Tanfolyamok > Kötelező építész 2013 > III.3 Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Az építési termékek megfelelősége > Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Az építési termékek megfelelősége

 

Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás. Az építési termékek megfelelősége

 

 

• Minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségirányítás

A téma tárgyalását mindenekelőtt néhány fogalom tisztázásával kell kezdenünk. A minőség: annak a mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők összessége a követelményeket, amelyek az elvárt és megfogalmazott igényeket fejezik ki. Megfelelőség: az előírt követelmények teljesülését, az azoknak való megfelelést jelenti. Követelmény: az ISO 9000: 2000, amelyben megfogalmazódnak a jelenlegi és a látens igények és elvárások. Vevő: aki kapja a terméket. Termék alatt mindig egy folyamat eredményét értjük.

• A minőségellenőrzéstől a minőségirányításig

A minőségellenőrzés célja: a termékek megfelelőségének vizsgálata. A megfelelőség tehát az a tulajdonság, hogy a termék jellemzői mennyire felelnek meg a vonatkozó jogszabályoknak, MSZ előírás(ok)nak és a dokumentációnak.

• A minőségellenőrzés módszerei:

A tételes ellenőrzés: a szabvány által meghatározott minősítésre bocsátott mennyiségen hagyományos, illetve statisztikai módszerrel

A tételes vizsgálat: 100 %-os vagy véletlenszerű, esetleg statisztikai mintavételes ellenőrzés

Az ellenőrzésekről minőségi bizonyítványt, illetve gyártói nyilatkozatot állítanak ki, ami tartalmazza, hogy ki, mekkora mintán és milyen vizsgálatokat végzett. Az ellenőrzéseket mind idegen árún (pl.: az alapanyagon, amely származhat külső forrásból vagy saját cégtől), mind gyártás közben (műveleten belüli, közötti, utáni), mind végellenőrzésként végre lehet hajtani. A cél a hibás termék helyett a hibák keletkezési helyének megtalálása.

• A minőség szabályozása, biztosítása, minőségirányítás

A minőség szabályozása: eszközök, módszerek, tevékenységek alkalmazása a minimális követelmények teljesítésére (folyamatfigyelés, nem megfelelőség esetén intézkedés, minőségellenőrzés).

Minőségbiztosítás: tervezett és módszeres tevékenység a vezetőség és a vevő bizalmának megszerzésére, a minőségi követelmények teljesítését illetően.

Minőségirányítás: a minőség vonatkozásában összehangolt tevékenység a szervezet irányítására, szabályozására, tervezésére és működtetésére.

Minőségirányítási rendszer: szervezeti, vezetési rendszer a minőség megvalósításához és bizonyításához, magába foglalja azoknak a folyamatoknak, eljárásoknak, tevékenységeknek, eszközöknek, felelősségeknek, hatásköröknek a figyelését, amelyek együttesen szükségesek a minőség megvalósításához és bizonyításához. Célja: a minőségi célkitűzések teljesítésének biztosítása és bizonyítani a vevőnek a minőségre való igények teljesítésének képességét.

• A teljes körű minőségirányítás

A TQM (Total Quality Management= teljes minőségirányítás): a szervezet minőségi célkitűzéseinek megvalósításához szükséges folyamatok: tervezése, működtetése, erőforrások biztosítása, amelyben mindenki részt vesz és minden tevékenységre és szervezeti egységre vonatkozik.

A TQM modell

• a TQM (Total Quality Management) négy alapelve

  • Vevőközpontúság: a vevői igények megismerése, kiegészítése, erőforrások összpontosítása

  • Folyamatok folyamatos fejlesztése, PDCA ciklus (P/plan/ tervezd meg; D/do/ csináld; C/check/ ellenőrizd; A/act/ avatkozz be) alkalmazásával: vevői visszajelzések, megtalált hibák, a folyamat gyengeségeinek kiszűrése, javítása

A PDCA ciklus

• • A dolgozók teljes körű részvétele: motiválás, képesség, tudás felhasználása, fejlesztése, a dolgozók belső vevőnek tekintése

  • Társadalmi méretű közös tanulás: módszerek újra kitalálásának elkerülése, minőség gyakorlatának gyorsabb bevezetése, tanulószervezetté válás, tudás, eredmények elterjesztése

• a TQM (Total Quality Management) további elemei

  • Vezetés: minőség, mint vezetési filozófia, képesség a folyamatok irányítására, hogy a minőség megfeleljen, javuljon és haladja meg az igényeket.

  • Motiválás: az alkalmazottak szerepének felismerése, feladat, felelősség és önmegvalósítás segítése, elismerés, dicséret, kölcsönös bizalom, információk közreadása

  • Csoportmunka (teammunka): együtt dolgozás képessége, élménye, konszenzus légköre, hatékonyság növekedése, a vezető a probléma-megoldást a csoportra bízza, időmegtakarítás, a bizalom erősítése, jobb kommunikáció

  • Oktatás, képzés: szakmai ismeretek karbantartása, fejlesztése, rugalmas csapat, munkatársak kiképzése, a humánerőforrás-menedzsment nem költségtényező, hanem befektetés, jobb vezetési minőség, esély a sikerre. Ehhez képzési stratégia, munkaköri képzettség, kompetencia szükséges és az, hogy a kiképzés minden dolgozóra kiterjedjen!

  • Kommunikáció: az információ egyik embertől a másikig terjedő közvetítő folyamata tényeken alapuló, korrekt, gyors, naprakész legyen, oda kerüljön, ahol, amikor, és amennyi szükséges.

  • Folyamatok: tevékenységek rendszere, amelynek során a kiinduló adatok, eredményekké válnak.

A Folyamatmodell ábrája

• • • • Eszközök, módszerek: fel kell használni az ismert és új, valamint a szakirodalomban szereplő módszereket, és azokat a begyakorlás, tréning útján bevezetni.

• A minőségirányítás folyamatszemléletű modellje

  • Az ISO 9001. 2000 szabvány rövid ismertetése, az építőipar sajátosságainak figyelembevételével

    • Azokon a területeken elengedhetetlen az alkalmazása, ahol bizonyítani kell, hogy a cég képes folyamatosan megfelelő terméket szolgáltatni és fokozni a vevő megelégedettségét, bizalmát

    • Minőségirányítási rendszer: szervezetre, projektre

      • Általános követelmények: folyamatok, kritériumok, módszerek, erőforrások, információk meghatározása, folyamatok figyelemmel kísérése, mérés, elemzés, fejlesztés, alvállalkozási folyamatok szabályozása

      • Dokumentálás, feljegyzések: nyilatkozat a minőségpolitikai célról, a minőségirányítási kézikönyv használata, megkövetelt dokumentált eljárások (jóváhagyás, átvizsgálás, érvényes kiadási állapot azonosítás, módosított és érvényes változatok azonosítása), regisztráló jellegű feljegyzések (építési napló, jegyzőkönyv) kezelése, belső felülvizsgálat (audit), nem megfelelő termék kezelése, helyesbítő, megelőző tevékenységek lefolytatása

      • A vezetőség felelősségi köre: elkötelezettség, vevőközpontúság, minőségpolitika alkalmazása, tervezés, felelősségi kör, hatáskör, kommunikáció meghatározása, vezetőségi átvizsgálás

      • Gazdálkodás az erőforrásokkal: gondoskodás az erőforrásokról, emberi erőforrásokról, infrastruktúráról, munkakörnyezetről

      • A termék előállítása:

        • termék-előállítás megtervezése

        • a vevővel kapcsolatos folyamatok lebonyolítása, (vevőközpontúság, hosszú távú gondolkodás, ellenőrzés)

        • tervezés, fejlesztés

        • beszerzés

        • előállítás, szolgáltatás nyújtása

      • mérés, elemzés, fejlesztés (a terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, az adatok elemzése, a nem megfelelő termék projekt-orientált kezelése)

    • Helyesbítő tevékenység: eltérések átvizsgálása, eltérések okainak meghatározása, megismétlődés megakadályozása, szükséges tevékenység meghatározása, eredmények feljegyzése, elvégzett helyesbítő tevékenység átvizsgálása

    • Megelőző tevékenységek: lehetséges eltérések, okok, megelőzésre irányuló tevékenység meghatározása, szükséges tevékenység bevezetése, eredmények feljegyzése, elvégzett megelőző tevékenység átvizsgálása.

 

A nem megfelelő termék kezelése, a helyesbítő és a megelőző tevékenység ábrája

 

• A minőségirányítási rendszer

  • kiépítése:

    • Célok meghatározása, projekt indítása

    • Minőségügyi szervezet felállítása

    • Helyzetfelmérés, értékelés, önértékelés

    • Minőség politika és célok meghatározása

    • Rendszer megtervezése

    • Rendszer kiépítése, bevezetése

  • felülvizsgálata

  • tanúsítása

• A minőségirányítási kézikönyv tartalma:

Ez a minőségirányítás dokumentációja, tartalmazza a szabályokat, másrészt bemutatja és deklarálja, hogy a szervezet a szabvány követelményeinek megfelel.

