1-TE-00-0000)

OOOO OOOOO épületgépész vezetőtervező, igazságügyi szakértő, mérnök műszaki ellenőr, tervellenőr (G1-TE-00-0000)

PPPPP PPPPPPP épületvillamossági igazságügyi szakértő, mérnök műszaki ellenőr, tervellenőr (V1-TE-00-0000)

Kapják: tervezők, építtető, irattár

 

 

Igazságügyi szakértő, vezető tervező, mérnök műszaki ellenőrök, tervellenőrök a témavezető vezetésével, az építtető megbízásából, és nevében eljárva, a tárgyban jelzett tervdokumentációkat megvizsgálták, és az alábbiakat kívánják rögzíteni:

 

ÁLTALÁNOS DOKUMENTÁLÁS:

 

  1. A műszaki kiviteli tervdokumentációk, az alábbi szakági bontásban kerültek átadásra:

    1. Építészet

    2. Épületgépészet

    3. Épületvillamosság

    4. Külső közművek, belső utak (tervbírálata a szakágaknál szétbontva)

    5. Szerkezettervek

  2. Az átadott dokumentációk nem rájuk vonatkozó követelményrendszernek megfelelően kerültek ledokumentálásra, ezért az alábbiakban rögzítjük a kijavított, hiba és hiánymentes teljeskörű dokumentációk leszállítási módját:

    1. A kijavítást, pótlást követően 1 pld-ban ismételt tervellenőrzésre kérjük egyszerre eljuttatni a komplett dokumentációt.

    2. A kijavítások, pótlások ellenőrzését (esetleges újabb javítást) követően kell a végleges dokumentálást eszközölni, 6 köteles, és + 6 többlet példányban = 12 pld-ban, sorszámozva, címlappal (szakáganként, és együttesen), tartalomjegyzékkel, tervjegyzékkel, komplett iratanyaggal együtt;

    3. A 12 pld-ból 1 pld-t a felelős vezető tervezők által eredetiben aláírva (kék tollal, pecséttel) kell dokumentálni, másolatban csatolva az összes tervező tervezői engedély okiratát.

    4. A terveket, iratokat, dokumentumokat másolva, és 1 pld-ban CD lemezen is, az árazatlan költségvetést (a KING 5.7 Építőipari Vállalkozói Programrendszer, Excel állományba exportált állományként – összedolgozva az összes szakágat), és a méretkimutatást (Excel állomány) másolva, és CD lemezen is (12 pld-ban) kell dokumentálni.

    5. A műszaki tervek, specifikációk, költségvetési kiírások tartalmazzanak minden az építtető-megrendelővel jegyzőkönyvben egyeztetett mennyiségi, és minőségi paramétert (gyártó, típus, megnevezés, fajta, minőség, szín, kapcsolódó anyagok, épületszerkezetek, vezetékek, berendezések megnevezése).

    6. A tervek és terviratok tartalmazzák a szakági-, és (szak)hatósági egyeztetéseket, azok eredményeit, következményeit:

      1. jegyzőkönyvi rögzítéssel

      2. műszaki terveken történő jelöléssel, átvezetéssel, hivatkozással

      3. terviratokban történő utalással

    7. A tervező(k) tervezői művezetési szerződésüket készítsék elő, mely tartalmazza az egyszeri művezetési díjat költségekkel együtt (,- Ft/fő/alkalom), a rendelkezésre állás módját (telefoni értesítés min. 2 naptári nappal korábban), a teljesítés igazolását (az Építési Napló tervezői példányának másolatai 1 pld-ban, és az alkalmak dátum szerinti összesítése, valamint értékének kiszámítása), továbbá a számlázás, és kifizetés módját, idejét (lezárt havonta, átutalással, 15 napon belül).

 

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYRENDSZER:

 

  1. A nevezett felelős tervezők a tervezési munkára jogosultak, engedélyük érvényes, az előzményeket (felmérési tervek, tanulmánytervek, engedélyezési tervek, korábbi részleges kiviteli tervek) szintén e tervezők készítették, tehát szerzői jogi probléma nem merült fel.

  2. Az általános műszaki kiviteli tervekre vonatkozó előírások, követelményrendszer:

 

  • Követelményrendszer, melynek a leszállított tervdokumentációknak meg kell felelniük:

    • Jogszabályi követelmények:

      • a 45/1997 (XII. 29.) KTM rendeletnek, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről

      • a 2/2002 (I. 7.) FVM rendelet, az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról

      • az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997 (XII. 29.) KTM rendeletnek

      • az 1997. évi LXXVIII. törvénynek, az épített környezet alakításáról, és védelméről

      • a többször módosított 253/1997. (XII. 20.) korm. rendeletnek, az országos településrendezési, és építési követelményekről

      • egyéb vonatkozó jogszabályoknak

    • A Magyar szabványokban megfogalmazott szakmai szabályoknak:

    • A szakmai szabályoknak

  • A hibás teljesítés vizsgálatát megelőzően, az építési hibákhoz hasonlóan a tervdokumentációk hibájával kapcsolatban is célszerű definiálni, hogy mi is az a tervezési hiba, mielőtt konkrét fejtegetésekbe kezdenénk.

    • A többször módosított 1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről külön fejezetet szentel – ezzel is hangsúlyozva a probléma fontosságát, és jogi megítélését - a hibás teljesítésnek. A 305. § (1) bekezdés szerint, „olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak”. A teljesítést a Ptk.277. § (1) bekezdése határozza meg: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség, és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött, vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni”.

    • A (2) bekezdés viszont azt mondja ki hogy: „A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható”. Ez azt jelenti, hogy a kötelezett a teljesítéskor megfelelő gondossággal, a társadalmilag elfogadott gazdasági szinten teljesítsen, mely átlagos gazdálkodótól (tervezőtől) elvárható. Ezt a szabványok határozzák meg, hiszen a szabványosítással elérendő célok között az egyik legfontosabb, hogy a szabványok a tudomány, és a technika olyan elismert eredményeit tükrözik, amelyek már átmentek a gyakorlatba, és általánosan megkövetelhetők, figyelemmel a gazdasági adottságokra is. Bár a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: ,,a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes'', azért a jogszabályi, a szerződési, és szabványhivatkozások esetén, továbbá a bírósági perek esetén – ha olyan műszaki kérdésben kell állást foglalni, amelyről a szerződő felek külön nem állapodtak meg – alkalmazásuk kötelező. Az önkéntesség tehát nem azt jelenti, hogy alacsonyabb színvonalat teljesíthet a szolgáltató – jelen esetben a tervező –, hanem legalább a nemzeti szabványban kikötött színvonalat, vagy annál magasabb színvonalat, például más nemzeti szabványban, EU szabványban, nemzetközi szabványban előírt színvonalat. Fentiek jogszabályi előírásai: Az 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról: A szabvány: 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

    • A továbbiakban, és a példákban is leginkább az MSZ szerinti megfelelőségnek meg nem felelő hiányokról, hibákról szólunk részletesen, hiszen nemcsak a gyakorlati alkalmazás sokasága követeli ezt meg tőlünk, de a hibák vitatása nyomán kialakuló jogvitákban, – ellenkező előzetes megállapodás hiányában – már nincs is mód más eljárást alkalmazni. Az alábbiakban adjuk közre a vonatkozó – a szakmai szabályokat tartalmazó szabványokon kívüli – legfontosabb tervdokumentációk készítésére vonatkozó szabványokat, melyek már nemcsak szakmai szabályokká váltak, hanem évtizedes bírói gyakorlat is kialakult felhasználásuk tekintetében:

- MSZ 23004-83 T52 Szöveges műszaki dokumentációk fő követelményei

- MSZ ISO 7518 Műszaki rajzok. Építőipari rajzok: Bontás és átépítés ábrázolása

- MSZ 7141-86 T 52 Ácsszerkezeti rajz

- MSZ 23003 T 52 Műszaki rajzok módosítása

- MSZ ISO 128 T 52 A műszaki ábrázolás általános előírásai

- MSZ ISO 129 T 52 Méretmegadás műszaki rajzokon

- MSZ ISO 2594 T56 Vetítési módszerek építőipari rajzokon

- MSZ ISO 4068 T56 Referenciavonalak az építőipari rajzokon

- MSZ ISO 4069 T56 Felületek általános ábrázolása építőipari rajzokon

- MSZ ISO 4157-1 T56 Műszaki rajzok. Építőipari rajzok 1. rész

- MSZ ISO 4157-2 T56 Műszaki rajzok. Építőipari rajzok 2. rész

- MSZ ISO 4172 T56 Előregyártott szerkezetek szerelési rajzai az építőipari rajzokon

- MSZ ISO 5455 T52 A műszaki rajzok méretaránya

- MSZ ISO 5457 T52 A rajzlapok kialakítása és méretei

- MSZ ISO 7200 T52 Feliratmezők műszaki rajzokon

- MSZ ISO 7437 T56 Műszaki rajzok; Építőipari rajzok

- MSZ ISO 7519 T56 Az ábrázolás szabályai az ép. ip. rajzok ált. és szerelési rajzain

- MSZ ISO 8048 T56 Nézetek, metszetek és szelvények ábrázolása építőipari rajzokon

- MSZ ISO 9431 T56 A rajz, a szövegmező, és a feliratmező elhelyezése, az ép.ip. rajzon

    • A Ptk. tervezői szerződésekről szóló fejezetében, a 408. § szerint a vállalkozó-tervező műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére, és díj fizetésére köteles.

    • 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről, az építészeti-műszaki tervezés és az építésügyi műszaki szakértői tevékenység fejezetrészében, a 32. § (1) pontja szerint úgy rendelkezik, hogy építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építmény-együttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú, és részletezettségű építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése.

    • A Ptk. 409. § szerint a felek a szerződésben a műszaki-gazdasági tervezőmunka fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak. A felek a szerződésben kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja. A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja. A 410. § úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó-tervező szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza, vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni. A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében, a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

    • A tervdokumentáció hibája azt jelenti, hogy a településre, az épített környezetre, az épületre, illetve az épületszerkezetre, anyagra, vezetékre, berendezésre vonatkozó követelményeket, vagy azok valamelyikét a tervdokumentációban nem elégítették ki. Az előírásokat (egyedi, általános, szabvány, műszaki irányelv, alkalmazástechnikai-, tervezői kézikönyv) pedig nem tartották be. Ebből rögtön következik, hogy ha a terv szerint kiviteleznék, a megvalósított objektum sem felelne meg, sem funkcionálisan, sem épületszerkezetileg, sem esztétikailag, sem egyéb a szerkezetre vonatkozó követelményrendszernek, s mint ilyen az egyébként laikus építtető-megrendelő érdekei jelentős mértékben csorbulnának, nem is beszélve az okozott kár(ok)ról.

    • A tervdokumentáció, és főbb elemei:

      • műszaki kiviteli tervdokumentáció

        • tervezési munkarészek

          • iratanyag

            • címlap

            • aláírólap

            • tartalomjegyzék

            • tervjegyzék

            • előzmények (lista, megjegyzések)

              • megbízás, tervezői jogosultság igazolása

              • közműnyilatkozatok, közműengedélyek

              • egyeztető jkv-k

              • fotódokumentáció

              • szakvélemények (geodézia, geotechnika)

              • egyéb iratok

            • műszaki leírások

              • műszaki leírások (építészet, statika, ép.gépészet, ép.villamosság, technológia, út, közmű, kert, berendezések, túzvédelem, munkavédelem)

              • számítások

              • hőtechnikai - energetikai számítások

              • kémény műleírás

              • építési hulladék tervlap

            • tervezői nyilatkozatok (tervezői, tűzvédelmi-, munkavédelmi)

          • műszaki tervek (1:50; 1:25; 1:20; 1:10; 1:2; 1:1;)

            • helyszínrajzok, genplan (1:1 000; 1:500; 1:200;)

            • pallértervek

              • alaprajzok

              • metszetek (függőleges cső-, vezetéktervek)

              • homlokzatok

            • konszignációk, specifikációk

            • részlettervek

          • költségvetés

            • költségvetési kiírás

            • méretkimutatás

          • egyeztetési jegyzőkönyvek

            • megrendelővel, kivitelezővel

            • (szak)hatóságokkal

      • egyéb-, különszolgáltatás (többletpéldányok szállítása, helyiségkönyv készítése, gyártmányterv (műhelyterv), látványterv, animáció, építészeti grafika készítése, modell készítése)

    • A tervezés során keletkezett hiba, a tervdokumentáció hibája, melyeket azok sokfélesége miatt érdemes csoportosítani. A csoportosítás, a meghibásodások fajtájának meghatározásával történik, célszerűen a hibák keletkezési okai szerint:

      • HIÁNYOK:

        • a teljes tervdokumentáció

          • a teljes szakági tervdokumentáció (pl.: épületgépészet)

            • a szakági tervdokumentáció egy teljes munkaneme (pl.: központi fűtés, költségvetés, méretkimutatás, iratanyag)

              • a munkanem egy része (pl.: konszignáció, költségvetésből a burkoló munkák, iratanyagból a műleírások)

                • a munkanem egy eleme (pl.: tetőalaprajz, költségvetésből a beton, vb. munkákból az aljzatbetonok tételei, vagy a betonacél szerelés, villamos műleírás, tűzvédelmi tervezői nyilatkozat)

                  • a munkanem egy eleme hiányos (pl.: az építész műleírás biztonságtechnikai fejezete hiányzik, a szigetelés hajlat-részletterve hiányzik, a költségvetés asztalos munkaneméből a 22. jelű átadóablak tétele hiányzik)

      • HIBÁK:

        • a feladat tisztázása, előkészítése nem, illetve nem kellő mértékben történt meg (20%)

          • a tervdokumentáció készítője nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal

            • egyáltalán nincs jogosultsága

              • nem a feladatra vonatkozó jogosultsága van

                • lejárt, és meg nem újított, de megfelelő jogosultsága van

          • a tervdokumentáció készítése előtt már más is dolgozott a feladaton, ezért a tisztázatlanság, lezáratlanság okán szerzői jogi problémák merültek fel

          • nem állt rendelkezésre kellő kvalitású, és számú munkatárs az adott feladat elvégzéséhez

            • a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztása nem történt meg kellő körültekintéssel

            • organizációs elégtelenségek következtek be

          • egyeztetések elmaradása, hiánya, nem kellő mértéke

            • megrendelővel

            • (szak)hatóságokkal

            • tervezőkkel, az egyeztetések koordinálatlan volta, és a tervek összehangoltságának hiánya miatt

              • társtervezőkkel

              • munkatársakkal

        • az eszmei tervezés (szellemi tartalom), számítások, koncepcionálás nem megfelelő (20%)

          • funkcionális megoldás nem megfelelő

          • műszaki megoldás nem megfelelő

          • formai, esztétikai megoldás nem megfelelő

        • a részletes tervezési munka nem megfelelő (20%)

          • a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartása nem teljes körűen teljesült

            • műszaki tartalom szakszerűsége nem megfelelő

            • a valós állapot meglétének tanúsítása nem megfelelő

            • az építészeti minőség nem megfelelő

        • a tervfeldolgozás, szerkesztés, rajzolás, CAD munkák, (35%)

          • ábrázolási hiányok

            • a terv egy része nincs ábrázolva

            • az alkalmazott jelölések nem szabványosak

          • jelölési hiányok

            • adat, információ hiánya

              • kóta hiánya

                • vízszintes méret

                • magassági méret (pl.: ± 0,00 szint megadása)

                • konszignációs jel, kóta hiánya

                • rész-kóták, össz-kóták hiánya

              • adatok hiánya

                • helyszínrajzokon

                  • geometriai méretek telekhatárokhoz viszonyítva

                  • É-jel

                  • bejárati, gazdasági bejárati jelek

                  • meglévő, új, bontandó épület(részek) jelölése

                  • műtárgyak, burkolatok kótázása, ábrázolása

                  • tetőfelületek megadása szomszéd telkeken is

                  • szintek számának jelölése

                  • beépítési adatok feliratozása

                • alaprajzokon

                  • 1 m-es magasságban metszetben jelölt épületszerkezetek, a felette (alatta) lévő szerkezetek jelölésével

                  • nyílászárók jelölése

                  • falburkolatok jelölése az alaprajzon is

                  • vizes berendezési tárgyak, beépített bútorok jelölése alaprajzon is

                  • bejárati nyíl hiánya

                  • metszet helyének ábrázolása alaprajzokon is

                  • kótázás (geometriai, magassági, szint kótázás)

                  • pontos anyagjelölés

                  • négyzetméter – burkolat szintenkénti, és összesített kimutatás

                  • álmennyezetek megadása

                  • kémények, becsatlakozásainak megadása

                  • lefolyók beszámozva ábrázolva

                  • hófogókampók megadása tetőalaprajzokon

                  • járdák műszaki és geometriai paramétereinek megadása

                • metszeten közvetlenül leolvasható

                  • anyag,

                  • szerkezet

                  • kótázás (geometriai, magassági, szint kótázás), közvetlenül kottavonallal jelölt, és leolvasható belmagasság, álmennyezeti magasság, emeletmagasság, párkány-, és teljes magasság

                  • nézetek pontos ábrázolása

                  • pontos anyagjelölés

                • homlokzatokon

                  • anyag,

                  • szerkezet

                  • szín jelölések

                  • kótázás (geometriai, magassági, szint kótázás)

                  • pontos anyagjelölés

                  • homlokzatképzések: kváderek, párkányok, ablakkeretek, timpanon, rozetta, kéményvakolás mérete, profilja, színe, vakolatminősége, festék anyaga

                  • MSZ 7300 szerinti színterv, legalább anyagokra, és 1 (fő) homlokzatra

                • konszignációkon (szerkezetenként: asztalos, lakatos, üveg, kő, műkő, felirat, egyéb szerkezet)

                  • fal anyagánál vakolat, burkolat megadása

                  • tok típusának, mérete, színe

                  • lap anyaga, üvegezés osztályának, technológiájának (pl.: húzott, öntött) megadása

                  • szerelvények, vasalatok (kilincs, cím, kulcscím, rugdosólemez, küszöb-sín, pántok, zárak) anyaga, típusa, színe, felülete

                  • küszöb fajtája; burkolatváltásoknál: pl.: parketta – gres vagy küszöb, vagy burkolatváltó (anyaga, típusa, színe, felülete, helye, mérete)

                  • árnyékoló kialakításának, vasalatának, mozgatásának megadása

                  • szerelés mikéntje: pl.: utólag szerelhető

                  • ábrázolni szükséges a konszignációs tételt alaprajzban, metszetben, nézetben kótázva, és jelölve az esetleges részlettervek helyét

                • részletterveken

                  • helyük pontos megadása

                  • részletes kótázás

- vízszintes

- magassági kótavonallal, szintkótával

                  • részletes és pontos anyag, rétegrend megadás

                  • pontos anyagjelölés

              • megjegyzések hiánya

                • az együttkezelendő, és a hivatkozott tervek jele

                • a beépítendő anyagminőségek megnevezése (betonok, téglák, habarcsok, stb.)

