Tanfolyamok > Tervellenőrzés > Esettanulmányok 1. > Esettanulmányok 2.

Szende Árpád

 

TERVELLENŐRZÉS

 

ESETTANULMÁNY:

HIÁNYOS, HIBÁS TERVDOKUMENTÁCIÓ

TERVELLENŐRZÉSE, ÁRCSÖKKENTÉSE

 

A jelen esettanulmány a Csepel-szigeten, egy kis településen fekvő összevont telkekből, és egy meglévő épületből álló ingatlanon végrehajtandó mezőgazdasági épületekből álló beruházás, tervellenőrzését, és a tervezési díjával kapcsolatos elszámolási vitát követő árcsökkentés meghatározását ismerteti.

 

2003. 09. 15-én kezdődött a beruházás, mely az alább ismertetett jogvitával – legalábbis a tervezési munka vonatkozásában – 2004. február 21-én, a megrendelő a Ptk. 305. § (1) bekezdésére, azaz a tervező hibás teljesítésére alapozva, a Ptk. 306. § (3) bekezdésre hivatkozással a tervezési szerződéstől való elállásával szakadt meg.

 

Mielőtt a konkrét vizsgálat, és számítások bemutatásába kezdenénk, ismertetjük a 2000. 10. 25-én, a megrendelő céggel megkötött tervezési szerződés vonatkozó előírásait, illetve a jogvita kialakulásának körülményeit.

 

  • A tervezési szerződés tárgya:

    • a jelzett településen fekvő összevont telkekből, és egy meglévő épületből álló ingatlanon végrehajtandó mezőgazdasági épületekből álló beruházás, mely szolgálja a megvalósítandó állattartást, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, trágyatároló, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek, magtárak, iroda, és szociális épületek tervezési munkái

  • A szerződés 1. számú melléklete: tervezési és számlázási ütemterv szerint a szállítási példányszámok:

    • Tanulmányterv 6 pld

    • Engedélyezési tervdokumentáció 8 pld

    • kiviteli tervdokumentáció 6 pld

  • A szerződés 3.2. pontja, és 1. számú melléklete: tervezési és számlázási ütemterv szerinti szállítási határidők:

    • Tanulmányterv 2003. 11. 20.

    • Engedélyezési tervdokumentáció 2003. 12. 20.

    • kiviteli tervdokumentáció 2004. 02. 15.

  • A tervezési díj a szerződés:

    • 4.1. pontja szerint: 10.500.000,- Ft

    • a szerződés 1. számú melléklete: tervezési és számlázási ütemterv szerint:

      • tanulmányterv 1.685.250,- Ft

      • engedélyezési tervdokumentáció 3.685.500,- Ft

      • kiviteli tervdokumentáció 5.129.250,- Ft

  • A tervezési szerződésben előírt tartalmi követelményei:

    • 2.4. pontja szerint a dokumentációknak meg kell felelnie

      • a 45/1997 (XII. 29.) KTM rendeletnek, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről

      • a vonatkozó jogszabályoknak

    • a 3.4. pontja szerint a megrendelői írásbeli észrevételeket a tervezőnek figyelembe kell vennie

    • a 9.2. pont szerint a szolgáltatott dokumentációk I. osztályú minőségben kell hogy leszállításra kerüljenek úgy, hogy azok megfeleljenek a szakmai szabályoknak, és a beruházás műszakilag korszerű, gazdaságos, és kivitelezhető legyen.

    • a 10. pontban a vizsgálatok költségeinek vesztes általi finanszírozása mellett:

      • a megrendelő jogosult a tervek felülvizsgálatára független szakértőt felkérni, illetve megbízni, melynek költségeit meg kell előlegeznie

      • a tervező jogosult a megrendelő szakértőjének kontrollálására független szakértőt felkérni, e költségek megelőlegezésével.

 

 

A kialakult jogvitában megfogalmazott kérdések az alábbiak voltak:

  • Mi a tervellenőrzés eredménye, megfelelőek-e a leszállított tervdokumentációk, ha nem megfelelő, megvalósult-e a tervezői hibás teljesítés?

  • Az adott tervezési feladatra vonatkozóan mennyi a reális tervezési díj, beleértve a tervezői művezetési díjat is?

  • A leszállított tervdokumentációk alapján, a tervezési díj értékéből mennyit kell levonni:

    • hiányos szállítás miatt?

    • hibás teljesítés címén alkalmazott minőségi árcsökkentés (díjleszállítás) miatt?

 

Mindenek előtt a helyes tervezési díjat kell meghatározni, majd az épületekre, és szakágakra, továbbá tervfázisokra bontott tervezési díjat, az alábbiak szerint. A bemutathatóság terjedelmi korlátaira figyelemmel, a posszibilis módszere előadásunknak, hogy az egészből kiindulva haladunk a rész felé, ahol mindig csak egy példát hozunk fel bizonyítási mintaként (pl.: teljes tervezési díj – egy épület tervezési díja – egy épület, egy szakági tervezési díja – levonások egy szakágra vonatkozóan – levonások egy munkanemre vonatkozóan – levonások egy tervre vonatkozóan – levonások egy terv-elemre vonatkozóan).

 

A kivitelezési megvalósítási nettó értékek meghatározása a Springer Media Magyarország Kft. Baudata Divízió és az Archigram Kft. közös kiadásában megjelent Aktuális építési négyzetméterárak, VIII. évfolyamának 2006/1. száma (felelős szerkesztő: Szende Árpád) alapján került kalkulációval meghatározásra az alábbi táblázat szerint:

 

ÉPÜLET

jel

megnevezés

nettó terület

terület arány

fajlagos ép.kltsg

ára

érték arány

 

 

(m2)

(%)

(Ft/m2)

(Ft)

(%)

 

 

 

 

 

 

 

A/1

Iroda épület

155,50

10,64

140 584

21860812

12,48

A/2

Nyári konyha és garázs

299,95

20,53

165 188

49548141

28,28

B

Kisgéptároló

41,10

2,81

98 111

4032362

2,30

C

Terménytároló és emésztő

78,00

5,34

67 842

5291676

3,02

D

Istálló

99,15

6,79

85 112

8438854,8

4,82

E-F

Baromfi-, és disznóól

124,63

8,53

89 211

11118367

6,34

G

Hígtrágya tároló

78,00

5,34

59 709

4657302

2,66

H

Gazdasági épület

484,50

33,16

131 133

63533938,5

36,26

I

Jégverem

28,26

1,93

46 667

1318809

0,75

J

Víz-, villany-, gázóra lefedő

8,00

0,55

95 422

763376

0,44

K1

Fafeldolgozó

60,00

4,11

71 429

4285740

2,45

K2

Kapuépítmény

3,90

0,27

98 325

383468

0,22

 

Összesen:

1 460,99

100,00

/95 728/

175232846

100,00

 

Táblázatos épületérték, projektérték (tervezési díjalap érték), terület-, és

értékarány meghatározása

A tervezési díj meghatározása szabad áron (az 1990. évi LXXXVII. törvény "az árak megállapításáról" szerint, hatósági ármegállapítás és bejelentési kötelezettség nélkül), megegyezéssel rögzített átalányáron, mely a megbízás teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget magába foglalja, a Magyar Építész Kamara: Építészeti alkotások, és szolgáltatások Díjszámítási szabályzata, és a MÉDI, Mérnöki Szolgáltatások Díjszabása (Mérnöki Kamara Bp., a MK által aktualizálva) alapján történt, tekintettel arra, hogy csak az így kiszámított tervezési díj alapján várható el kellő gondosságú tervezési munka, és ez fedezi a szerzői mű jogdíját, és szolgáltatási díját, valamint a készítendő dokumentációk előállítási költségeit. A kamarák (Építész, és Mérnöki Kamara) elnöksége ezen díjszámítási módszert elfogadta, a küldöttközgyűlések pedig az Etikai és Fegyelmi Szabályzatába határozatával beiktatta. Tehát az a kamarai tag (tervezést más nem folytathat) aki ettől eltér, szankcionálandó etikai vétséget követ el. A számítás az alábbi képlettel történik:

 

H

 

=

Da × Do × D%

100

 

ahol

 

H = az alapszolgáltatások honoráriuma (Ft)

Da = a díjalap (Ft), a létesítmények nettó építési költsége

Do = a díjosztály-szorzó, a díjosztályokba sorolt épülettípusok szerint értékeli a szolgáltatások elvégzéséhez szükséges szakértelmet, és igényességet

 

A díjosztály-szorzó korrekciói:

Eggyel magasabb díjosztályba kell sorolni a feladatot, ha a létesítmény:

  1. építési költsége rögzített

  2. műemléki környezetben, világörökség területén, természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben, nemzeti parkban áll, illetve létesül,

  3. kiemelkedő városképi jelentőségű vagy védelemre érdemes minősítésű,

  4. megvalósítása különös kockázattal jár, így kísérleti épület-, és kísérleti tartószerkezet esetén,

  5. megvalósítása különleges szakértelmet igényel,

  6. megvalósítása szokatlanul rövid vagy előreláthatóan hosszú időt alatt történik,

  7. megvalósításához külföldi előírásokat, szabványokat is figyelembe kell venni,

  8. tervszolgáltatása idegen nyelven történik,

  9. különleges domborzatú területen létesül,

  10. a földfelszín alatti adottságok miatt az alapozás kialakítása különleges,

  11. épületgépészeti megoldásai és üzemi berendezései hasonló létesítményekhez képest különlegesek,

  12. az építmény az ismételt felhasználás szándékával készült,

A maximális szorzó 1,4.

Eggyel alacsonyabb díjosztályba kell sorolni a feladatot, ha az már megtervezett létesítmény terveinek felhasználásával készül.

A minimális csökkentő szorzó 0,6.

 

D% = a díjszázalék, az építészeti, és mérnöki összevont alaptevékenységeket értékeli, az építési költség növekedésével arányosan csökkenő mértékben (2. számú melléklet táblázata szerint!)

Az interpoláció a közbenső értékekre az alábbi képlet alapján történik:

 

 

D1

 

= 7,3+7

(

1

)

 

-0,9 lg Da

Da

 

A számítást a Magyar Építész Kamara honlapján megtalálható számítási rendszerrel végeztük el, melynek alapadatai az alábbiak voltak:

A nettó alapterület kerekítve: 1460 m2

A díjalap (Da) értéke kerekítve: 175.233,- eFt

Díjszorzó korrekcióval (a);f);): 0,8

 

Monitorkép a Magyar Építész Kamara honlapján végzett számításról

 

A számítás végeztével leolvashatjuk a teljes nettó építészeti, és mérnöki szolgáltatások tervezési díját, mely: 5,92%, azaz 10.380.000,- Ft, és melynek részletezését a nyomtatható oldal adataival az alábbiakban adjuk közre:

 

A teljes tervezési díj meghatározása után az egyes épületekre való tervezési díj – a nettó kiviteli költséggel – arányos felbontásával folytatjuk számításainkat, melyet a mellékelt táblázatos számítás formájában mutatunk be:

 

 

Épület

Tervezési díj

jel

megnevezés

arány

nettó

25% ÁFA

bruttó

 

 

(%)

(Ft)

(Ft)

(Ft)

 

 

 

 

 

 

A/1

Iroda épület

12,48

1 294 905

323 726

1 618 631

A/2

Nyári konyha és garázs

28,28

2 935 049

733 762

3 668 811

B

Kisgéptároló

2,30

238 740

59 685

298 425

C

Terménytároló és emésztő

3,02

313 476

78 369

391 845

D

Istálló

4,82

499 901

124 975

624 876

E-F

Baromfi-, és disznóól

6,34

658 092

164 523

822 615

G

Hígtrágya tároló

2,66

275 900

68 975

344 876

H

Gazdasági épület

36,26

3 763 477

940 869

4 704 346

I

Jégverem

0,75

77 850

19 463

97 313

J

Víz-, villany-, gázóra lefedő

0,44

45 672

11 418

57 090

K1

Fafeldolgozó

2,45

254 310

63 578

317 888

K2

Kapuépítmény

0,22

22 836

5 709

28 545

 

Összesen:

100,00

10 380 000

2 595 000

12 975 000

Az egyes épületekre vonatkozó tervezési díj meghatározása táblázatos formában

 

A tervezési díj szakági felbontása a Magyar Építész Kamara: Építészeti alkotások, és szolgáltatások Díjszámítási szabályzata, és a MÉDI, Mérnöki Szolgáltatások Díjszabása (Mérnöki Kamara Bp., a MK által aktualizálva), valamint a két szakmai kamara közös díjbizottsága által kidolgozott korrigált ajánlása alapján történt, először a szakági tervezési díjfelosztás tervfázisokra bontásával %-ban, a szakágak 100 %-ára számítva. Ezután a teljes tervezési díjra (100 %) számítva, a szakági tervezési díjfelosztás tervfázisokra bontásával %-ban, és forintban, a teljes tervezési díjra vonatkozóan, majd egy adott épületre vonatkozóan:

 

 

tervfázis

/

szakág

tanulmány

tervdokumentáció

(%)

engedélyezési

tervdokumentáció

(%)

kiviteli

tervdokumentáció

(%)

összesen

(%)

 

 

 

 

 

építész

15

30

55

100

szerkezet

10

30

60

100

épületgépész

5

25

70

100

épületvillamosság

5

25

70

100

generáltervezés

15

30

55

100

összesen átlag:

10

28

62

100

Szakági tervezési díjfelosztás tervfázisokra bontással %-ban

 

 

tervfázis

/

szakág

tanulmány

tervdokumentáció

(%)

engedélyezési

tervdokumentáció

(%)

kiviteli

tervdokumentáció

(%)

összesen

(%)

 

 

 

 

 

építész

7,56

15,30

28,05

51,00

szerkezet

2,00

6,00

12,00

20,00

épületgépész

0,85

4,25

11,90

17,00

épületvillamosság

0,30

1,50

4,20

6,00

generáltervezés

0,90

1,80

3,30

6,00

összesen:

11,70

28,85

59,45

100,00

A teljes tervezési díjra számított szakági tervezési díjfelosztás tervfázisokra bontással %-ban

tervfázis

/

szakág

tanulmány

tervdokumentáció

(Ft)

engedélyezési

tervdokumentáció

(Ft)

kiviteli

tervdokumentáció

(Ft)

összesen

(Ft)

 

 

 

 

 

építész

784 728

1 588 140

2 911 590

5 293 800

szerkezet

207 600

622 800

1 245 600

2 076 000

épületgépész

88 230

441 150

1 235 220

1 764 600

épületvillamosság

31 140

155 700

435 960

622 800

generáltervezés

93 420

186 840

342 540

622 800

összesen:

1 214 460

2 994 630

6 170 910

10 380 000

A teljes nettó tervezési díj szakági felosztása Ft-ban

 

Megállapíthatóak az alábbiak a szerződéses tervezési díjjal kapcsolatosan:

 

  • A teljes szerződéses tervezési díj: 10.500.000,- Ft

    • ez a kalkulált nettó megvalósítási kiviteli összeg: 5,99 %

    • a számított tervezési díjtól való eltérése: 5,99-5,92= 0,07%, mely elhanyagolható, hibahatáron belüli eltérés, tehát a tervezési díj mértéke megfelelő!

  • a szerződés 1. számú melléklete: tervezési és számlázási ütemterv szerint:

    • tanulmányterv 1.685.250,- Ft

      • ez 16,05 %, mely > mint a lehetséges 11,70 %

    • engedélyezési tervdokumentáció 3.685.500,- Ft

      • ez 35,10 %, mely > mint a lehetséges 28,85 %

    • kiviteli tervdokumentáció 5.129.250,- Ft

      • ez 48,85 %, mely < mint a lehetséges 59,45 %

      • megállapítható tehát, hogy a tervfázisok, és így a számlázási szakaszok nem megfelelőek, rendre eltérnek a felszámítható díjtól (> 4,35%; > 6,25%; < - 10,60 %), mely a tervezési munka folyamatának első kétharmadában a tényleges teljesítménynél nagyobb honoráriumot biztosít tervező cég részére!

  • a továbbiakban a teljes precizitás megtartásának érdekében – a jogvitában feltett, szakértőhöz intézett kérdésnek megfelelően – az általunk számított tervezési díjértékekkel kalkulálunk tovább.

  • a korábbiakban már kikalkulált épületre vonatkozó tervezési díjból, most a szintén korábbiakban kimunkált szakági / tervfázis arányok szerinti épületre (A/2 jelű, nyárikonyha és garage épület), és szakágra (építész szakág) vonatkozó díj az alábbi táblázat szerint határozható meg:

 

tervfázis

/

szakág

tanulmány

tervdokumentáció

(Ft)

engedélyezési

tervdokumentáció

(Ft)

kiviteli

tervdokumentáció

(Ft)

összesen

(Ft)

 

 

 

 

 

építész

221 890

449 062

823 281

1 496 875

szerkezet

58 701

176 103

352 206

587 010

épületgépész

24 948

124 740

349 271

498 958

épületvillamosság

8 805

44 026

123 272

176 103

generáltervezés

26 415

52 831

96 857

176 103

összesen:

343 401

846 762

1 744 887

2 935 049

Az A/2 Nyárikonyha és garage épület teljes nettó tervezési díjának szakági felosztása Ft-ban

 

A leszállított tervdokumentációkra vonatkozó előírások, követelményrendszer:

  • Jogszabályi követelmények, szabványossági, szakmai szabályok

  • A korábban ismertetett

    • Megfelelőségi szabályok

    • Hiány-, és hibacsoportok

    • Díjleszállítás (árleszállítás) szabályai:

      • Legf. Bír. Gf. IV. 30.308/1983. számú határozata szerint a díjleszállítás alkalmával vizsgálandó, megállapítandó szempontok, a tervdokumentáció illetve a tervdokumentáció alapján megvalósuló objektum tervekben foglaltak miatti változhatóságának korrigált figyelembevételével:

        • vezető tervezői munka (tervezés előkészítés, eszmei tervezés) értékcsökkenése, értékváltozása

        • részletes tervezés értékcsökkenése, azaz a használhatóság változása

        • tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értékének változása

        • dokumentálás értékének, az esztétikai megjelenés változása

        • a terv(dokumentáció) kijavításának értéke

      • A kijavítási értékmeghatározás, illetve a hibás teljesítés kapcsán felmerülő árcsökkentés (díjleszállítás) ma már algoritmizáltan, számítógépes program futtatásával történik, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ez csak akkor tölti be hivatását, amennyiben körültekintően, és teljes körűen kerül meghatározásra. A mértékek meghatározásánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk az építési hibákkal kapcsolatos bírósági gyakorlatot, melyek minőségi kategóriákhoz kötődnek.

A leszállított tervdokumentációkról az alábbiak voltak megállapíthatóak általánosságban:

        • A terveken, terviratokon, és egyéb tervmellékleteken nevesített felelős tervezők, a tárgyi tervezési munkára jogosultak, engedélyük érvényes, az előzményeket (felmérési tervek) szintén e tervezők készítették, más tervező nem dolgozott a feladaton előzőleg, tehát szerzői jogi probléma nem merült fel.

        • A tervdokumentációk hiányai:

          • teljes építmény, épület tervdokumentációjának hiánya (pl.: K2 kapuépítmény kiviteli tervdokumentációja)

 

K2 kapuépítmény nézete a tanulmány tervdokumentáció címlapján

 

            • a teljes szakági tervdokumentáció hiánya (pl.: fafeldolgozó elektromos tervdokumentációja)

              • a szakági tervdokumentáció egy teljes munkaneme (pl.: A/2 épület, építész szakági tervdokumentáció: méretkimutatás)

                • a munkanem egy része (pl.: A/2 épület, építész szakági tervdokumentáció: konszignációkból a lakatos konszignáció)

                  • a munkanem egy eleme (pl.: A/2 épület, építész szakági tervdokumentáció: pallértervekből, az alaprajzok közül a tetőalaprajz)

                    • a munkanem egy eleme hiányos (pl.: A/2 épület, építész szakági tervdokumentáció: iratanyagból az építész műleírás biztonságtechnikai fejezete hiányzik)

 

        • A tervdokumentációk hibás teljesítés kapcsán létrejött minőségi hibái:

          • a feladat tisztázása, előkészítése nem, illetve nem kellő mértékben történt meg

            • nem állt rendelkezésre kellő kvalitású, és számú munkatárs az adott feladat elvégzéséhez, amit a tervek készültségi foka, és a határidők lekésése ékesen bizonyít

            • organizációs elégtelenségek következtek be

            • egyeztetések nem kellő mértéke (megrendelővel, társtervezőkkel, munkatársakkal)

          • az eszmei tervezés (szellemi tartalom), számítások, koncepcionálás nem megfelelő

            • funkcionális megoldás nem megfelelő (pl.: a bio technológiájú borospince szigeteléssel készült, holott más módszerrel – nevezetesen a mély területről kiemelve, egy mesterséges domb alá helyezve a borospincét – is megoldható lett volna a Duna magas vízállásakor jelentkező víznyomás)

 

A/2 jelű nyárikonyha - garázs épület: keresztmetszet a borospincén át

 

            • műszaki megoldás nem megfelelő (pl.: ha már a borospince oldalfalán víznyomás elleni bitumenes lemezszigetelést terveztek, akkor ugyanazon helyiség padlóján miért csak talajnedvesség elleni bitumenes lemezszigetelést, mely nyilvánvalóan nem megfelelő)

          • a részletes tervezési munka nem megfelelő

            • műszaki tartalom szakszerűsége nem megfelelő (pl.: az egyik raktár, egy olyan helyiségből közelíthető meg, amelybe – nem lévén ajtónyílás rajta – nem lehet bemenni; a borospince kisméretű téglából falazott dongaboltozatú, de nem a boltozatszerkesztés, kialakítás szabályai szerint van ábrázolva, hiányzanak a gurtnik, visszaléptetett vastagsággal, hiányzik a boltváll kialakítása, a leterhelés biztosításával, a főfal összefalazásával!)

          • a tervfeldolgozás, szerkesztés, rajzolás nem megfelelő

            • ábrázolási hiányok

              • a terv egy része nincs ábrázolva

              • az alkalmazott jelölések nem szabványosak

            • jelölési hiányok

              • adatok, információk hiánya

                • kóta hiánya, pontatlansága

                • adatok hiánya

                  • alaprajzokon (falburkolatok, vizes berendezési tárgyak, beépített bútorok jelölése, bejárati nyíl hiánya, metszet helyének ábrázolása, pontos anyagjelölés, lefolyók beszámozva ábrázolva, járdák műszaki, geometriai paramétereinek megadása)

                  • metszeteken (közvetlenül leolvasható anyag, szerkezet, kótázás, nézetek, pontos anyagjelölés ábrázolása)

                  • homlokzatokon (anyag, szerkezet, szín jelölések, kótázás, homlokzatképzések megadása, MSZ 7300 szerinti színterv, legalább anyagokra, és 1 (fő) homlokzatra;)

                  • konszignációkon (fal anyagánál vakolat, burkolat megadása, szerelvények, vasalatok, küszöb fajtája; hiányzik a metszet, és az alaprajz az ábrákról;)

                  • részletterveken (helyük pontos megadása, részletes kótázás, részletes, és pontos anyag, rétegrend megadás

                • terveken az előzőekben ismertetett megjegyzések teljes hiánya, és a rajzpecsét helytelen kitöltése;

              • adat, információ hibája (kóta hibája, lépcsők méretei, lépcsőtervre való hivatkozás; a kóta értéke több helyütt hibás!)

          • a dokumentálás nem megfelelő

            • kevesebb van dokumentálva (pl.: 1 példánnyal)

            • a terv egy része nehezen olvasható, nem jól látható, hiányzik

              • rajztechnikai hiányosság miatt, hiszen ceruzával rajzolt tervekről lévén szó, az egyébként is néha firkálmány benyomását keltő tervek, „építészeti rajzok” egy része nem látszik, ahogy az ábráinkon is nyomon követhető

      • Az építész szakági tervdokumentáció É-11 részlettervének hibáit említjük meg példaként, mely lépcsőtervként került megnevezésre:

 

A/2 jelű nyárikonyha és garázs épület: É-11 Lépcsőterv nézete

 

A/2 jelű nyárikonyha és garázs épület: földszinti-, és pince alaprajz részletei

 

        • a feladat tisztázása, előkészítése nem kellő mértékben történt meg (20%)

          • nem állt rendelkezésre kellő kvalitású, és számú munkatárs az adott feladat elvégzéséhez, oktalan kapkodás látszik a terven

          • egyeztetések elmaradása, nem kellő mértéke: munkatársakkal, melynek következtében a lépcső hossza a részletterven nem azonos az egyébként hivatkozott, de nem ábrázolt alaprajzi terven

        • az eszmei tervezés (szellemi tartalom) nem megfelelő (20%)

          • funkcionális megoldás nem megfelelő, mert az ajtót kinyitva közvetlenül a lépcsőre jutunk, tekintettel arra, hogy ez a lépcső a tárolóba vezet, súlyokkal közlekedvén nehéz még pihenő nélkül pl.: ajtót nyitni

          • műszaki megoldás nem megfelelő, a padlószigetelés (talajnedvesség elleni szigetelés) eltérése miatt, a falszigeteléstől (víznyomás elleni szigetelés)

        • a részletes tervezési munka nem megfelelő (20%)

          • a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartása nem teljes körűen teljesült

            • műszaki tartalom szakszerűsége nem megfelelő, mert a minimális 2,00 m távolság nincs meg a lépcsőkar, és a födém között, de korlát sem látszik a terven

        • a tervfeldolgozás, szerkesztés, rajzolás, CAD munkák, (35%)

          • ábrázolási hiányok: a terv eltér az alaprajzokon ábrázoltaktól (lépcsőhossza, ajtók megléte, illetve meg nem léte); az alkalmazott jelölések nem szabványosak (anyagjelölések)

          • jelölési hiányok: helyének pontos megadása, kóta hiányok (közvetlen leolvasható bel-, emeletmagasság, lépcső fokok, és kar geometriai méretei, össz-kóták hiánya), közvetlen leolvasható anyag-, és rétegrend, nézetek pontos ábrázolásának hiánya, megjegyzések (anyagminőségek, felhívások stb. ...) teljes hiánya;

        • a dokumentálás nem megfelelő (5%)

          • a terv egy része nehezen olvasható, nem jól látható, hiányzik rajztechnikai hiányosság (ceruzarajz hiányai) miatt

 

    • Példaként bemutatunk egy tervre vonatkozó árcsökkentési számítást, a hozzátartozó számítási metodikával, valamint az előzőekben részletezett szempontokat, tényezőket is rögzítő algoritmust, a hozzátartozó jelölésmagyarázattal együtt:

 

D = (ÉTvToEvEo)×é + Rv/Ro×r + Fv/Fo×f + Ev/Eo×e + Kv/Ko×k

 

ahol:

 

D = díj mértéke díjleszállítás figyelembevételével %-ban

Dm = árcsökkenés (díjleszállítás) mértéke %-ban

ÉTv = tervezés előkészítésére vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

ÉTo = tervezés előkészítésére vonatkozó érték

ÉEv = eszmei tervezésre vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

ÉEo = eszmei tervezésre vonatkozó érték

é = vezető tervezői munka értékváltozására vonatkozó súlyozó faktor

Rv = részletes tervezés értékcsökkenésének (változásának) mértéke

Ro = részletes tervezés értéke

r = részletes tervezésre vonatkozó súlyozó faktor

Fv = tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értékcsökkenésének (változásának) mértéke

Fo = tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értéke

f = tervfeldolgozásra (szerkesztés, rajzolás, CAD) vonatkozó súlyozó faktor

Ev = dokumentálás, esztétikai állapot csökkenésének (változásának) mértéke

Eo = dokumentálás, hibátlan esztétikai állapot értéke

e = dokumentálásra, esztétikai állapotra vonatkozó súlyozó faktor

Kv = kijavítási érték mértéke

Ko = hibátlan terv(dokumentáció) értéke

k = kijavítási értékre vonatkozó súlyozó faktor

 

 

 

Megjegyezzük azonban, hogy az algoritmus csak akkor tölti be teljeskörűen hivatását, ha a felhasznált felvételezés, és adatok kellő pontosságúak.

 

 

Fenti elméleti megalapozottság után, a konkrét számítások is elvégezhetők a számítógépes programok futtatásával automatikusan számított (alap)adatok, információk felhasználásával is. A végeredmény százalékban adja meg az adott munkarész minőségi árcsökkentésének mértékét.

 

 

megnevezés

 

jel

É-11

lépcsőterv

 

 

 

Tervezés előkészítésére vonatkozó

értékcsökkenés (változás) mértéke

ÉTv

1545

Tervezés előkészítésére vonatkozó érték

ÉTo

1717

Eszmei tervezésre vonatkozó

értékcsökkenés (változás) mértéke.

ÉEv

343

Eszmei tervezésre vonatkozó érték

ÉEo

1717

Vezető tervezői munka

értékváltozására vonatkozó súlyozó faktor

é

0,20

Részletes tervezés

értékcsökkenésének (változásának) mértéke

Rv

1288

Részletes tervezés értéke

Ro

1717

Részletes tervezésre vonatkozó súlyozó faktor

r

0,15

Tervfeldolgozás

értékcsökkenésének (változás) mértéke

Fv

1502

Tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értéke

Fo

3004

Tervfeldolgozásra (szerkesztés, rajzolás, CAD)

vonatkozó súlyozó faktor

f

0,20

Dokumentálás, esztétikai állapot

csökkenésének (változásának) mértéke

Ev

343

Hibátlan dokumentálás, esztétikai állapot értéke

Eo

429

Dokumentálásra, esztétikai állapotra

vonatkozó súlyozó faktor

e

0,10

Kijavítási érték mértéke

Kv

3862

Hibátlan terv(dokumentáció) értéke

Ko

8583

Kijavítási értékre vonatkozó súlyozó faktor

k

0,35

 

 

 

Díj mértéke díjleszállítás figyelembevételével

D (%)

0,67

Díjleszállítás mértéke (1,00-D%)

Dm (%)

0,33

 

Táblázatos példa terv minőségi árcsökkentésének számítására

számítógépes program futtatásával

 

 

A ténylegesen kiszámított árcsökkentési mértéket azután a számítás alapjául szolgáló, és már az el nem végzett munkáknál részletezetten táblázatból kiszámított, a díjleszállítás alapértékéből kiszámítva határozhatjuk meg.

 

 

Azaz a jelen példánknál maradva, a tervre vonatkozó 1,0425 %-os érték 33%-át véve 0,34%-ot kapunk a teljes (költségek nélküli) szakági díjra vonatkozóan, mely levonás tehát 2.832,- Ft-ot tesz ki.

 

Táblázatos példa az el nem készült munkarészek, és a minőségi levonások kiszámítására

(A/2 jelű épület, építész szakág: kiviteli tervdokumentáció)

Végezetül az összes épületre vonatkozó, és összes szakágat tartalmazóan is összesíteni szükséges – innen tudjuk meg, hogy melyik épület, melyik tervfázisában, és melyik szakágban mennyi a levonások mértéke %-ban, és Ft-ban. A levonásokat főösszesíteni is szükséges, hogy a ténylegesen megállapított összesített el nem készült munkákra vonatkozó, és minőségi árcsökkentést kimutathassuk, és így a tervezési díj teljes kifizethetőségéről nyilatkozhassunk. Ez összesen esettanulmányunk esetében:

42,21 % el nem készült munkarész + 16,74 % minőségi díjleszállítás = 58,95 % azaz

 

6.119.010,- Ft

 

Megállapíthatjuk, hogy a teljes kifizethető tervezési díj:

4.260.990,- Ft + ÁFA

 

Ugyancsak foglalkoznunk kell a tervezői művezetés vitatott díjával is. A 2003. 10. 25-én, a megrendelő céggel megkötött tervezői szerződés 2.2. pontja szerinti, a szerződés elválaszthatatlan részét képező 1. számú melléklet: tervezési és számlázási ütemterv, mely rögzíti a tervezési munkák részletes tartalmát, meghatározva a határidőket, foglalkozik a tervezői művezetéssel. Az 1. számú melléklet 4. tervezői művezetés fejezetrésze az alábbiak szerint fogalmazza meg tervező teljesítését a tervezői művezetés vonatkozásában:

Mivel több meglévő pince, és egy megmaradó épület is található a területen, melyek kivitelei tervei feltehetően a helyszíni feltárás után módosulhatnak Tervező és Megrendelő megállapodott abban, hogy a tervező 10 helyszíni művezetést ennek a szerződésnek a keretében végez el. Ezek az alkalmak az építési naplóban kerülnek rögzítésre. Az ezen felüli művezetésekre külön megállapodás köttetik.”

További tervezői művezetésre szóló szerződés a felek egyhangú előadása szerint nem keletkezett, ilyet szolgáltatni ezért nem is tudtak.

A tárgyi beruházás 2003. 09. 15-én kezdődött, és – a tervezési munka vonatkozásában – 2004. február 21-én, a megrendelő a Ptk. 305. § (1) bekezdésére, azaz a tervező hibás teljesítésére alapozva, a Ptk. 306. § (3) bekezdésre hivatkozással a szerződéses teljesítéstől való továbbiakra vonatkozó elállásával ért véget.

 

Az átadott Építési naplók (7 kötet), a felsorolt összesítés szerint:

1. kötet: 2003. szeptember 15. – 2003. október 22; oldalak: 098126-098150

2. kötet: 2003. október 23. – 2003. november 13. oldalak: 098151-098175

3. kötet: 2003. november 14. – 2003. november 22. oldalak: 098176-098200

4. kötet: 2003. november 23. – 2003. november 30. oldalak: 098201-098225

5. kötet: 2003. december 01. – 2004. február 17. oldalak: 251676-251700

6. kötet: 2004. február 17. – 2004. április 06. oldalak: 251676-251700

7. kötet: 2004. április 06. – 2004. május 22. oldalak: 251726-251750

 

Építési napló oldalrészlete a tervezői művezetést bizonyító bejegyzéssel

Az átvizsgált Építési napló köteteinek oldalairól ki lehetett gyűjteni a tervezői művezetések tényét, időpontját, és a résztvevő tervezők létszámát, melyet táblázatosan foglaltunk össze, a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt természetesen más névvel jelölve:

 

Tervezői művezetések összesítése:

 

 

Ssz

 

Kelt

Építési napló

kötet / oldal

 

Név:

 

Munkanem

 

Mérnöknap

1

2003. 09. 15.

I. ED 098127

Nagy F. A.+Kiss Joachim

Bontás, kitűzés

2

2

2003. 09. 17.

I. ED 098131-2

Nagy Félix Alexander

alapozás, mészoltó medence

1

3

2003. 09. 26.

I. ED 098134-5

Nagy Félix Alexander

közműépítés, egyeztetés

1

4

2003. 10. 04.

I. ED 098142-3

Nagy Félix Alexander

tervezési hibák egyeztetése

1

5

2003. 10. 21.

I. ED 098148-50

Nagy F. A. + munkatárs

alapozás, kitűzés, egyeztetés

2

6

2003. 10. 23.

II. ED 098151

Nagy Félix Alexander

istálló, kisgéptár. tervátadás

1

7

2003. 11. 02.

II. ED 098153

Nagy Félix Alexander

hígtrágya-tároló egyeztetése

1

8

2001. 11. 05.

II. ED 098166

Nagy Félix Alexander

nyárikha-garázs kitűzése

1

9

2001. 11. 06.

II. ED 098171

Nagy Félix Alexander

takarmánytároló ácsmunkák

1

10

2001. 11. 13.

II. ED 098172

Nagy Félix Alexander

nyárikha-garázs alapozás

1

11

2001. 11. 22.

III. ED 098194

Nagy Félix Alexander

egyeztetés

1

12

2001. 11. 30.

IV. ED 098210-2

Nagy Félix Alexander

tervhiányok egyeztetése

1

 

 

 

 

ÖSSZESEN:

14

 

A tervező 2003. 11. 15-i levelének első oldalán, a negyedik bekezdés harmadik fordulatában arra hivatkozik, hogy a tervezői szerződésben kikötött 10 db tervezői művezetést már jóval túlhaladóan teljesítette, mely azonban nincs kifizetve, illetve érvényes művezetési szerződést a levél keltéig vele nem kötöttek.

A megrendelő a tervezési művezetéssel kapcsolatosan minőségi kifogással nem ért, tehát itt árcsökkentést (díjleszállítást) alkalmazni nem volt szükséges.

A tervezői szerződés 10 alkalmat biztosít a tervezési díj terhére, azaz ezen alkalmak munkadíja a tervdokumentációk készítésének díjában benne foglaltatik. Ennek megfelelően az Építési naplóbejegyzésekkel igazolt teljesítésből 14 alkalom, le kell vonni 10 alkalmat, melynek következtében marad 4 tervezői művezetési alkalom. Az alábbiakban ennek a díját kell meghatároznunk, mert ezt kell megrendelőnek kiegyenlítenie.

 

A tervezői művezetési díjat kétféleképpen is kiszámíthatjuk:

 

  • A MÉK honlapján található számítási rendszerrel, a tervezési díjalap értékéből számítva:

    • ennek alapadatai:

      • A nettó alapterület kerekítve: 1460 m2

      • A díjalap (Da) értéke kerekítve: 175.233,- eFt

      • Díjszorzó korrekcióval (a);f);): 0,8

    • a beruházásra vonatkozó teljes nettó tervezői művezetési díj: 0,59 %, 1.038.000,- Ft

    • a beruházás tervezői művezetési igényét, szükségességét, és annak megoszlását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

 

 

TERVEZŐI MŰVEZETÉSEK

 

Sorszám

Építési munkanem

Alkalom

Tervező

Összesen

megnevezése

(db)

(fő)

(db)

 

 

 

 

 

1.

Kitűzés, munkakezdés

1

1

1

2.

Földmunka, alapozás, szigetelés

1

2

2

3.

Kőműves munkák

2

1

2

4.

Beton, vasbeton munkák

3

2

6

5.

Ácsmunka

1

1

1

6.

Bádogos-, tetőfedő munkák

1

1

1

7.

Vakolások, szigetelési munkák

1

1

1

8.

Asztalos, lakatos, üveges munkák

2

1

2

9.

Burkoló-, felületkezelő-, egyéb munkák

1

1

1

10.

Villanyszerelési munkák

2

1

2

11.

Épületgépészeti munkák

3

1

3

 

Összesen:

18

átl.: 1 fő

22

    • A 22 szükséges alkalmat figyelembe véve, az alkalmankénti átlagos tervezői művezetési díj: 1.038.000,- Ft / 22 alkalom = 47.182,- Ft / alkalom / fő.

 

  • Az idő-ráfordításos számítási módszerrel, a Magyar Építész Kamara: Építészeti alkotások, és szolgáltatások Díjszámítási szabályzata, és a MÉDI, Mérnöki Szolgáltatások Díjszabása (Mérnöki Kamara Bp., a MK által aktualizálva) által meghatározott tervezői (irányító tervező) mérnök-óradíj – mely tartalmazza az összes költségeket is – alapján történt:

 

    • a hivatkozott mérnök-óradíjjal kalkulált alkalmankénti, 1 főre meghatározott nettó díj: 11.744,- Ft / alkalom / fő × átlagosan 4 óra = 46.976,- Ft / alkalom / fő.

 

    • meg kell még vizsgálnunk, hogy a beruházás állapotához (készenléti fok) képest a tervezői művezetési alkalmak száma megfelelő-e?

 

      • a beruházás műszaki állapotát, a készenléti fokot

        • Az épületenként elkészített épületállapot-összesítő számítás mátrixával lehet meghatározni, melyet alább adunk példaként közre, az A/2 jelű: nyárikonyha és garázs épület vonatkozásában. Az összesítő számítás alábbiakban elvégzett módszerét, az a részletes elemzés teszi lehetővé, mely nagyszámú minta figyelembevételével megállapította, különböző fajtájú, és technológiájú épületeknél, a munkanemi részarányt (% -ban), az összes építési költséghez viszonyítva. E számítást megelőzi a készenléti állapot, az építéskori minőség, és az avultság – mely jelen esetben nulla – megállapítása. A számításokat számítógépes program futtatásával végeztük.

 

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

1.

földmunka

3,67

96,00

3,52

100,00

3,52

100,00

3,52

3,52

2.

alapozás

2,81

100,00

2,81

100,00

2,81

100,00

2,81

2,81

3.

beton, vb.

17,89

85,00

15,21

90,00

13,69

100,00

15,21

13,69

4.

kőműves m.

18,30

88,00

16,10

85,00

13,69

100,00

16,10

13,69

5.

ácsmunka

17,15

98,00

16,81

92,00

15,46

100,00

16,81

15,46

6.

szigetelő m.

3,89

88,00

3,42

99,00

3,39

100,00

3,42

3,39

7.

tetőfedő m.

2,33

100,00

2,33

100,00

2,33

100,00

2,33

2,33

8.

vakolások

3,75

31,00

1,16

88,00

1,02

100,00

1,16

1,02

9.

burkolóm.

1,99

33,00

0,66

97,00

0,64

100,00

0,66

0,64

10.

bádogosm.

1,91

99,00

1,89

98,00

1,85

100,00

1,89

1,85

11.

asztalosm.

16,35

71,00

11,61

99,00

11,49

100,00

11,61

11,49

12.

lakatosm.

0,06

0,00

0,00

0,00

0,00

100,00

0,00

0,00

13.

üvegesm.

0,01

0,00

0,00

0,00

0,00

100,00

0,00

0,00

14.

festőm.

2,29

0,00

0,00

0,00

0,00

100,00

0,00

0,00

15.

vill.szer.

3,76

25,50

0,96

100,00

0,96

100,00

0,96

0,96

16.

ép.gép.

3,71

35,80

1,33

100,00

1,33

100,00

1,33

1,33

17.

egyéb ép.

0,13

45,00

0,06

100,00

0,06

100,00

0,06

0,06

 

Összesen:

100,00

 

77,87

 

72,24

 

77,87

72,24

 

az A/2 jelű: nyárikonyha és garázs épület készenléti foka, minősége, és állapota s%-ban, munkanemenként is, az épületállapot-összesítő számítás mátrixában /ahol a = sorszám, b = munkanem megnevezése, c = részarány az összes építési költségből (%), d = készenléti állapot (%), e = készenléti súly %, f = építéskori minőségi állapot (%), g = építéskori minőségi súly %, h = avultsági állapot (%), i = avultsági súly %, j = súlyozott állapot részarány (%)/

        • az összes épületre vonatkozó épületállapot-összesítő számítás mátrixainak eredményeit egy összesítő táblázatba foglaljuk, amelyből kiderül, hogy a teljes beruházás milyen készenléti fokon áll (s%, Ft), és mellesleg kimunkáltuk, hogy az adott állapot átlagos fajlagos építési költsége mennyi (Ft), valamint az épületek adott állapotra vonatkozó értékarányait (%) is.

 

 

ÉPÜLET

jel

megnevezés

nettó terület

készenléti fok

fajlagos ép.kltsg

ára

érték arány

 

 

(m2)

(%)

(Ft/m2)

(Ft)

(%)

 

 

 

 

 

 

 

A/1

Iroda épület

155,50

79,32

140 584

17339996

15,32

A/2

Nyári konyha és garázs

299,95

77,87

165 188

38583137

34,10

B

Kisgéptároló

41,10

33,47

98 111

1349632

1,19

C

Terménytároló és emésztő

78,00

27,59

67 842

1459973

1,29

D

Istálló

99,15

94,23

85 112

7951933

7,03

E-F

Baromfi-, és disznóól

124,63

82,15

89 211

9133738

8,07

G

Hígtrágya tároló

78,00

12,21

59 709

568657

0,50

H

Gazdasági épület

484,50

57,36

131 133

36443067

32,21

I

Jégverem

28,26

3,67

46 667

48400

0,04

J

Víz-, villany-, gázóra lefedő

8,00

0,00

95 422

0

0,00

K1

Fafeldolgozó

60,00

6,48

71 429

277715,952

0,25

K2

Kapuépítmény

3,90

0,00

98 325

0

0,00

 

Összesen - átlag:

1 460,99

64,57

95 728

113156249

100,00

 

a beruházás összes épületére vonatkozó épületállapotok összesítő táblázata

 

 

        • Megállapítható tehát, hogy az igazolt 14 alkalom, mely az összes 22 alkalomhoz (100 %) képest 63,64 % < mint a 64,57 %, mely a teljes beruházás készenléti fokát mutatja. A különbség azonban rendkívül csekély, - 1,44 %, mely elhanyagolható, mely azt is bizonyítja, hogy a tervezői művezetések a beruházás ütemezésével szinkronban voltak, azaz megfelelően kerültek alkalmazásra!

 

 

  • A két számítási módszerrel történő számítás eredményeinek átlaga, azaz a ténylegesen elvégzett, és a tervezési szerződésben szereplőként még el nem számolt, tervezési művezetési díj: 47.079,- Ft / alkalom / fő

  • A 4 alkalom × 47.079,- Ft / alkalom / fő = 188.316,- Ft kifizetendő tervezői művezetési díjat jelent!

 

 

Látható tehát, hogy az építési hibák e szegmensének előfordulása esetén hogyan lehet elszámolni igazságosan, és a vonatkozó jogszabályi, és szakmai szabályok szerint. E gyakran előforduló eset, talán másoknak is segítséget nyújt, ezen problémák megoldására, és talán némi preventív ereje is van, tudniillik, hogy ne követődjenek el ilyen hibák.

 

 

Jól hasznosítható ezen esettanulmány a T E R V E L L E N Ő R Ö K számára is, hiszen a tervezési fázisok, tevékenységek, és szakaszok, valamint az elkövethető hiányos, és hibás teljesítés okulásul szolgálhat részint ezek elkerülésére, illetve kiszűrésére.

Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások