Építési munkák hatósági engedélyezése

2008. januárja és februárja jelentős változásokat hozott az építésügyi engedélyezés szabályozásaiba. 2008. január 1-jétől lépett hatályba az új Eljárási kódex (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet), és a 2008. február 1-jétől alkalmazandó 393/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet átalakította az építésügyi hatóságok rendszerét. Az Eljárási kódex átfogó módosításait a 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 2008. szeptember 1-jétől vezette be, majd 2009. október 1-jétől hatályba lépett a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, amely egy teljesen új hatásköri szabályt vezetett be. Az utóbbi évtized legjelentősebb változásait bevezető 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet és 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

1. Az építésügyi igazgatás jogszabályai

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás.

 

1.1. Az építésügyi igazgatási jog

 

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv., Étv.) hatálya egyben az építésügy jogszabályi fogalmát is jelenti.

 

Az Étv. hatálya kiterjed:
a) a településfejlesztésre és a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),
b) a településfejlesztés tervezésére és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),
c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,
d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés),
e) az építmények kivitelezésére,
f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,
g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére,
h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra,
i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,
j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá
k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy) [1997. évi LXXVIII. tv. 1. § (1) bek.].

 

Az Étv. a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni [1997. évi LXXVIII. tv. 1. § (2) bek.].

Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Az építésügyi igazgatási feladatokat ellátása és az építési tevékenység végzése során azonban az építésügyi igazgatási joganyagon felül egyéb jogágak előírásait is alkalmazni kell, így például a környezetvédelmi jog, a polgári jog és a büntetőjog szabályait.

1.2. A fontosabb építésügyi jogszabályok

 

1.2.1. Építési törvény

Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény vagy Étv.) rendelkezik. Ezt nevezhetjük az építésügyi generális jogszabályának.

Az Étv. tartalmazza egyebek mellett az állami, önkormányzati és hatósági szervek építésüggyel, településrendezéssel kapcsolatos feladatait, hatásköreit, továbbá az építési folyamat szabályozásának alapvető előírásait (pl. az építményekkel szemben támasztott általános követelmények, az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése, az építésügyi hatósági ellenőrzés, az építésügyi bírság). Az Étv.-ben találhatjuk meg az építészeti örökség védelmének egyes szabályait is.

Az Étv. jelentősen legutóbb 2012 novemberétől módosult (lásd: a 2012. évi CLVII. törvény, MK 144., okt. 30.).

1.2.2. OTÉK

Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK), valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].

Az OTÉK tartalmazza egyebek mellett
- a beépítésre szánt és a nem beépítésre szánt területek különböző övezetein elhelyezhető épületek és építmények körét,
- a telek beépítésének és az építmények telken belüli elhelyezésének feltételeit,
- az építmények elhelyezésére és közműellátottságra vonatkozó követelményeket,
- az építmények, épületszerkezetek létesítésének feltételeit,
- az önálló rendeltetési egységek általános előírásait,
- a meglévő épületekre vonatkozó szabályokat.

Az OTÉK legutóbbi módosításait az alábbi jogszabályok tartalmazzák: 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet, 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet, 275/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet, 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet.

1.2.3. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv

Az OTÉK országos előírásai mellett a helyi viszonyokra érvényes rendelkezéseket a képviselőtestület (közgyűlés) által elfogadott helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben találhatjuk meg. Ezeket 1997-ig az Országos Építésügyi Szabályzat (2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet, OÉSZ) részletes rendezési tervnek nevezte.

Helyi építési szabályzat fogalma (HÉSZ): az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi) önkormányzati rendelet [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 11. pont]. A HÉSZ a településrendezés egyik eszköze, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselőtestülete dolgoztat ki és állapít meg (a településfejlesztési koncepció alapján készül a településszerkezeti terv, és a településszerkezeti terv alapján alkotják meg a HÉSZ-t) [1997. évi LXXVIII. tv. 9/B. § (2) bek.].

Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania [1997. évi LXXVIII. tv. 13. § (1) bek.].

A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban megállapítja – a táj, az épített és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal – a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket:
a) a település teljes közigazgatási területére,
b) az együtt tervezendő területekre, amelyek összességében a település teljes közigazgatási területét lefedik, vagy
c) külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli közigazgatási területre [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 11. § (1) bek.].

A szabályozási terv: a helyi építési szabályzat melléklete, a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban. A szabályozási terv tartalmazza legalább
a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá
b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 13. §].

A település önkormányzati rendeletben szabályozhatja az építésügyhöz kapcsolódó egyéb kérdéseket is (például: a gépjármű-várakozóhelyek biztosításának szabályai, építészeti örökség helyi védelme, a településképi védelem).

Fontos tudni, hogy a településrendezési eszközök 2013. január 1. és 2018. december 31. közötti készítésére és módosítására a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. 2018. december 31-ét követően a településrendezési eszköz készítése és módosítása során nem alkalmazhatók
a) e törvény 2012. december 31-én, és
b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 2012. augusztus 6-án hatályban lévő, településrendezési eszközre vonatkozó előírásai [1997. évi LXXVIII. tv. 60. § (8)-(9) bek.; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45-46. §].

1.2.4. A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszíneire vonatkozó előírások

A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait [1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3a) bek.]. Ez azt jelenti, hogy az országos, általános szabályoktól eltérően a kormány maga határozza meg az adott terület beépíthetőségének szabályait.

1.2.5. Hatósági eljárási szabályok

Az építésügyi igazgatási eljárás alapvető szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) határozza meg. A Ket. szabályaitól eltérő rendelkezéseket, illetve a speciális előírásokat az építésügyi jogszabályokban találhatjuk meg.

2009. október 1-jétől az Engedélyezési vagy Eljárási kódex elnevezés az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre illett rá. A kivitelezők, tervezők és az építőipar egyéb szereplői nem sokáig használhatták a 2009. évi jogszabályt, mivel a kormány döntése alapján az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatások szabályait jelenleg már a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az alábbi jogszabályokat:
a) az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet,
b) az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, valamint
c) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 75. §].

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet legutóbbi módosításait az alábbi jogszabályok tartalmazzák: 394/2012. (XII. 20.) Korm. rend. (Hatályba lépés előtt), 67/2013. (III. 8.) Korm. rend. (Hatályos: 2013.03.09.), 110/2013. (IV. 9.) Korm. rend. (Hatályos: 2013.04.19., 2013.07.01., 2013.10.01.)

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok meghatározását, hatáskörét és illetékességét a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.

A telekalakítás szabályainak alapja az Építési törvény (különösen az Étv. 23-24. §-a) és az OTÉK maradt, azonban az Eljárási kódex helyett az eljárási szabályokat a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben találhatjuk meg. Néhány szakasz erejéig még hatályos a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet is [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/A-17/D. §; 85/2000. (XI. 8.) FVM rend. 1-4. §].

Az építésfelügyeleti bírság kiszabásának feltételeit és a bírság tételeit a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet rögzíti [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. §]. Az építésügyi bírságról szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet határozza meg:
- az építésügyi bírság kiszabásának eseteit,
- a bírság mértékét és megállapításának szabályait,
- a bírság nyilvántartásának és behajtásának eljárási szabályait [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 1. §].

2. Az építésügyi rendszer felépítése

Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését.

2.1. Az építésügyi rendszer felépítése

 

a) Települési önkormányzatok (önkormányzati feladatok, – nem hatósági – építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatok)

1.1.) Települési önkormányzat
1.2.) Polgármester
1.3.) Építésügyi Szolgáltatási Pont

b) Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer (állami feladatok, engedélyezés, hatósági építésügyi igazgatási feladatok)

2.1.) Elsőfokú építésügyi hatóságok
2.1.1.) Általános elsőfokú építésügyi hatóságok (Járásszékhely települési önkormányzat jegyzője)
2.1.2.) Kiemelt elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok (Járási Építésügyi Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal)
2.1.3.) Speciális elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok (sajátos építményfajták)

2.2.) Másodfokú építésügyi hatóságok
2.2.1.) Másodfokú építésügyi hatóságok (Kormányhivatal Építésügyi Hivatal; Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal)
2.2.2.) Speciális másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok (sajátos építményfajták)

c) Főépítészi rendszer (állami és önkormányzati feladatok)
3.1.) Országos főépítész
3.2.) Állami főépítészek
3.2.) Önkormányzati (megyei, települési és térségi) főépítészek [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §]

d) Tervtanácsi rendszer (állami és önkormányzati feladatok)
4.1.) Központi tervtanácsok
4.1.1.) Központi építészeti-műszaki tervtanács
4.1.2.) Központi településrendezési tervtanács
4.1.3.) Központi területrendezési tervtanács

4.2.) Területi tervtanácsok
4.2.1.) Területi építészeti-műszaki tervtanács
4.2.2.) Területi településrendezési tervtanács
4.2.3.) Területi területrendezési tervtanács

4.3.) Helyi tervtanácsok
4.3.1.) Települési önkormányzati tervtanács
4.3.2.) Építészkamara által működtetett tervtanács [40/1999. (IV. 23.) FVM rend. 1. §]

2.2. Települési önkormányzatok építésügyi feladatai

 

A települési önkormányzatokra háruló feladatok két részre oszthatók: vannak a kötelező és a nem kötelező feladatok. A települési önkormányzatnak címzett feladatokat Budapesten a kerületi önkormányzatok látják el.