                • a munkavédelmi-, balesetvédelmi, tűzvédelmi, és minőségtanúsítási (osztály, szabványfajta, alkalmazástechnikai előírások megjelölésével) felhívások, azok betartására

                • a burkolatokra, nyílászárókra, álmennyezetekre vonatkozó tervek, konszignációk, és részlettervekre való hivatkozások

                • a rétegrendeket, és helyiségadatokat tartalmazó tervekre való hivatkozások

                • fal-, és padlóburkolatok, lábazat pontos megnevezése (pl.: 1 sor 10 cm magas 30 cm gres Grigorio lábazat, 15 sor 20/20/8 matt fehér csempe lapburkolat, 3 mm-es nyílt tele fugákkal, ... színű, Mapei ... fugázóval, 20 m2 –enként, burkolatzárásokon, faltőben, és egyéb csatlakozásoknál sav-, lúgálló 3 mm-es ... színű, Mapei ... szilikonos rugalmas fugával)

                • az esetleges módosítások sorszámának, megnevezésének, részletezésének, keltének, és aláírás-helyének jelzése

                • rajzpecsét hiányosságai:

                  • a terv pontos megnevezése, pl.: +3,29 m szinti, I. emeleti alaprajz

                  • a terv kiadmányozásának pontos napja

                  • a tervezők (eredeti) aláírása

                  • az egyeztetők aláírása

                  • a szakág jelzése a rajzszámban (pl.: É – 01/M)

                  • a lapméret jelzése

                  • piktogram-szerű helyszínrajz, jelölve a terv helyét

                  • É jel

            • adat, információ hibája

              • kóta hibája

                • nem azt kótáza, ami a megvalósításhoz szükséges

                  • a közvetlenül leolvasható geometriai méretek

- helyiségméretek

- épületszerkezetek, vezetékek, berendezések méretei

                  • helyiségpecsét hiánya, hiányossága (szabványos helyiségszám, alapterület m2-ben, padlóburkolat megnevezése)

                  • lépcsők méretei, lépcsőtervi pontos tervre való hivatkozás

                  • nyílások méretei, tengelye, geometriai helye

                  • a külső, homlokzati nyílászárók tengelyének kottasora, az épületsarkoktól folyamatosan

                • a kóta értéke hibás

        • a dokumentálás nem megfelelő (5%)

          • kevesebb van dokumentálva (pl.: 1 példánnyal)

          • a terv egy része nehezen olvasható, nem jól látható, hiányzik

            • rajztechnikai hiányosság miatt

            • nyomtatási hiba miatt

            • másolási hiba miatt

    • Felmerül a felelősség kérdése is, hiszen ráadásul az épületszerkezetek, és az épület esetében igen nagy értékű tartós fogyasztási cikkről van szó. 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről, az építészeti-műszaki tervezés és az építésügyi műszaki szakértői tevékenység fejezetrészében, a 33. § (1) pontja szerint úgy rendelkezik, hogy a tervező felelős:

      • a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)

        • aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

        • ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

        • ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

      • b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,

      • c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért,

      • d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

(2) Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége – jogszabályban előírt esetekben,

és módon – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerű ellenőrzése.

(3) A névjegyzéket vezető szerv a tervezőt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben, és módon szankciókkal sújtja.

    • A tervdokumentáció hibája sokszor az észlelő által közvetlenül észlelhető elem megjelölésével perfektuálódik, azonban a vizsgálati – tervellenőrzési – metodika biztosítja, hogy a teljes – esetleg több elemből álló – hibacsoport megállapítást nyerjen teljes körűen, mely persze a kiragadott közvetlenül szemlélhető hibaelemet is kell, hogy tartalmazza, a megfelelőségi vizsgálatok eredményeképpen. Ha a hiba, hiány aggálymentesen állapítható meg, a tervezőt fel kell hívni:

      • vagy a kijavítás eszközlésére, teljes körűen, ésszerű határidőn belül

      • vagy a megbomlott értékegyensúly helyreállításának érdekében, a levonási szabályok szerinti minőségi árcsökkentésre (díjleszállításra), a hibák, hiányok kiterjedtségének, előfordulási mértékének megfelelően

    • A hibák észlelési időpontjával kapcsolatosan, néhány időponttal jellemezhetjük előfordulásukat, figyelembe véve, hogy a hiba mikor volt, akár a laikus építtető, illetve megbízottja, legtöbbször a tervellenőr, illetve a műszaki ellenőr által is észlelhető:

      • a tervdokumentáció átadásakor közvetlenül észlelhető

      • a tervdokumentáció átadását követő rövid határidőn belül, mely idő alatt elvárható észrevehetősége (e határidőre vonatkozóan a szerződés, megállapodás az irányadó, ám ha ilyen nincs a régi szakmai szabályt lehet alkalmazni, az elvárhatóság figyelembevételével, mely szerint az észrevételezési határidő 8 munkanap)

      • a tervdokumentáció felhasználásának idején, ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja (Ptk. 410 § (1))

      • a tervdokumentációk átadás-átvételét (szolgáltatását) követő három év után kezdődik meg a kivitelezés, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó tervező a tervet felülvizsgálja, és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról, vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat – Ptk. 410 § (2));

      • ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától, vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani (Ptk. 410 § (3))

      • a – most már – építési hiba jelentkezésekor, egy szakértői vizsgálat esetén feltárva a tervdokumentáció hibája, hiánya

  • A minőségi árcsökkentés (díjleszállítás) mértékének megállapítása

    • A megrendelő a szerződés hibás teljesítése esetén – választása szerint –megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől, amennyiben a kijavítás, illetve kicserélés lehetetlen vagy aránytalan, vagy ha a kötelezett a kijavítást nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira, és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel, megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni. Az árleszállítás fogalmát a törvény kiterjesztő értelemben használja: az ellenszolgáltatás mindenféle csökkentését, esetünkben a vállalkozói (tervezői) díjnak a leszállítását jelenti.

    • Olyan eset, hogy a tervezési hiba nem javítható, és még az újból való elvégzése is lehetetlen, igencsak ritkán fordulhat elő. A hibák lényegében mindig javíthatóak, legfeljebb:

      • a kijavítást az eredeti tervező

        • nem képes elvégezni

          • erőforrásainak elégtelensége

            • emberi szaktudás, létszámhiány miatt

            • eszközök, gépek, segédeszközök, hiánya miatt

            • organizációs anomáliák miatt

        • nem akarja elvégezni, az írásbeli felszólítás ellenére sem

      • a kijavítás olyan sokba kerülne, hogy érdemesebb árcsökkentést alkalmazni

    • Sokkal inkább elképzelhető annak az előfordulása, hogy a választott szavatossági igény teljesítése a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha a kijavítást nem vállalja a kötelezett, akkor a megrendelő a díjleszállítás, illetve az elállás közötti választás mellett, dönthet úgy is, hogy maga kijavítja, vagy kijavíttatja a hibát a kötelezett költségére. Annak megítélésénél, hogy a kötelezett mikor nem tudja teljesíteni a kötelezettségét a megfelelő határidőn belül, több szempontot is figyelembe kell venni: a dolog tulajdonságait, és annak jogosult által elvárható rendeltetését. Ugyanezek a szempontok az irányadóak a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség megítélésénél is.

    • A díjleszállítás (árleszállítás) célja, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége biztosítva legyen. Az értékegyensúly megbomlásának vizsgálandó tényezői, és meghatározása a Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalásai szerint (1985. évi 10. sz. BH. 394., GK. 47. sz. állásfoglalás, megtalálható a BH. 1986. évi 6. számában, Legf. Bír. Gf. IV. 30.308/1983. számú határozata szerint a díjleszállítás alkalmával vizsgálandó, megállapítandó szempontok, a tervdokumentáció illetve a tervdokumentáció alapján megvalósuló objektum tervekben foglaltak miatti változhatóságának korrigált figyelembevételével):

        • vezető tervezői munka (tervezés előkészítés, eszmei tervezés) értékcsökkenése, értékváltozása

        • részletes tervezés értékcsökkenése, azaz a használhatóság változása

        • tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értékének változása

        • dokumentálás értékének, az esztétikai megjelenés változása

        • a terv(dokumentáció) kijavításának értéke

    • A kijavítási értékmeghatározás, illetve a hibás teljesítés kapcsán felmerülő árcsökkentés (díjleszállítás) ma már algoritmizáltan, számítógépes program futtatásával történik, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ez csak akkor tölti be hivatását, amennyiben körültekintően, és teljes körűen kerül meghatározásra. A mértékek meghatározásánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk az építési hibákkal kapcsolatos bírósági gyakorlatot, melyek minőségi kategóriákhoz kötődnek. A vonatkozó árcsökkentési számítás, a hozzátartozó számítási metodikával, valamint az előzőekben részletezett szempontokat, tényezőket is rögzítő algoritmus, a hozzátartozó jelölésmagyarázattal együtt:

 

D = (ÉTvToEvEo)×é + Rv/Ro×r + Fv/Fo×f + Ev/Eo×e + Kv/Ko×k ahol:

D = díj mértéke díjleszállítás figyelembevételével %-ban

Dm = árcsökkenés (díjleszállítás) mértéke %-ban

ÉTv = tervezés előkészítésére vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

ÉTo = tervezés előkészítésére vonatkozó érték

ÉEv = eszmei tervezésre vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

ÉEo = eszmei tervezésre vonatkozó érték

é = vezető tervezői munka értékváltozására vonatkozó súlyozó faktor

Rv = részletes tervezés értékcsökkenésének (változásának) mértéke

Ro = részletes tervezés értéke

r = részletes tervezésre vonatkozó súlyozó faktor

Fv = tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értékcsökkenésének (változásának) mértéke

Fo = tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értéke

f = tervfeldolgozásra (szerkesztés, rajzolás, CAD) vonatkozó súlyozó faktor

Ev = dokumentálás, esztétikai állapot csökkenésének (változásának) mértéke

Eo = dokumentálás, hibátlan esztétikai állapot értéke

e = dokumentálásra, esztétikai állapotra vonatkozó súlyozó faktor

Kv = kijavítási érték mértéke

Ko = hibátlan terv(dokumentáció) értéke

k = kijavítási értékre vonatkozó súlyozó faktor

 

Megjegyezzük azonban, hogy az algoritmus csak akkor tölti be teljeskörűen hivatását, ha a felhasznált felvételezés, és adatok kellő pontosságúak.

    • Mindezeken túlmenően érvényesíthetőek a tervezői hibás teljesítés következtében keletkező kárjellegű követelések is.

 

 

ÉPÍTÉSZET:

 

  1. Átadott tervek:

    1. É-0 Helyszínrajz 1 : 500

    2. É-1 Földszint alaprajz 1 : 100

    3. É-2 Emelet alaprajz 1 : 100

    4. É-3 Emelet alaprajza 1 : 50

    5. É-4 Tetőalaprajz 1 : 100

    6. É-5 Metszetek 1 : 100

    7. É-6 Homlokzatok 1 : 100

    8. Konszignáció 1 : 50

  2. A kiviteli tervek léptéke: 1 : 50, és nem 1 : 100; Nem olyan nagy az épület, hogy ezt ne lehetett volna megvalósítani.

  3. A kitűzési helyszínrajz hiányzik (elkészítése az érvényes geodéziai tervezési alaptérkép alapján készíthető véglegesen)

  4. A genplan hiányzik (elkészítése az érvényes geodéziai tervezési alaptérkép alapján készíthető el véglegesen).

  5. A melléképület(ek), építmények, műtárgyak tervdokumentációi hiányoznak (bejárat(ok), porta (előtető) építménye, kerítés(ek), kapu(k), sorompók - beléptetők, műtárgyak (közművek fogadói, védőcsövezése, szintkülönbség megoldása))

  6. Iratanyag követelményrendszer szerint a műleírás kivételével hiányzik (Hiányzik a tervdokumentációhoz tartozó teljes iratanyag (műleírások, tervezői nyilatkozatok, teljes tervjegyzék, geodézia, geotechnika, egyeztetési, (szak)hatósági jegyzőkönyvek, stb. ...).

  7. Pallértervek:

    1. Az alábbi adatok hiányoznak a tervlapokról:

      1. A ± 0,00 szint megadása

      2. Az együttkezelendő, és a hivatkozott tervek jele

      3. A beépítendő anyagminőségek megnevezése (betonok, téglák, habarcsok, gipszkarton rendszer stb.)

      4. A munkavédelmi-, balesetvédelmi, tűzvédelmi, és minőségtanúsítási (osztály, szabványfajta, alkalmazástechnikai előírások megjelölésével) felhívások, azok betartására

      5. a burkolatokra, nyílászárókra, álmennyezetekre vonatkozó tervek, konszignációk, és részlettervekre való hivatkozások

      6. a rétegrendeket, és helyiségadatokat tartalmazó tervekre való hivatkozások

      7. az esetleges módosítások sorszámának, megnevezésének, részletezésének, keltének, és aláírás-helyének jelzése

      8. rajzpecséteken:

        1. a terv pontos megnevezése, pl.: +3,29 m szinti, I. emeleti alaprajz

        2. a terv kiadmányozásának pontos napja

        3. a tervezők aláírása, engedélyszáma

        4. az egyeztetők aláírása, engedélyszáma

        5. a lapméret jelzése

        6. piktogram-szerű helyszínrajz, jelölve a terv helyét (pl.: É-3)

      9. a külső, homlokzati nyílászárók tengelyének kottasora, az épületsarkoktól folyamatosan

      10. Nyílások méretei, tengelye, geometriai helye számos helyen hiányzik

      11. Lépcsők méretei, lépcsőtervi pontos tervre való hivatkozás

      12. Falburkolatok, lábazat pontos megnevezése (pl.: 1 sor 10 cm magas 30 cm gres Grigorio lábazat, 15 sor 20/20/8 matt fehér csempe lapburkolat, 3 mm-es nyílt tele fugákkal, ... színű, Mapei ... fugázóval, 20 m2 –enként, burkolatzárásokon, faltőben, és egyéb csatlakozásoknál sav-, lúgálló 3 mm-es ... színű, Mapei ... szilikonos rugalmas fugával)

    2. A falburkolatok jelölése az alaprajzokon, mérettel

    3. Közvetlenül leolvasható méretek (helyiség(rész) méretei, vb. pillérek)

    4. Alaprajzi szintkóták nem egyeznek a metszeteken ábrázoltakkal (-2,75 = ±0,00), illetve lépcsőpihenőn +316,6 kóta olvasható!

    5. Konszignációkon hiányzó adatok:

      1. A konszignáció teljesen hiányzik: L6, korlátok, előtetők, élvédők, lábtörlők

    6. Homlokzatképzések anyagainak pontos, definitív megnevezése hiányzik.

    7. A homlokzati elemek konszignációja, csomóponti, összeépítési részlettervei hiányzik

    8. MSZ 7300 szerinti színterv, legalább főbb anyagokra, és 1 (fő) homlokzatra

  8. Konszignáció hiányos pl.: teljesen hiányoznak a lakatos tételek, pl.: L6, L3, kerítések, előtetők, sorompók, korlátok, élvédők, felülvilágítók, tűzlétra, egyéb acél külső, és belső segédszerkezetek (majd a végleges tervekből, egyeztetésekből adódik ki).

  9. A konszignációból kimaradt meghatározások:

    1. mellvédmagasság

    2. nyitásirány

    3. alkalmazott szabvány, vagy típus megnevezése

    4. (fal) anyaga, vastagsága

    5. tokmagasítás

    6. lap (néha csak kitöltve nincs adattal)

    7. parapetburkolat

    8. könyöklőbádog

    9. árnyékoló

    10. felületkezelés

    11. költségvetési sorszám

    12. metszet szinte sehol nincs

  10. A lépcsőházak (iroda, öltöző) válaszfalait meg kell oldani hő-, és hangtechnikai szempontból, számítással igazolni szükséges.

  11. A kerámia, és szőnyegpadló burkolatú helyiségek (225-203) között küszöb, vagy burkolatváltó szükséges. Ezek konszignációban, alaprajzon, és költségvetésben történő jelölését pótolni kell.

  12. Tűzoltószekrény típusa, mérete, beépítési módja, költségvetési kiírása szükséges.

  13. Tető-felülvilágítók beépítése, geometriai helye, csomópontjai, fajtája, konszignálása, kv. kiírása szükséges.

  14. Tetőalaprajzon hiányoznak:

    1. a szintkóták, kóták

    2. a lejtésviszonyokat jelző szintkóták, lejtés irányát mértékét jelző nyilak hiányoznak

    3. a szegélyeknél, csatlakozásoknál többlet lejtés jelzése, megoldása

    4. a beton járdalapok minden karbantartandó helyre történő eljutást ki kell, hogy szolgálják (összefolyók, felülvilágítók, stb. ...), és erősítő lemez beépítésével kell beépíteni (hiányzik, kiírásból is)

    5. összefolyókat be kell számozni, mennyiségüket számítással kell igazolni

    6. összefolyókra lomkosarat kell felszerelni

    7. csomópontokat jelölni szükséges

    8. fény-, és hőterhelés csökkentésének megoldása, igazolása

    9. páraszellőztetés megoldása, jelölése

  15. Részlettervek, csomópontok nincsenek egyáltalán, bejelölve, hogy hol készültek.

  16. Födém, és padló rétegtervek, pontos anyag-szerkezet megjelöléssel, a szélek ábrázolásával

  17. Az acélhajas vasbeton ipari padló terve hiányzik, a statikus észrevételeken túl nincs megadva a dilatációs-, és vakfugák rendszere, mérete, technológiája, továbbá hiányzik a felületi kialakítás meghatározása (cementsimítás valószínűleg nem megfelelő). A rétegrend – már csak statikus észrevételek szerint is – módosítandó, pontosítandó.

  18. Álmennyezetek alaprajzai, részlettervei, típusa, csomópontjai hiányoznak (felfüggesztő – tartószerkezet (fa - fém), gipszkarton típusa, felülete, csomópontjai (szélek, toldások kialakítása, hangszigetelő réteg van – nincs?)).

    1. a metszeten és a kv-ben más típusú álmennyezet szerepel, egyeztetése, javítása szükséges

    2. az alaprajzon is jelölendő szaggatottan az álmennyezet, az alsó síkjának megadásával

  19. Szigetelések

    1. vízszigetelés részlettervei, típusa, csomópontjai, dokumentációja hiányoznak

    2. hőszigetelés részlettervei, típusa, csomópontjai hiányoznak

      1. számításai, kapcsolódó szerkezeteinek (szegélyek, falcsatlakozások, összefolyók, rögzítés, kapcsolódó szerkezetekkel történő összeépítés) részlettervei, típusa, csomópontjai, számításai, hiányoznak

  20. A lépcsőtervek hiányoznak, nincs megadva burkolatuk, lábazatuk, korlátjaik.

  21. Az előtető(k) tervei, konszignációi, típusa, anyaga, mérete, üveg színe hiányzik

  22. Rétegrendek pontos, és azonos (műleírás, terv, kv.) megadását el kell végezni.

  23. Épület körüli járdák, burkolatok rétegrendje, anyaga, mérete, rézsük kialakítása, mérete

  24. Metszeteken (alaprajzokon is) felülvilágítók, és mozgatásuk jelölése hiányzik.

  25. Homlokzatokon, pontos, definitív anyagjelölések, teljeskörűen hiányoznak.

  26. Homlokzatokon a nyitásirány nincs jelölve.

  27. Metszeten, homlokzaton portásfülke, előtetők egy része, műtárgyak, sorompók, stb. ... nincs jelölve.

  28. Bádogos munka egyáltalán nem szerepel, de miután részlettervek nincsenek, ezért szükségessége még nem eldönthető.

  29. Az általános dokumentálási követelmények szerinti formátumú költségvetési kiírás hiányzik.

  30. Az általános dokumentálási követelmények szerinti formátumú méretkimutatás hiányzik.

  31. A költségvetésből hiányzik:

    1. mindaz ami a tervekből hiányzik

    2. a pontos definitív épületszerkezet, anyag, vezeték, berendezés meghatározása (általános követelményeknél)

    3. a pontos, és kontrollálható mennyiség (méretkimutatás, levonásos módszerrel, miután a CAD mennyiség kimutatás, és leolvasható adatok többnyire nem egyeznek az elszámolási mennyiségekkel!)