• cím, cél, alkalmazási terület

• tartalomjegyzék

• bevezetés a szervezetről, kézikönyvről

• minőségpolitika, célok

• szervezet leírása, felelősség, hatáskör

• erőforrások

• tárgymutató, használati útmutató

• függelék

A minőségirányítás előírásrendszerének felépítési ábrája

 

• Az építési termékek megfelelőségi iratai:

  • megfelelőség igazolása az 1995. évi XXIX. Tv. szerinti akkreditált intézet által kibocsátott műszaki beépíthetőségi bizonyítvánnyal, illetve építőipari műszaki engedéllyel

  • megfelelőségi tanúsítvány és nyilatkozat a 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet (az építési termékek műszaki követelményeinek, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) szerint, minden beépített építési termékre vonatkozóan

  • Az Építési Termék Direktíva ismertetése

Építési termék minden olyan termék, amit azért állítottak elő, hogy építményekbe tartósan bekerüljön. Az építési direktíva célja a szabad forgalom megteremtése és az, hogy csak a használatra alkalmas termékek kerüljenek piacra. A direktíva sajátossága a megfogalmazott hat alapvető követelmény, melyek a kivitelezett építményre és nem a termékre vonatkoznak. Az alapvető követelményekre értelmező dokumentumokat dolgoztak ki. Az EU bizottság megbízásokat adott ki a CEN számára harmonizált európai szabványok kiadására és meghatározta az eljárás menetét.

Alapvető követelmények: a mechanikai szilárdság és stabilitás; a tűzbiztonság; a higiénia-, egészség- és környezetvédelem; az üzembiztonság; a zaj elleni védelem és az energiatakarékosság, a hőszigetelés előtérbe helyezésével.

A termék felhasználásra alkalmas, ha megfelel valamely harmonizált szabványnak, valamely európai műszaki engedélynek (ETA), illetve más a közösség tagjai által elismert műszaki specifikációnak.

Az értelmező dokumentumok tartalmazzák az alapvető követelmények, kategóriák meghatározását, az építményekre vonatkozó követelmények és termékjellemzők közötti kapcsolatot, a termékjellemzőket és osztályaikat.

A CE jelölés: Az EU tagállamok azokat a termékeket tekintik céljuknak megfelelő felhasználásra alkalmasnak, amelyekből készült építmények - megfelelő tervezés és kivitelezés esetén - megfelelnek az alapvető követelményeknek. A CE tanúsítja, hogy a termék megfelel a harmonizált szabványoknak, nemzeti szabványoknak, valamely európai műszaki engedélynek (ETA), illetve harmonizált műszaki specifikációk hiányában olyan nemzeti műszaki specifikációnak, amely kielégíti az alapvető követelményeket. Az EU-ban az ilyen terméket szabadon lehet használni – a CE jelölést a termékre vagy a kísérő dokumentumra ragasztva - gyártói nyilatkozattal, ha a gyártó EU telephellyel rendelkezik. CE jelölésen kívül a termékellenőrző szerv azonosítószáma és az odaítélés éve is megjelölendő, a gyártó nevével, azonosítójával együtt.

Az EURÓPAI MŰSZAKI ENGEDÉLY-t (EME) ott lehet használni, ahol nincs harmonizált szabvány vagy attól eltérnek, ezek a termékek is szabadon forgalmazhatók az európai piacon. Az EME-t az EOTA szervezet adja ki, műszaki specifikációként, azokkal az alapvető követelményekkel (mechanikai szilárdság és stabilitás, tűzbiztonság, higiénia, egészség-, és környezetvédelem, üzembiztonság, zaj elleni védelem, energia takarékosság, hőszigetelés előtérbe helyezésével), mint az Építési Termék Direktívánál.

• Az épületszerkezetek megfelelőségének meghatározása

A teljesítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének (Ptk.) 277. § (1) bekezdése határozza meg: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött, vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni”. A (2) bekezdés viszont azt mondja ki, hogy: „A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható”.

• Az épületszerkezetek vizsgálata (megfelelőségi vizsgálat)

Elméleti alapvetésként megállapíthatjuk, hogy egy adott ügyben, egy konkrét hiba vagy hibacsoport megállapítása során (bizonyítási eljárás) az általános szakértői metodika szerint ismert módszerek, szakmai szabályok alkalmazására kell, hogy sor kerüljön.

Az észlelő által megjelölt hiba sok esetben csak a több elemet és munkanemet tartalmazó meghibásodás vagy hiány egy kiragadott eleme, melynek oka a technológiai sorrendben szereplő műveletek egynémelyikének elmaradása vagy nem kielégítő módon való elvégzése. A hibák között legtöbbször egy sor olyan is található, melyek azonnal, a kivitelezés befejezésekor, közvetlenül észlelhetők. A közvetlenül észlelhető elemekből, azonnal a teljes meghibásodásra, illetve hiányra vonatkozó megállapítást lehet tenni. Ez már magában foglalja a közvetlenül esetleg nem érzékelhető hibaelemeket is.

A hibák vizsgálatát csak a jogszabályok szerint, a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával, a gazdaságosság figyelembevételével lehetséges és érdemes végezni. Figyelembe kell azonban venni az adott konkrét meghibásodás jellegzetességeit, azért, hogy az általános szakértői metodika és vizsgálati tevékenység elemeit úgy alkalmazhassuk, hogy a leginkább fontos tényezők felismerését eredményezze, s egyben irányt mutasson a megoldáshoz is, azaz a hiba kiküszöböléséhez.

 

A megfelelőségi vizsgálat során azt kell vizsgálni és megállapítani, hogy a vizsgálat tárgya mennyiben felel meg a rá vonatkozó követelményrendszernek.

 

A megfelelőségi vizsgálatot az összehasonlító analízis vizsgálatai között tartjuk számon, az elméleti modellkísérletek (diagnosztikai vizsgálat szükségtelensége, illetve elvégzésének lehetetlensége miatt) mellett.

A megfelelőségi vizsgálatok fajtái:

• Jogszabályi

  • általános és

  • eseti hatósági előírásoknak való megfelelőség

• Műszaki - technológiai szabályozási

  • (magyar) szabványossági

  • termék-szabványossági

  • műszaki irányelvi

  • ajánlási, segédleti

  • tervezési előírásoknak

  • kivitelezési előírásoknak

  • üzemeltetési előírásoknak

  • szakmai szabályoknak (hazai és külföldi szakkönyvekben, illetve folyóiratokban, kiadványokban szereplő szakcikkekben, publikációkban, tudományos dolgozatokban, tanulmányokban követelményként megfogalmazottaknak)

  • használati

  • igényszinti

  • látens igényszinti megfelelőség

• Fenntarthatósági megfelelőség

  • Ökológiai

  • Szociális

  • Gazdasági

• Pénzügyi szabályozási

• Átadott dokumentumoknak

  • szerződésnek, megállapodásnak

  • tervdokumentációnak

  • költségvetési kiírásnak

  • egyéb dokumentumoknak való megfelelőség

• Adatgyűjtéssel, kutatással beszerzett dokumentumoknak való megfelelőség

  • térképtári

  • tervtári

  • levéltári

  • földhivatali

  • geotechnikai adattári

  • költségekre vonatkozó

  • archi_informatikai

  • egyéb adattári, adatbázis adatoknak való megfelelőség

 

A megfelelőségi vizsgálatokat az MSZ - 04. 800 (Építő- és szerelőipari szerkezetek általános előírásai) szerint kell elvégezni. Ha a vizsgálat tárgya nem felel meg, akkor levonást kell eszközölni - a megbomlott értékegyensúly helyreállításának érdekében - az összefoglaló általános levonási szabályok szerint. Ennek során figyelembe kell venni a szabványban előírt minőségi osztályozástól függő és ettől független előírásokat is, az MSZ-7658/2 szerinti pontossági osztályba foglalt mértéket összehasonlítva a tervezett és a mért adatok közti eltéréssel, az interpolációs görbében képlettel meghatározva (a mérési hosszra). A hibák kiterjedtségének megfelelően, az egyes szerkezetek külön-külön minőségi osztályba sorolásával és minősítésük arányos figyelembevételével határozható meg a hibatétel átvételi minősítése. A minősítés lehet: osztályon kívüli, nem megfelelő, alkalmatlan, nem javítható, bontandó, III. osztályú, II. osztályú és I. osztályú.

 

• A megfelelőség tanúsítása

A megfelelőség tanúsítása a résztvevők felelős és jogszabály szerinti, szabályos nyilatkozataival történik.