2.2.1. A feladatellátás alapja: helyi rendelet vagy főépítész

A települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi – a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti – önkormányzati főépítész közreműködésével látja el [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (3) bek.].

2.2.2. Helyi épített környezet védelme

Az Étv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint –
a) a települési önkormányzat (a fővárosban a kerületi önkormányzat) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (1) bek.].

2.2.3. Előzetes tájékoztatás nyújtása

A települési önkormányzat – kötelező feladatként – előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról.

Az előzetes tájékoztatás kitérhet arra is, hogy az önkormányzat milyen javaslatokat tesz az adott telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (1) bek.].

2.2.4. Szakmai konzultáció

A helyi épített környezet védelme és az előzetes tájékoztatásnyújtás teljesítése érdekében a települési önkormányzat köteles szakmai konzultációt biztosítani [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (1) bek.].

2.2.5. Építésügyi Szolgáltatási Pontok

Egyes önkormányzatok építésügyi hatósági jogkört nem kaptak, azonban részt vesznek az építésügyi hatósági feladatok ellátásában. Építésügyi Szolgáltatási Pontként a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklete III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el:
a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében,
b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (ÉTDR),
c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,
d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá
e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (9) bek., 1. melléklet III. rész].

2.3. A polgármester építésügyi feladatai

A településrendezési feladatok megvalósítását az ún. sajátos jogintézmények biztosítják, amelyek között megtalálhatjuk egyebek mellett az építésjogi követelményeket, az elővásárlási jogot és a kisajátítást is. 2013. január 1-jétől ezek a településrendezési sajátos jogintézmények kiegészültek két új lehetőséggel: a településképi véleményezési eljárással és a településképi bejelentési eljárással. A településrendezési kötelezések körében a települési önkormányzat polgármestere az ún. településképi kötelezés szerinti döntést hozhat, ezzel befolyásolva az épített környezetünket [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (2) bek., 30/D. §, 29. §].

2.4. Építésügyi hatóságok

 

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlanak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent. Jelenleg 198, illetve 38 hatóság látja el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat.

2.4.1. Az építésügyi hatóságok hatásköre

Az építésügyi hatóság az építményekkel – beleértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel – kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti [1997. évi LXXVIII. tv. 5. § (2) bek.].

Az építésügyi hatóságok az alábbi építésügyi hatósági – állami – feladatokat látják el [1997. évi LXXVIII. tv. 34. § (1), (3) bek.]:

1. Építésügyi engedélyek kiadása	a) építési engedélyezési eljárás b) összevont engedélyezési eljárás c) fennmaradási engedélyezési eljárás d) használatbavételi engedélyezési eljárás e) bontási engedélyezési eljárás f) integrált engedélyezési eljárás
2. Tudomásulvételi eljárások lefolytatása	a) jogutódlás-tudomásulvételi eljárás b) használatbavétel-tudomásulvételi eljárás c) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás
3. Egyéb engedélyezési eljárások lefolytatása	a) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési b) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése
4. Építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzése
5. Hatósági bizonyítvány kiállítása
6. Kötelezési eljárás lefolytatása
7. Végrehajtási eljárások lefolytatása
8. Szakhatósági eljárások lefolytatása

2.4.2. Általános építésügyi hatóság (Települési önkormányzat jegyzője)

A kormány az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Az elsőfokú általános építésügyi hatóság 175 járásban és 23 budapesti kerületben működik (összesen 198 darab hatóság).

A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) bek.; 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rend. 1. melléklet].

A kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében – a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét jelölte ki [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.]. A másodfokú hatóságok megyei és fővárosi szinten dolgoznak, ezért 20 darab másodfokú hatósággal fogunk találkozni.

2.4.3. Kiemelt építésügyi hatóság (Járási Építésügyi Hivatal; Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal)

Az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság jár el:
a) a kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában –,
b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
e) a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszíneire vonatkozó hatósági ügyben  [1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3a) bek.], valamint
f) az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (2) bek.].

Az összesen 38 járásban, a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal jött létre (ebből 21 darab járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal).

A Járási Építésügyi Hivatal látja el az építésfelügyeleti hatósági feladatokat is [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. § (1) bek.].

Az építésfelügyeleti hatósági jogkörrel is rendelkező hatóságok – állami feladatként – ellátják az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzik az építmény műszaki állapotát, valamint feltárják a szabálytalan építkezéseket [1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (1)-(2) bek.].

A Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló, meglévő épület bontásának tudomásulvételével kapcsolatos első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatokat is ellátják [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].

A Járási Építésügyi Hivatalok (Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalok) döntéseivel szembeni jogorvoslati eljárásokban is a Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala jár el másodfokú hatóságként [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.].

4. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai

 

4.1. Milyen engedélyezési eljárásokra nem vonatkozik az Eljárási kódex?

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni.

A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízimunkával,
b) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel,
c) az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelőpillérekkel,
d) a barlangban történő építési tevékenységgel
kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre.

Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit
a) a sajátos építményfajtákkal, valamint
b) ha annak létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges, a felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával
kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. §].

4.2. Építésügyi hatósági eljárások típusai

4.2.1. A 2012. évi Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) eljárásai

A 2012. évi Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) alapján 2013. január 1-jétől az alábbi négyféle típusú eljárás jelenik meg az építkezéseknél:

a) Az ún. „klasszikus” vagy normál építési engedély: az épület elhelyezését megelőzően lefolytatandó engedélyezési eljárás (előzetes állami kontroll);

b) Tudomásulvételi eljárás: a megvalósítást megelőzően kell jelezni a hatóságnak az épület létesítését, azonban ellenőrzésre nem minden esetben kerül sor (előzetes, feltételes állami kontroll);

c) Adatközlés: nem engedélyezés történik, kizárólag a hatósági nyilvántartások vezetése céljából csak tény- és adatközlésre köteles az építtető;

d) Hatósági tevékenység nélküli építkezések: sem előzetes, sem utólagos állami kontroll nem jelenik meg az építkezés során.

4.2.3. Az építtető és az ÉTDR. Engedély iránti kérelem

2013. január 1-jétől új időszámítás kezdődött az építésügyi hatósági eljárásokban, mivel elindult az ÉTDR. Az építésügyi hatóságok kötelesek az építtetők, beruházók részére részletesen tájékoztatást adni az engedélyezés feltételeiről. Az építésügyi hatósági szolgáltatás a már megszüntetett elvi építési engedélyhez hasonlóan előzetesen tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kaphatunk-e építési engedélyt. Az építésügyi jogszabályok már tartalmazzák az építtető fogalmát is.

4.2.3.1. Az építtető fogalma

Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 4. pont].

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (4) bek.].

4.2.3.2. Az ÉTDR

Az ÉTDR az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (1)-(2) bek.].

Az építtető a kérelme benyújtásához egy elektronikus feltöltő tárhelyet kap. Az elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. Az eljáró építésügyi hatóság vagy a szakhatóság kizárólag a fentiek meghatalmazásával férhetnek hozzá a tárhely dokumentumaihoz [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (4) bek.].

Fontos tudni, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanács véleménye, valamint a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg. [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (7) bek.].

Mielőtt még a kérelmet benyújtja, az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra
a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei,
b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint
c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok
összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (1)-(2) bek.].

Az építtető az előzetes szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, amelyhez a szakhatóságnak hozzáférést biztosít. A szakhatóság ugyanezen tárhelyre tölti fel szakhatósági állásfoglalását is és záradékolja elektronikusan a véleményezett dokumentációt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (5) bek.].

Mindkét tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére, ezt követően megszűnik, de nincs időkorlát meghatározva, hogy meddig őrizheti itt az adatait az építtető [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (6) bek.].

Az ÉTDR működésével kapcsolatos kérdésekre itt is választ találhatnak: www.e-epites.hu

4.2.3.3. Hogyan lehet az ÉTDR-hez tárhelyet igényelni?

Az elektronikus tárhely igényléséhez – a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve – az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval – külön bírálat és döntés nélkül – automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez, vagyis itt hatósági döntés sincs, minden kérelmező automatikusan kap kódot [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (3) bek.].

4.2.3.4. Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1) a Ket. alapján:
a) az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
b) az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá
c) meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefaxszámát vagy a telefonos elérhetőséget [2004. évi CXL. tv. 35. § (1) bek.];

2) az Eljárási kódex alapján:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
d) a kérelem tárgyával összefüggésben
da) az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

db) a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

dc) a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,

f) – a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével – az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,

g) meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és

h) az építtető aláírását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].

4.2.3.5. Milyen formában kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is.

Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be az alábbi módok valamelyikén:
a) papír alapon vagy
b) elektronikusan
ba) párbeszédre épülő (online),
bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (1)-(2) bek.].

4.2.3.6. A kérelem mellékletei

A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Az egyes engedélyezési eljárásokban más-más mellékleteket kell becsatolni, ezeket az adott eljárástípusnál ismertetjük.

Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (5) bek.]. A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük az Eljárási kódex 8. számú mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 15. § (6) bek., 8. számú melléklet].

Az építésügyi eljárásokban is érvényesülő szabály, hogy mellékletként – az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével – az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.

Ez nem azt jelenti, hogy így ingyenesek az adatok (pl. egy tulajdoni lap beszerzése), az ügyfél az adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni. Az eljáró hatóság a bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatközlésével felmerülő illetékéről vagy díjáról és a befizetés módjáról az ügyfelet köteles tájékoztatni [2004. évi CXL. tv. 36. § (1)-(2), (4) bek.].

Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni, mivel a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságnak kell megkeresnie. Az ügyfél (építtető) persze dönthet úgy, hogy előzetes szakhatósági állásfoglalást szerez be, ezzel is csökkentve az engedélyezési eljárás időtartamát [2004. évi CXL. tv. 36. § (1) bek., 45. §].

4.2.3.7. Személyes benyújtási lehetőség

A papír alapú vagy elektronikus adathordozón a kérelmet be lehet nyújtani személyesen:
- a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál,
- az integrált ügyfélszolgálaton vagy
- az Építésügyi Szolgáltatási Pontoknál

A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (3) bek.].

Az eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (4) bek.].

Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. § (5) bek.].

4.2.3.8. Kérelem benyújtása az ÉTDR-en keresztül

Az építtető a kérelmét elektronikus úton az azonosítóval ellátott, saját tárhelyén keresztül nyújthatja be az ÉTRD-en keresztül.

Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel,
a) kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély iránti kérelméhez,
b) egyidejűleg hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak és a szakhatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz.

A kérelem és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és az Eljárási kódex szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (1)-(3) bek.].

Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 9. § (5) bek.].

4.2.4. Az engedélyezési tervdokumentációk tartalma

Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza [1997. évi LXXVIII. tv. 32. § (11) bek.].

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációnak milyen dokumentumokat kötelező tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (1) bek.].

A tervezett építési és bontási tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő – a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú mellékletben meghatározott – tartalmú és részletezettségű dokumentumokból, magyar nyelven kell összeállítani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (2) bek.]. A tartalmi előírásokat az I. számú függelékben ismerhetik meg.

Fontos tudni, hogy a megbízott tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során köteles gondoskodni arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (3) bek.].

A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az OTÉK-ban előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 50. § (1) bek.]. A dokumentációban igazolni szükséges, hogy általános létesítési előírásoknak a tervezett építmény megfelel. Az OTÉK 50. § (2) bekezdése szerint építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,
d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,
e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,
f) az építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,
g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (5) bek.; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 50. § (2) bek.].

A követelmények teljesítésének igazolása egyébként történhet vonatkozó szabványok alkalmazásával, vagy ezek hiányában más igazolt műszaki megoldás alkalmazásával.

4.2.5. Az aláírólap és a címlap kötelező tartalma

Az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal kell ellátni. Az aláírólapot szintén az Eljárási kódex 8. számú melléklete szerinti formátumban kell elkészíteni. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.

A címlapnak kötelezően tartalmaznia kell:
a) az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezését,
b) a telek azonosító adatait,

c) az építtető nevét, cég megnevezését,
d) a tervező nevét.

Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:
a) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként,
b) a tervezés időpontját [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (5) bek.].

4.2.6. Mikor kötelező látványtervet készíteni?

Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv
a) a műemléken és más, jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén, vagy
b) ha azt külön jogszabály előírja, így például
ba) a központi vagy területi építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentáció kötelező munkarészeként látványtervet kell csatolni [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 11. § (3) bek. e) pont],
bb) természetvédelmi oltalom alatt álló ingatlanok (épület építési, bontási és fennmaradási engedélyezési eljárása) esetén a természet- és tájvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentumok között a tájba illesztés megoldását látványterven kell ábrázolni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 5. melléklet I. pont 2.1.5. pont];
bc) a településképi bejelentési dokumentáció része az utcaképi vázlat, színterv, látványterv [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 23. § (3) bek.].

A helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek között az építtető választása szerint helyszínrajzot és utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet kell csatolnia [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. melléklet III. pont 1.2. pont]

4.2.7. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai

Az egyes építésügyi engedélyezési eljárásoknak vannak olyan közös szabályaik, amelyeket a kérelemtől függően valamennyi engedélytípusnál alkalmazni kell. Akár bontani, akár építeni szeretnék, azonosak például a kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnek a közigazgatási törvény (2004. évi CXL. törvény, Ket.) szabályai. A tudomásulvételi eljárásra külön rendelkezések vonatkoznak.

4.2.7.1. Az eljárás megindulásának napja

Az elektronikus mappában lévő kérelem automatikusan ÉTDR-azonosítót kap, amely alkalmas a beérkezett irat és mellékletei azonosítására, valamint tartalmazza az ügy azonosítóját, amely biztosítja az ügyhöz később csatolt dokumentumok azonosíthatóságát. Az ÉTDR az azonosítókról a kérelem és mellékletei feltöltésekor automatikusan értesítést küld a kérelmezőnek, építtetőnek.

A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 10. § (1)-(2) bek.].

4.2.7.2. Értesítés az eljárás megindulásáról

Az eljárás megindításáról
a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,
b) a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől
számított nyolc napon belül értesíteni kell.

Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha
a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,
c) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja [2004. évi CXL. tv. 29. § (3)-(4) bek.].

Az ügyintéző az eljárás megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően értesíti az eljárás megindulásáról az építtetőt és a már ismert ügyfelet. Az értesítés
- a Ket. szerint tartalmazza:
a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét [2004. évi CXL. tv. 29. § (5) bek.];
- az Eljárási kódex alapján tartalmazza:
a) az ÉTDR-ügy- és iratazonosítót,
b) ha az Eljárási kódex alapján helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, annak időpontját, továbbá figyelmeztetést a részvétel elmulasztásának, a helyszíni szemle akadályozásának a jogkövetkezményére,
c) tájékoztatást a kapcsolattartás lehetséges formáiról, a kapcsolattartási forma választási lehetőségéről,
d) az elektronikus iratbetekintés módját,
e) tájékoztatást arról, hogy ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárásban, az építésügyi hatóság hirdetményi úton tart kapcsolatot,
f) tájékoztatást arról, hogy ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja,
g) tájékoztatást az ügyre vonatkozó minden egyéb lényeges információról, a szakhatósági megkeresés szükségességéről, annak idejéről,
h) tájékoztatást arról, hogy az írásbeli módokon túl, ha a kapcsolattartás módjáról (papír alapú vagy elektronikus) nyolc napon belül nem nyilatkozik, az eljárással kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR felületén milyen módon értesülhet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 10. § (4) bek.; 2004. évi CXL. tv. 28/A. § (1) bek. a) pont].

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az értesítendők adatait – ha azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre –
a) az ingatlan-nyilvántartásból,
b) az országos lakcímnyilvántartásból vagy
c) az elektronikus elérhetőségi adatai tekintetében az ügyintézési rendelkezési nyilvántartásból
elektronikus úton közvetlen lekérdezés útján a vonatkozó jogszabályok szerint szerzi be [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 10. § (5) bek.].

Az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon – személyes adatot nem tartalmazva – általános tájékoztatást ad az elindult eljárás következő főbb ismérveiről:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címe, ennek hiányában helyrajzi száma,
b) az építési tevékenység tárgya,
c) a kérelmezett eljárás típusa és az eljárás megindulásának időpontja,
d) a 8. mellékletben meghatározott tartalmú utcai homlokzati terv vagy látványterv [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 10. § (6) bek.].

4.2.7.3. Hiánypótlás

Az építésügyi hatóság legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha
a) a kérelem hiányos, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül,
b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a pótolt mellékletek tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ismételten
hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

A hiánypótlási felhívást az építtetőnek vagy meghatalmazottjának kell címezni és továbbítani a kérelemben meghatározott rendelkezésnek megfelelő módon [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 11. §].

Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul – valamennyi szakhatóság tekintetében – hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság csak akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette [2004. évi CXL. tv. 44. § (4) bek.].

4.2.7.4. Az eljárás felfüggesztése

A Ket. szerint egyes esetekben a hatóság köteles felfüggeszteni az eljárást, más esetekben csak lehetősége van erre.

A 2012. évi Eljárási kódex már csak egy kötelező felfüggesztési esetet tartalmaz: az építésügyi hatóság a Ket. alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (7) bek.].

4.2.7.5. Ki nem vehet részt egy kérelem elbírálásában?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rögzíti, hogy a kormánytisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné [2011. évi CXCIX. tv. 85. § (4) bek. a) pont].

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője olyan építménnyel, telekkel összefüggésben lát el
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) építésügyi műszaki szakértői,
c) felelős műszaki vezetői,
d) beruházáslebonyolítói,
e) építésügyi igazgatási szakértői,
f) építési műszaki ellenőri,
g) építőipari kivitelezési,
h) igazságügyi szakértői,
i) településtervezési,
j) településrendezési szakértői, vagy
k) energetikai tanúsítói
tevékenységet, amely annak a hatóságnak az illetékességi területén található, ahol építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 8. § (1) bek.].

Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot sem [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 8. § (3) bek.].

4.2.7.6. A hatóság csak építésügyi előírásokat vizsgálhat

Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el, vagyis például az engedély megadása nem jelenti azt, hogy a panoráma elveszítése miatt ne lehetne pert indítani az építtetővel szemben, illetve hogy az építtető ténylegesen meg is építheti az adott telekre az épületet. A hatóság kizárólag az építésügyi szabályok alapján dönthet az építési engedély iránti kérelemről [1997. évi LXXVIII. tv. 37. §].

Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek [1997. évi LXXVIII. tv. 36. § (1) bek.].

A településképet, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság előírhatja különösen:

a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá

b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint

c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat [1997. évi LXXVIII. tv. 36. § (2) bek.].

Fontos garanciális szabály, hogy a jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárni, kivéve akkor, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, mivel akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni [1997. évi LXXVIII. tv. 36. § (3)-(4) bek.].

5. Építési engedélyezési eljárás

Ha már megvan a megfelelő telek, az elegendő mennyiségű fedezet, a tervező és a kivitelező, még hátravan egy utolsó akadály: az építési engedély megszerzése. Az alábbiakból egyebek mellett megtudja, hogy mit kell mellékelni a kérelemhez, mikor kezdheti meg a munkálatokat és meddig lehet elhalasztani a kezdést.

5.1. Megszűnt az egyszerűsített engedélyezési eljárás

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete sorolta fel a normál építési engedélyhez (I. oszlop) és az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) kötött tevékenységeket.

A két eljárás döntően azonos szabályok szerint folyt, eltérés az alábbi területeken volt:
- az egyszerűsített engedélyezési eljárás ügyintézési határideje rövidebb volt (15 és 30 nap),
- az egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak nem kötelező minden egyes elemet tartalmaznia, amit a normál építési engedély iránti kérelemhez el kellett készíteni (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. számú melléklet 12/A. pontja rögzítette az eltéréseket).

 

Az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás 2013. január 1-jével megszűnt.

5.2. Mihez nem szükséges építési engedély?

 

Korábban azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől már ismét csak két kategória van: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek.

2013. január 1-jétől ismét csak két kategória maradt: építési engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető tevékenységek, azzal, hogy a jogszabály az engedély nélküli tevékenységeket sorolja fel (hasonló módon, mint a 2008. év előtti szabályozás).

Az építési tevékenység fogalma: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 36. pont].

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján építési engedély nélkül végezhető tevékenységek:

1.	A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában újjáépíteni.
2.	Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3.	Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.
4.	Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5.	Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) megbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni.
6.	Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7.	Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását.
8.	Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
9.	Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.
10.	Temető területén: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11.	Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12.	Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13.	Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14.	Megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), d) ideiglenes fedett lovarda építése.
15.	Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
16.	Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
17.	A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
18.	A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19.	A telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása.
20.	Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.
21.	Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
22.	Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
23.	Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni.
24.	Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25.	Telken belüli közmű-becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26.	Telken belüli geodéziai építmény építése.
27.	Utasváró fülke építése.
28.	Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
29.	Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése.
30.	Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
31.	Elektronikus hírközlési építmény: a) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg.
32.	Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése.
33.	A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

 

Fontos:
1. Az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!
2. A helyi önkormányzati rendeletében felsorolt és bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek esetében a bejelentési eljárást le kell folytatni! [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 23. § (1) bek., 24. § (1) bek.]

5.3. Lehet egyszerre több tevékenységre kérni építési engedélyt?

Főszabály szerint építési engedélyt egy telekre az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni. Az egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt
a) az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve, vagy
b) a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként
is meg lehet kérni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (2)-(3) bek.].

A jogszabály által meghatározott esetekben az építésügyi hatóság több kérelem elbírálását összevonhatja és egy döntést hozhat. Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) bontás engedélyezésére,
c) fennmaradási engedélyezésre, valamint
d) a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre
irányuló kérelem is előterjeszthető [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (4)-(5) bek.].

5.4. Mit kell mellékelni az építési engedély iránti kérelemhez?

Az építési engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:
a) jogszabályban előírt esetekben
aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy
ab) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét;
b) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű üzlet és bevásárlóközpont létesítése esetén a kereskedelemért felelős miniszter felmentését [1997. évi LXXVIII. tv. 53/F. § (1)-(2) bek.];
c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (6) bek.];
d) adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel

da) az Eljárási kódex 8. számú mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt (a tartalmi előírásokat az I. számú függelékben ismerhetik meg);
db) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. számú melléklet szerinti dokumentációt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (9) bek.].

Az építési engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni lehet:
a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre;
b) az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát (ellenérdekű ügyfél hiánya) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 4. § (4) bek.];

c) az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (10) bek.].

Amennyiben a kérelmező birtokában van
a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,
c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,
d) a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye,
az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez (ha az építtető ezeket a döntéseket nem csatolta, azokat az építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében beszerzi a társhatóságtól) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (7)-(8) bek.].

5.5. Mit vizsgál az építésügyi hatóság?

Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy
a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18–22. §-ában rögzített építésjogi követelményeknek és az építmény elhelyezésére vonatkozó előírásoknak (Étv. 31. § (1) bekezdés) [1997. évi LXXVIII. tv. 18-22. §, 31. § (1) bek.],
b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása – kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában – az Étv. 23–24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e [1997. évi LXXVIII. tv. 23-24. §],
c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e
ca) az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknek (Étv. 31. § (2)–(5) bekezdése) [1997. évi LXXVIII. tv. 31. § (2)-(5) bek.],
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek,
cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak,
d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely
da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea) járulékos építmények telken belül,
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és
ec) a közműellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e,
f) a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is) jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)–e) pont előírásainak,
h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint
i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (1) bek.].

5.6. Az építésügyi hatóság mikor köteles elutasítani a kérelmet?

Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység
a) az építmény, építési tevékenység a fenti jogszabályi előírásoknak nem felel meg,
b) engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (4) bek.].

5.7. Ügyintézési határidő

Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést
a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított tizenöt napon belül meghozza [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (1) bek.].

Az építésügyi hatóság, ha a helyszíni szemléjén megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a szemlét követő
a) három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és
b) nyolc napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (2) bek.].

5.8. Az építési engedély tartalma

Az építési engedélynek az alábbiakat kötelezően tartalmaznia kell:
a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,

c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
e) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát [2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bek.];

f) a határozaton feltüntetve az értesítettek körét [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (7) bek.].

Az építési engedélyre vonatkozó határozat három fő részből áll:
1) Rendelkező rész,
2) Indokolási rész,
3) Figyelmeztető és tájékoztató rész [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (3) bek.].

1) Rendelkező rész
- A határozat rendelkező része a Ket. alapján az alábbiakat tartalmazza:
a) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,

b) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,

c) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,

d) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,

e) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,

f) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint – ha ez szükséges – a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,

g) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást [2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bek.];

A határozat rendelkező része az Eljárási kódex alapján, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR-ügy- és iratazonosítót,
b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
d) a telken már meglévő építmény későbbi – kártalanítási igény nélküli – átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,
e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,
f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,
g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét,
h) az engedély hatályát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (4) bek.].

2) Indokolási rész,
A határozat indokolási része a Ket. alapján az alábbiakat tartalmazza:
a) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
b) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
c) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
d) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,
e) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye,
f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
g) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,

Az indokolási része az Eljárási kódex alapján, a rendelkezéstől függően tartalmazza:

a) a szakértői véleménynek, a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását,
b) a döntés kikötéseinek és az építési engedély megadása feltételeinek indokolását,
c) az építési engedély iránti kérelem elutasításának indokolását,
d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását,
e) az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (5) bek.].

3) Figyelmeztető és tájékoztató rész az engedély tárgyától függően tartalmaz:
a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően használható,
d) figyelmeztetést arra, hogy műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye is szükséges,
e) tájékoztatást arról, hogy a tervezett építési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell-e jelenteni és hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,
f) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
g) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről,
h) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (6) bek.].

5.9. Kivel és hogyan kell közölni a hatóság döntését?

Fontos, hogy az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. A jogerős és a nem jogerős döntés írásbeli közlésére eltérő szabály érvényesül [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. § (1) bek.].

Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel,
b) tájékoztatásul
ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,
c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. § (2) bek.].

A jogerős döntést közölni kell
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,
c) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott,
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,
e) mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály előírja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. § (3) bek.].

Az építési engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. Az építésügyi hatóság – az építési engedélykérelemben erre irányuló külön kérelem esetén – a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően megküldi. [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. § (5) bek.].

Fontos, hogy az építési engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. § (6) bek.].

5.10. Az engedély megjelenik az ÉTDR-ben

Az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt adó jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról, illetve rögzíti a jogerőre emelkedés napját is [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. § (4)-(5) bek.].

5.11. Az építési engedély hatálya

Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha
a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték, és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.

Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 21. § (1)-(2) bek.].

Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 21. § (3) bek.].

5.12. Mit lehet tenni a hatály lejárta esetében?

Az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását kérelmezheti, és amennyiben ezt a hatóság engedélyezi, akkor az építkezés zavartalanul folytatódhat. Ha az építtető ilyen kérelmet nem nyújtott be a hatósághoz, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött – építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni.

A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ezért ha a jogszabályok az építtetőre nézve hátrányosan változtak meg, akkor az sajnos az eredetileg tervezett építési tevékenység ellehetetlenülését jelenti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (8) bek.].

5.13. Mikor lehet eltérni az építési engedélytől?

Főszabály szerint a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet.

Módosított építési engedély nélkül is le lehet folytatni a kivitelezést, ha
a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény
aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját,
ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit,
ac) tartószerkezetének rendszerét,
ad) – helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén – településképet meghatározó homlokzati elemeit,
b) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy
c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. § (1) bek.].

Az engedélytől való eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült, az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. § (3) bek.].

5.14. Kerítés építéséhez kell építési engedély?

A 2009. október 1-jétől alkalmazandó szabályok – a műemléki mellett – a világörökség-területen lévő telek közterület felőli telekhatárán történő kerítés építéséhez is előírták az építési engedélyt, de csak egyszerűsített engedélyezési eljárást kellett lefolytatni (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet II. 3. pont, V. 3. pont). Minden más területen a kerítések létesítéséhez bejelentés sem volt szükséges.

Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2013. január 1-jétől hatályos listájában is szerepel a kerítés építése, ezért a kerítés létesítése az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek körébe tartozik [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet 21. pontja].

6. Használatbavételi engedélyezési eljárás

Használatbavételi engedély szükséges ahhoz, hogy a befejezett épületet használatba vehesse a tulajdonosa, azonban 2013. január 1-jétől jelentősen csökkent a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre. Használatbavételi engedély nem szükséges már minden építési engedély alapján létrejött épülethez sem, a legtöbb esetben elegendő lesz az ún. használatbavételi tudomásulvételi eljárás lefolytatása.

6.1. Milyen esetekben kell használatbavételi engedélyt kérni?

Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni. Ettől eltérően használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha
a) műemlék, vagy
b) az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá,
c) az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (1) bek.].

6.2. A szakhatóságok már nem vesznek részt minden eljárásban

2013. január 1-jétől szakhatóságot csak akkor kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek, és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (2) bek.].

6.3. Lehet a használatbavétel (beköltözés) után kérni az engedélyt?

A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújthatja be az építésügyi hatósághoz [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (4) bek.].

Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni [1997. évi LXXVIII. tv. 44. § (4) bek.].

6.4. Befejezetlen épület kaphat használatbavételi engedélyt?

Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (7) bek.].

A 2012. december 31-éig érvényben volt jogszabály szerint ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására a fentiek szerint nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan is alkalmas építményrészére az építés – építési engedélynek megfelelő – teljes befejezéséig, ideiglenes használatbavételi engedélyt adhatott az építésügyi hatóság. Ez esetben csak a teljes befejezés után volt kiadható a végleges használatbavételi engedély. Az ideiglenes használatbavételi engedély jogintézménye 2013-tól megszűnt.

6.5. Mit kell mellékelni a kérelemhez?

A használatbavételi engedély iránti kérelemhez a tartalmától függően mellékelni kell
a) papír alapon vezetett építési napló esetében
aa) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) meghatározott építési napló összesítő lapját,
ab) az Eljárási kódex 4. számú melléklete szerint kitöltött statisztikai lapot,
b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. számú melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint
c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (8) bek.].

A csatolandó tervdokumentáció tartalmi előírásait a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú melléklete határozza meg (a jogszabály mellékletét az I. számú függelékben ismerhetik meg) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú melléklet].

A kérelemhez mellékelni lehet
a) az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,
b) az ellenérdekű ügyfelek hiányát jelző nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (8) bek., 4. § (4) bek.].

A Kivitelezési kódex 5. számú melléklete szerinti építési-bontási hulladék nyilvántartó lapját nem kell benyújtani az építésügyi hatósághoz. Az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építésihulladék-nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontásihulladék-nyilvántartó lapot, amelyet közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (8) bek., 40. § (8) bek.].

A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (3) bek.].

Amennyiben külön módosított engedély nélküli eltérés történt az építési engedélytől, legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült és az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. § (3) bek.].

6.6. Mit vizsgál a hatóság?

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy
a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,
b) a tapasztalt eltérések
ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,
bb) műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e,
c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e[1], valamint
e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 40. § (2) bek.].

6.7. Hibák esetében megtagadható az engedély kiadása?

A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és
a) az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek,
b) az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 40. § (3) bek.].

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 40. § (5) bek.].

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását feltételekhez kötheti, az engedélyben kikötéseket tehet [1997. évi LXXVIII. tv. 44. § (3) bek.]. A használatbavételi engedélyezéskor a használatbavételi engedély megadása mellett, a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló, még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetését, az építési engedélybe foglalt kikötések és feltételek teljesítését megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel (eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett) a kötelezésre vonatkozó előírások szerint rendelheti el a hatóság [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 40. § (7) bek. d) pont].

6.8. Az eljárásra vonatkozó speciális szabályok

A használatbavételi engedélyezési eljárásban több lényeges eltérés is található az általános előírásokhoz képest:
a) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást [1997. évi LXXVIII. tv. 53/C. § (1) bek.].

b) Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja [1997. évi LXXVIII. tv. 53/C. § (3) bek.].
c) A használatbavételi engedélyezésben részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezéshez adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest, és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak [1997. évi LXXVIII. tv. 53/C. § (5) bek.].

d) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (8) bek., 40. § (1) bek.].

6.9. Ügyintézési határidő

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést
a) ha a kérelem hiánytalan, és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül,
b) ha a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül
hozza meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 40. § (6) bek.].

6.10. Mi szerepel a használatbavételi engedélyben?

A használatbavételi engedélyről szóló határozat – a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmazza:
a) az ÉTDR-ügy- és iratazonosítót,
b) az építési engedély számát, keltét,
c) a használatbavételi engedély kikötéseit,
d) – eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – kötelezést
da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére,
db) arra, hogy az építtetőnek az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben és az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltak szerint az engedély közlését követő, de legkésőbb a döntésben előírt munkálatok teljesítésétől számított kilencven napon belül az épületről az energetikai tanúsítványt el kell készíttetnie és gondoskodnia kell annak az OÉNY-be történő feltöltéséről,
dc) arra, hogy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül – amennyiben erre korábban nem került sor – a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.
e) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építésihulladék-nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontásihulladék-nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 40. § (7)-(8) bek.].

6.11. Kivel kell közölni a döntést?

Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

A jogerős döntést közölni kell:
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatósággal [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 41. § (3)-(4) bek.].

Az építésügyi hatóság a jogerős használatbavételi engedélyt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezéseknek megfelelően [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 41. § (5) bek.].

6.12. Az engedély hatálya

A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos, határozott időre (ideiglenesen) nem szólhat [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 41. § (6) bek.].

6.13. Nem kell külön intézni az épületfeltüntetést!

Új épület vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egy időben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.

A használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, ha az építtető a változási vázrajzot nem tölti fel az OÉNY-be. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (5)-(6) bek.].

A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a jogerős használatbavételi engedély papír alapon történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt, vagyis ez már nem az építtető feladata [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 41. § (7) bek.].

7. Bontási engedélyezési eljárás

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt. 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást.

7.1. Mikor kell bontási engedélyt kérni?

A következő bontási tevékenységek bontási engedély alapján végezhetőek:
a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő
bontási tevékenység [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (1) bek.].

7.2. Mit kell mellékelni a bontási engedély iránti kérelemhez?

A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell
a) az Eljárási kódex 8. számú mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt (a jogszabály mellékletét az I. számú függelékben ismerhetik meg) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú melléklet], valamint
b) az eljárási illeték befizetésének igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (2) bek.].
c) – nem kötelezően – az ellenérdekű ügyfelek hiányát jelző nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (3) bek., 4. § (4) bek.].

7.3. Ügyintézési határidő

A bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést
a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított tizenöt napon belül meghozza [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (6) bek.].

7.4. Mit vizsgál a hatóság?

A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy
a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,
b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (1) bek.].

A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,
b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,
d) a tervezőként megjelölt személy jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,
e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)–d) pont előírásainak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (2) bek.].

7.5. Mikor nem ad a hatóság bontási engedélyt?

Az építésügyi hatóság a bontási kérelmet a fentiek megsértése esetén határozattal elutasítja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (4) bek.].

Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belül elutasítja és
a) teljes építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,
b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (7) bek.].

7.6. Mit tartalmaz a bontási engedély?

A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR-ügy- és iratazonosítóját,
b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 47. § (1) bek.].

A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,
b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 47. § (2) bek.].

A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy
a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,
d) az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
e) a tervezett bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell-e jelenteni, és hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,
f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontásihulladék-nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 47. § (3) bek.].

A bontási engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (6) bek.].

7.7. Kivel közli a hatóság a döntést?

Az építésügyi hatóságnak az iratazonosítóval ellátott döntést közölnie kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (2) bek.].

A jogerős döntést közölni kell:
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,
c) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (3) bek.].

A bontási engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (5) bek.].

Az építésügyi hatóság – az építtetőnek a bontási engedélykérelembe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján – a jogerős bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 48. § (7) bek.].

7.8. Meddig hatályos a bontási engedély?

A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 49. § (1) bek.].

7.9. A bontás befejezését be kell jelenteni!

Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal.

Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 49. § (2)-(3) bek.].

7.10. A hatóság intézi az épület törlését a térképről

Az építtető feladata, hogy a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot feltöltse az OÉNY-be. Az építésügyi hatóság a bontás tényéről – a változási vázrajz OÉNY-be történt feltöltését követően – a változás átvezetése iránt végzéssel megkeresi az első fokú ingatlanügyi hatóságot [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 47. § (4) bek.].

8. Jogutódlás-tudomásulvételi eljárás

Az engedélyezési eljárásban és a kivitelezés során megállapítható jogutódlás szabályai is átalakultak 2013. január 1-jétől. Az Engedélyezési kódex (vagy Eljárási kódex) külön tudomásulvételi eljárást vezetett be. Jogutódlás esetében a jogerős határozatban, végzésben megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg.

8.1. A jogutódlás jelentősége

A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve
a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,
b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és
c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést [2004. évi CXL. tv. 16. § (4) bek.].

Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére [2004. évi CXL. tv. 16. § (3) bek.].

Ha nincs jogutód, akkor a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból köteles intézkedni [2004. évi CXL. tv. 16. § (5) bek.].

8.2. A jogutódlás általános szabályai

A Ket. szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép
a) hivatalból indított eljárásban a kieső ügyfél vagy
b) kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – a kieső ügyfél
helyébe [2004. évi CXL. tv. 16. § (1) bek.].

Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja – az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül – kérheti a jogutódlás megállapítását [2004. évi CXL. tv. 16. § (2) bek.].

8.3. Jogutódlás tudomásulvételi eljárás

Az Eljárási kódex csak érintőlegesen rendelkezik a jogutódlásról, döntően a Ket. szabályait kell alkalmazni az építésügyi hatósági eljárásokban is. Jogutódlásról kizárólag az építésügyi hatóság dönthet.

Az építésügyi hatóság – a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével – az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 53. § (1) bek.].

A jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 53. § (2) bek.].

8.4. Jogorvoslati lehetőség

A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye [2004. évi CXL. tv. 16. § (6) bek.].

9. Használatbavétel-tudomásulvételi eljárás

 

A használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre jelentősen csökkent 2013. január 1-jétől. Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni.

9.1. Milyen esetekben lehet tudomásulvételi eljárást lefolytatni?

Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni. Kizárólag azokban az esetekben kell csak engedéllyel használatba venni az épületet, amelyekben építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel jött létre az érintett építmény, építményrész, és
a) műemlék, vagy
b) az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá,
c) ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (1) bek., 54. § (1) bek.].

9.2. Speciális eljárási szabályok

Az építésügyi hatóság a tudomásulvételi eljárásban nem köteles helyszíni szemlét tartani. Helyszíni szemlére csak akkor kerül sor, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (5) bek.].

Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívás nem bocsát ki, és a szakhatóságot sem keresi meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (8) bek.].

9.3. Ügyintézési határidő

Az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével kapcsolatos eljárás megindulásától számított tíz napon belül köteles dönteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (6) bek.].

9.4. Mit vizsgál a hatóság?

A hatóság azt vizsgálja, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használat feltételei fennállnak-e az adott építmény vonatkozásában [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (6) bek.].

 

9.5. A hatóság döntése

Az építésügyi hatóság a kérelem alapján háromféle döntést hozhat:
a) (tíz napon belül) a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja,

b) a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi,

c) a tudomásulvétel mellett egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi az építtetőt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (7) bek.].

9.6. Ingatlan-nyilvántartási adatok módosítása

Az ingatlan-nyilvántartási adatok változása csak a korábbi épület bővítése esetén merülhet fel. Az építmény – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a kérelmező a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan köteles feltölteni. A vázrajz feltöltésére a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben kell sort keríteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (2) bek.].

A változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (3) bek.].

A bővítés földhivatali feltüntetéséről a hatóság fog gondoskodni. A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően az építésügyi hatóság végzéssel – annak papír alapon történő megküldéssel – hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (4) bek.].

 

10. Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építésitevékenység-tudomásulvételi eljárás

2013. január 1-jétől hatályos lehetőség az építésügyi hatóság részére, hogy elfogadhassa a veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenységet fennmaradási engedélyezési eljárás és – ami még fontosabb – építésügyi bírság kiszabása nélkül.

10.1. Mi minősül veszélyhelyzetnek?

a) Kihirdetett veszélyhelyzet
Magyarország Alaptörvénye határozza meg a veszélyhelyzet fogalmát. A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) bek.].

 

Az Alaptörvény alapján tehát veszélyhelyzetről csak akkor beszélhetünk, ha ezt a kormány kihirdette, ezért hívják ezt kihirdetett veszélyhelyzetnek. A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetről szóló rendelet tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. Amint megszűnik a veszélyhelyzet, a kormány rendelete is hatályát veszti [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (2)-(4) bek.].

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben fogja meghatározni [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].

b) Veszélyhelyzet

A katasztrófavédelmi törvény (2011. évi CXXVIII. törvény) határozza meg a veszélyhelyzet fogalmát. A katasztrófavédelmi törvény szerint veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:
a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen:
aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget,
ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit,
ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás,
ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be,
ae) földtani veszélyforrások;
b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen:
ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti,
bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő;
c) egyéb eredetű veszélyek, különösen:
ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány,
cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése,
cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja,
cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

10.2. Milyen esetekre alkalmazható a tudomásulvételi eljárás?

Az építésügyi hatóság kérelemre
a) a veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő építési tevékenységek esetén vagy
b) a kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek esetén, valamint
c) az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén
a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását tudomásul veszi [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (4) bek.].

Az Étv. alapján nem egyértelmű, hogy a hatóság veszélyhelyzet nélkül is alkalmazhatja-e ezt az eljárást. Az Eljárási kódex megfogalmazása alapján azonban kijelenthető, hogy csak veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett építési tevékenységekre vonatkozik ez a tudomásulvételi eljárás. Az már más kérdés, hogy a veszélyhelyzet egyes fogalmi elemeit a gyakorlat hogyan fogja alkalmazni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 55. § (1) bek.].

10.3. Ki kérelmezheti a tudomásulvételt?

Az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére járhat el az építésügyi hatóság [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 55. § (1) bek.].

10.4. Speciális eljárási szabályok

A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket néhány eltéréssel kell alkalmazni. Az eljárás során az építésügyi hatóság – eltérően a fennmaradási engedélyezési eljárástól – az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 55. § (2)-(3) bek.].

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül dönt a kérelemről [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 55. § (4) bek.].

10.5. A hatóság döntése

Az építésügyi hatóság döntése lehet:
a) a tudomásulvételt határozatban elutasítja, vagy
b) a szabálytalanságot – bírság kiszabásának mellőzésével – hallgatással tudomásul veszi [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 55. § (4) bek.].

 

11. Bontási tudomásulvételi eljárás

A bontási tudomásulvételi eljárás (a korábbi bejelentési eljárást felváltva) a nem engedélyköteles, de az előzetes hatósági kontroll alá tartozó bontási tevékenységeket érinti. Jelentős változás az is, hogy az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás.

11.1. Mikor van szükség a bontási tudomásulvételi eljárásra?

Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a bontásiengedély-köteles és az Eljárási kódex 2. számú mellékletben felsorolt – bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött – bontási tevékenységek körébe [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (1) bek.].

 

11.2. Hatósági eljárás nélküli bontások

Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik az engedélyköteles és az Eljárási kódex 2. számú mellékletben felsorolt – bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött – bontási tevékenységek körébe. Az alábbi bontási tevékenységek esetében semmilyen hatósági eljárásra nincs szükség [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. számú melléklet]:
1. A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve
a) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épületet,
b) valamint a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet.
2. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince bontása.
3. Meglévő építményben – alapozás nélküli – égéstermék-elvezető bontása, ha az nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.
4. Önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény bontása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell:
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) megbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
6. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
7. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot, kivéve a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület bontását.
8. Önálló reklámtartó építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,
b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.
9. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet vagy a 3,0 m magasságot.
b) urnafülke, sírhely, sírjel bontása.
10. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll.
11. Emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t – kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll.
12. Park – kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen van –, játszótér, sportpálya műtárgyainak bontása.
13. Tömegtartózkodás céljára nem alkalmas, vagy legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)
bontása.
14. Növénytermesztésre szolgáló üvegház bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
15. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
16. A 6,0 m vagy annál kisebb gerincmagasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló bontása.
17. A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó bontása.
18. Támfal bontása, melynek mérete nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.
19. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács bontása.
20. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó áttelepítése, árnyékszék bontása.
21. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit:
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
22. Telken belüli közműbecsatlakozási és -pótló műtárgy bontása.
23. Telken belüli geodéziai építmény bontása.
24. Utasváró fülke bontása.
25. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) bontása, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
26. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.
27. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.
28. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó bontása, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
29. Elektronikus hírközlési építmény körében műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet bontása, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg.
30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáróhíd bontása.

11.3. Hogyan kell megtenni a bejelentést?

A bontást kérelmező a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal köteles a bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 59. § (1) bek.].

A bontási tevékenység végzésének megkezdését az Épkiv.-ben meghatározott tartalmú kérelemmel és mellékletekkel az ott meghatározott módon kell az építésfelügyeleti hatósághoz bejelenteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 59. § (2) bek.].

A bontás tudomásulvételére irányuló bejelentést elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül kell benyújtani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (3) bek.].

A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza:
a) az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését,
d) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
e) az építtető aláírását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (5) bek.].

A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló bejelentéshez mellékelni kell
a) az Eljárási kódex 8. számú mellékletben meghatározott dokumentációt,
b) műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát,
c) az illeték befizetésének igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (6) bek., 8. számú melléklet].

11.4. A hatóság értesítési kötelezettsége

Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról – az eljárás megindulásától számított három napon belül – köteles értesíteni az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (4) bek.].

11.5. Mit vizsgál a hatóság?

A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,
b) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár-e a közérdek jelentős sérelmével, továbbá
c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (7) bek.].

11.6. Mikor nem lehet bontani?

Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha
a) a bejelentés nem elégíti ki a Kivitelezési kódexben előírtakat,
b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek,
c) építtető kérelme nem tartalmazza, illetve kérelméhez nem csatolta a kötelező tartalmi elemeket,
d) megállapítja, hogy
da) a tervezett bontási tevékenység során nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,
db) a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár, vagy
dc) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tiltja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (8) bek.].

11.7. Mikor kezdhető meg a bontás?

A bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a bontást kérelmező a bejelentést megtette, és az építésfelügyeleti hatóság azt jogszerű hallgatással tudomásul véve a bontási tevékenység megkezdését az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 59. § (1) bek.].

11.8. Kivel kell közölni a döntést?

Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) tájékoztatásul azzal,
ba) akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
bb) műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatósággal [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (10) bek.].

A jogerős döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül a rendelkezésének megfelelő módon kell közölni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (13) bek.].

11.9. Mit tartalmaz a hatósági döntést?

Az építésfelügyeleti határozat rendelkező része – a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (9) bek.].

11.10. A tudomásulvétel hatálya

A bontást az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (2) bek.].

11.11. Az építésfelügyelet tájékoztatási kötelezettsége

Az építésfelügyeleti hatóság a döntés jogerőre emelkedésének napját az ÉTDR-ben rögzíti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (12) bek.].

Az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásulvétele esetén:
a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a bontás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségének továbbítja,
b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete G) részének 6. pontja szerinti adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak minden hónap 5. napjáig megküldi és egyidejűleg a lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá a Magyar Állam javára szóló jelzáloggal terhelt lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Magyar Államkincstárt tájékoztatja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (14) bek.].

11.12. A bontás megtörténtét is be kell jelenteni!

Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, és azt a hatóság az ÉTDR rendszerben nyilvántartja. A bejelentésnek melléklete nincs [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (15) bek.].

12. Engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési eljárás

 

Az építésügyi hatóság külön engedélyezési eljárás keretében rendelkezhet egyes engedélyek hatályának meghosszabbításáról. A 2012. évi Eljárási kódex az engedély hatályának ellenőrzéséhez kapcsolódó hatósági kötelezettségeket is részletesen szabályozza. Fontos, hogy jelenleg már az építési tevékenység végzésének megkezdésére nyitva álló határidő is meghosszabbítható.

12.1. A hatóság kötelezettsége a hatály lejárta előtt: helyszíni szemle és tájékoztatás

Az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább kilencven nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 50. § (1) bek.].

A hatóság köteles helyszíni szemlét tartani a hatály lejárta előtt, attól függően, hogy az építtető kérte-e a határidő meghosszabbítását:
a) ha nem kért, akkor – az elvi keretengedély és a telepítési engedély kivételével – a hatóság a lejárat előtt legalább hatvan nappal;
a) ha kért, akkor – az elvi keretengedély és a telepítési engedély kivételével – a hatóság a lejárat előtt legalább negyvenöt nappal
köteles helyszíni szemlét tartani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 50. § (2)-(3) bek.].

A helyszíni szemle tapasztalatai alapján a hatóságnak az alábbi kötelezettségei vannak (ha nem adott be az építtető a hatály hosszabbítása iránti kérelmet):
a) ismételten köteles felhívni az építtető figyelmét az engedély hatályának közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire,
b) tájékoztatnia kell az építtetőt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségéről, és arról, hogy
ba) az építésügyi jogszabályok változtak-e,
bb) az építésügyi jogszabály változása milyen módon érinti, vagy akadályozza az engedély hatályának meghosszabbítását,
c) ha az építésügyi jogszabályváltozás az engedély hatályának meghosszabbítását nem tenné lehetővé, a módosított építési engedély és egyben az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről ad tájékoztatást,
d) ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, a használatbavételi engedélyezés feltételeiről ad tájékoztatást [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 50. § (3) bek.].

12.2. Milyen engedélyek hatályát lehet meghosszabbítani?

Az alábbi engedélyezési típusok hatálya hosszabbítható meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (1) bek.]:

 

Engedély elnevezése	Maximális meghosszabbítás időtartama
Építési engedély	egy év
Elvi építési keretengedély	fél év
Telepítési engedély	fél év
Bontási engedély	egy év

Fontos változás, hogy 2013. január 1-jétől egyszer, egy évvel meghosszabbítható az építési tevékenység megkezdésének határideje is (a megkezdett építési tevékenység befejezésének határideje változatlanul meghosszabbítható) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (4) bek.].

12.3. Ki kérheti az engedély meghosszabbítását?

Az építtető terjesztheti elő az engedély meghosszabbítása iránti kérelmet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (1) bek.].

12.4. Meddig terjeszthető elő a kérelem?

A kérelem előterjesztésére legkorábban az engedély jogerőre emelkedésének napját követő napon kerülhet sor. Az utolsó nap, amikor az építtető a kérelmet még előterjeszthet a jogerős engedéllyel kapcsolatosan, az az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtti nap [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (1) bek.].

A kérelemnek a hatály lejártának napja előtt be is kell érkeznie az építésügyi hatósághoz. A hatóság az engedély meghosszabbításáról dönthet később is, a jogszabály a kérelem előterjesztésére ír elő határidőt.

12.5. Mit kell mellékelni a kérelemhez?

Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (2) bek.].

Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 51. § (2) bek.].

12.6. Speciális eljárási szabályok

A hatóság nem köteles az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás megindulásáról értesítést küldeni, de természetesen megteheti, hogy küld [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (1) bek.].

A hatóság az engedély iránti kérelem elbírálása során köteles helyszíni szemlét tartani, de csak az építési engedély és a bontási engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem esetében (az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély kapcsán nincs ilyen kötelezettség) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (2) bek., 51. § (1) bek.].

12.7. Mit vizsgál a hatóság?

Az építésügyi hatóság az építési engedély és a bontási engedély esetén helyszíni szemlén vizsgálja azt, hogy
- az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e,
- a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és
- az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (2) bek.].

12.8. Ügyintézési határidő

Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha
a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított
tíz napon belül hozza meg [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (9) bek.].

12.9. A hatóság döntése

Az építésügyi hatóság döntései az alábbiak lehetnek:
a) Az engedély hatályát meghosszabbítja.
aa) építési vagy bontási tevékenység megkezdése előtti hatályra vonatkozó kérelem esetében, és elvi építési keretengedély és a telepítési engedély vonatkozásában, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
1. nem változtak meg, vagy
2. megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,

ab) építési vagy bontási tevékenység megkezdése utáni hatályra vonatkozó kérelem esetében, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
1. nem változtak meg, vagy
2. megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,
3. megváltoztak, de

3.1. az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével – legalább tartószerkezetkész vagy azt meghaladó állapotban van,
3.2. az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
3.3. az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült és
3.4. az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50 %-ot[2] [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (4), (6) bek.].
4. ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de
4.1. a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e –,
4.2. a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (7) bek.].

b) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát nem hosszabbítja meg:
- ha megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van – függetlenül a még fennmaradó nem építésiengedély-köteles építési tevékenységektől [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (3) bek.];
- ha megállapítja, hogy az engedély meghosszabbításának feltételei nem teljesülnek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (6) bek.].

Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, az építtetőt az építési, bontási, vagy a használatbavételi engedély megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (3) bek.].

12.10. Mit kell tartalmaznia a határozatnak?

A határozat rendelkező része – a Ket. előírásain túlmenően, az engedély tárgyától függően – az alábbiakat tartalmazza:
a) az ÉTDR-ügy- és iratazonosítót,
b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét,
d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását,
e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak,
f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,
g) az engedély meghosszabbított hatályát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (10) bek.].

A határozat indokolási része – a Ket.-ben foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően – tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (11) bek.].

A határozat kötelezően tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (12) bek.].

12.11. Ki kapja meg a hatóság döntését?

A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte.

Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti.

Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (13)-(15) bek.].

12.12. Mit lehet tenni a hatály lejárta esetében?

A hatály lejárta után az építkezést nem lehet folytatni!

Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött – építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni.

A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a jogszabályok az építtetőre nézve hátrányosan változtak meg, akkor az sajnos az eredetileg tervezett építési tevékenység ellehetetlenülését jelenti [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. § (8) bek.].

 

13. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése

Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól való eltérés lehetőségét már a 2009. évi Eljárási kódexben megtalálhattuk. A 2013. január 1-jétől hatályos jogszabály azonban új engedélyezési eljárásként és részletes szabályrendszerrel határozza meg az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését.

13.1. Milyen építési követelményektől való eltérés engedélyezhető?

Az OTÉK IV. fejezete az építmények létesítési előírásait tartalmazza. Az itt szereplő előírásoktól eltérni csak az OTÉK 111. § (4) bekezdésében felsoroltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet.

Az eltérő megoldás
a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az OTÉK 56/B. §, a 66. § (Lejtő lejtésének mértéke), a 70. § (Légakna), a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. § (Gravitációs (vízszintes vagy ferde) szellőzőcsatorna), a 77. § (4)–(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)–b) pontja, a 82. § (9) bekezdése (Építményszintek közötti rendszeres teherszállítás céljára teherfelvonót vagy személyszállításra is alkalmas teherfelvonót kell létesíteni), a 85. § (Helyiségek méretei, kialakítása), a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)–(4) bekezdése, a 92. § (5)–(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)–(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével,
b) a tűzvédelem biztosítása szempontjából az OTÉK 62. § (4) bekezdése (Falnyílás vagy ajtó szabad mérete), a 64. § (6) bekezdése (Kiürítés céljára szolgáló lépcsőkar szabad szélessége), a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése (Közvetett természetes megvilágítás létesítésének tilalma), a 90. § (2) bekezdése (Helyiség szellőztethetősége), a 96. § (2) bekezdés b)–d) pontja tekintetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével,
c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése (Lépcsőfokok, lépcsőpihenők, lépcsőkar), a 65. § (1)–(4) bekezdése (Lépcsőfok méretei, magassága), a 68. § (1)–(3) bekezdése (Biztonságos gyalogos közlekedés feltételei, korlát, mellvédfal, lépcsőkar) a 85. § (2) bekezdés a) pontja (Helyiség legkisebb alaprajzi mérete), valamint a 98. § (2) bekezdése (Szabadlépcső) tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével
valósítható meg [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. § (4) bek.].

A IV. fejezettől eltérés feltétele – ha egyáltalán az eltérés engedélyezhető kategóriába tartozik–, hogy a tervezett megoldás:
a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért,
b) veszélyhelyzetet nem teremt,
c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. § (3) bek.].

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) további szempontként meghatározza azt is, hogy az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre is figyelemmel kell lenni. Ezért az építésügyi hatóságnak az engedély iránti kérelem elbírálása során ezt is vizsgálnia kell [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 36. § (1) bek.].

13.2. Milyen eljárásban nyújtható be a kérelem?

Az építtető az eltérés engedélyezése iránti kérelmét az alábbi módokon terjesztheti elő [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 36. § (2) bek.]:
a) önálló kérelemként,
b) az építési engedély iránti kérelemmel együtt
c) a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
d) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában (az építési engedélyezési szakaszban)[3] [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 28. § (1) bek.],
e) az összevont telepítési eljárás második szakaszában (az integrált építési engedélyezési szakaszban) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 35. § (1) bek.].

 

14. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke

 

Az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv., Itv.) Mellékletének XV. fejezete tartalmazza az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetékét. Az illetéket átutalással is meg lehet fizetni.

14.1. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke

Engedélyezési eljárás típusa	Illeték mértéke [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet I. pont]
1. Építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás	a) új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület építése esetén 20.000 forint, b) új – más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó – épület építése esetén lakásonként 10.000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20.000 forint, bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100.000 forint, c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10.000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10.000 forint, vagy db) az érintett felület minden megkezdett 200m2-ként 10.000 forint, e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10.000 forint, f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50.000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30.000 forint, de legfeljebb 3.000.000 forint, g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)–f) pontokban foglaltakon felül 15.000 forint
2. Módosított építési engedély	A módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű.
3. Összevont eljárás	Az alapilleték 10.000 forint, melyen felül a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20.000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű.
4. Összevont telepítési eljárás	Az alapilleték 50.000 forint, melyen felül a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20.000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,
5. Az integrált eljárás	Az eljárásba bevont társhatóságonként 20.000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50.000 forint
6. Országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezése	20.000 forint
7. Bontási engedélyezési eljárás	A bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10.000 forint, vagy folyóméterenként 1.000, vagy darabonként 10.000 forint
8. Fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele)	Az 1. pont, a 3–5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese
9. Használatbavételi engedélyezés	Az 1–5. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű
10. Használatbavétel tudomásul vétele	10.000 forint
11. Hatósági bizonyítvány kiadása	20.000 forint
12. Építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése	15.000 forint
13. Az 1–12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás	10.000 forint
14. Antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak	Az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50.000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet VI. pont]
15. Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás	Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása

14.2. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke

Engedélyezési eljárás típusa	Illeték mértéke [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet II. pont]
1. Bontás tudomásul vételi eljárás	5.000 forint
2. Építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárása	5.000 forint
3. Építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése	15.000 forint

14.3. Az illeték teljesítésére vonatkozó előírások

Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet V. pont].

Ha az építtető vagy a tulajdonos nem elektronikus úton kezdeményezi az eljárást, főszabály szerint a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni [1990. évi XCIII. tv. 73. § (1) bek.].

A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét
a) az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján, vagy
b) amennyiben a járási hivatalban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel

kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter által megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénzátutalási megbízással a járási hivatal naponta fizeti meg az említett számla javára [1990. évi XCIII. tv. 73. § (2) bek.].

2013. január 1-jét követően az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy – ha erre lehetőség van – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni [1990. évi XCIII. tv. 73. § (4a) bek.].