Kamarai szabályzatok és eljárások

 

 

A kamarák jogállása és feladatai, szervezeti rendjük

 

            A szakmai és a gazdasági kamarák köztestületek (tehát jogi személyek), vagyis – a Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint – önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezetek, amelyek létrehozását törvény rendeli el. (Szemben az egyesülettel, amely ugyanilyen, de önkéntesen létrehozott szervezet.) A kamarák mellett egy jól ismert köztestület például a Magyar Tudományos Akadémia. A létrehozó törvény a kamara számára meghatározhat olyan – az államtól átvett - közfeladatokat, amelyeket a kamara köteles ellátni és egyben megadja az ehhez szükséges jogosítványokat is.

            A Magyar Építész Kamara létrehozását – a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló - 1996. évi LVIII. törvény rendelte el. Ennek egyes pontjait  – az országgyűlés által május 29-én elfogadott - 2007. évi LVII. törvény módosította. A törvénymódosítás nagyrészt 2007. szeptember 1-én lépett hatályba, az etikai-fegyelmi eljárásra vonatkozó paragrafusai pedig 2008. január 1-én.

            A szakmai kamarák feladatai három csoportra bonthatók, ezek

• az önigazgatási,

• az érdekképviseleti és

• az államtól átvett közfeladatok, közigazgatási hatósági feladatok.

Az önigazgatási feladatok a kamara saját működésére vonatkozó feladatokat jelentik, ilyen például a kamarai szabályzat létrehozása, módosítása. A kamara e mellett ellátja a tagjai érdekképviseletét, a hatósági feladatok körében pedig például a névjegyzékek vezetését.

            A kormánynak nincs irányítási joga a kamara fölött, a kamara csak törvényességi felügyeletet fogad el, ezt a kormányzati szervezetben kijelölt miniszter gyakorolja. Ha a kamara nem végzi el a törvényben előírt feladatait, a kormány biztost nevezhet ki a kamara fölé - aki új választásokat írhat ki -, vagy bírósági pert indíthat.

            A kamara legfőbb szerve a taggyűlés, ez fogadja el az előző évi költségvetést, választja meg a tisztségviselőket, határozza meg a díjazásukat és fogadja el a szabályzatokat. A kamara választott ügyintéző szerve az elnökség, amely a taggyűlések közti időszakokban – a taggyűlés határozatainak megfelelően - a kamara működését irányítja és a feladatait végrehajtja. Az elnök képviseli a kamarát, ő jogosult aláírásra az elnökség nevében. A felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság ellenőrző szervek. A kamarai törvény ennek a két bizottságnak a létrehozását teszi kötelezővé és emellett lehetővé teszi egyéb bizottságok felállítását is.

            A kamarák szervezeténél elsődlegesek a területi kamarák, ezek hozzák létre az országos kamarát. A területi kamarák taggyűlései választják meg az országos kamara küldöttgyűlésébe delegált személyeket. Az országos kamarának ez a küldöttgyűlés a legfelsőbb szerve.

 

A Magyar Építész Kamara szabályzatai

 

            A MÉK 2007. december 14-i küldöttgyűlése az alapszabály és több szabályzat módosítását fogadta el, az alábbiakban ezeket figyelembe véve foglaljuk össze a szabályzatok főbb pontjait. Legjelentősebben az etikai-fegyelmi szabályzat változott, a mérnökkamarai törvény ide vonatkozó módosítása következtében. Kisebb változások történtek az alapszabályban, a díjszámítási, a névjegyzéki, a pénzügyi és gazdálkodási, a tagfelvételi és tagsági ügyi szabályzatokban.

 Az alapszabály

 

            A területi kamarák alapszabálya meghatározza többek között a területi kamara nevét, székhelyét, illetékességi területét és az ügyintéző szerveinek feladatait, hatáskörét, a működésükre vonatkozó főbb szabályokat.

            Az országos kamara, a MÉK alapszabálya is ennek megfelelően a bevezető általános rendelkezéseiben meghatározza – több nyelven – a kamara megnevezését, székhelyét, jelképeit, utal a kamara létének törvényességi alapjára.

            Ezután a kamara feladatait, szolgáltatásait rögzíti. Az államtól átvett közfeladatok, közigazgatási hatósági feladatok a következőek: a MÉK

• a területi kamarák adatszolgáltatása alapján országos összesítésben nyilvántartja a tervezői és a szakértői névjegyzéket, valamint másodfokon dönt a tervezői, szakértői, felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri jogosultsági kérelmekről, határoz a tervezői és szakértői névjegyzékbe vételről, kizárásról, törlésről,

• módszertani útmutatókat, szabályzatokat, segédleteket, irányelveket, kamarai szabályzatokat dolgoz ki és ad közre (a nemzetközi szakmai előírásokkal és a hazai jogszabályokkal összhangban),

• szabályzatot dolgoz ki azokra a területekre, amelyeken a jogszabályok szerint a kamara tisztségviselőinek vagy testületeinek mérlegelési jogköre van,

• figyelemmel kíséri a szakmai felsőoktatási intézmények működését, ajánlásokat dolgoz ki, részt vesz ezek megvalósításában,

• részt vesz a felsőoktatási akkreditációs eljárásban,

• jogosult a kamarai tagsággal kapcsolatban olyan felsőfokú szakképesítést is elfogadni, amely a jogszabályban nem szerepel vagy ott nem határozható meg egyértelműen,

• ellátja a kamarai tagok továbbképzésével kapcsolatos – jogszabályban előírt – feladatokat,

• ezenkívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet az országos kamara hatáskörébe utal.

A MÉK szervezi a fiatal építészek szakmai gyakorlati képzését, ezzel segítve őket a szakmai jogosultság megszerzésében. Ehhez

• a jogosultsági vizsga követelményrendszerét szabályzatban rögzíti, jogosultsági vizsgabizottságot működtet,

• a szakmai gyakorlat megszerzését segítő programokat működtet, ösztöndíjakat hirdet,

• évente közzéteszi a kamarai tagság képzési feltételeit teljesítő hazai egyetemek, főiskolák, egyéb intézmények jegyzékét.

A Magyar Építész Kamara közreműködik a műszaki és a minőségügyi szabályozásban, a szabványosításban, ezen kívül a tervezői és szakértői tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és alkalmazásában. (Az utóbbihoz kidolgozta a szakmai és etikai szabályokat, az építészeti szolgáltatások tartalmi követelményeit az ajánlott díjszabással és kamarai biztosok országos hálózatát működteti.) Együttműködik a Magyar Mérnök Kamarával, illetve más szakmai és gazdasági kamarákkal.

            A kamara képviseli az országban az építészet és az építészek érdekeit. Ennek körében

• javítani igyekszik az építészet és az építészek társadalmi elismertségét,

• figyelemmel kíséri a vállalkozási és szervezeti formák működését, ajánlásokat tesz,

• foglalkozik a szakmai felelősségbiztosítás kérdésével, képviseli az építészek érdekeit ezen a területen,

• figyelemmel kíséri a versenytárgyalásokat, a tervpályázatok kiírását és lebonyolítását, a kamarai szabályzatok szerint részt vesz ezekben

• a nemzetközi fórumokon is képviseli a magyar építészek érdekeit (részt vesz a nemzetközi szervezetek munkájában, megállapodásokat köt, tájékoztatja tagjait a nemzetközi eseményekről, a rendezvényeken, pályázatokon való részvétel feltételeiről, a külföldi munkavállalás, tervezés, szakértés szabályairól)

• együttműködik a parlamenttel és a kormánnyal az építészetet érintő kérdésekben (véleményezési és kezdeményezési joga van az Európai Uniós és a magyar jogszabály- és intézkedési tervezetekkel, átfogó programokkal kapcsolatban)

• véleményezi a külföldi diplomák honosítását, egyenértékűségük elismerését,

• együttműködik a tudományos és művészeti egyesületekkel, ezek szövetségeivel, részt vesz a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének munkájában.

Önigazgatási, önkormányzati feladatainak körében

• alapszabályt, szabályzatokat fogalmaz meg,

• másodfokon dönt a tagsági és az etikai-fegyelmi ügyekben,

• a tagnyilvántartást országos szinten vezeti.

            Az alapszabályt a küldöttgyűlés hagyhatja jóvá és módosíthatja, módosító indítványt az elnök, bizonyos tisztségviselők vagy a küldöttek minimum 5 százaléka tehet. Az országos szabályzatokat szintén a küldöttgyűlés hagyhatja jóvá vagy módosíthatja. A szakmai, etikai szabályokat az ajánlott díjszámítási és szolgáltatási, a tervpályázati, az etikai-fegyelmi és a versenyszabályzat fogalmazza meg. Az önigazgatási feladatokat segíti a tagfelvételi és tagsági ügyek szabályzata, a névjegyzéki, a jogosultsági, a pénzügyi és gazdálkodási szabályzat és a MÉK küldöttgyűlésének ügyrendje. 2007. június 1-től ezeket még kiegészíti – az április 27-i küldöttgyűlésen elfogadott módosítás szerint - a továbbképzési szabályzat. Az alapszabályt, a szabályzatokat és az ezekre vonatkozó módosító indítványokat az elnök, alelnök vagy általuk megbízott személy terjesztheti a küldöttgyűlés elé.  

            Az alapszabály meghatározza a kamara szolgáltatásait is. A MÉK hivatalos lapként rendszeresen kiadja az Építész Közlönyt, amelyben közzéteszi hivatalos közleményeit, a küldöttgyűlés határozatait, a szakmai tagozatok híreit, közleményeit, a továbbképzési szakbizottság hirdetményeit és az etikai-fegyelmi bizottság jogerős határozatait. Ezeken kívül közzé lehet tenni még az elnök vagy az elnökség intézkedéseit, állásfoglalásait, az etikai-fegyelmi határozatokat, a területi építész kamarák közleményeit, tervpályázatok, versenytárgyalások meghirdetését és eredményeit, állást kereső építészek hirdetéseit, híreket, információkat, a felügyelő bizottság közleményeit.

            A MÉK évente kiadja a hivatalos tervezői és szakértői névjegyzéket, az Építész Évkönyvet, az Építész Műhelyt, az alapszabályt és a szabályzatokat, valamint jóváhagyja és értékeli a kötelező szakmai továbbképzések programját és ezekről nyilvántartást vezet. A küldöttgyűlés vagy az elnökség egyéb szolgáltatásokról is dönthet. A MÉK szolgáltatásai ingyenesek a tagok, a területi kamarák, a Magyar Mérnöki Kamara részére és azoknak is, akik tagságra nem jogosultak, de az éves szolgáltatási díjat önkéntesen fizetik. (Például felelős műszaki vezetők, építési műszaki ellenőrök, az EGT állampolgárok névjegyzékén szereplők.)

            Az alapszabály rögzíti a MÉK szervezeti rendjét és megnevezi a tisztségviselőit. A küldöttgyűlés – a legfelsőbb döntéshozó szerv – a területi kamarák és a tagozatok küldötteiből áll össze. A küldöttekre vonatkozó szabályokat a területi kamarák alapszabályai és a szakmai tagozatok ügyrendjei határozzák meg, illetve az országos alapszabály is tartalmaz rájuk vonatkozó előírásokat, például ha a küldött két küldöttgyűlésen indokolatlanul nem jelenik meg, akkor etikai-fegyelmi eljárás kezdeményezhető ellene. A küldöttet akadályoztatása esetén szintén előre megválasztott pótküldött helyettesítheti.

            A kamarai törvény módosításának következtében történt alapszabály-változás a MÉK titkára helyett bevezette a főtitkár kifejezést, egyéb jogszabályi változások miatt pedig az eddigi kht. helyett a nonprofit gazdasági társaság fogalmát használja. A tisztségviselők köréből kikerültek a tagozati elnökök, ezentúl a tevékenységük a bizottsági tagokhoz hasonlóan van szabályozva. A kamarai tövény a továbbiakban nem teszi kötelezővé az építész tagozat létrehozását, ezért az erre vonatkozó utalásokat törölték. A törvény 25. §-ának módosítása eltörölte a kamarai tagfelvételhez (de nem az egyes jogosultságokhoz) szükséges gyakorlati időt, így megszűnt a tagjelöltség intézményének létjogosultsága. A fegyelmi ügyekkel kapcsolatban bevezették a vizsgálóbiztos tisztséget, amely ellentétben áll a korábbi kamaraügyészi poszttal, ezért ez utóbbit megszüntették. Már az előző közgyűlés döntött a versenyszabályzat elvetéséről – a versenyhivatal MÉK elleni eljárása miatt - , most az ide vonatkozó részeket az alapszabályon is átvezették. Ugyanakkor a tervezői díjazásokra vonatkozó rendelkezéseket is kivették az alapszabályból. (A díjszámítási szabályzatokban is történtek ennek megfelelően kisebb, megfogalmazásbeli változások, például a jövőben nem kell, hanem csak ajánlott az építésznek és a megbízottnak a szabályzatokban foglaltak szerint megállapodnia.)

 

             

Díjszámítási szabályzatok

 

            A díjszámítási szabályzatok négy kötetben tárgyalják az építészeti, a belsőépítészeti, a táj- és kertépítészeti alkotások és szolgáltatások és a terület- és településrendezési szolgáltatások díjszabását. A  tervező tevékenységét alap -és különszolgáltatásokra bontják és ezeket a tervezés és a megvalósítás szakaszain keresztül követik. Az alapszolgáltatások magukban foglalják a teljes tervezési és kivitelezésfelügyeleti folyamatot, a tervezési feladat meghatározásától a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezéséig. Különszolgáltatás például, ha az építész készíti el a tervezési programot, vagy közreműködik az építési telek kiválasztásában, felméri a meglévő épületeket, elvi engedélyezési tervet vagy a megbízó által igényelt grafikai rajzokat, modelleket, számítógépes modelleket készít, műemléki szakvéleményt készíttet, árazatlan vagy árazott költségvetési kiírást készít, stb.

            A honorárium számítása történhet a tervezett létesítmény becsült építési költsége vagy a ráfordított munkaidő alapján, illetve ezek a módszerek társíthatók is, ha egyértelműen elhatárolhatók a munkarészek, amelyekre az egyik vagy a másik módszert alkalmazzuk. Ha több szakági tervező is közreműködik, akkor generáltervezői díj számítható fel, ami a díj 10 százaléka.

            Az építészeti honoráriumot az építési költség alapján úgy számolhatjuk ki, hogy a díjalap, a díjosztály-szorzó és a díjszázalék szorzatának századrészét vesszük. A díjalap (D_a) a tervezett létesítmény becsült vagy valós építési költsége. (Nem tartalmazza a tervezői díjakat, az ingatlan vételárát, használatbavételért fizetett díjat, stb.) A díjosztály-szorzó (D₀) épülettípusok szerint fejezi ki a tervezési munka nehézségi szintjét. Az épülettípusok díjosztályba sorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A díjosztály-szorzók 0,6-től 1,4-ig terjednek az egyszerű feladatoktól (például kerti melléképítményektől) a különleges tervezési igényű épületekig (például operaház, hangversenyterem, klinika, gyógyfürdő). A díjszázalék (D_%) az egyre magasabb díjalapoknál fokozatosan csökken. Például a tervezési szakasz kiinduló díjszázaléka (D_1%) III. díjosztály, 1,0-es szorzó esetén, maximum 10 millió forintos díjalapnál 10,27 %, 10 milliárd forintot meghaladó díjalapnál pedig 4,38 %. A díjszázalék aktuális értékének megállapításához képlet, illetve táblázatok állnak rendelkezésre.

            Az időráfordítás alapján úgy számolhatunk, hogy az alapóradíjat (O_d), a tevékenységszorzót (O_t) és a ráfordított időt (T) órákban mérve összeszorozzuk. Az alapóradíj a háromszorosa az aktuális minimálbérből visszaszámolt óradíjnak. A tevékenységszorzó 2-30 között változik, az irodai kisegítőtől a beosztott építész tervezőn át a kiemelt vezető építész tervezőig.

            Ha a szerződés az építész hibáján kívül megszűnik, az építész jogosult az addig elvégzett szolgáltatásainak és költségeinek megtérítésére, valamint a megszüntetéssel kapcsolatos költségeinek az ellenértékére, ami az elvégzett szolgáltatások értékének 20, 10 vagy 5 százaléka, attól függően, hogy a munka az előkészítő, az engedélyezési vagy az ezt követő szakaszban szakadt-e meg.

            Ha az építész a terveket nem készíti el határidőre, a megbízót kötbér illeti meg. Hibás tervek esetén az építész elsődlegesen köteles a terveket kijavítani, egyébként azok alkalmatlannak minősülnek és a megbízót a honorárium 40 százalékának erejéig kötbér illeti meg.

            A megbízó az építész szolgáltatásait szüneteltetheti, ha ennek ideje meghaladja a 30 napot, az építész jogosulttá válik az elvégzett szolgáltatásainak díjaira és költségeire, folytatás esetén pedig a szüneteltetés és folytatás miatt felmerült költségeire is. Ha a szüneteltetés hossza – folyamatosan – eléri a 90 napot, akkor az építész írásba foglalt felmondással megszüntetheti a szerződést.

            Amennyiben a megbízó az esedékes fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az építész felfüggeszti szolgáltatásait egy írásbeli nyilatkozattal, amelyben nyolc napos póthatáridőt tűz ki a fizetésre. Ha ezalatt az idő alatt sem történik meg az aktuális kifizetés, a felfüggesztés – további értesítés nélkül - életbe lép. 

            A honoráriumszámítás alapelvei hasonlóak a belsőépítészeknél, a táj- és kertépítészeknél és a terület- és településtervezőknél is. A belsőépítészeknél a költség- és a munkaidőalapú számítást kiegészíti a négyzetméterre vetített kalkuláció. A  terület- és településtervezőknél az építési költség helyett a területméreten, illetve a beruházási értéken alapul a számítás.

 

Az etikai-fegyelmi szabályzat

 

            A szakmai kamarákról szóló 1996. évi LVIII. törvénynek az etikai-fegyelmi eljárásra vonatkozó része – a módosító 2007. évi LVII. törvény ide vonatkozó paragrafusainak hatálybalépésével – 2008. január 1-től megváltozott, ennek megfelelően aktualizálták a  MÉK etikai-fegyelmi szabályzatát.

            A szabályzat két részből áll, az első rész az etikai-fegyelmi szabályok gyűjteménye, a második az etikai-fegyelmi eljárási szabályokkal foglalkozik. Az etikai-fegyelmi szabályok körében tárgyalja az építészeti gyakorlat etikai szabályait (az építész és a társadalom kapcsolatának általános elveit, az építészeti tevékenység során követendő magatartást, az építész és megbízója viszonyát, a tervpályázatokon való részvételt, a kollégák iránti kötelezettségeket) és szakmai kötelezettségeit (az építész komplex felelősségét a terv művészi és szakmai-műszaki alkalmasságáért, a szakmai és az építtetői érdek ütközésekor követendő elveket, a szakmai hatóságokkal és a vállalkozókkal való kapcsolatot, a generáltervezői tevékenység során a megbízottak felé tanúsítandó magatartást), valamint az építész kötelezettségeit a kamarával szemben és az etikai-fegyelmi szabályok megsértése esetén kiszabható büntetéseket.

            Szakmai vagy etikai-fegyelmi vétség esetén öt féle büntetés szabható ki, ezek: a figyelmeztetés, a pénzbírság (ennek maximuma eddig az aktuális közalkalmazotti alapilletmény összege lehetett, az új előírások szerint viszont a hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének a négyszerese), a kamarai tisztség viselésétől való – legfeljebb egy évi – eltiltás, a tagsági viszony legfeljebb egy évi felfüggesztése és a kizárás. A pénzbírság mellékbüntetésként is alkalmazható, valamely másik büntetési mód mellett. A kizárt tag három év elteltével kérheti újra a felvételét, de ezután három évig kamarai tisztséget nem vállalhat. A büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni például, hogy szándékosan vagy gondatlanságból történt-e a szabálytalanság és hogy az elkövető részesült-e már korábban is elmarasztalásban. Az öt büntetés közül az utolsó három végrehajtása egy alkalommal legfeljebb 3 évre felfüggeszthető. Ha ezalatt újabb etikai-fegyelmi büntetést szabnak ki jogerősen az adott személyre, akkor a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

            Az építész kamara által vezetett névjegyzékben szereplő, de kamarai tagsággal nem rendelkező szakmagyakorlókkal szemben fegyelmi eljárás a kamarai szabályzatok keretein kívül, a szakmai szabályok megszegésével elkövetett fegyelmi vétség esetén folytatható le, velük szemben kizárólag pénzbüntetés szabható ki.

            Etikai-fegyelmi eljárás írásbeli panasz alapján a területi kamaránál kezdeményezhető, az etikai-fegyelmi bizottság elnökének címezve. Csak három éven belül történt üggyel kapcsolatban lehet eljárást kezdeményezni, kivéve, ha ezt a panaszolt maga kezdeményezi.

            Az etikai-fegyelmi bizottság elnökének a panasz érkeztetésétől számított 3 hónapon belül döntenie kell a panasz befogadhatóságáról. A döntést megelőzően meg kell vizsgálnia, hogy az ügyben nem merül-e fel összeférhetetlenség a területi kamara részéről vagy személyes vonatkozásban. (Az eljárás alá vont személy is benyújthat összeférhetetlenségi kifogást a fegyelmi tanács elnöke és tagjai vagy a vizsgálóbiztos ellen, az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül.) A fegyelmi eljárás elindításával egyidőben az elnök bizottsága tagjai közül kijelöli az ügy vizsgálóbiztosát, akinek 8 napon belül átadja az ügy összes iratanyagát, dokumentumait, bizonyítékait. A vizsgálóbiztos előzetes vizsgálatot folytat le, amelynek során minden lényeges körülményt felderít, bizonyítékokat szerez be és az eljárás alá vont személyt nyilatkozattételre hívja fel. Meghallgathatja a panaszost, a bepanaszolt személyt és az általuk megjelölt tanúkat, megvizsgálja az iratokat, szükség szerint szakértőt is igénybe vehet. Az eljárás eredményéről összefoglaló jelentést készít. Ennek alapján az etikai-fegyelmi bizottság döntést hoz arról, hogy megszünteti-e az eljárást, vagy fegyelmi tárgyalás megtartását rendeli el, vagy enélkül kezdeményezi az eljárás alá vont személy figyelmeztetését.

            Ha fegyelmi tárgyalásra kerül sor, akkor az elnök kijelöli a bizottság tagjai közül az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. A fegyelmi tanács elnöke is kezdeményezheti tárgyalás nélkül a figyelmeztetés fegyelmi büntetés megállapítását (abban az esetben ha az eljárás alá vont személy a vétség elkövetését elismerte és a vétség nem súlyos, nem minősített, nem szándékos), vagy kitűzheti a fegyelmi tárgyalást. (Az első esetben az eljárás alá vont személy 15 napon belül kérheti, hogy mégis fegyelmi eljárást tartsanak.) A fegyelmi tanács a tárgyaláson szótöbbséggel hoz ítéletet, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő.

            Az etikai-fegyelmi eljárást a megindításáról hozott határozattól számított 120 napon belül be kell fejezni. Bizonyos esetekben az eljárást maximum 30 napig szüneteltetni lehet.

            Az első fokon hozott határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnökéhez. (A fellebbezést a területi kamara titkárához kell benyújtani.) A másodfokon eljáró fegyelmi tanács az első fokú határozatot helybenhagyhatja, vagy megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti és az első fokú etikai-fegyelmi bizottságot új eljárásra utasíthatja. A másodfokú határozat ellen 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint lehet bírósághoz fordulni.

            A fegyelmi határozat meghozatalát követően – öt éven belül - a panaszos is és az eljárás alá vont személy vagy képviselője is kérheti új eljárás lefolytatását. Akkor is indokolt az új eljárás, ha a fegyelmi tanács valamelyik tagja a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon járt el.

           

             

A jogosultsági vizsga szabályzat

 

            A MÉK a településtervezési és az építészeti – műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) kormányrendelet alapján bonyolítja le az illetékeségi körébe tartozó tervezői és műszaki szakértői jogosultsági vizsgákat.

            A vizsga alóli (részbeni vagy teljes) mentesítéshez a gyakorlati időt hivatalos iratokkal, a jártasságot az adott szak- vagy részterületen írásbeli beszámolóval – a szakmai gyakorlat közben előfordult esetek ismertetésével – kell igazolni. A területi építész kamara titkára a mentesítés megadásához kikéri a vizsgabizottság tagjaiból álló tanács szakvéleményét. Aki más szakterületen már rendelkezik eredményes vizsgával vagy szakvizsgával (ezek lehetnek: MÉK vagy MMK jogosultsági vizsga, felelős műszaki vezetői jogosultsági vizsga, építési műszaki ellenőr OKJ-s vizsga, közigazgatási szakvizsga) az az általános rész alól felmentést kap. A vizsga alól mentesülnek a 60. életévüket betöltött és legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkező tervezők és szakértők.

            A jogosultsági vizsgát a MÉK az építészeti (É), belsőépítészeti (B), táj- és kertépítészeti (K); a településtervezési (TT) és a településrendezési zöldfelületi és tájrendezési (TK) tervezői szakterületeken szervezi,  valamint az építészet (SZÉSZ 1), épületszerkezet (SZÉSZ 2), épületfizika (SZÉSZ 3), építéstechnológia (SZÉSZ 4), műemlékvédelem (SZÉSZ 5), belsőépítészet (SZÉSZ 6), beruházás, beruházás lebonyolítás (SZÉSZ 7), területrendezés (SZTR-1), településrendezés (SZTR-2), táj- és kertépítészet  (SZK) szakértői területeken. Az áprilisi közgyűlés két új szakértői területet is felvett, ezek az épületenergetika (SZÉSZ 8) és az építésügyi igazgatás (SZÉSZ 9).

            A vizsgára a területi kamara titkárságán lehet jelentkezni, általános része egyforma valamennyi szakterület szakemberei számára, az úgynevezett különös része viszont a tervezői vagy szakértői szakterülettől függ. Az általános és a különös rész értékelését külön végzik,  legalább 70 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy az illető vizsgarész sikeres legyen. Csak az eredménytelenül zárult vizsgarészt kell megismételni.

            A vizsgaidőszak szeptembertől november végéig, illetve februártól június végéig tart. Az időpontokat a jelentkezők létszámától függően határozzák meg, a felkészüléshez a vizsgát megelőzően konzultációt is szerveznek. Vizsgahalasztásra díjmentesen egy alkalommal van lehetőség, a vizsga előtt legalább 72 órával.

            A szakértői vizsgára megfelelő és igazolt gyakorlati idővel lehet csak jelentkezni, ennek elfogadásához a területi kamara titkára a vizsgabizottság tagjaiból álló tanács szakvéleményét kéri ki. Míg egyébként a vizsgán írásbeli felkészülés után szóban kell a témákat ismertetni, a szakértői vizsgán a kérdéseket írásban kell kidolgozni, amihez szóbeli kiegészítést kérhet a vizsgabizottság.

            A vizsga eredményét a helyszínen hirdetik ki és a bizonyítványt is átadják, vagy nyolc napon belül postázzák.

            A vizsgabizottság elnökét az illetékes miniszter bízza meg, a szakmai elnököt a MÉK elnöksége kéri fel. A bizottságnak 5-14 tagja van a szakmai elnök felkérése alapján, ők a MÉK szakterületi vagy tagozati képviselői, illetve bizonyos szakterületeknél az illetékes felsőoktatási intézmények képviselői. Egy-egy adott vizsganapon a szakmai elnök által összeállított tanács vizsgáztat.

           

 

A névjegyzéki szabályzat

 

            A MÉK a kamarai törvény (1996. évi LVIII. törvény) felhatalmazása alapján végzi a névjegyzékek vezetését.

            Névjegyzéki eljárás:                                   

• a tervezői névjegyzékbevétel,

• tervezői fokozatváltás,

• a szakértői névjegyzékbevétel,

• a felelős műszaki vezetői és építési műszaki ellenőri névjegyzékbevétel,

• a névjegyzéki bejegyzés megújítása

• a névjegyzéki bejegyzés törlése

• a névjegyzéki bejegyzés szünetelése

• a kizárás a névjegyzékből,

• a névjegyzéki igazolás,

• az eseti tervezési engedély, valamint

• a vezető tervezői cím megállapítása.

Ezekben az ügyekben első fokon a lakhely szerint illetékes területi kamara titkára, másodfokon a MÉK főtitkára jár el.          

            A névjegyzéki eljárás a tag vagy más ügyfél kérelmére, illetve hivatalból indulhat meg. A döntést 30 napon belül kell meghozni. A vezető tervezői besorolásokhoz a megfelelő szakmai minősítő bizottságok adnak szakvéleményt.

            Az elsőfokú határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, a szakértő vagy a szakmai minősítő bizottság szakvéleménye csak a határozat elleni fellebezésben támadható meg. A fellebbezést az első fokon eljárt területi kamarához kell benyújtani, innen terjesztik fel a MÉK főtitkárához, ő határoz a fellebbezésről, szükség szerint szakértőként bevonva a MÉK másodfokú szakmai minősítő bizottságát.

            A határozat felülvizsgálatát 30 napon belül a bíróságtól is lehet kérni keresettel, ha a fellebbezési lehetőségek már kimerültek. A keresetlevelet az első fokon eljárt kamaránál kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

            A területi kamarák területi összesítésben vezetik a tervezői és a szakértői névjegyzéket, ezenkívül a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök nyilvántartására közös, az építésügyért felelős miniszter által működtetett országos elektronikus névjegyzéket vezetnek.A MÉK a területi kamarák folyamatos adatszolgáltatása alapján országos összesítésben vezeti a tervezői és a szakértői névjegyzéket és biztosítja annak nyilvánosságát. Évente kiadja és forgalmazza a hivatalos névjegyzéket, szakterületenként fejezetekre bontva. (Új a településrendezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési (TK), valamint az épületenergetikai és az építésügyi igazgatási szakértői szakterület.)

            A különböző névjegyzéki ügyekre részletes előírásokat is ad a szabályzat. (Az ügy kifejezés a közigazgatási eljárás terminológiájából jön, mivel itt a kamara  az államtól átvett hatósági feladatot lát el, amely a közigazgatási eljárások egy fajtája.) A legfontosabbak a következők:

            A szakmai feltételeknek megfelelő, jogyszabályi kizáró rendelkezések hatálya alá nem eső kamarai tagokat kérelmükre fel kell venni a névjegyzékbe. Szakértői jogosultságot az építészet, belsőépítészet, területrendezés, stb. szakterületeken csak vezető tervezői cím birtokosa kaphat. A tervezői és szakértői jogosultság egyszerre több szakterületre is kérhető, a kérelmet szakterületenként külön-külön kell benyújtani.

            Hasonlóan: a felelős műszaki vezetők, illetve az építési műszaki ellenőrök névjegyzékébe – kérelemre -  fel kell venni a szakmai feltételeknek megfelelő és jogszabályi kizáró rendelkezések hatálya alá nem eső személyeket, a jogosultság itt is több szakterületre kérhető.

            A kamara teljes körű tervezői vagy más szakmagyakorlási fokozatba sorolja az ezt kérelmezőt, ha megfelel a szakmai feltételeknek és nem esik a jogszabályban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá. Hivatalból is megtörténhet a más szakmagyakorlási fokozatba vagy kategóriába sorolás, mégpedig akkor, ha valamely jogszabály rendelkezése alapján kell a korábbi besorolást megváltoztatni.

            A kamarai tagok számára a tervezői vagy szakértői névjegyzéki bejegyzés öt évig érvényes, ezt követően – legalább 60 nappal az érvényességi idő lejárta előtt - meg kell újítani. Ennek feltétele a szakmai továbbképzések teljesítése.  A külön névjegyzéken szerepelő nem kamarai tagok a névjegyzéki bejegyzésüket adategyeztetés céljából évente újítják meg.

            Törölni kell a névjegyzékből azt, aki kéri a törlést, aki elhunyt vagy egyéb okból jogerősen megszűnt a tagsági jogviszonya és aki annak lejártakor nem újította meg a bejegyzését. A tagság felfüggesztése esetén is a törlés szabályait alkalmazzák, a tagsági jogviszony helyreállításakor kell kérni a névjegyzéki bejegyzést a névjegyzéki megújítás szabályai szerint.

            Ki kell zárni a névjegyzékből, akivel szemben a kamarai tagságot kizáró ok merült fel vagy akiről utólag derül ki olyan dolog, ami miatt a bejegyzést nem is lehetett volna megtenni. Kizáró ok az is, ha valaki három éven belül három alkalommal jogerős írásbeli kamarai figyelmeztetést kap vagy ha a kamarából jogerős etikai-fegyelmi határozattal kizárták, illetve egyéb, valamely jogszabályban meghatározott oka is lehet a névjegyzékből való kizárásnak.

            A névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető, ez alatt az időtartam alatt értelemszerűen nem végezhető szakmagyakorlási tevékenység. Ha a szüneteltetés időtartama az öt évet meghaladja, akkor a szakmai továbbképzés esedékes időszakából a szüneteltetés végére időarányosan legalább egy évet teljesíteni kell.

            Saját célra vagy közeli hozzátartozó számára kivételesen kamarai tagság és névjegyzékbevétel nélkül is lehet terveket készíteni, de csak megfelelő szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal. Ezekben az esetekben a kamara eseti tervezési engedélyt ad ki. A tervezett épület legfeljebb két rendeltetési egységből álló lakó- vagy üdülőépület lehet, illetve a hozzá tartozó kiszolgáló épületek. Felelős műszaki vezetői feladatokat megfelelő végzettségű és szakmai gyakorlattal rendelkező, de névjegyzékbe nem vett személy akkor láthat el saját maga vagy hozzátartozója számára, ha a beruházás becsült értéke nem éri el a nemzeti értékhatár kétszeresét.

            A kamara a névjegyzéki nyilvántartásban szereplő adatokról szükség szerint igazolást, hatósági igazolványt állít ki.

            A névjegyzéki szabályzat új függelékekben tárgyalja a tervezői és szakértői jogosultságok szakmai feltételeit.

            A vezető és a teljes körű tervezői szakmagyakorlási fokozatok 2008-tól szétválnak.  A teljes körű szakmagyakorlási fokozathoz (építész területen: E) egyetemi diploma esetén 5 év, főiskolai diploma esetén 7 év szakmai gyakorlat szükséges, szakmai minősítő bizottság  véleményét nem kell kikérni. A teljes körű tervezői jogosultsággal rendelkezők 8, illetve 10 év szakmai gyakorlatot elérve kérhetik a vezető tervezői jogosultságot (építész területen: E/1), aminek az elnyeréséhez már a szakmai minősítő bizottság pozitív elbírálása is szükséges. A vezető tervezők jogosultak tervellenőrzésre a saját szakterületükön. A 2008. január 1-ig vezető tervezői engedéllyel és teljes körű tervezési jogosultsággal rendelkező személyek a vezető tervezői címüket megtartják.

           

 

A pénzügyi és gazdálkodási szabályzat

 

            Az alapszabály szerint a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az előző év költségvetési beszámolójának elfogadása és a költségvetési terv megvitatása és elfogadása. Az utóbbival kapcsolatban az éves tagdíj és szolgáltatási díj rendszerének és összegének és ebből a MÉK részesedési arányának a megállapítása. A küldöttgyűlés határozza meg a kamarai díjak összegét, a választott tisztségviselők tiszteletdíját, az elnököt felhatalmazhatja hitel felvételére vagy jelzálog bejegyeztetésére a MÉK vagyontárgyaira.

            Az elnök felel a költségvetési beszámoló és terv elkészítéséért, határidőn belüli küldöttgyűlési előterjesztéséért és az elfogadott költségvetés keretei közötti jogszerű gazdálkodásért. A kamara éves tevékenységéről szóló elnöki beszámolót elkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti. Kétmillió forint alatti szerződéseket önállóan, e felettieket az elnökség előzetes jóváhagyásával köthet meg, ezek teljesülését is igazolnia kell. Az elnök hatáskörébe tartozik a számlák ellenőrzése, utalványozása, a költségelszámolások, -térítések ellenőrzése, a költséggazdálkodás irányítása.

            A felügyelő bizottságnak – a kamara legfőbb ellenőrző szervének - pénzügyi hatásköre is van. Ellenőrzi a MÉK gazdálkodását és a küldöttgyűlésnek készített jelentésében értékeli azt, javaslatot tesz az elnökségi beszámoló és a költségvetési terv elfogadására vagy elutasítására.

            A MÉK pénzügyeit a gazdasági ügyintéző intézi, kialakítja például a pénzkezelés rendjét, figyelemmel kíséri a vevők és a szállítók folyószámláit, intézkedik a kintlévőségek behajtása érdekében, teljesíti az adóbevallási, -befizetési kötelezettségeket, működteti a házipénztárt, kifizeti a munkabéreket, kapcsolatot tart a pénzintézetekkel. A pénzügyek területén döntéselőkészítési munkát végez az elnök és az elnökség számára. A munkáját a MÉK elnöke és titkára irányításával végzi, de saját hatáskörben dönthet például a vevői tartozások behajtásával, a számlakifogásokkal, a költség-elszámolási rendszer kidolgozásával  kapcsolatban.

            A MÉK önállóan gazdálkodó jogi személyiségű szervezet. Nyereség céljából rendszeresen végzett termelő vagy szolgáltató tevékenységet nem végezhet, gazdasági társaságnak nem lehet tagja, nem szerezhet benne részesedést. A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, hanem az alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja.

            A költségvetési tervet – amit az elnök vezetésével az elnökség dolgoz ki - minden év május 31-ig kell a küldöttgyűlés elé terjeszteni. A költségvetés bevételi és kiadási oldalainak tételeit és mellékleteit is a szabályzat írja elő. Az elfogadott költségvetés kiadási oldalának fő előirányzatain belül az elnökség átcsoportosításokat végezhet, de csak a szabályzatnak megfelelő módon.

            Biztonságos működése érdekében a MÉK tartalékalapot is képez, ez az éves működési költségnek legalább 15 százaléka.

            A kamara bevételei a tagdíjakból, a tagsági és a névjegyzéki eljárásban fizetett díjakból, a kamarai tagságra nem jogosult, de névjegyzékben szereplő szakemberek által fizetett szolgáltatási díjakból és egyéb bevételekből (etikai pénzbírság, minősítési hozzájárulás) állnak. A területi kamarák meghatározott részesedési arány szerinti összeget fizetnek be ebből a Magyar Építész Kamarának.

            A 70. életévüket betöltött kamarai tagok számára a tagdíjfizetés önkéntes, az a nyugdíjas, akinek az előző évben kamarai tagsághoz kötött tevékenységből származó jövedelme nem volt, a tagdíj 50 százalékát fizeti csak. A 2007. június 1-én hatályba lépett szabályzat-módosítás szerint 50 százalékot fizet az a tag is, akinek az előző évben  kamarai tagsághoz kötött tevékenységből származó jövedelme nem volt és érvényes tervezői, illetve szakértői engedéllyel nem rendelkezik. A területi kamara elnöksége méltányossági alapon dönthet a tagdíj részletekben való fizetéséről, vagy a fizetés legfeljebb fél évre történő pótlékmentes halasztásáról, vagy a tag halála esetén a visszafizetéséről.

             Ha egy kamarai tagnak egy évi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi elnökség a tagsági viszonyt megszüntetheti. A határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni az országos elnökséghez. Ha a tag ezzel együtt a tagdíj hátralékot a jogszerű pótlékokkal együtt megfizeti, a területi elnökség a határozatát hatályon kívül helyezi.

           

 

A tagfelvételi és tagsági ügyek szabályzata

 

            A kamarai törvény szerint mérnöki és építészeti tervezői, valamint műszaki szakértői tevékenységet csak kamarai tagok folytathatnak. Azonban a tagsági jogviszony önmagában még nem jogosít tervezői, illetve szakértői tevékenységre, ehhez szükséges a névjegyzékbevétel is.

            A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos ügyek a következők: tagfelvétel, a tagsági jogviszony felfüggesztése, megszüntetése, helyreállítása, a tag – lakóhely változása esetén az illetékes területi kamarához való - átjegyzése, a tagsági nyilvántartás, a tagsági igazolás, valamint a tagjelölt felvételére és nyilvántartására irányuló eljárás. Ezekben az ügyekben első fokon a területi kamara, másodfokon a MÉK jár el. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul meg, a határozatot 30 napon belül kell meghozni és azt követően 15 napon belül kézbesíteni. Ha a kérelmet a határozat megtagadja, 15 napon belül lehet a MÉK-hez fellebbezni. A másodfokú határozatot pedig 30 napon belül, a területi kamara székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz beadott keresettel lehet megtámadni.

            A területi alapszabály kötelezővé teheti egyes első fokú tagsági ügyeknél a tagfelvételi bizottság javaslatának kikérését. Másodfokú eljárásban erre mindenképpen szükség van.

            A kamarai felvételnek több feltétele is van. A jelentkezőnek magyar állampolgárnak kell lennie, vagy ha nem az, akkor vagy magyarországi lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie vagy valamely nemzetközi egyezmény, viszonosság alapján lehet kamarai tag. A tagjelölt nem állhat büntetőeljárás vagy -ítélet, illetve foglalkoztatástól való eltiltás alatt. A szakmai feltételek körében a kamarai törvény módosítása szerint gyakorlati időre már nincs szükség, csak megfelelő szakirányú felsőfokú végzettségre. Nem vehető fel a kamarába a kizárástól 3 évig a korábban kizárt tag, illetve aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll. Az építész és a mérnök kamarának egyidejűleg is tagja lehet egy tervező vagy szakértő.

            A kamarai tagság lemondással, fegyelmi határozattal történő kizárással, a szükséges feltételek valamelyikének megszüntével, a foglalkozástól való eltiltással vagy  a tag halálával szűnhet meg. Lemondás esetén a kamarai jogviszony megszüntetése iránti kérelmet a területi kamara elnökségéhez címzett levélben kell kérni, a többi – a tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozó – eljárás hivatalból indul. A pénzügyi és gazdálkodási szabályzatnál már említettük a tagdíjhátralék miatti megszüntetés esetét.

            A tagsági viszony felfüggesztésére a tag kérésére vagy fegyelmi büntetés miatt kerülhet sor. A jogviszony helyreállítása kérelem alapján történik, amelyben meg kell jelölni a helyreállítás kezdő időpontját. Ez a kérelem beadását követő hónap első napjánál nem lehet korábbi időpont.

            A területi kamara a kamarai törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezet a tagjairól. Az ebben szereplő adatok bizonyítására igazolást adhat ki, viszont ezt meg is tagadhatja, ha a kérelmező az igazolás célját nem tudja megindokolni vagy valótlan adat igazolását kéri.

           

           

 

A tervpályázati szabályzat

           

            A tervpályázati szabályzat a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) kormányrendeleten alapul, ennek szövegét teljes terjedelemben tartalmazza is, a kamarai szabályok és ajánlások ezt egészítik ki. Ezenkívül a szabályzat a közbeszerzési törvényre is hivatkozik.

            A kormányrendelet definíciója szerint a tervpályázat az építészeti-műszaki, továbbá terület- és településrendezési és egyéb – jogszabályokban meghatározott – tervjavaslatok összevetésére és rangsorolására alkalmas tervezési versenyforma. A célja az adott tervezési feladat megoldására legalkalmasabb tervjavaslat és tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása.

            A MÉK tagjai csak a tervpályázati szabályzat előírásai szerint kiírt pályázatokon vehetnek részt és működhetnek közre. A pályázati eljárások szabályos lebonyolítását  - szakmai és jogi szempontból – a MÉK saját közreműködésével garantálja a tagjainak. A szabályzat ajánlásai a tervpályázatok lebonyolításában részt vevő kamarán kívüli személyeknek, szervezeteknek szólnak. A részt vevő kamarai tagok és szervezetek kötelessége, hogy az ajánlásokra felhívják az érintettek figyelmét és szorgalmazzák azok betartását.

            A közbeszerzések körébe tartozó 10 millió forintnál nagyobb értékű és a 2 millió forintot meghaladó tervezési díjú építési beruházásoknál tervpályázati eljárást kell lefolytatni. Értelemszerűen kamarai tag nem vállalhat el olyan tervezési megbízást, amelyre pályázatot kellett volna kiírni. A sajátos építményfajtáknál nem kötelező a pályázati eljárás. A tervpályázatot természetesen az engedélyezési eljárás előtt kell lebonyolítani, nem szolgálhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére.

            A pályázat ellen annak szabálytalan kiírása, a szerzői jogok megsértése vagy már fennálló érvényes tervezői szerződés esetén előzetes kifogással lehet a MÉK-hez fordulni, de csak a dokumentációban a kérdésekre adott válaszadás dátumaként meghirdetett időpont előtt. A szabálytalan tervpályázati dokumentációkkal kapcsolatban is bejelentést lehet tenni. Ha  MÉK jogosnak találja a kifogást, bejelentést, eljár a tervpályázat kiírójánál a módosítás érdekében. Amennyiben a kiíró a módosítási kérésnek nem tesz eleget, a MÉK közreműködését az elnökség felfüggesztheti. A pályázat lebonyolítása után, utólag felmerülő panaszokat az építész kamara kivizsgálja és 30 napon belül választ ad rájuk.

            A tervpályázatokat titkosan kell lebonyolítani, ennek érdekében a csomagot, az egyes munkarészeket nem szabad névvel vagy egyéb a szerző személyére vagy munkahelyére utaló jellel ellátni. A pályázók nevét, egyéb adatait lezártan kell a pályaműhöz csatolni, a díjazott vagy megvételt nyert pályaművek szerzőinek adatait a bíráló bizottság csak zsűrizés befejezése után tudhatja meg és hozhatja nyilvánosságra. A díjazásban, megvételben, költségtérítésben nem részesülő pályaművek szerzőinek adatait csak akkor ismerheti meg vagy hozhatja nyilvánosságra a bíráló bizottság, ha a szerzők erre felhatalmazást adnak. A MÉK ajánlása, hogy a titkosságot biztosító eljárás a pályázat kiírásában legyen részletesen meghatározva.  

            A tervpályázatoknak két fajtája van: a pályaművön – építészeti-műszaki tervjavaslaton - alapuló tervpályázat és az ötletpályázat. A tervpályázatot általános vagy egyszerű eljárással lehet lefolytatni. Azt az ötletpályázatot, amely a tervkoncepció megalapozására, a kiírói igények előzetes tisztázására, a tervezési program előkészítésére szolgál és nem célja, hogy a végén egy tervezőt megbízzanak, „A” típusú ötletpályázatnak nevezzük. Az ötletpályázat ezenkívül alkalmazható a meghívásos eljárás résztvevőinek a kiválasztására is, ezt a formáját „B” típusú ötletpályázatnak hívják.

            Más szempontból nyílt és meghívásos eljárásról beszélhetünk a tervpályázatokkal kapcsolatban, a kiíró határozhatja meg a feladat nagyságától, bonyolultságától, körülményeitől függően, hogy melyik formát választja. Nyílt tervpályázaton bárki, aki a szakmai alapkövetelményeknek eleget tesz, részt vehet. Meghívásos tervpályázatnál a pályázók létszámát vagy keretszámát korlátozzák. (De ez nem lehet kevesebb ötnél.) Ez a pályázati forma két szakaszból áll, az első lépésben a jelentkezők alkalmasságáról döntenek, de nem pályaművek, hanem a kiírásban megadott szempontok alapján. Az így kialakuló rangsorolás szerint kiválasztott pályázókat kérik fel pályamű benyújtására.

            Az alkalmasság igazolásához minden esetben ismertetni kell a pályázó eddigi, a tervpályázat tárgyával kapcsolatos munkáit és igazolni kell a tervezési jogosultságot. Ezeken kívül még fel lehet sorolni a lehetséges társtervezőket, szakági tervezőket, alvállalkozókat és igazolni a tervezői felelősségbiztosítás meglétét, a garanciavállalás módját. Az alkalmassági verseny bíráló bizottsága lehet azonos vagy eltérő a második fordulóra felkért személyektől, de az építész kamara delegáltjának részvételét mindenképpen biztosítani kell – a MÉK ajánlása szerint. A kamara az alkalmassági verseny eredményéről honlapján tájékoztatja is a tagjait. Műemléki védelem alatt álló építményeknél minden esetben vizsgálni kell a pályázók alkalmasságát vagy egyszerű eljárásnál megfelelő referenciák alapján is fel lehet kérni tervezőket.

            Nyílt tervpályázat meghívott résztvevőkkel a neve annak a tervpályázati típusnak, amikor a kiíró közvetlenül is felkér pályázókat. A meghívandókat a MÉK nem választhatja ki, de a felkérendő létszám kétszeresét tartalmazó névsorral javaslatot tehet.

            A meghívásos pályázatok különleges esetei a korhatárhoz kötött és a helyi jelentőségű – ahol meghatározott területi kamarai tagság a részvétel feltétele - pályázatok, ilyeneket ötletpályázat vagy nemzeti értékhatár alatti tervezési feladat esetén lehet kiírni, ha ehhez a MÉK előzetesen hozzájárult.

            A tervpályázatok az egyszerű eljárás szabályai szerint is megrendezhetők, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke  a nemzeti értékhatárt – 20 millió forintot – nem éri el, egyébként az általános eljárási szabályokat kell követni. Egyszerű eljárásnál a kiírónak legalább három pályázót kell közvetlenül felkérni.

            Az EU értékhatár 35, illetve 50 millió forint, attól függően, hogy a kiíró egy minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, esetleg más központosított közbeszerzésre feljogosított szervezet, vagy pedig egyéb szervezet.

            A Magyar Építész Kamara a tervpályázati dokumentációt annak meghirdetése előtt véleményezi, a pályázatok bíráló bizottságaiba egy tagot és egy póttagot delegál és a pályázati hirdetményt, a dokumentációt, a zárójelentést a honlapján közzéteszi. Ezenkívül tagjainak tájékoztatására a tervpályázatokat nyilvánosan bemutatja, a bíráló bizottsági delegáltjának jelentését közreadja. A lebonyolítással kapcsolatos panaszokat kivizsgálja, szakmai segítséget és tanácsokat ad a kiírónak (tervpályázati és ötletpályázati dokumentáció mintákat is rendelkezésre bocsát). Ezeket a feladatokat a tervpályázati és versenyfelügyelő bizottság végzi egy elnökségi tag vezetésével. Az etikai-fegyelmi felügyeletet pedig itt is az etikai fegyelmi bizottság látja el. A kamara vagy valamely szervezete társkiírói feladatot is vállalhat a MÉK elnöke, illetve kiírói feladatot az elnökség döntése alapján.

            A bíráló bizottság tagjai a pályázat témájában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek. A bizottság élén az elnök – esetleg társelnökkel – áll, a bizottság résztvevői emellett a szakmai titkár, a tagok, a szakértőként bevont személyek és szükség szerint a jogi szakértő. A tervpályázatokról szóló kormányrendelet szerint az illetékes országos szakmai kamara és a helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben biztosítani kell.

            A pályázati kiírás dokumentációja részletes programból és a hozzá tartozó mellékletekből kell, hogy álljon, valamint tartalmaznia kell a lényeges tájékoztató adatokat. A kormányrendelet részletesen szabályozza a program és a mellékletek minimális tartalmi elemeit.

            Ha a tervezői díj becsült értéke a nemzeti értékhatárt eléri, a tervpályázat kiírását a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni, ha pedig a közösségi (EU) értékhatárt is eléri, akkor az Európai Unió Hivatalos Lapjában és elektronikus napilapjában is meg kell jelentetni.

            A pályaművek benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy legalább 90 nap álljon rendelkezésre a meghirdetéstől számítva. Bizonyos esetekben – ha a tervezési díj a nemzeti értékhatár háromszorosát nem éri el vagy meghívásos pályázatnál – ez az idő 60 napra csökkenhet. A kérdések feltevésének határidejét úgy kell kitűzni, hogy a pályázók a válaszokat legkésőbb félidőben kézhez kaphassák. (Egyszerű eljárásnál a benyújtási határidő 40 nap, illetve a kérdésekre adott választ követő 20 nap.) Eddig az időpontig egyébként a kiírónak még lehetősége van a részletes program módosítására (kivéve az alkalmassági és a bírálati szempontokat), az adatok kiegészítésére, sőt vissza is léphet a pályázat lefolytatásától. Ebben az esetben viszont a dokumentáció árát vissza kell térítenie a pályázóknak. A kérdésekre adott válaszok alkalmával a benyújtási határidőt meg is hosszabíthatják, az új határidőt közzé kell tenni és pályázókat közvetlenül is tájékoztatni kell.

            Kizárólag postai úton nyújthatók be a pályaművek, különleges esetben – például modell esetén – ettől el lehet térni, ha a titkosság biztosított. Egy pályamű csak egy megoldást tartalmazhat, kivéve ha a dokumentáció eltérő feltételeket köt ki.

            Ha a pályázó nem kívánja továbbtervezni a pályaművét, a bíráló bizottság ajánlása alapján a kiíró más alkalmas szerzőt kérhet fel a továbbtervezésre, vagy megbízhatja a második díjas terv szerzőjét.

            A díjazott és megvételt nyert pályaművek a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával. De – a szabályzat szerint – ez csak a pályázatban megjelölt feladatra vonatkozik, ötletpályázat esetén pedig csak a végleges tervezési program meghatározásához használhatók fel a pályaművek.

            Eredményes tervpályázatot három éven belül a MÉK állásfoglalása szerint nem lehet megismételni, ilyen pályázatban a kamara nem működik közre. Ha a kiíró a válaszadási határidő után lép vissza a pályázat megrendezésétől, vagy két lépcsős eljárásnál az első, ötletpályázati rész után nem írja ki a második szakaszt, akkor kártérítéssel tartozik a pályázók felé.

            A pályázat pénzügyi fedezetének már annak meghirdetése előtt a kiíró (vagy az előkészítő, lebonyolító) szervezet bankszámláján kell lennie. A kamarai ajánlás szerint a díjazásra fordított keretösszeget a díjszámítási szabályzat alapján kell megállapítani, az adott feladat vázlattervezési díjának 2-3-szorosát kell a díjkeretre biztosítani. (A keretből a költségeket levonják, a megmaradó összeg fordítható a pályaművek és a bíráló bizottság díjazására.)

 

A továbbképzési szabályzat

           

            A 2007. április 27-i küldöttgyűlésen fogadták el a továbbképzési szabályzatot, amely a kamarai törvényben kapott felhatalmazás alapján, az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) kormányrendeletnek megfelelően készült.

            A jogosultságok megújításához kötelező és szabadon választott továbbképzéseket kell elvégezni. A kötelező részt – amely a szakmagyakorlással kapcsolatos jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi ismeretekről szóló tanfolyam - a továbbképzési időszak alatt egy alkalommal teljesíteni kell. A szabadon választható továbbképzések a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálják, a továbbképzési időszak alatt ezekből 20 pontot kell összegyűjteni. (A továbbképzési rendszer első öt évében az elérendő pontszámot időarányosan számítják, tehát aki 2008-ban hosszabbítja meg a jogosultságát, annak 8 pontot, aki 2009-ben hosszabbít, annak 12 pontot, 2010-ben hosszabbítóknak 16 pontot kell teljesíteniük, 2011-től lép életbe a 20 pontos elvárás.)  Ezek a pontok összegyűjthetőek nemcsak továbbképzéseken, előadásokon való részvétellel, hanem például valamilyen építészeti díj vagy tudományos fokozat elnyerésével, opponensi tevékenységgel, posztgraduális képzés elvégzésével, országos tervpályázaton való eredményes szerepléssel, a területi kamara titkára – esetenként a továbbképzési szakbizottság véleményezésével – meghozott döntése alapján. 

           

 

A Magyar Építész Kamara szervezeti rendje, főbb tisztségviselői

 

            Ezzel a témával kapcsolatban már az előzőekben sok minden kiderült, de a teljesség kedvéért itt még egyszer összefoglaljuk.

            A MÉK legfőbb szerve a küldöttgyűlés, az elnökség - választott testületként - a legfőbb ügyintéző szerv. Szintén választott testület a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság. Az ügyviteli szerv a titkárság.

            A kinevezett munkabizottságok közé tartoznak az elnökség munkaszervei: a külügyi, a jogi, az oktatási, a tervpályázati és a versenyfelügyeleti munkabizottság, valamint az országos elsőfokú szakmai minősítő munkabizottságok: az építész, a belsőépítészeti, a táj- és kertépítészeti, a településtervezési, a településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezetőtervezői szakmai minősítő bizottságok., ezenkívül az országos másodfokú szakmai minősítő munkabizottság  és a kamaraügyészek munkabizottsága. Jogszabályok előírásai miatt jött létre a területrendezési szakmai minősítő bizottság, a jogosultsági vizsgabizottság, a továbbképzési szakbizottság és a diplomaazonosító bizottság. (Az alapszabály fenntartja a lehetőségét más bizottságok létrehozásának is, ha valamely jogszabály ezt előírja.)

            A MÉK szakmai érdekképviseleti szervei a szakmai tagozatok (élükön a tagozati elnökökkel): az építészeti, a belsőépítészeti, a terület- és településrendezési, a táj- és kertépítészeti, a műemlékvédelmi és restaurátori, a felelős műszaki vezetői ás az építési ellenőri tagozat.

            A területi elnökök testülete állandóan működő, magas szintű konzultatív tanácsadó testület. A MÉK ügyviteli szerve a titkárság. A továbbképzési ügyek szervezésével és adminisztrációjával a továbbképzési iroda foglalkozik.

            A MÉK tisztségviselői az elnök, a három alelnök, az öt – a küldöttgyűlés által választott – elnökségi tag, a felügyelő és az etikai bizottság elnökei, a MÉK főtitkára (a korábbi titkár megnevezése a mérnökkamarai törvény módosítása szerint), akit az elnökség döntése alapján az elnök nevez ki.

            A területi kamaráknak szintén megvan a saját elnökük, elnökségük, titkárságuk, tisztségviselőik, bizottságaik, legfelsőbb szervük a taggyűlés. Saját illetékességi területükre a tervezői jogosultság jogszerű gyakorlásának ellenőrzésére kamarai biztos(ok)at neveznek ki. A területi kamara vagy több kamara együtt szakmafelügyeleti bizottságot hozhat létre, amelynek állandó tagjai a kamarai biztosok és az elnökség(ek) által delegált egy-egy személy.

           

 

A küldöttgyűlés ügyrendje

           

            A küldöttgyűlésre a területi építész kamarák taggyűlései tagjaik létszáma alapján  - minden megkezdett 30 fő után – 1 küldöttet és – minden megkezdett 60 fő után – 1 (összesen minimum 3) pótküldöttet választanak. A szakmai tagozatok 4-4 küldöttet és minimum három pótküldöttet választanak.

            A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek többsége jelen van, határozatképtelenség esetén újra össze kell hívni legalább 15 nap elteltével, de 60 napon belül. A megismételt küldöttgyűlésen már elég, ha a küldöttek több mint egyharmada jelen van.

            Évente legalább egyszer, január 5. és március 31. között kell a küldöttgyűlést összehívni, az időpontot legalább 40 nappal korábban az Építész Közlönyben közzé kell tenni. Azokat a kérdéseket kötelező felvenni a napirendre, amelyekkel kapcsolatban a küldöttgyűlés időpontja előtti 25 napban írásbeli indítvány érkezett be. Bizonyos esetekben – például a MÉK elnökének, teljes elnökségének visszahívásakor - rendkívüli ülést kell összehívni.

            A küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, de bármely küldött indokolt kérelmére, a jelenlévő küldöttek kétharmadának szavazatával zárt üléssé alakulhatnak.

           

            Terjedelmi okokból a fentiekben nem tudtunk minden előírást teljes részletességgel tárgyalni, szükség esetén az alapszabályt vagy az adott szabályzatot át kell tanulmányozni.