 

 

• a tervezői nyilatkozat

 

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról, 19. § (3) bekezdése szerinti alapadatok az alábbiak:

Építtető neve, megnevezése:

- képviselője:

- címe:

- telefon, telefax:

- E-mail:

Tervezett építési tevékenység megnevezése:

- ingatlan helye, címe:

- helyrajzi száma:

- rövid leírása (tartalma), jellemzői:

- ingatlan jogszabályi védettsége:

- a környezet meghatározó jellemzői:

- a környezet védettségi minősítése:

Tervdokumentáció(rész) megnevezése:

 

A hatályos jogi szabályozásban előírt kötelezettségnél fogva felelőssége tudatában kijelenti, és nyilatkozik arról, hogy

 

• a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról, 19. § (4) bekezdése szerint az általunk tervezett építészeti-műszaki megoldások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi előírásoknak, a statikai, az életvédelmi, és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelményeknek

• a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése

  • nem vált szükségessé

  • szükségessé vált, a csatolt eltérési engedély(ek) (kérelme(i)) szerint

• a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása

  • nem volt szükséges

  • szükséges volt, de a szerkezet, eljárás, számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű

• az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmaztunk a hatások (terhek), és az ellenállások (teherbírás) megállapítására, és azt a tervezés során teljes körűen alkalmaztuk

• az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) 31. § (2) bekezdés c)–h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel

• szakhatóság(ok)-al a mellékelt irat(ok) szerinti egyeztetést

  • nem volt szükséges lefolytatnunk

  • eszközöltük a mellékelt irat(ok) szerint, és a követelmények teljesítésének módját a műszaki leírásban igazoltuk:

    • az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelmények teljesítésének módja tárgyában az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatóval

 

• a jogszabályban meghatározott esetekben, a betervezett építési célú termékekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikációk (típus, darabszám):

  •  

• az építési (bontási) tevékenységgel érintett építmény azbesztet

  • nem tartalmaz

  • tartalmaz

• az általunk tervezett épület(rész) megfelel az épületenergetikai követelményeknek, és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítettük

• a tervezői jogosultságunkat a – névjegyzéki besorolási (nyilvántartási) szám feltüntetését is tartalmazó – névjegyzéki bejegyzést megállapító, vagy annak megújítását (érvényességét) bizonyító döntés csatolt másolati példányaival igazoltuk

• az Étv., az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 33. § (1) bekezdése szerint, az általunk készített – külön törvény alapján – szerzői jogvédelem alatt álló építészeti-műszaki tervdokumentáció

  • műszaki tartalma szakszerű

  • valós állapotnak megfelelő tartalmú

    • meglévő objektum esetén a műszaki felmérés a meglévő állapotot rögzíti

  • építészeti minősége szavatolt

    • a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvása betervezésre került

  • az hatályos jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek, érvényes szabályzatokban, építési előírásokban, és az azok teljesítését biztosító kötelező, és nem kötelező nemzeti szabványokban foglaltaknak, ajánlott műszaki-, tervezési előírásoknak, segédleteknek, szabályzatoknak, és egyéb szakmai szabályoknak megfelel

    • a kiviteli tervdokumentáció megfelel a jóváhagyott, és jogerősített záradékkal ellátott építési engedélyezési tervdokumentációnak

  • készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztása a legnagyobb körültekintéssel történt

    • a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálása, terveik összehangolása a gondos precizitással történt meg

• a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról, 8. § (5) (6) (7) (8) (9) bekezdései szerint az általunk készített építészeti-műszaki tervdokumentáció

  • az Étv. 31. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek megfelel

  • az építési engedélyezési tervvel a kivitelezési terv összhangban van

  • a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor

    • közreműködésével készült

    • közreműködését nem volt szükséges igénybe venni

  • az örökségvédelmi hatósági engedély

    • műemléki védettség miatt rendelkezésre áll (csatolva)

    • műemléki védettség hiánya miatt nem szükséges

  • a benne szereplő betervezett építési termékek megfelelősége igazolt

  • technológiai szempontból megvalósítható

  • a tervező intézkedése folytán, a szerződésben megállapított ellenérték (tervezési díj) kézhezvételét követően – a tervezési szerződés teljesítéseként – tervezői aláírásokkal ellátva, felhasználás céljából a szerződő fél birtokába kerül

  • a tervellenőr számára, a tervek (szakaszos) tervezői átadásával, rendelkezésre áll

 

Hitelesítés: minden példányon eredetiben

Tervdokumentáció kiadmányozásának kelte (Helység, év, hó, nap)

 

sajátkezű aláírás kék tollal	sajátkezű aláírás kék tollal
................................................................	................................................................
felelős szakági (vezető)tervező vezeték-, és keresztneve szakképesítés (az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül feltüntetve) értesítési cím (lakcím, székhely, telephely) felelős szakági (vezető)tervező tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási szám	felelős (vezető)tervező vezeték-, és keresztneve szakképesítés (az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül feltüntetve) értesítési cím (lakcím, székhely, telephely) felelős építész (vezető)tervező tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási szám

 

• Lehetséges a felelős (vezető)tervező(k) saját pecsétjének lenyomata (esetleg szárazbélyegző)

• Mindezt az összes részvevő szakági tervezőnek meg kell tennie, alá kell írnia

• Az építésügyi hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint nem teljeskörű, illetve korlátozott körű tervezői jogosultság ellenőrzése miatt – ha az a tervezői nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen – belföldi jogsegély kérése keretében a névjegyzéket vezető területileg illetékes építész-, illetve mérnöki kamarát keresi meg.

• Ha a tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.

• A tervezői nyilatkozat

A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet - az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 17. § c) pontja szerint - az építési engedély iránti kérelem mellékleteként - a tervező nyilatkozik 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.”

A hatályos jogi szabályozásban előírt kötelezettségnél fogva ajánlott továbbá, ha a tervező felelősége tudatában kijelenti, hogy

• • a műszaki terveket a hatályos törvényi, rendeleti szabályozásnak, az érvényes kötelező szabványoknak, az érvényes de nem kötelező szabványoknak, ajánlott műszaki, tervezési előírásoknak, segédleteknek, szabályzatoknak, egyéb előírásoknak, valamint az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak megfelelően készítette el,

  • eltérési engedély kérelme nem volt szükséges, illetve a csatolt engedélyek szerint beszerezte azt,

  • meglévő objektum esetén a műszaki felmérés a meglévő állapotot rögzíti,

  • szakhatósággal a mellékelt irat(ok) szerinti egyeztetést eszközölte,

  • csatolta mellékelten az illetékes tervezői kamara igazolását a tervezési jogosultságáról, illetve annak érvényességéről.

  • Mindezt az összes résztvevő szakági tervezőnek meg kell tennie, alá kell írnia.

• A felelős műszaki vezetői nyilatkozat

Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet, az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról című jogszabály, valamint a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 29. § a) szerint – a használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként - a felelős műszaki vezető nyilatkozik 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.”

• Az épületszerkezetek hibáinak, hiányosságainak (építési hibák) vizsgálata

Az épületszerkezetek meghibásodásainak tárgyalása kapcsán - mielőtt konkrét fejtegetésekbe kezdenénk - célszerű definiálni, hogy mi is az a hiba.

A többször módosított 1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről külön fejezetet szentel – ezzel is hangsúlyozva a probléma fontosságát és jogi megítélését - a hibás teljesítésnek. A 305. § (1) bekezdés szerint „olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak”. Így szól tehát az építési hiba definíciója.

Ez azt jelenti, hogy a kötelezett a teljesítéskor olyan megfelelő gondossággal, a társadalmilag elfogadott gazdasági szinten teljesítsen, amely átlagos gazdálkodótól (tervezőtől, kivitelezőtől, üzemeltetőtől) elvárható. Ezt a szabványok határozzák meg, hiszen a szabványok a tudomány és a technika olyan elismert eredményeit tükrözik, amelyek már átmentek a gyakorlatba és általánosan megkövetelhetők, figyelemmel a gazdasági adottságokra is.