    4. az organizáció, felvonulási, elvonulási költségek, időarányos gépköltségek, segédszerkezetek (homlokzati szerelő állvány) kiírásai

  32. A költségvetésben helytelenül szerepel:

    1. beton próbatestek vizsgálatának mennyisége kevés

    2. anyagok jelölése a terven más (fajta, vastagság), mint a kv-ben (pl: emeleti födém hőszigetelése)

    3. az útépítési anyagok nem egyeznek a tervvel, az úttervben költségvetés található, viszont a méretkimutatás hiányzik.

    4. lábazati kialakítás eltér a terven szerepelttől

  33. A költségvetés összedolgozása, leegyeztetése szükséges elengedhetetlenül.

  34. Az úttervek szakhatósági egyeztetése szükséges.

  35. Az építési engedély kikötéseinek teljesítése (pl.: telken belüli szikkasztás nem lehetséges) hiánytalanul szükséges a tervekben.

  36. Az építési engedély további szakhatósági engedélyek beszerzésére történő felhívását is hiánytalanul kell teljesíteni a tervezőknek.

 

ÉPÜLETGÉPÉSZET:

 

  1. A kiviteli tervet a TTT-CCCCC Épületgépészeti Kft. ( 0000 Budapest, 000000 út 00/0. ) készítette.

  2. A külső közműtervet a DDD-EE PRODEKT Kft. (0000 Város, 00000 utca 0. ) készítette.

  3. A tervek átvizsgálása után az alábbi hibák, hiányok állapíthatóak meg, és további észrevételeket szükséges tenni.

 

Külső közmű szerelés.

 

  1. Az M-1 terven a gázbekötés szerepel. A műleírásban és egyéb helyen nincs rá utalás és megoldás. Hiányzik a külső gázterv.

  2. A kiviteli terv készítése során a hatósági közmű egyeztetést el kell végezni és el kell készíteni és jóváhagyatni az útfelbontáshoz szükséges terveket is.

  3. A külső közmű terv műleírásában szerepel egy záportározó V = 25 m3 térfogattal. A pince alaprajzon ez nem szerepel, a belső terveken nem szerepel. A belső műleírásban utalás van rá, megoldva nincs.

  4. A külső közműterv nem tartalmazza a csővezetékek fektetéséhez szükséges minta-keresztszelvényt.

 

Vízellátás-csatornázás.

 

  1. Függőleges csőterv hiányzik.

  2. A költségvetés kiírásban a felszállók mennyisége nem szerepel.

  3. A raktár helyiségekben nincsenek tűzcsapok, miért?

  4. Az üzemcsarnokban egy tűzcsap van, a legnagyobb távolság nagyobb mint 30 méter, több tűzcsap szükséges.

 

Gázszerelés.

 

  1. Hiányzik a külső gázterv. Hiányzik a gázmérő és a gáznyomás-szabályozó ábrázolása és nyomvonalterve.

 

Fűtés szerelés.

 

  1. Az ablakos helyiségek miért nem kapnak klímát, az is indokolt lenne.

  2. A Fan-Coil rendszer rendes szétválasztásához külön osztó–gyűjtő beépítése szükséges.

  3. A függőleges csőterven hiányzik az elzáró szelep a két rendszer külön választásához.

  4. A függőleges csőterven az osztó-gyűjtőn hiányoznak az ürítő szelepek, hőmérők, feszmérők.

  5. A fűtési tágulási vezeték nincs bekötve.

  6. A fűtés főköri szivattyúja rossz irányban szállít, a visszacsapó szelep is rossz irányban mutat.

  7. Az egyes mérőszekrényekről elvi kialakítású részletrajzot szükséges mellékelni.

  8. A fűtési rendszerbe Spirovent iszapszűrő, és mikrobuborék leválasztó beépítése szükséges

  9. A kazánházba beépítendő egy vízlágyító, a fűtési rendszer feltöltéséhez.

  10. A hűtőgép elzáró szerelvényei hiányoznak, továbbá nincs költségelve a hűtőgép rezgéscsillapítását biztosító alap.

 

Szellőzés.

 

  1. Metszetek hiányoznak.

  2. A költségvetés kiírásban a metszetek mennyisége szerepel?

  3. Hiányoznak a tetőn lévő beszívó, és elszívó fejek tervből, és költségvetésből is.

  4. Hiányzik a tetőalaprajz.

  5. A vizes helyiségekben, és az öltözők falában a kialakított rendszer szerint az elválasztó falakba a megfelelő helyekre légrácsok helyezendők el.

  6. Fenti észrevételek alapján a meglévő költségvetés átdolgozandó.

 

 

ÉPÜLETVILLAMOSSÁG:

 

  1. Rendelkezésemre bocsátott dokumentációk

    1. Villamos kivitelezési iratanyag , kelt 2007.május 21.

    2. Erősáramú tervek

      1. GE-1/M fővezetéki terv

      2. GE-2/M térvilágítás és földszint villamos terv

      3. GE-3/M emelet villamos berendezései

      4. GE-4/M villámvédelmi berendezés terve

      5. GE-5/M FE jelű főelosztó terve

      6. GE-6/m EE jelű emeleti elosztó terve

      7. GE-7/M PE portai elosztó terve

    3. e.on közműnyilatkozat építési engedélyhez, kelt: Város, 2007.05.17.

  2. Az építési engedély kiadása céljából a villamos tervezőnek a közműegyeztetést el kell végezni, és a villamos hálózatra való kapcsolás műszaki feltételeinek megfelelően a villamos terveket az áramszolgáltatóval jóvá kell hagyatni. A mérőhelyre vonatkozó egyeztetés tervezői feladat. Mindez hiányzik.

  3. A tervdokumentáció nem tartalmazza a GE jelű gépészeti elosztó terveit, költségvetési kiírását, de a villamos terveken az alaprajzon az áramközi pozíciókra számokra hivatkozik. A terveknek és a költségvetési kiírásnak hiányában az elektromos kivitelezés pontos összegét meghatározni nem lehet.

  4. A villamos tervekben szereplő kézszárítók és elszívó ventillátorok a gépész vagy a villamos anyagkiírásban szerepel-e?

  5. Az emeleti irodákban klímák kiépítésre kerülnek-e, és táplálásuk honnan történik?

  6. A fain coilok melyik elosztóból kapnak betápot?

  7. A strukturált (telefon- és számítógép-) hálózat, vagyonvédelmi hálózat illetve CCTV hálózat tervei és költségvetési kiírásai nem készültek el, csak a végpontok találhatók a villamos alaprajzokon. Csak a terveknek megfelelően lehet pontos anyagkiírást megadni, és az árajánlatokat bekérni.

  8. A szerelőcsarnokban nem található sem telefon-, sem számítástechnikai aljzat. Véleményem szerint ennek kiépítése szükséges volna.

  9. A beruházóval egyeztetni kell, hogy az üzemcsarnokban hangosítás kiépítése szükséges-e.

  10. Az üzemcsarnokban szükségesnek tartom takarítás céljából a csarnok minden oldalára dugaszolóaljzat felszerelését (pl. porszívó).

  11. A födém- ill. aljzatokban elhelyezett csövezés, padlócsatlakozó dobozok, fal- és födémáttörések pontos helyét meg kell tervezni, és az építésztervezővel egyeztetni kell. Mindkét terve(ke)n jelölni is szükséges, beleértve a szerkezeti terveket is.

  12. A terv műszaki leírásában szerepel a tűzivíz nyomásfokozó szivattyú és a tűzvédelmi szellőzés, valamint az ablaknyitó motorok vezérlése, de ennek kialakításáról a terv nem rendelkezik. Kérjük ezek pontos meghatározását.

  13. Az építmény hő- és füstelvezető, légutánpótló (RWA) berendezéseinek kábelezését és tartószerkezetét a terv nem jelöli, költségvetési kiírásban nem szerepel, arra nem hivatkozik. Kérjük ennek pontos meghatározását.

  14. A tűzvédelmi vezérléseket és kábelezéseit a tervek nem tartalmazzák. Az érvényben lévő szabványok alapján a tűzesemény esetén is működőképességet biztosítandó villamos hálózatnak a tartószerkezetét is – a működőképességük idejére tervezett – funkciómegtartó módon kell kialakítani. Ez nem csak a szerkezet anyagára, hanem annak rögzítésére szolgáló épületszerkezetre is (tűzállósági határérték) követelmény. Kérjük ennek a nyomvonalát meghatározni, és az anyagkiírásban ezeket a mennyiségeket szerepeltetni.

  15. A tervben igen nagyszámú fénycső armatúra ill. kompakt lámpatest szerepel. Az induktív fogyasztók fázisjavítására fázisjavító egység beszerelése a tervben nem szerepel!

  16. Az üzemcsarnok világításának megoldására javaslom a csarnok világító lámpatestek felszerelésének lehetőségét is megvizsgálni.

  17. Javaslom megvizsgálni központi UPS szünetmentes egység telepítésének lehetőségét az irányfény, számítástechnikai hálózat és egyéb biztonságtechnikai fogyasztók energiaellátásának biztosítására.

  18. FE jelű főelosztó

    • A lemezszekrény mérete nincs megadva. Elrendezési rajz nincs. Kérem ezek pótlását.

    • A GE-1/M rajzon a mért betáp kábel 4x95 mm2, a GE-5 rajzon 4x185 mm2. A beépített teljesítmény sem egyezik a két rajzon, sem a két kábel típusa (110 KW, 116 KW ill. NYY, NAY).

    • A szelektivitás nem biztosított, mivel a főbiztosító értéke 3x125 A, a túlfeszültségvédelem biztosítója 3x200 A!

    • A 125 A-es főbiztosító sínezéséről külön túláramvédelmi szerv beiktatása nélkül közvetlenül ágaznak le 16 A, 35A-rel stb. terhelhető kapcsolókra. Ezeknek a berendezéseknek a túláramvédelméről terhelhetőségük figyelembe vételével megfelelő túláramvédelmi szerv beépítésével gondoskodni kell.

    • A terven szereplő kapcsolók a műszaki leírásban szereplő távműködtetésre nem alkalmasak.

    • A műszaki leírásban szereplő tűzivíz szivattyú tápvezetéke a terven nem szerepel.

    • A térvilágításhoz tűzálló kábel szerepel a terven!

    • A térvilágításhoz, reklámvilágításhoz javaslom áramvédő kapcsoló Fi-relé beépítését. A térvilágítás egyfázisú tápkábelét javaslom háromfázisúra lecserélni (5x4mm2), mivel egy fázis kimaradása esetén az egész térvilágítás üzemképtelen.

    • A terven nem található a targoncatöltő elszívó ventillátorának megtáplálása.

    • A motoros kapukhoz „C” típusú lomha kismegszakító felszerelése szükséges, a helységek világításához pedig „B” (pl. 14 AK).

  1. EE elosztó

    • Az elosztó méretét, típusát, elrendezési rajzát kérem megadni.

    • A betáp túláramvédelmi szerve kismegszakító. Az elmenő áramkörök túláramvédelmi szerve szintén kismegszakító. A kismegszakítókkal szelektivitást kialakítani nem lehet, ezért javaslom a főbiztosító helyére olvadó vagy késes biztosító beépítését.

    • A számítástechnikai dugaszolóaljzatok kismegszakítóit javaslom „C” típusúra lecserélni.

    • A vizes blokkok áramköreibe áramvédő kapcsoló elhelyezése szükséges.

  1. PE elosztó

    • Az elosztó méretét, típusát kérem megadni.

    • A szelektivitással kapcsolatos észrevételeim megegyeznek az előző pontban tárgyaltakkal.

  1. Térvilágítás: A terven a lámpatestek típusa nincs megadva. A költségvetési kiírásban a lámpatestek mennyiségében és a terv között eltérés van.

  2. Villámvédelmi terv GE-4/M

    • A 20 méteren belüli földelő szondák föld alatti összekötése valamint a vasbeton alappal történő összeköttetés nem szerepel a terven, sem az anyagkiírásban. Az alapozási munkák megkezdése előtt ennek pótlása szükséges.

    • A T5 tetőn elhelyezett betongúlák alá 100 kV átütő feszültségű szigetelőlapot kell elhelyezni (anyagkiírás!).

  1. A költségvetési kiírással kapcsolatos észrevételek:

  1. A design lámpatestek típusát kérem meghatározni a pontos árajánlatadás céljából.

  2. A falon kívüli szereléshez kiírt MÜI védőcső helyett az olcsóbb, szabványnak megfelelő MÜII védőcső kiírását kérem.

  3. Kérem megvizsgálni, hogy a MKS típusú kábeltálca nem váltható-e ki olcsóbb típusúval, és a 200 mm-es méretűnek a mennyiségét is kérem megvizsgálni, mivel az erősáramú és a gyengeáramú kábelezésnek külön kábeltálcán kell haladnia!

  4. MBCU 2x1 és 2x1,5 mm2-es kábel a kereskedelmi forgalomban nem kapható!

  5. A targoncahelység Rb lámpateste a kiírásban nem szerepel.

  6. KKM6 kapcsoló nem kapható, javaslom helyette KKMO-6002 kapcsolót szerepeltetni a kiírásban.

  7. A 81-es tételben szereplő 20 m földelőárokban elhelyezett 16 átmérőjű köracél mennyisége nem valós.

  8. A betongúlák, alátétszigetelőlap a kiírásban nem szerepel.

  9. A KPE csövek mennyisége, mérete nem valós. A térvilágítási kábel elhelyezése KPE 100-as csőben?

  1. Egyéb észrevételek

    • A melegvízellátás biztosítására villanybojler beépítése szükséges-e?

    • Az állandó üzemű fogyasztó (pl. fax) helyének pontos meghatározása szükséges.

    • A műszaki leírásban szereplő horganyzott alumínium kábeltálca részemre nem értelmezhető.

  1. A tűzjelző tervek engedélyeztetését kérem elvégezni.

  2. A tűzoltósági állásfoglalások, és az építési engedély másolata a dokumentáció része, jelenleg hiányzik.

 

 

KÜLSŐ KÖZMŰ-, ÚT TERVEK:

 

  1. A tervbírálat az egyes szakágaknál találhatóak meg.

 

 

TARTÓSZERKEZETI TERVEK:

 

  1. A BÍRÁLAT SORÁN VIZSGÁLT MŰSZAKI ANYAG:

    1. Tartószerkezeti kiviteli tervek S-1/1 — S-8: 9 db

    2. Elemkonszignációk: 43 db A4 formátumú tervlap

    3. Tartószerkezeti ellenőrző számítás az engedélyezési tervhez

    4. Talajmechanikai szakvélemény

    5. Műszaki észrevétel – építőmesteri munkákhoz

  2. Hiányzik a dokumentációból

    1. Aláírólap – a tervek nincsenek aláírva

    2. Tartalomjegyzék

    3. Tervjegyzék

    4. Műszaki leírás

    5. Tervezői nyilatkozat

  3. TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY:

    1. Hiányzik a 2. (esetleg az 1.) oldal

    2. Hiányzik a helyszínrajz

    3. A „Talajfeltárás és talajállapot” leírás kellő adatot szolgáltat alapozási terv készítéséhez.

    4. A „Kiértékelés és javaslatok”-ban felsoroltak egyértelművé teszik az alkalmazandó alapozás típusát.

  4. STATIKAI SZÁMÍTÁS:

    1. A „tervezési alapfeltevések” szerint az épület merevítését az alaptestekbe befogott oszlopok biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a vízszintes erőket az oszlopok veszik fel. Az oszlopok számításában ez a vízszintes erő nem szerepel, a pillérek központosan nyomottnak vannak számítva. Ez feltétlenül korrigálandó.

    2. Az alapozás, a kehelyalapként kialakított pontalap ugyancsak központos nyomásra méretezett. Az alapsíkra ható oszlopbefogási nyomaték és a nyíróerő a számításnál nincs figyelembe véve. Ugyancsak szükséges a részletes felülvizsgálat.

    3. A „Megjegyezzük” rész bekezdései szerint a számítás nem foglalkozik a tartószerkezeti részletek vizsgálatával, a feszített vb. szerkezetek tényleges keresztmetszeteinek meghatározása pedig csak a majdani gyártó kiválasztása után pontosítható. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a vizsgált statikai számítás nem alkalmas a kiviteli tervek véleményezésére (egyébként nem is költségelhető!).

    4. A 2007 februárjában készült „Tartószerkezeti ellenőrző számítás” 4.10 pontja szerint „Talajmechanikai szakvélemény csak a szomszédos telekről áll rendelkezésre. A részletes kiviteli tervek készítéséhez talajmechanikai szakvélemény elengedhetetlen”. A mellékelt talajmechanikai szakvélemény – ugyanarra a helyrajzi számra – 2001 január hónappal keltezett. Az ellentmondás tisztázandó.

  5. TARTÓSZERKEZETI KIVITELI TERVEK

    1. Alapozási terv, alaprajz S-1/1

      1. A tervlapon hiányzik a +0,00 szint tenger fölötti magasságának megadása.

      2. Statikai számítás nélkül nem látható be, hogy a szélső és középső pillérsorok alaptestjeinek mérete miért egyforma.

      3. Ugyancsak nem látható be, hogy a középső D soron a közbenső szintet is hordó pillérek alapja miért egyforma a csak egy szintet tartó csarnokrészi alappal.

      4. Hasonlóan 4.1.3-hoz a kétszintes rész szélső és közbenső D/1 és D/2 pilléralapok összehasonlításánál nem egyértelmű szemlélet alapján miért a szélső pilléralap a nagyobb.

      5. Előregyártott talpgerendás rendszerhez nem jól illeszkedik a 7. és 11. soron tervezett sávalap. Egységesebb lenne az alapozás a sávalapok helyett is talpgerendákat alkalmazni közbenső pontalapokkal.

    2. Alapozási terv, részletrajzon S-1/2

      1. Nincs tisztázva az előregyártott vasbeton kelyhek vasalása. Mindegyik kehelynyak K1-el van jelölve mintha ugyanaz a befogási igénybevétel hatna mindegyik kehelyfalra.

      2. Nincs lehetőség az alaptestek –1,05 szintjének korrekciós javítására. A pillérek tervezett alsó síkja is –1,05. Az egyedileg készülő tömbalapok felső síkjának tűrése általában +2,0 cm körüli, így 4 cm is lehet a pillérek felső síkja között. A korrekció lehetőségét biztosítani kell.

      3. Szemléleti tévedés a tömbalap alsó és felső síkján azonos vasalást alkalmazni.

      4. Az alaptestek ? 14/15 vasalása nem elégíti ki minimálisan alkalmazandó 3 %o vashányad előírását; ami repedéskorlátozást hivatott szolgálni. Ezért javaslom az alsó vasmennyiség növelését, a felső háló vasainak csökkentését.

      5. Az 1 és 4 jelű fővasak 42 cm-es kampóján nincs meg az előírt betontakarás.

      6. Helytelen a zsámolyvas ábrázolása a tömbalapok metszeteiben. A zsámolyvasakat a 2. és 3. sorban lévő vasak közé kell beépíteni. Így a helyes magasság 42 cm helyett 50 – (4x3) = 38 cm.