• Az építési hibák csoportosítása

Az építési hibákat – minden szerkezetcsoportnál – azok sokfélesége miatt érdemes csoportosítani. A csoportosítás a meghibásodások fajtájának meghatározásával történik, célszerűen a hibák keletkezési okai szerint:

• A tervezés során keletkezett hiba

A tervezési hiba definíciója megegyezik az építési hiba definíciójával, csak a szolgáltatás tárgya a műszaki tervek készítése. A Ptk. tervezői szerződésekről szóló fejezetében, a 408. § szerint a vállalkozó-tervező műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, az építészeti-műszaki tervezés és az építésügyi műszaki szakértői tevékenység fejezetrészében, a 32. § (1) pontban úgy rendelkezik, hogy építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építmény-együttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú, és részletezettségű építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése. A Ptk. 409. § szerint a felek a szerződésben a műszaki-gazdasági tervezőmunka fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak. A felek a szerződésben kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja. A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja. A 410. § úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó-tervező szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni. A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében, a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A tervdokumentáció hibája azt jelenti, hogy a településre, az épített környezetre, az épületre, illetve az épületszerkezetre, anyagra, vezetékre, berendezésre vonatkozó követelményeket, vagy azok valamelyikét a tervdokumentációban nem elégítették ki. Az előírásokat (egyedi, általános, szabvány, műszaki irányelv, alkalmazástechnikai, tervezői kézikönyv) pedig nem tartották be. Ebből rögtön következik, hogy ha a terv szerint kiviteleznék, a megvalósított objektum sem felelne meg, sem funkcionálisan, sem épületszerkezetileg, sem esztétikailag, sem egyéb a szerkezetre vonatkozó követelményrendszernek, s mint ilyen az egyébként laikus építtető-megrendelő érdekei jelentős mértékben csorbulnának, nem is beszélve az okozott kár(ok)ról.

• A tervdokumentáció hibája

  • A leszállított tervdokumentációkra vonatkozó követelményrendszer:

    • Jogszabályi követelmények

      • a 45/1997 (XII. 29.) KTM rendelet, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről

      • a 2/2002 (I. 7.) FVM rendelet, az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról

      • az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet

      • az 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről

      • a többször módosított 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről

      • egyéb vonatkozó jogszabályok

    • A magyar szabványokban megfogalmazott szakmai szabályok

    • Az egyéb szakmai szabályok

  • A tervdokumentációk fajtái és azok főbb elemei:

• tanulmány tervdokumentáció

  • költségek (mint tervnél)

  • tervezési munkarészek

    • iratanyag (címlap, aláírólap, tartalomjegyzék, tervjegyzék, előzmények (közműnyilatkozatok, fotódokumentáció, egyeztetési jegyzőkönyvek), műszaki leírások, tervezői nyilatkozat)

    • műszaki tervek (1:200; 1:250); helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok;

    • költségbecslés

• engedélyezési tervdokumentáció

  • költségek (mint kiviteli tervnél)

  • tervezési munkarészek

    • iratanyag (címlap, aláírólap, tartalomjegyzék, tervjegyzék, előzmények (megbízás, tervezői jogosultság igazolása, közműnyilatkozatok, fotódokumentáció, egyeztetési jegyzőkönyvek, szakvélemények, egyéb iratok), műszaki leírások (minden szakágban, kémény műleírás), számítások (hőtechnikai-, kiürítési-, stb. számítások), építési hulladék tervlap, tervezői nyilatkozatok)

    • műszaki tervek (1:100) (helyszínrajzok, genplan, kertterv (1:1 000; 1:500; 1:200;), alaprajzok, metszetek, homlokzatok (homlokzatmagasság, felület számítása, ábrázolása, esetleg részletterv)

    • költségelemzés

• műszaki kiviteli tervdokumentáció

  • költségek

    • általános (cég)költségek

    • tervezési munka költségei

    • egyéb költségek (a tervezési munkához kellő, de nem feltétlenül és nem szorosan kötődő költségek (pl.: fotóköltség))

  • tervezési munkarészek

    • iratanyag (címlap, aláírólap, tartalomjegyzék, tervjegyzék), előzmények (megbízás, tervezői jogosultság igazolása, közműnyilatkozatok, fotódokumentáció, egyeztetési jegyzőkönyvek /megrendelővel, kivitelezővel, (szak)hatóságokkal/, szakvélemények, egyéb iratok), műszaki leírások (minden szakágban, kémény műleírás), számítások (hőtechnikai-, kiürítési-, stb. számítások), építési hulladék tervlap, tervezői nyilatkozatok)

    • műszaki tervek (1:50; 1:25; 1:20; 1:10; 1:2; 1:1;)

- helyszínrajzok, genplan (1:1 000; 1:500; 1:200;)

- pallértervek (alaprajzok, metszetek (függőleges cső-, vezetéktervek), homlokzatok)

- konszignációk, specifikációk

- részlettervek

• költségvetés

- költségvetési kiírás

- méretkimutatás

• gyártmányterv (általában nem tervezői feladat)

• egyéb különszolgáltatások:

  • többletpéldányok szállítása

  • tervezési program összeállítása

  • állapotrögzítő szakvélemény

  • műemléki-, művészettörténeti-, régészeti tudományos dokumentáció

  • megvalósíthatósági tanulmány

  • üzemeltetési költségszámítás

  • helyiségkönyv készítése

  • árelemzés

  • formatervezés

  • gyártmányterv (műhelyterv)

  • látványterv, animáció

  • építészeti grafika készítése

  • modell készítése

  • részvétel beszerzésben (berendezés)

  • részvétel felszerelésben

  • részvétel műtárgy kiválasztásban

  • megvalósítási tervdokumentáció

  • prospektus készítése

  • üzemeltetési tanácsadás

• megvalósulási tervdokumentáció (általában nem tervezői feladat)

• tervezői művezetés (művészeti vezetés, felügyelet)

A tervezés során keletkezett hibák a tervdokumentáció hibái, melyeket azok sokfélesége miatt érdemes csoportosítani. A csoportosítás a meghibásodások fajtájának meghatározásával történik, célszerűen a hibák keletkezési okai szerint:

• • • • • HIÁNYOK:

• a teljes tervdokumentáció

  • a teljes szakági tervdokumentáció (pl.: épületgépészet)

• • a szakági tervdokumentáció egy teljes munkaneme (pl.: központi fűtés, költségvetés, méretkimutatás, iratanyag)

    • a munkanem egy része (pl.: konszignáció, költségvetésből a burkoló munkák, iratanyagból a műleírások)

      • a munkanem egy eleme (pl.: tetőalaprajz, költségvetésből a beton, vasbeton munkákból az aljzatbetonok tételei, vagy a betonacél szerelés, villamos műleírás, tűzvédelmi tervezői nyilatkozat)

• a munkanem egy eleme hiányos (pl.: az építész műleírás biztonságtechnikai fejezete hiányzik, a szigetelés hajlat-részletterve hiányzik, a költségvetés asztalos munkaneméből a 22. jelű átadóablak tétele hiányzik)

  • • • levonásként a teljes hiányzó rész értékét kell eszközölni

    • HIBÁK:

      • a feladat tisztázása, előkészítése nem, illetve nem kellő mértékben történt meg (20%)

        • a tervdokumentáció készítője nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal

  • egyáltalán nincs jogosultsága

    • nem a feladatra vonatkozó jogosultsága van

      • lejárt és meg nem újított, de megfelelő jogosultsága van

        • a tervdokumentáció készítése előtt már más is dolgozott a feladaton, ezért a tisztázatlanság, lezáratlanság okán szerzői jogi problémák merültek fel

        • nem állt rendelkezésre kellő kvalitású és számú munkatárs az adott feladat elvégzéséhez

  • a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztása nem történt meg kellő körültekintéssel

  • organizációs elégtelenségek következtek be

    • • • egyeztetések elmaradása, hiánya, nem kellő mértéke

  • megrendelővel

  • (szak)hatóságokkal

  • társtervezőkkel vagy munkatársakkal

    • • a tervezés eszmei része, a szellemi tartalom, a számítások, a koncepcionálás nem megfelelő (20%)

        • funkcionális megoldás nem megfelelő

        • műszaki megoldás nem megfelelő

        • formai, esztétikai megoldás nem megfelelő

      • a részletes tervezési munka nem megfelelő (20%)

        • a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartása nem teljes körűen teljesült

  • műszaki tartalom szakszerűsége nem megfelelő

  • a valós állapot meglétének tanúsítása nem megfelelő

  • az építészeti minőség nem megfelelő

    • a tervezéssel érintett védett építészeti, és természeti örökség megóvása nem megfelelő

      • a tervfeldolgozás, szerkesztés, rajzolás, CAD munkák, (35%)

        • ábrázolási hiányok

  • a terv egy része nincs ábrázolva

  • az alkalmazott jelölések nem szabványosak

    • • • jelölési hiányok

  • adat, információ hiánya

    • kóta hiánya

      • vízszintes és magassági méretek (pl.: ± 0,00 szint megadása)

      • konszignációs jel, kóta hiánya

      • rész-kóták, össz-kóták hiánya

    • adatok hiánya

      • helyszínrajzokon

        • geometriai méretek telekhatárokhoz viszonyítva

        • É-jel

        • bejárati, gazdasági bejárati jelek

        • meglévő, új, bontandó épület(részek) jelölése

        • műtárgyak, burkolatok kótázása, ábrázolása

        • tetőfelületek megadása szomszéd telkeken is

        • szintek számának jelölése

        • beépítési adatok feliratozása

      • alaprajzokon

        • 1 m-es magasságban metszetben jelölt épületszerkezetek, a felette (alatta) lévő szerkezetek jelölésével

        • nyílászárók jelölése

        • falburkolatok jelölése az alaprajzon is

        • vizes berendezési tárgyak, beépített bútorok jelölése alaprajzon is

        • bejárati nyíl hiánya

        • metszet helyének ábrázolása alaprajzokon is

        • kótázás (geometriai, magassági, szint kótázás)

        • szabványos helyiségszám, megnevezés

        • pontos, szabványos anyagjelölés

        • a négyzetméter érték és a burkolat szintenkénti és összesített kimutatása

        • álmennyezetek megadása

        • kémények becsatlakozásainak megadása

        • lefolyók beszámozva ábrázolva

        • hófogókampók, tetőfelépítmények megadása tetőalaprajzokon

        • járdák műszaki és geometriai paramétereinek megadása

      • metszeten közvetlenül leolvasható

        • anyag

        • szerkezet

        • kótázás (geometriai, magassági, szint kótázás), közvetlenül kótavonallal jelölt, és leolvasható belmagasság, álmennyezeti magasság, emeletmagasság, párkány- és teljes magasság

        • nézetek pontos ábrázolása

        • pontos anyagjelölés

      • homlokzatokon

        • anyag,

        • szerkezet

        • szín jelölések

        • kótázás (geometriai, magassági, szint kótázás)

 

• • homlokzatképzések: kváderek, párkányok, ablakkeretek, timpanon, rozetta, kéményvakolás mérete, profilja, színe, vakolatminősége, festék anyaga

  • MSZ 7300 szerinti színterv, legalább az anyagokra és 1 (fő) homlokzatra

• konszignációkon (szerkezetenként: asztalos, lakatos, üveg, kő, műkő, felirat, egyéb szerkezet)

  • fal anyagánál vakolat, burkolat megadása

  • tok típusának, mérete, színe

  • lap anyaga, üvegezés osztályának, technológiájának (pl.: húzott, öntött) megadása

  • szerelvények, vasalatok (kilincs, cím, kulcscím, rugdosólemez, küszöb-sín, pántok, zárak) anyaga, típusa, színe, felülete

  • küszöb fajtája; burkolatváltásoknál a küszöb vagy a burkolatváltó anyaga, típusa, színe, felülete, helye, mérete

  • árnyékoló kialakításának, vasalatának, mozgatásának megadása

  • szerelés mikéntje (pl.: utólag szerelhető)

  • ábrázolni szükséges a konszignációs tételt alaprajzban, metszetben, nézetben, kótázva és jelölve az esetleges részlettervek helyét

• részletterveken

  • helyük pontos megadása

  • részletes kótázás

- vízszintes

- magassági kótavonallal, szintkótával

• • • • részletes és pontos anyag, rétegrend megadás

      • pontos anyagjelölés

  • megjegyzések hiánya

    • az együttkezelendő és a hivatkozott tervek jele

    • a beépítendő anyagminőségek megnevezése (betonok, téglák, habarcsok, stb.)

    • a betartandó munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és minőségtanúsítási (osztály, szabványfajta, alkalmazástechnikai előírások megjelölésével) felhívások

    • a burkolatokra, nyílászárókra, álmennyezetekre vonatkozó tervek, konszignációk és részlettervekre való hivatkozások

    • a rétegrendeket és helyiségadatokat tartalmazó tervekre való hivatkozások

    • fal- és padlóburkolatok, lábazat pontos megnevezése (pl.: 1 sor 10 cm magas 30 cm gres Grigorio lábazat, 15 sor 20/20/8 matt fehér csempe lapburkolat, 3 mm-es nyílt tele fugákkal, ... színű, Mapei ... fugázóval, 20 m² –enként, burkolatzárásokon, faltőben, és egyéb csatlakozásoknál sav-, lúgálló 3 mm-es ... színű, Mapei ... szilikonos rugalmas fugával)

    • az esetleges módosítások sorszámának, megnevezésének, részletezésének, keltének és aláírás-helyének jelzése

    • rajzpecsét hiányosságai:

      • a terv pontos megnevezése, pl.: +3,29 m szinti, I. emeleti alaprajz

      • a terv kiadmányozásának pontos napja

      • a tervezők (eredeti) aláírása

      • az egyeztetők aláírása

      • a szakág jelzése a rajzszámban (pl.: É – 01/M)

      • a lapméret jelzése

      • piktogram-szerű helyszínrajz, jelölve a terv helyét

      • É jel

• adat, információ hibája

  • kóta hibája

    • nem azt kótázza, ami a megvalósításhoz szükséges

      • a közvetlenül leolvasható geometriai méretek

- helyiségméretek

- épületszerkezetek, vezetékek, berendezések méretei

• • • • • • • • helyiségpecsét hiánya, hiányossága (szabványos helyiségszám, alapterület m²-ben, padlóburkolat megnevezése)

              • lépcsők méretei, lépcsőtervi részlettervre való hivatkozás

              • nyílások méretei, tengelye, geometriai helye

              • a külső, homlokzati nyílászárók tengelyének kótasora, az épületsarkoktól folyamatosan

            • a kóta értéke hibás

            • a dokumentálás nem megfelelő (5%)

              • a példányszám kevesebb

              • a terv egy része nehezen olvasható, nem jól látható, hiányzik

        • rajztechnikai hiányosság miatt

        • nyomtatási hiba miatt

        • másolási hiba miatt

          • • levonásként a teljes hibás rész értékének arányosan árcsökkentett részét kell eszközölni, ehhez a MÉDI ad támpontokat, melyeket korrekciós kalkulatív módon határozunk meg

• A rendszerváltás előtti tervezővállalatok kötelező jelleggel, saját jól felfogott érdekükben rendelkeztek tervellenőrző részlegekkel. Ilyenek voltak a tervtanács, a szakbizottságok és a MEO (Minőség Ellenőrzési Osztály), melyek a tervdokumentáció expediálását – sok esetben még reprográphiai munkákat is – megelőzően több lépcsőben és különböző mélységben, illetve részletességgel vizsgálták át a terveket, és akár a szállítást is megakadályozhatták, de a kijavításokat minden hiba esetén elrendelték, továbbá annak megtörténtét is ellenőrizték. Ma már mindez persze nem működik, de a jövőben elterjedő minőségbiztosítási rendszerek (pl.: ISO), az ismét általánossá váló kötelező tervellenőrzés (egyszerű, részletes, tételes tervellenőrzés), valamint a tervtanácsok működése, továbbá a tervezői felelősségbiztosítások mind szakmai, mind anyagi értelemben a lehető legkevesebbre csökkentik a tervdokumentációkban előforduló hibák számát. Ez egyébként a legkisebb költséggel járó eljárás, szemben a sokszor magas költséggel járó kiviteli kijavítási munkákkal.

• Felmerül azonnal a felelősség kérdése is, hiszen ráadásul az épületszerkezetek és az épület esetében igen nagy értékű tartós fogyasztási cikkről van szó. 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről, az építészeti-műszaki tervezés és az építésügyi műszaki szakértői tevékenység fejezetrészében, a 33. § szerint úgy rendelkezik, hogy a tervező felelős:

  • • • • • (1)a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)

            • aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

            • ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

            • ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

          • b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,

          • c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért,

          • d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

(2) Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége – jogszabályban előírt esetekben és módon – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerű ellenőrzése.

(3) A névjegyzéket vezető szerv a tervezőt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben, és módon szankciókkal sújtja.

• A hibákat néhány jellemző időpont alapján is csoportosíthatjuk, annak megfelelően, hogy a hiba mikor volt - akár a laikus építtető vagy megbízottja, akár a tervellenőr, illetve a műszaki ellenőr által - észlelhető:

  • a tervdokumentáció átadásakor közvetlenül

  • a tervdokumentáció átadását követő rövid határidőn belül, mely idő alatt a hiba várhatóan észrevehető (e határidőre vonatkozóan a szerződés, megállapodás az irányadó, ám ha ilyen nincs, a régi szakmai szabályt lehet alkalmazni: az észrevételezési határidő 8 munkanap)

  • a tervdokumentáció felhasználásának idején, ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött (A terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja (Ptk. 410 § (1).)

  • ha a tervdokumentációk átadás-átvételét (szolgáltatását) követő három év után kezdődik meg a kivitelezés, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó tervező a tervet felülvizsgálja, és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat – Ptk. 410 § (2));

  • ha korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától, vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani (Ptk. 410 § (3))

  • a kivitelezés befejezése utáni építési hiba jelentkezésekor, szakértői vizsgálat tudja feltárni a tervdokumentáció hibáját, hiányát

 

• • A kivitelezés során keletkezett hiba

    • A tervdokumentációtól, szerződéstől való eltérés miatti meghibásodások, amikor tehát nem az, illetve nem teljeskörűen az készült el a kivitelezés során, amit a terv, szerződés egyértelműen rögzített.

    • Fogadószinti szerkezet nem megfelelő kialakításából eredő meghibásodás

      • Fogadószint: az az elkészült épületszerkezet, amelyre vagy amelyhez kapcsolódva beépítésre került a vizsgált épületszerkezet

    • Anyag, illetve szerkezet hibája

    • A technológia be nem tartásából adódó meghibásodás

    • Utólagos, gondatlan szállításból, munkavégzésből származó meghibásodás

    • Más szerkezetek, illetve berendezések meghibásodásából eredő hiba

    • Szándékos károkozásként keletkező meghibásodás (kivitelező)

  • A használat során keletkezett hiba

    • Használatból eredő meghibásodás (üzemeltető által végzendő karbantartás hiánya, nem rendeltetésszerű használat, szándékos károkozás)

• Az építési hibák – jelesül a például szolgáló tervezési hibák – reparálásának módjai

Építési hiba, illetve a szerződés hibás teljesítése esetén a megrendelő – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől, amennyiben a kijavítás, illetve kicserélés lehetetlen vagy aránytalan, vagy ha a kötelezett a kijavítást nem vállalta, vagy e kötelezettségének - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni. Az árleszállítás fogalmát a törvény kiterjesztő értelemben használja: az ellenszolgáltatás mindenféle csökkentését, esetünkben a vállalkozói (pl.: tervezői) díjnak a leszállítását jelenti.

• A kijavítás

Olyan eset, hogy a tervezési hiba nem javítható, és még az újból való elvégzése is lehetetlen, igencsak ritkán fordulhat elő. A hibák lényegében mindig javíthatóak, legfeljebb a kijavítást

• az eredeti tervező

  • nem képes elvégezni

    • erőforrásainak elégtelensége

      • emberi szaktudás, létszámhiány miatt

      • eszközök, gépek, segédeszközök, hiánya miatt

      • organizációs anomáliák miatt

  • nem akarja elvégezni, az írásbeli felszólítás ellenére sem

• a kijavítás olyan sokba kerülne, hogy érdemesebb árcsökkentést alkalmazni

Sokkal inkább elképzelhető az, hogy a választott szavatossági igény teljesítése a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha a kijavítást nem vállalja a kötelezett, akkor a megrendelő a díjleszállítás, illetve az elállás mellett dönthet úgy is, hogy maga kijavítja vagy kijavíttatja a hibát a kötelezett költségére. Annak megítélésénél, hogy a kötelezett mikor nem tudja teljesíteni a kötelezettségét a megfelelő határidőn belül, több szempontot is figyelembe kell venni: a dolog tulajdonságait és annak a jogosult által elvárható rendeltetését. Ugyanezek a szempontok az irányadóak a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség megítélésénél is.

• Az értékegyensúly megbomlásának helyreállítása

A díjleszállítás (árleszállítás) célja, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége biztosítva legyen. Az értékegyensúly megbomlásának vizsgálandó tényezői és meghatározása a Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalásai szerint:

• "A díjleszállítás rendeltetése nem a javítási költség megtérítése, hanem a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti egyenértékűség biztosítása. Ezért amennyiben a hibás szolgáltatás alkalmas a rendeltetésszerű használatra, úgy kell a díjleszállítás összegét megállapítani, hogy abban az értékcsökkenés is megtérüljön." (1985. évi 10. sz. BH. 394.).

• A hibás teljesítés miatt a vállalkozót (tervezőt) a díj egy része illeti meg, így a díjleszállítás összege nem terjedhet túl a vállalkozói díjon. (1985. évi 10. sz. BH. 394.)

• Az állandó bírói gyakorlat szerint „a díjleszállításnál a hibával érintett rész értékét kell alapul venni." (1985. 10. BH. 394.)

• "Az árleszállítás alapjának megállapításánál nem az igény érvényesítésekor hatályos árakból vagy forgalmi értékből, hanem a felek által meghatározott ellenszolgáltatásból kell kiindulni, azt kell vizsgálni, hogy a kikötött díjhoz viszonyítva a hiba milyen értékcsökkenést okozott (GK. 47. sz. állásfoglalás, megtalálható a BH. 1986. évi 6. számában).

• A Legf. Bír. Gf. IV. 30.308/1983. számú határozata szerint a díjleszállítás alkalmával vizsgálandó szempontok – általánosságban - a hibás teljesítéssel kapcsolatosan:

  • értékcsökkenés, értéknövekedés

  • használhatóság változása

  • élettartam változása

  • esztétikai megjelenés változása

  • a kijavítás, illetve újra-előállítás értéke

• A Legf. Bír. Gf. IV. 30.308/1983. számú határozata szerint a díjleszállítás alkalmával vizsgálandó szempontok a tervdokumentációban foglaltak figyelembevételével:

• vezető tervezői munka (tervezés-előkészítés, eszmei tervezés) értékcsökkenése, értékváltozása

• részletes tervezés értékcsökkenése, azaz a használhatóság változása

• tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értékének változása

• a dokumentálás értékének, az esztétikai megjelenésnek a változása

• a terv(dokumentáció) kijavításának értéke

• Az árcsökkentés (díjleszállítás) értékének számítása

A kijavítási értékmeghatározás, illetve a hibás teljesítés kapcsán felmerülő árcsökkentés (díjleszállítás) ma már algoritmizáltan, számítógépes program futtatásával történik, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ez csak akkor tölti be hivatását, ha körültekintően és teljes körűen használják. A mértékek meghatározásánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk az építési hibákkal kapcsolatos bírósági gyakorlatot, ami minőségi kategóriákhoz kötődik.

Az alábbiakban bemutatjuk a tervdokumentációra vonatkozó árcsökkentési számítást, a hozzátartozó számítási metodikával, valamint az előzőekben részletezett szempontokat, tényezőket is rögzítő algoritmust, a hozzátartozó jelölésmagyarázattal együtt:

 

D = (É_Tv/É_To+É_Ev/É_Eo)×é + R_v/R_o×r + F_v/F_o×f + E_v/E_o×e + K_v/K_o×k

ahol:

 

D = díj mértéke díjleszállítás figyelembevételével %-ban

D_m = árcsökkenés (díjleszállítás) mértéke %-ban

É_Tv = tervezés előkészítésére vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

É_To = tervezés előkészítésére vonatkozó érték

É_Ev = eszmei tervezésre vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

É_Eo = eszmei tervezésre vonatkozó érték

é = vezető tervezői munka értékváltozására vonatkozó súlyozó faktor

R_v = részletes tervezés értékcsökkenésének (változásának) mértéke

R_o = részletes tervezés értéke

r = részletes tervezésre vonatkozó súlyozó faktor

F_v = tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értékcsökkenésének (változásának) mértéke

F_o = tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értéke

f = tervfeldolgozásra (szerkesztés, rajzolás, CAD) vonatkozó súlyozó faktor

E_v = dokumentálás, esztétikai állapot csökkenésének (változásának) mértéke

E_o = dokumentálás, hibátlan esztétikai állapot értéke

e = dokumentálásra, esztétikai állapotra vonatkozó súlyozó faktor

K_v = kijavítási érték mértéke

K_o = hibátlan terv(dokumentáció) értéke

k = kijavítási értékre vonatkozó súlyozó faktor

 

Megjegyezzük azonban, hogy az algoritmus csak akkor tölti be teljeskörűen hivatását, ha a felhasznált felvételezés és az adatok kellő pontosságúak.

 

A fenti elméleti alapozás után konkrét számítások is elvégezhetők a számítógépes programok futtatásával automatikusan számított (alap)adatok, információk felhasználásával. A végeredmény százalékban adja meg az adott munkarész minőségi árcsökkentésének mértékét.

 

megnevezés	jel	É-11 lépcsőterv
Tervezés előkészítésére vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke	ÉTv	1545
Tervezés előkészítésére vonatkozó érték	ÉTo	1717
Eszmei tervezésre vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke.	ÉEv	343
Eszmei tervezésre vonatkozó érték	ÉEo	1717
Vezető tervezői munka értékváltozására vonatkozó súlyozó faktor	é	0,20
Részletes tervezés értékcsökkenésének (változásának) mértéke	Rv	1288
Részletes tervezés értéke	Ro	1717
Részletes tervezésre vonatkozó súlyozó faktor	r	0,15
Tervfeldolgozás értékcsökkenésének (változás) mértéke	Fv	1502
Tervfeldolgozás (szerkesztés, rajzolás, CAD) értéke	Fo	3004
Tervfeldolgozásra (szerkesztés, rajzolás, CAD) vonatkozó súlyozó faktor	f	0,20
Dokumentálás, esztétikai állapot csökkenésének (változásának) mértéke	Ev	343
Hibátlan dokumentálás, esztétikai állapot értéke	Eo	429
Dokumentálásra, esztétikai állapotra vonatkozó súlyozó faktor	e	0,10
Kijavítási érték mértéke	Kv	3862
Hibátlan terv(dokumentáció) értéke	Ko	8583
Kijavítási értékre vonatkozó súlyozó faktor	k	0,35
Díj mértéke díjleszállítás figyelembevételével	D (%)	0,67
Díjleszállítás mértéke (1,00-D%)	Dm (%)	0,33

Táblázatos példa terv minőségi árcsökkentésének számítására számítógépes program futtatásával

 

A tényleges árcsökkentési mértéket azután a díjleszállítás alapértékéből számíthatjuk ki.

 

 

 

Szakági munkarészek, költségek tervezési díjmegoszlása
Munkarészek, költségek	terület	Szakági tervezési		Levonások
	felület	díjmegoszlás		el nem készült munka		minőségi levonás
	db	%	Ft	%	Ft	%	Ft
Kiviteli tervdokumentáció 28,05%		100,00	823281
Költségek:		35,00	288148	3,86	31752	1,56	12843
általános (cég)költségek		18,00	148191	0,00	0	0,00	0
tervezési munka költségei		12,50	102910	2,84	23347	1,56	12843
egyéb költségek		4,50	37048	1,02	8405	0,00	0
Tervezési munkarészek:		65,00	535133	22,69	186779	11,75	96768
iratanyag:	24	9,00	74095	1,88	15437	0,78	6422
címlap	1	0,3750	3087		0		0
aláírólap	1	0,3750	3087		0		0
tartalomjegyzék	1	0,3750	3087		0		0
tervjegyzék	1	0,3750	3087		0		0
előzmények (lista, megj.)	1	0,3750	3087		0		0
megbízás, tervezői jogosultság	2	0,7500	6175	0,3750	3087		0
közműnyilatkozatok	4	1,5000	12349		0		0
egyeztető jkv-k	2	0,7500	6175	0,3750	3087	0,12	988
fotódokumentáció	1	0,3750	3087		0		0
szakvélemények	2	0,7500	6175	0,7500	6175		0
egyéb iratok	1	0,3750	3087		0		0
műszaki leírások, számítások, építési hulladék tervlap, hőtechnikai - energetikai számítások, kémény	4	1,5000	12349	0,3750	3087	0,47	3869
tervezői nyilatkozatok	3	1,1250	9262		0	0,19	1564
műszaki tervek:		41,00	337545	13,31	109597	10,97	90347
helyszínrajz(ok), genplan - db	2	2,05	16877	1,025	8439	0,64	5269
alaprajzok - ter.	445,85	9,45	77800	3,09	25459	1,42	11691
pince alaprajz	138,45	2,9345	24159		0	0,73	6010
földszinti alaprajz	145,90	3,0924	25459		0	0,62	5104
I. em-i alaprajz (tetőtér)	15,60	0,3306	2722		0	0,07	576
tető alaprajz	145,9	3,0924	25459	3,0924	25459		0
metszetek (függ. tervek) - felület	0,14	4,08	33590	0,00	0	2,04	16795
A-A metszet	0,04	1,0600	8727		0	0,53	4363
B-B metszet	0,10	3,0200	24863		0	1,51	12432
homlokzatok - felület	0,28	5,1	41987	0,00	0	2,19	18030
1. Homlokzat	0,04	0,7286	5998		0	0,29	2388
2. Homlokzat	0,10	1,8214	14995		0	0,73	6010
3. Homlokzat	0,04	0,7286	5998		0	0,35	2881
4. Homlokzat	0,1	1,8214	14995		0	0,82	6751
konszignációk, specifikációk - db	27	7,81	64298	2,02	16670	3,18	26180
asztalos konszignáció	20	5,7852	47628		0	3,18	26180
lakatos konszignáció	3	0,8678	7144	0,8678	7144		0
műkő konszignáció	4	1,1570	9526	1,1570	9525		0
részlettervek - db	12	12,51	102992	7,17	59029	1,50	12382
beton, vb. szerk. részlettervek	1	1,0425	8583		0	0,22	1811
kőműves szerk. részlettervek	1	1,0425	8583		0	0,42	3458
ács szerk. részlettervek	1	1,0425	8583		0	0,34	2832
szigetelési részlettervek	2	2,0850	17165	2,0850	17165		0
tetőfedő, bádogos részlettervek	1	1,0425	8583	1,0425	8583		0
burkolati részlettervek	3	3,1275	25748	1,9575	16116	0,15	1235
asztalos részlettervek	1	1,0425	8583	1,0425	8583		0
lakatos részlettervek	2	2,0850	17165	1,0425	8583	0,37	3046
költségvetés		11,00	90561	6,00	49397	0	0
költségvetési kiírás		5,0000	41164		0		0
méretkimutatás		6,0000	49397	6,0000	49397		0
egyeztetési jkv-k		4,00	32931	1,50	12349	0	0
megrendelővel, kivitelezővel		1,5000	12349	1,5000	12349		0
(szak)hatóságokkal		2,5000	20582		0		0
Összesen:		100,00	823281	26,54	218532	13,31	109612
Szerződéses különszolgáltatások		0	0	0	0	0	0

Táblázatos példa az el nem készült munkarészek és a minőségi levonások kiszámítására

(A/2 jelű épület, építész szakág: kiviteli tervdokumentáció)

 

Az épületek kötelező alkalmassági ideje a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM rendelet szerint

Az épületeknek és azok elemeinek: az épületszerkezeteknek, anyagoknak, berendezéseknek és vezetékeknek az átadás-átvétel időpontjától számított szavatossági időn belül hiba, hiány nélkül kell a feladatukat ellátniuk, és/vagy a kötelező alkalmazási idő tartamára tökéletesen működőképes állapotban kell lenniük.

A hibák észlelési időpontjával kapcsolatosan négy időponttal jellemezhetjük előfordulásukat, figyelembe véve, hogy a hiba mikor volt, akár laikus építtető, illetve megbízottja, legtöbbször a műszaki ellenőr által is észlelhető:

• a kivitelezés közben, illetve azt követően (részátadás, átadás) azonnal közvetlenül (nyílt hiba)

• a kivitelezést követően (részátadás, átadás) rövid határidőn belül (1-6 hónap), használat közben észlelhető meghibásodás, melynek mértéke növekvő is lehet. E határidő vonatkozik a szavatossági jogok érvényesítésére, és elévülésére is a Ptk.308. § (1) bekezdése szerint, figyelembe véve a kötelező alkalmassági idő határidejének irányadó jellegét.

• a kivitelezést követően (részátadás, átadás) 1 éven, illetve 3 éven, továbbá a kötelező alkalmassági idő tartamán belül, a hiba jellegének megfelelően, használat közben észlelhető meghibásodás. E jogvesztő határidő vonatkozik a szavatossági jogok érvényesítésére is a Ptk.308. § (2) bekezdése szerint.

  • A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendelet előírásai intézkednek az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről, az épületek minőségének javítása érdekében. E rendelet kihirdetésével a korábbi ilyen tárgyú 16/1981. (VI. 3.) ÉVM rendelet hatályát vesztette.

    • A rendelet hatálya (1. § (1)) a lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületeket, személygépkocsi-tárolókat, igazgatási és irodaépületeket, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületeket, valamint ellátó és szolgáltató épületeket alkotó, helyszínen készített vagy előregyártott szerkezetekre és berendezésekre, épületszerkezetekre, és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre és anyagokra terjed ki. A rendelet hatálya nem terjed ki (2) az ideiglenes jellegű épületeket alkotó, valamint az építési kísérletezési szerződés alapján kivitelezett épületeket alkotó, kísérlet tárgyát képező épületszerkezetekre és termékekre.

    • A rendelet 2. §-a kimondja, hogy az épületszerkezetek és az azok létrehozásánál felhasznált termékek tartós használatra rendelt dolgok.

    • Az épületszerkezeteket és termékeket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét, mint három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet 3. §-a az alábbi mellékletben határozza meg:

      • Kötelező alkalmassági idő 10 év:

 

Épületszerkezet	Termék
1. Teherbíróvá tett talajok	2.1 Égetett agyag alapfalelemek (tömör tégla, pillér tégla)
2 .Alapozási szerkezetek	2.2 Terméskövek és építőkövek
	2.3 Előregyártott beton és vasbeton alapozási elemek (előregyártott vb cölöpök, alaptestek, talpgerendák stb.)
3. Teherhordó vázak	3.1 Előregyártott beton, vasbeton, acél, fa és alumínium teherhordó szerkezeti elemek (oszlop, főtartó, gerenda stb.)
	3.2 Vázszerkezeti kötőelemek
4. Födémek (burkolatok, álmennyezetek, bevilágítók nélkül: szerelt födémszerkezetek kivételével)	4.1 Égetett agyag vázkerámia födémelemek
	4.2 Előregyártott beton és vasbeton födémszerkezetielemek (födémkitöltő elemek, béléstestek, tálcák, födémgerendák, födémpallók, födémpanelek, erkélyelemek, lépcsőelemek stb.)
	4.3 Acél födémszerkezeti elemek (gerenda elemek, trapézlemezek, födémpanelek, lépcsőelemek stb.)
	4.4 Alumínium födémszerkezeti elemek (trapézlemez, födémpanel stb.)
	4.5 Fa és falalapanyagú födémszerkezeti elemek (gerendák, födémpanelek stb.)
	4.6 Műanyag födémszerkezeti elemek (födémpanelek stb.)
	4.7 Kombinált (fa, faalapanyagú lemezek, azbesztcementlemezek, műanyag, fém, gipsz stb.) födémszerkezeti elemek (födémpanelek stb.)
	4.8 Födémszerkezeti kötőelemek
	4.9 Hő-, pára és hangszigetelő anyagok, elemek
5. Fedélszerkezetek (fedélhéjazat, hőszigetelés stb. nélkül)	5.1 Fém, vasbeton és fa előregyártott tetőszerkezeti elemek
6. Függőleges teherhordó- és térelhatároló szerkezetek (burkolatok, felületképzések, nyílászárók nélkül a szerelt külső térelhatároló falszerkezetek kivételével)	6.1 Égetett agyag falazóelemek (téglák, falazóblokkok stb.)
	6.2 Mészhomok falazóelemek
	6.3 Terméskő és építőkő falazóelemek
	6.4 Előregyártott beton és vasbeton falszerkezeti elemek (falazóelemek és blokkok, kis- és nagy falpanelek, térelemek, falkiváltók, lábazati elemek, fal kéregelemek stb.)
	6.5 Gázszilikát és kohóhabsalak falszerkezeti elemek (falazóelemek, falazóblokkok, falpanelek stb.)
	6.6 Falszerkezeti kötőelemek
	6.7 Homlokzati hézagtömítő anyagok
	6.8 Hő-, pára- és hangszigetelő anyagok, elemek
7. Szellőzőkürtők kémények (béléselemek nélkül)	7.1. Előregyártott könnyűbeton, beton és vasbeton kémény és szellőzőkürtő elemek
	7.2 Fém és kerámia kéményelemek
	7.3 Égetett agyag falazó elemek
8. Talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések	8.1 Bitumenes és műanyag vízszigetelő lemezek
	8.2 Ragasztó és vegyi anyagok
9. Épületgépészeti csővezetékek, talajba kerülő (a szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek kivételével) vezetékek	9.1 Azbesztcement nyomócsövek, lefolyócsövek és csőidomok
	9.2 Kerámiacsövek és csőidomok
	9.3 Acél és öntöttvas csövek és csőidomok
	9.4 Előregyártott beton és vasbeton csövek, csőidomok és aknaelemek
	9.5 Műanyag csövek és csőidomok
	9.6 Cső- és csatornahálózati szerelvények (tolózárak, csappantyúk stb.)
10. Az építményhez szerkezetileg csatlakozó külső létesítmények	10.1 Előregyártott beton és vasbeton támfaljárda-lépcsőelemek stb.

 

• Kötelező alkalmassági idő 5 év:

 

Épületszerkezet	Termék
1.Tetőhéjalások	1.1 Égetett agyag tetőfedő elemek (tetőcserép)
	1.2 Azbesztcement tetőfedő elemek (pala, hullámpala)
	1.3 Fémlemez tetőfedő elemek (horganyzott acéllemez, horganylemez, alulemez, műanyaggal bevont fémlemez)
	1.4 Beton anyagú tetőfedő elemek (betoncserép)
	1.5 Hőszigetelő lemezek, paplanok stb.
	1.6 Páraszigetelő fóliák
	1.7 Tetőkibúvók, felülvilágítók, hófogórács stb.
2. Válaszfalak	2.1 Égetett agyag válaszfalelemek
	2.2 Előregyártott vasbeton válaszfalpanelek
	2.3 Gázszilikát válaszfalelemek
	2.4 Gipsz és gipszperlit válaszfaleleme
	2.5 Egyéb alapanyagú válaszfalelemek
	2.6 Kombinált anyagú (könnyűszerkezetes) – szerelhető vagy táblás szerkezetű – válaszfalelemek
3. Csapadékvíz és használati víz elleni szigetelés	3.1 Bitumenes vízszigetelő lemezek
	3.3 Bevonatszigetelő anyagok
	3.4 Tetőszigetelő habbevonatok
	3.5 Ragasztóanyagok
	3.6 Tető- és padlószerelvények (összefolyók, páraszellőzők stb.)
4. Nyílászáró szerkezetek	4.1 Fa, fém, műanyag és kombinált anyagú nyílászáró szerkezetek
	4.2 Nyílászáró szerkezetek szerelvényei (zárak, vasalások, veretek stb.)
	4.3 Üveg- és hőszigetelő üvegszerkezetek
	4.4 Árnyékolók, elsötétítők, zsaluk és rácsok
	4.5 Beépítéshez felhasznált hézagtömítő, hő- és hangszigetelő anyagok
5. Szerelt térelhatároló fal- és födémszerkezetek, álmennyezetek	5.1 Könnyűszerkezetes – általában kobminált anyagú – fal és födémszerkezeti elemek (fal-, födém- és tetőelemek; álmennyezeti elemek, építőelemek, kötőelemek, hőszigetelő anyagok, hézagtömítő anyagok stb.)
6. Csapadékvíz-elvezetés szerkezetei	6.1 Épületbádogos szerkezetek előregyártott elemei és szerelvényei horganyzott acéllemezből, horganylemezből, alulemezből, műanyagból és azbesztcementből
7. Vakolatok, burkolatok, felületképzések (a mázolás, a belső falfestés, a meszelés és a tapétázás kivételével)	7.1 Mázas és máztalan kerámia padló- és falburkoló lapok
	7.2 Égetett agyag burkoló téglák
	7.3 Cementkötésű padlóburkoló lapok
	7.4 Építőkövek és burkolókövek
	7.5 Műanyag padló- és falburkoló lemezek és szegélyprofilok
	7.6 Gumi padlóburkoló lemezek és szegélyprofilok
	7.7 Azbesztcement burkoló lemezek
	7.8 Fém burkoló lemezek és profilok
	7.9 Fa és faalapanyagú burkolóelemek (parketták, falburkoló elemek, profilok stb.)
	7.10 Lakások padlószőnyegei
	7.11 Üveg homlokzatburkoló elemek
	7.12 Ragasztók és aljzatképző anyagok
	7.13 Hőszigetelő műanyag vagy szilikát alapú homlokzati bevonatok
8. Szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek, berendezések	8.1 Acél, műanyag az azbesztcement nyomó- és lefolyócsövek, idomelemek és kötőelemek
	8.2 Csőhálózati szerelvények (szelepek, tolózárak, csapok, csaptelepek, csappantyúk, légtelenítők, légbeszívók, kondenzedények, gyorssűrítők, torlók, szabályozók, bűzelzárók, zsírfogók, homokfogók stb.)
	8.3 UNIMAG vizes blokk
	8.4 Lakásbrendezési tárgyak (mosdó, falikút, kiöntő, fürdőkád, zuhanytálca, mosogató, WC-csésze
	8.5 Fűtési berendezési tárgyak (öntöttvas-, acéllemez- és alumínium radiátorok, konvektorok, hőtermelő berendezések, hőcserélők, melegvízkészítő berendezések, tágulási tartályok, hőmérséklet- szabályozók, gáztűzhelyek stb.)
	8.6 Szemétledobó berendezésekhez tartozó csövek, idomok, a ki- és beöntőnyílások szerkezetei, tisztítőberendezések
9. Klíma- és szellőzőberendezések	9.1 Légcsatornarendszerek elemei (befúvó-, kifúvó- és elszívószerkezetek)
	9.2 Klímaberendezések, klímakonvektorok, ventilátorok stb.
	9.3 Hangcsillapító berendezések
	9.4 Levegőtisztító berendezések
10. Elektromos tápvezetékek, jelző vezetékek, hálózatok	10.1 Műanyag szigetlésű vezetékek
	10.2 Védőcsövek és dobozok
	10.3 Elosztó
	10.4 Kapcsolók és csatlakozóaljak
	10.5 Lámpatestek és foglalatok
	10.6 Elektromos motorok
	10.7 Felcsengető berendezések
	10.8 Főelosztó berendezések és szintleágazó szekrények
	10.9 Elektromos vízmelegítők és tűzhelyek
11. Villámvédelem	11.1 Felfogók, bevezetők és földelők
12. Felvonók	12.1 Személyfelvonó berendezések és tartozékaik

 

• a meghibásodás külső jeleinek megjelenésekor vagy a hiba gyanúja miatt végzett roncsolásos vizsgálat után észlelhető hiba (rejtett hiba).