    3. Talpgerendák elrendezési terve S-2

      1. Itt is hiányzik a +0,00 megadása, de a terven relatív magasságjelölés sincs.

      2. A talpgerendák és a tömbalapok között semmiféle kapcsolatra utaló tervrészlet nem készült.

      3. Hiányzik a lábazati elemek és az alattuk lévő monolit talpgerenda közötti kapcsolat is.

      4. A B-B metszetjelek közül az egyik fölösleges.

      5. Hiányzik a padlóterhelés feltüntetése, ezért nem lehet véleményezni a padlóbeton acélszál és javasolt hálóvasalást.

    4. Oszlopok és födémtartó gerendák elrendezési terve. S-3

      1. Hiányzanak a szintkóták

      2. A lépcsőkarokra írt adatok csak nagyítóval olvashatók.

    5. Irodai traktus födémterve S-4

      1. Hiányoznak a zsaluzási, elhelyezési szintkóták.

      2. ZSP1 és ZSP2 feszített zsomppanel mibenlétére semmiféle információ nincs megadva.

      3. A 3 és 4 jelű bekötővasak beépítését pontosítani kell. Mi lesz a korrózió elleni védőközeg?

    6. Tetőtartók és hosszfőtartók elrendezési terve – alaprajz. S-5

      1. Hiányzik a trapézlemezek elrendezési terve és konszignációja.

      2. Nincs megadva a folyadék hűtő és a tetőszellőzők beépítésének a helye.

    7. Keresztmetszetek. S-6

      1. A metszeteken nincs utalás arra, hogy a TG1 gerenda az A és G soron nemcsak a +7,40 m szinten támaszkodik fel, hanem a +7,50 m és +7,60 m szinteken is. A B-B metszeten a +7,60 m a helyes magassági kóta, az A-A metszeten +7,50 m.

    8. Hosszmetszetek. S-7

      1. A 7. sori ideiglenes gyámot a középső pillérsornál is el kell helyezni 2 ütemű építés esetén.

    9. Monolit vasbeton lépcső vasalási és zsaluzási terve. S-8

      1. A lépcső alaprajzon hiányzanak a gyámolító vb. falpillérek.

      2. A B-B metszet fordítva van ábrázolva.

      3. Az A-A metszet nem mutatja be a +3,02 m szinti pihenő megtámasztását.

      4. Hiányoznak a ferde lemezvastagságok.

      5. Hiányzik a teljes íves lépcső terve.

    10. Elemkonszignációk

      1. Az elemkonszignáció nem helyettesíti az előregyártott vasbeton elemek zsaluzási és vasalási tervét.

      2. Hiányzanak a csomópontok, az elemek közötti kapcsolatok.

      3. A TaG12 jelű talpgerenda komolytalan dolog. 18,5 m-es előregyártott talpgerenda olyan gyártási, emelési, szállítási problémák sorát okozza, amit mindenképpen el kell kerülni.

      4. Az FG1 - FG5 jelű födémtartó gerendákon a nagy terheléshez képest túl kicsi a feltámaszkodó gerendavég magassága.

    11. Összefoglaló vélemény a tervekről

      1. Az alapozási tervek javítással, kiegészítéssel megfelelnek a kiviteli terv követelményeinek.

      2. A felszerkezeti tervek csak az ajánlati tervszintet érik el, nem lehet a tervek alapján az épületet kivitelezni.

 

 

  1. MŰSZAKI ÉSZREVÉTEL (Készítette: AAAAAAAA Bau Építőipari Kft.)

    1. A műszaki észrevételek közül csak az építőmérnöki vonatkozásúakat véleményezem.

      1. Alapozás, tereprendezés

        1. Egyetértek az előregyártott vb. talpgerendák helyett monolit vb. talpgerendák készítésével, de változtat az épület megjelenésén, ezért engedélyköteles a módosítás.

      2. Előregyártott vb. vázszerkezet

        1. Ugyancsak egyetértek egy költségtakarékosabb előregyártott vb. vázszerkezet építésével, de az áttervezés időigényes, és a változtatás engedélyköteles.

      3. Padló rétegrend

        1. A nagy ipari padlókészítők (ASA, volt HIROS stb.) szerint a 20 kg/m3 acélhaj adagolás kevés legalább 35-40 kg alkalmazandó. A padlót min. C25-ös betonból érdemes készíteni. A síkpontosság pedig legyen max. 5 mm/4 m.

      4. Útépítés

        1. Az ajánlatban szereplő gyalogos személygépkocsi és tehergépkocsi forgalommal kiépített burkolatok vastagságát 20-20 mm-rel javaslom emelni. Gyalogforgalomra 60, szgk.-ra. 80, tgk-ra 100 mm vtg. beton burkolókő beépítését javaslom.

        2. Az ajánlott alépítmény 20 cm vtg. homokos kavics, és 20 cm cementstabilizáció megfelelő.

 

 

Szakértő mérnök műszaki ellenőrök, tervellenőrök, a témavezető vezetésével, az építtető megbízásából, és nevében eljárva, felhívják a tervezőket a tervjavítások, -pótlások elvégzésére, és a végleges tervdokumentáció 1 pld-os leszállítására, ismételt tervellenőrzés céljából, valamint a 12 pld-os tervdokumentációk leszállítására is.

 

E végső szállítást követően lehet a tervezői teljesítésigazolást kiadmányozni, és a tervezési végszámlát benyújtani, illetve azt határidőre kiegyenlíteni.

 

 

 

Felek egyebet előadni nem kívántak, ezért a tervbírálati jegyzőkönyvet, 19,48 órakor lezárták.

 

 

 

 

 

k. m. f.

 

aláírás aláírás aláírás aláírás

 

NNN NNNN sk. OOO OOOO sk. PPP PPPP sk MMM MMMM sk.

tartószerkezeti tervellenőr épületgépészeti tervellenőr épületvillamossági tervellenőr építészeti tervellenőr, témavezető

ESETTANULMÁNY:

TÁBLÁZATOS TERVBÍRÁLATI JEGYZŐKÖNYVEK (MINTÁK)


 


 


 

A tervellenőrzés jegyzőkönyvi dokumentumainak tartalmi, formai követelményei


 

A tervellenőrzési eljárás lefolytatása közben, és annak végeztével számos dokumentumot kell a tervellenőrnek elkészítenie, többek között a tervellenőrzési tervbírálati jegyzőkönyvet.


 

A hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv két féle módon készülhet, melyekre példákat is bemutattunk:


 

  • Hagyományos pontokba szedett hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv (lásd: 08. Kurzus: Szöveges tervbírálati jegyzőkönyv)


 

  • Táblázatos hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv


 

    • Kombinált táblázatos hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv a hibák szerinti csoportosítással, hiba-fajtánkénti összesítéssel, és a bővebb szöveges jegyzőkönyvi hivatkozásokkal


 

Az eljárások, valamint a vizsgálatok lefolytatása nélkülözhetetlen, hiszen csak ezt követően kerülhet sor ugyanis jegyzőkönyvi rögzítésre, az a teljesített részletes készenléti állapot, és minőség, mely a bármilyen típusú kijavítás, illetve elszámolás alapját képezheti.

A hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményrendszerét már a 02. számú kurzusban részleteztük.


 

Példa a táblázatos hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyvre:

Tervszám Megnevezés Lépték Hatályos jogszabályi megfelelőség Kidolgozottság, hiányok, hibák Méret ellenőrzés Kon-szignáció Tűz védelem
               
  Felmérési terv     A felmérési terv metszeteiből nem derül ki, hogy milyen magasak a gépalapok. A metszeteken hiányzik a rétegrend, a bontási kiírás nem ellenőrízhető tételesen. Műszakileírás nem utal részletesen, hogy milyen anyagokat bontanak el. A metszeteken hiányzik a gépalapok mérete (bár ábrázolva sincs). Javaslom a tételes elszámolást a bontási munkáknál.      
E-0 Az ingatlan helyszínrajzi kialakítása M=1:500 Megfelel Hiányzik: ±0,00, Északjel. Részletes Zöldterületei rendezési terv hiányában, csak vázlatrevként fogadható el a parkolók, zöldterületek kialakítása _ _  
É-0/F Földszint alaprajza M=1:50 Nyílászárók feleljenek meg az OTÉK 62.§ -nak. Az akadálymentes megközelítéshez a 1997. évi LXXVIII. törvény 31.§-ban , az OTÉK 66.§ - valamint kerekesszékes illemhely kialakítása a 99.§-ában foglaltak szerint. Hiányzik: ±0,00 érték, Északjel, belmagasság (álmennyezeté-é is), valamint a csatlakozó tervek megnevezése. Általánosan: a csőáttöréseket az alaprajzon jelölni kell a magasság , méret valamint az alaprajzi elhelyezésnek megfele-lően. Az ajtók elhelyezését a falban méretezni kell (tengely kóta). A befala-zásra kerülő nyílások méretét fel kell tüntetni. A válaszfalakat fogadó nyílás-záró profil kialakítása a gyártóval további egyeztetést kíván. A meglévő angolakna új lefedésének (rács) nincs részletrajza. A szélfogók nyílászáró szerkezeteinek kialakítása a részlettervek hiánya miatt a gyártóval további egyeztetést kíván, tekintettel, a homlokzati kőburkolat csatlakozásra.Nincs összhangban a keresztmetszet és az alaprajz az „A” tengely felöli oldalon, a nyílászáróknál. Az épület és terepkapcsolatát részletesebben kell jelölni, mert nem egyértelmű, (feliratok hiánya, anyag jelölés, méret). A parapet faincoil-okat takaró borítás részlettervei (A03) között ellentmondás van. A meglévő vasbeton oszlopok és a szerelt falak találkozása részletek, feliratok hiányá-ban nem egyértelmű. A szőnyegpadlós helyiségekben jelölés hiányában nem lehet tudni a fal és padozat találkozásánál, milyen lábazat kerül kialakításra.
     
  001 Előtér   Megfelel Hiányzik: oldalfal burkolat jelőlés (lábázat) anyaga, magassága, az induló új lépcsőkar szrekezeti poziciója, az új vabetonfal méretei   Megfelel Megfelel
  002 Előtér   Megfelel Hiányzik: oldalfal burkolat jelőlés (lábázat) anyaga, magassága   Megfelel Megfelel
  003 Recepció   Megfelel A recepció pultiránya nincs megfelelően kitűzve.   Megfelel Megfelel
  004 Pihenő   Megfelel Hiányzik: oldalfal burkolat jelőlés (lábázat) anyaga, magassága   Megfelel Megfelel
  005 Szélfogó   Megfelel "ragasztott Kőburkolat" jelőlés kevés, magasság, anyag megnevezés hiányzik.   gyártó egy. Megfelel
  008 Konyha   Megfelel Hiányzik: (lábázat) anyaga, magassága   Megfelel Megfelel
  009 Női WC   Az építési eng. határozat szerinti A kivitelezést megneheziti az így elhelyezett nyílászáró (ajtó). Egy Helyiség számon szerepel az előtér és két db WC. Helyiség méretek hiányoznak   Megfelel Megfelel
  010 FFI WC   Az építési eng. határozat szerinti A kivitelezést megneheziti az így elhelyezett nyílászáró (ajtó). Egy helyiség számon szerepel az előtér a WC, és Pissoire helyiség. Helyiség méretek hiányoznak.   Megfelel Megfelel
  011 Postázó   Nyílászárók felejenek meg az OTÉK 62.§ -nak. Hiányzik: (lábázat) anyaga, magassága   Megfelel Megfelel
Tervszám Megnevezés Lépték Hatályos jogszabályi megfelelőség Kidolgozottság, hiányok, hibák Méret ellenőrzés Kon-szignáció Tűz védelem
               
  017 Irattár   Megfelel Hiányzik: (lábázat) anyaga, magassága   Megfelel Megfelel
  018 Melléklépcső   Megfelel Hiányzik: oldalfal burkolat jelőlés (lábázat) anyaga, magassága   Megfelel Megfelel
  022 Transzformátor     Hiányzik: oldalfal burkolat jelőlés (lábázat) anyaga, magassága. A padozat feleljen meg a vonatkozó előírásoknak!   Megfelel Megfelel
  023 Ügyfélfogadó   OTÉK 62.§ -nak. Hiányzik: (lábázat) anyaga, magassága.   Megfelel Megfelel
É-15 A-A metszet M=1:50   Az átadott terven előzetes tervszállítás felirat szerepel. A pince szinten lévő padka kialakítás: a felmérési terv és a tervezett kialakítás nem egyértelmű, a bontás során keletkező sérülések javítása nem szerepel a költségvetés kiírásban. A lapostetőn feltüntetett akusztikai védelmi terv hol szerepel. A kapcsolódó csomoponti terv és a metszet nincs összhangban, így a szigetelés kialakítását nem lehet megitélni. A hágcsón nincs konszignációs jel, és nincs is konszignálva. Részletes leírás hiányában nem lehet kideríteni, hogy a gépház külső - kőburkolattal nem fedett részén a vakolat megmarad-e, új homlokzati festés készül-e. Nem kellő ábrázolás hiányában nem értelmezhetőek a vonalas ábrázolások (feilrat hiánya is).      
É-16 B-B metszet M=1:100   A kiviteli terv léptéke M=1:50, elfogadható az M=1:100 akkor, ha lennének részmetszetek azokon a helyeken, ahol ez elvárható (lásd, pince szinti teherlift és rakodó rámpa, stb). Ugyanakkor az ábrázolás és a kellő mélység hiányzik (méretek, feliratok, utalások hiánya). a hivatkozott Cs-09 csomópont hiányzik. A gépészeti tér feletti lapostető szigetelési rétegrendjénél pontosan meg kell jejőlni az alkalmazott hőszigeteő anyag fajtáját.      
É-17 É-K-i és D-K-i homlokzat M=1:100 Az akadálymentes megközelítéshez a 1997. évi LXXVIII. törvény 31.§-ban , az OTÉK 66.§ - foglaltak betartása Csak digitális formában kaptuk meg. A kiviteli terv léptéke M=1:50, elfogadható az M=1:100 akkor, ha lennének részmetszetek azokon a helyeken, ahol ez elvárható. Ugyanakkor az ábrázolás és a kellő mélység hiányzik (méretek, feliratok, utalások hiánya). Nem derül ki a tervből, hogy ahol nincs műkőkeret ott mi van? Milyen lábazat kialakítás van? Nincs megoldva a terepkapcsolat, a rámpa.      
               
É-18 Lépcső- és korlátterv M=1:25 Megfelel Az új lépcsőkar szabad belmagassága megfelel az OTÉK 64.§(7) bek.-ének, a szabad belmagasság 2,2 m. Nem derül ki a tervből egyértelműen az új lépcsőkar szerkezeti helyzete az alaprajzon, az alaprajzi részmetszetekről hiányzik, hogy hol van felvéve, a szerkezeti (új vasbeton szerkezet) méreteit az építész terven is fel kell tüntetni. Szükséges lenne nagyobb mélységű részlettervre, valamint, keresztmetszetre. A korlátcső pihenőszinti hajlítási sugara 4,5 cm, ami nem megfelelő (hajlítási sugár: 2-2,5 D). A meglévő lépcsőkar levágási helyén a függőleges vonal mit jelent (burkolat? , ha igen milyen anyagú, stb.) Nem derül ki egyértelműen, hogy új burkolat készül-e (műleírásban erről nincs intézkedés). Nincs feltüntetve a korlát konszignációs jele, de hiányzik a korlát konszignációja, az összes paraméterével, technológiai utasításával, és részletterveivel együtt!      
Tervszám Megnevezés Lépték Hatályos jogszabályi megfelelőség Kidolgozottság, hiányok, hibák Méret ellenőrzés Kon-szignáció Tűz védelem
               
É-20 Földszinti álmennyezeti terv M=1:50 megfelel A tervszám és a Tartalomjegyzékszám eltérő. Az álmennyezetterven hányoznak a m2-ek az eltérő típusokra vonatkozóan (nehezen ellenőrízhetőek a méretek, hiányoznak a összefoglaló méretek).      
ÉA-1F Álmennyezetek metszetei M=1:50 megfelel A tervszám és a Tartalomjegyzékszám eltérő. Az álmennyezetterven nehezen ellenőrízhetőek a méretek, hiányoznak a összefoglaló méretek.      
ÉA-4 Függesztett előtető terve M=1:50 megfelel A homlokzati terven is ábrázolni kell az itt kidolgozott tervet. A vízelvezetésre itt utalnak, de ez nem jelentkezik a földszinti terven!      
ÉL-1 Csomópontok M=1:10 megfelel Összhangba kell hozni a metszetekkel. Hiányoznak az új kőburkolatra vonatkozó csomópontok.Javasoljuk az M=1:5 léptéket. Hiányoznak a lefedések kiterített szélessége.      
  Nylílászáró konszignáció     A konszignáció ábrázolása alaprajz, metszet, nézet, ami jelen esetben nézet ábrázolásból áll. A főlépcsőház korlát konszignációja nem egyértelmű.      
  KŐ-1 és KŐ-2     Homlokzati konszignációs terv nem tartalmazza a kőburkolat felerősítési tervét. A D-K-i homlokzat földszinti részén K09 jelű nyílászárónál mi található. A kőszámozás nem található a konszignációban.      
  Konszignációs tervlapok M=1:1   Alapvető: Részletervek, csomópontok hiányában nem lehet eldönteni a kőlapok méretét. A konszignációs terv a lépték miatt nem értelmezhető. Az ábrázolás kevés: alaprajz, nézet, metsztetből lehet eldönteni a kő kialakítását.      
  Költségvetés kiírás     A költségvetési kiírás előbb készült, mint az átadott tervdokumentáció, mert a kiírás egyrésze nem tartalmazza a tervekben szereplő műszaki tartalmat.1. bontás: Felmérési terv pontatlanságai miatt nem lehet egyértelműen azonosítani, hogy hol vernek le vakolatot (a kiírás összevontan írja ki) mennyezeten és oldalfalon, milyen vasragságban, továbbá a gépalapok tömege is ismeretlen. Összeségében ellenőrízhetetlen, kivétel az új födémáttörések kiírása. A konszignáció ábrázolása alaprajz, metszet, nézet, ami jelen esetben nézet ábrázolásból áll. A főlépcsőház korlát konszignációja nem egyértelmű. Hiányzik a Gépészeti szinti homlokzati hágcsó konszignációja. Teljesen hiányzik a csomóponti terveken szereplő részletes kiírás a MÉRETEKNEK megfelelő hosszban, anyagfajtában ( a csomópont csak információ a műszaki megoldásra!) Hiányzik az előtetők költségvetési kiírása, ugyanez vonatkozik a zárófödémekre is- kivétel a szigetelési munkákra. A zajvédelmifalról terv és műszakileírás sincs.      
               
ÖSSZESÍTÉS
               
32 db Kiviteli terv M = 1 : 50   Nem megfelelő! Javítandó! Javítandó! Javítandó!
               
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK:
1. Az átvizsgált, ellenőrzött tervdokumentáció, a rá vonatkozó követelményrendszernek nem felel meg!
2. Az átvizsgált, ellenőrzött tervdokumentáció hiánypótlás, kijavítás, nélkül fel nem használható, ennek alapján a kivitelezői munka nem kezdhető meg!

Példa a kombinált táblázatos hiba-, és hiánypótlási tervbírálati jegyzőkönyvre:

Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások