Az OTÉK módosításai a 90/2012. (IV. 26.) kormányrendelet szerint

A 90/2012. (IV. 26.) kormányrendelet 2013. január elsejei hatálybalépéssel módosította az Országos Településrendezési és Építési Követelmények több paragrafusát. Az 1. § (Általános rendelkezések) így alakul:

„1. § (1) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.

(2) A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) E rendeletet a külön jogszabály alapján védett területre, építményre, valamint a sajátos építményfajtákra a rájuk vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett és az azokban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.”

„Településrendezési eszközök” helyett a „Településkép, települési környezet” alcím vezeti be a 2. §-t, amely az eddigiektől eltérően a formai kérdések helyett a tartalmi alapelvekre koncentrál:

„2. § A telek alakítása, valamint az építmény tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, bõvítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény rendeltetésének megváltoztatása során gondoskodni kell

a) a település és a táj szerves kapcsolatáról, az építmény környezetbe illeszkedő elhelyezésérõl, a település ökológiai rendszerének védelmérõl,

b) a település, a településrész értéket képviselõ építészeti arculatának megőrzéséről,

c) a település építészeti értékeinek megóvásáról, és az építészeti minőség emelésérõl, és

d) a településrendezési eszközökben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának (rálátás), valamint a telekrõl feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését ne akadályozza.”

„A településszerkezeti terv” alcím, valamint az ezzel foglalkozó 3. §, a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervről szóló 4. §, valamint a településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szervekkel foglakozó 5. § hatályát vesztette. Ennek megfelelően a település zöldfelületi rendszeréről szóló 9. paragrafusból is kimaradt a „szabályozási tervben – a fõváros esetében a szabályozási kerettervben is” szövegrész, ugyanígy a 49. § (1) bekezdésből is a „szabályozási terv” szövegrész.

A települések beépítésre szánt területein az építési telkek megengedett beépítettsége minimum 5 %-ra változott, a korábbi min. 10 százalékról (6. §, Településszerkezet, területfelhasználás). A területfelhasználási egységek felsorolásánál a településközpont vegyesterület helyett településközpont, a központi vegyesterület helyett intézményi terület szerepel, az erdőterület egészségügyi-szociális, turisztikai és oktatási erdő alcsoportjait közjóléti erdőterület néven összevonták. A beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a beépítési sűrűség (az eddigi szintterület-sűrűség helyett) és a közüzemi közművesítettség mértékét. A paragrafus ki is egészült azzal, hogy az egyes területfelhasználási egységek a helyi sajátosságoknak megfelelően tovább bonthatók (5) és egy területen egymás felett többszintes területfelhasználás is meghatározható (6).

A területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb (közterületnek

 nem minősülő) területekre kell tagolni. A beépítésre szánt területeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe kell sorolni.

 Az új 7. § az előbbieket az eddig ez alól kivont közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési területekre is érvényessé teszi. A (2) pont kiegészült azzal, hogy az építési övezeten belül zártsorú beépítés esetén a saroktelekre vonatkozóan eltérõ építési jog is megállapítható.

A 7. § (3) bekezdése felsorolja azokat a paramétereket, amelyeket újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan legalább meg kell határozni. Itt a kialakítható legkisebb telekterületméretet felváltja a telek legkisebb területe, a megengedett legnagyobb építménymagasságot a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (épületmagasság, homlokzatmagasság vagy párkánymagasság), a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét pedig a közműellátás mértéke és módja. A megengedett környezetterhelési határértékek kikerültek, helyettük az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetés, és az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetés (a szintén új 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint), valamint az ott el nem helyezhető rendeltetés szerepel.

A (4) pont szerint korábban az övezetre vonatkozóan az eddigieken túl meg lehetett határozni a beépítési módot és a megengedett legnagyobb építménymagasságot. Az új változatban: „A helyi építési szabályzat a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében további előírásokat, különösen az épület legmagasabb pontjának magasságát, az építészeti karakter jellemzőit meghatározó rendelkezést írhat elő.”

Az (5) pont ezek után csak az épületmagasságra szorítkozik:

„Az épületmagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek)

aa) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltõ legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintõvonala, és

ab) a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell meghatározni;

b) az egyes homlokzatfelületek magasságához hozzá kell számítani

ba) mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész, reklámhordozó vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történõ vetítéssel meghatározott magasságával,

bb) íves homlokzatfelületek esetén a számítási eljárás azonos a ba) alpontban leírttal, de a visszavetítés a kiterített felület érintõvonalára merőlegesen, pontonként történik;

c) figyelmen kívül kell hagyni:

ca) a kéményeket,

cb) a tetőszerelvényeket,

cc) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablakokat,

cd) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozókat,

ce) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar homlokzatfelületeit,

cf) a loggiák belsõ oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait,

cg) a tűzfalat,

ch) a pincelejáró, a gépkocsilehajtó, az angolakna térszint alatti homlokzati felületeit;

d) az egy telken álló épületek épületmagasságát külön-külön kell meghatározni.”

A közművesítettség mértékét definiáló 8. paragrafusban kisebb megfogalmazásbeli változások történtek, ezenkívül az egyes közművesítési szintek feltételeinek leírásánál a közüzemi mellé mindenhová a közcélú szolgáltatásokat is felvették.

A helyi építési szabályzatban („a szabályozási tervben – a főváros esetében a szabályozási kerettervben is – “ szövegrész kimaradt) gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló, a továbbiakban már nemcsak egységes, hanem össze is függő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről. (A település zöldfelületi rendszere, 9. §)

A 10. § a lakóterület típusait írta le, amit aztán a következő paragrafusok részletesebben kifejtve tulajdonképpen megismételtek. Az új paragrafus:

„10. § (1) A területfelhasználási egység telkén – helyi építési szabályzat eltérő szabályozása hiányában – elhelyezhető építmény rendeltetését a 11–24. § és a 26–30/B. § határozza meg. Az elhelyezhető építmény – a helyi építési szabályzat eltérõ rendelkezésének hiányában – egy vagy több rendeltetést tartalmazhat.

(2) Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben az övezet sajátos használatának megfelelő, e rendelet szerinti rendeltetéseken kívül csak olyan más rendeltetés engedhető meg, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) Minden területen elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény. A lakóterületen – a falusias lakóterület kivételével –, a vegyes területen és az üdülőterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A nagyvárosias lakó-, településközpont- és az intézményi területen új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.”

A nagyvárosias, a kisvárosias és a kertvárosias lakóterületek meghatározásában a “lakóépület” helyett “elsősorban lakó rendeltetésű épület” áll. Az egyes lakóterületeken elhelyezhető funkciókban kisebb változások történtek, összhangban a különböző rendeltetéseknek a fogalommeghatározásokban történt új definícióival. Ezek szerint a nagyvárosias (11. § (2)) és a kisvárosias (12. § (2)) lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, szállás jellegű, igazgatási, iroda és sport rendeltetés helyezhető el. (A “helyi lakosság ellátását szolgáló” kifejezés a kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés elől mindkét helyen elmaradt, a “vendéglátó” kifejezés pedig teljesen kimaradt.) Az ezeken a lakóterületeken kivételesen létesíthető épületek és építményeket tartalmazó (3) bekezdés és a 3,5 tonnásnál nehezebb járművek parkolóterületeinek létesítését megtiltó (4) bekezdés mindkét paragrafusban hatályát vesztette.

Kertvárosias lakóterületen (13. § (2)) a lakó rendeltetésen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató; hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú szállás és sport rendeltetés lehet. (A lakóépületek legfeljebb négylakásos korlátozása a módosított OTÉK-ből kimaradt, valamint kimaradt a felsorolásból a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.) Az itt kivételesen, illetve semmiképpen sem elhelyezhető épületeket és építményeket tartalmazó (3) és (4) bekezdések hatályukat vesztették.

Falusias lakóterületen (14. § (2)) a lakó funkción kívül mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetést lehet elhelyezni. A kézműipari építményeket és az üzemanyagtöltőket kivették a felsorolásból. (Az általános igazgatási és iroda funkció újdonság, eddig csak helyi igazgatási funkció volt megengedve. Ugyanígy új a kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés is.)

Az (1) bekezdésben is történtek kisebb változások, a „helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények” helyett a „lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató építmények” szövegrész szerepel. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény létesítését megengedő (3) bekezdés hatályát vesztette.

Ugyanígy hatályát vesztette a vegyes terület alcím és az ezzel foglalkozó 15. paragrafus.

A Településközpont vegyes terület alcímet a Településközpont terület váltotta fel. Az ezzel foglalkozó 16. § is megváltozott. Az (1) pont új variációja nem sorolja fel részletesen az elhelyezhető funkciókat, mivel a (2) pont ezt később úgyis megteszi. A korábbiakhoz képest kikerült a parkolóház és az üzemanyagtöltő funkció. Új az iroda és a kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés.

A központi vegyes terület az intézmény terület nevet kapta. A 17. § szerinti meghatározásából kikerült, hogy több önálló rendeltetési egységet kellene tartalmaznia az itt létesülő épületeknek. Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál (1). Ezen kívül iroda, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, kulturális, közösségi szórakoztató, hitéleti és sport rendeltetés is lehetséges (2). A (2) bekezdésben felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett) alakítható ki. (A nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységek és az üzemanyagtöltő különböző variációi kimaradtak a paragrafusból.)

A gazdasági terület alcím és az erről szóló 18. § hatályát vesztette.

A kereskedelmi, szolgáltató területtel foglalkozó 19. § (2) bekezdése lényegileg nem változott, a megfogalmazáson pontosítottak: „A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésû épület nem helyezhetõ el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.” Az itt kivételesen elhelyezhető épületeket felsoroló (3) bekezdés hatályát vesztette.

Ipari területen ezentúl kivételesen sem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, a lakások elhelyezését szabályozó rendelkezések tartalmilag nem változtak. (20. § (5) A zavaró hatású iparterületen lakás nem helyezhető el. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági

tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.)

Az üdülőterület fogalma megszűnt, a vele foglalkozó 21. paragrafus az előtte álló alcímmel együtt hatályon kívülre került.

Az üdülőházas terület szabályozásába (22. §) bekerült, hogy általában kettőnél több üdülőegységet magába foglaló épületeket tartalmazhat és az üdülővendégek több napos tartózkodására szolgál (az eddigi hosszabb tartózkodás helyett).

A parkolókkal, garázsokkal kapcsolatos előírásokat kivették a paragrafusból, viszont szabályozzák az állattartó épületeket:

„ (2) Az üdülőházas területen állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”

A hétvégi házas területen a továbbiakban elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. A helyi építési szabályzatban (a szabályozási terv innen kimaradt) elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában (a „ kivételesen csoportos formában” is kimaradt) lehet elhelyezni (23. § (2))

Ugyanígy a (3) bekezdésből is kimaradt a „ szabályozási terv” szövegrész és kisebb fogalmazásbeli átalakítás is történt. A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el (itt a közösségi szórakoztató elől elmaradt az egyéb jelző, a kulturális épületeket pedig kivonták a tilalom alól (4)). Az (5) bekezdés („ A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.”) hatályát vesztette.

A különleges területeken elhelyezhető épületek meghatározásából (24. § (1)) kimaradt, hogy helyhez kötöttek:

„A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni.”

A különleges területek felsorolásában (2) új a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület, valamint a repülőtér.

A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit tartalmazó táblázat a 25. §-ból átkerült a 2. számú mellékletbe. A telekre előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület az 5. számú melléklet szerint számítható be.

A beépítésre nem szánt területeknél a közlekedési és közműterületet szabályozó 26. § megváltozott. Az (1) bekezdésben csak megfogalmazásbeli változások történtek, a közforgalmú vasutak kifejezést például felváltotta a kötöttpályás közlekedés. A (3) bekezdést is némileg átfogalmazták, tartalmi változás, hogy a közlekedést kiszolgáló igazgatási épületek kikerültek az itt elhelyezhető körből.

A zöldterület meghatározását (27. §) – állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert) – kiegészítették azzal, hogy a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. A zöldterületen elhelyezhető építmények és épületek szabályozása is változott, részletesebb lett:

„ (3) A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.

(4) A zöldterület telkén épület legfeljebb 7,50 m beépítési magassággal helyezhető el.

(5) Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:

a) közkert esetében

aa) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,

ab) a legkisebb zöldfelület: 60%,

b) közpark esetében

ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,

bb) a legkisebb zöldfelület: 70%.”

Az erdőterület területfelhasználási célja (és nem az eddigi megfogalmazásban szereplő „rendeltetése”) szerint védelmi, gazdasági és közjóléti lehet. Az utóbbi fogalommal összefoglalták az eddigi egészségügyi-szociális, turisztikai és oktatási-kutatási rendeltetéseket. A védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet, de a továbbiakban ez alól kivételt képeznek a honvédelmi rendeltetésű erdők, ahol honvédelmi és katonai építmények létesíthetők (28. § (2), (3)). A 100 000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken

1. gazdasági (innen az oktatási-kutatási rendeltetés kimaradt) rendeltetésű erdőterületen az eddigi 0,5% helyett a továbbiakban legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel,

2. közjóléti rendeltetésű erdőterületen az eddigi 5% helyett a továbbiakban legfeljebb 5%-os beépítettséggel

az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények(az eddigi: „ a termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei” helyett) helyezhetők el (29. §) Itt 720 m²-t el nem érő területű telken épületet (az eddigi építménnyel szemben) elhelyezni nem szabad.Az ennél nagyobb telkeken a 3%-os beépítettséget legfeljebb 3%-osra módosították. A mezőgazdasági területen a különálló lakóépületnek ezentúl nem az építménymagassága, hanem a beépítési magassága lehet legfeljebb 7,5 m. A birtoktest kialakításánál kimaradt az 1. számú mellékletre való hivatkozás. Az új (6) bekezdés:

„ A birtokközpont telkén az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.”

(Az előző változat a birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedéllyel kapcsolatban tartalmazott előírásokat.)

A vízgazdálkodással összefüggő területek felsorolásánál (30. § (1)) „ a vízbeszerzési területek (védett vízbázis)” szövegrész helyére „ vízbázis területek” került; a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek pedig teljesen kimaradtak a felsorolásból.

A természetközeli területek között a továbbiakban a karsztbokorerdő nincs benn (30/A. § (1)).

A különleges beépítésre nem szánt területekkel foglalkozó 30/B. § kiegészült egy definícióval, amely szerint ide azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. Az ide tartozó területek felsorolásában az állat- és növénykertek helyett vadaspark, arborétum szerepel; a nyersanyag-kitermelés mellé bekerült a nyersanyag-feldolgozás is; ezenkívül új elem a burkolt vagy fásított köztér, sétány. A különleges beépítésre nem szánt területen az eddigi maximum 2% helyett legfeljebb 5% lehet a beépítettség (illetve a helyi építési szabályzatot is figyelembe kell venni).

Az új (5) bekezdés:

 „ A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott burkolt köztér, fásított köztér és sétány legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:

a) burkolt köztér esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,

b) fásított köztér, sétány esetében

ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,

bb) a legkisebb zöldfelület: 20%.”

Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési és – új elemként – a településképi, illeszkedési, valamint – az eddigieknek megfelelően - a környezet-, a táj- és természet- és a műemlékvédelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. (31. §, Építmények elhelyezése, Általános előírások) Hatályát vesztette a (2) és a (4) bekezdés:

(2) Az egyes építési övezetekben, illetőleg övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(4) A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az az övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

Ennek megfelelően a (3) bekezdés a továbbiakban nem a (2) bekezdésre hivatkozik, hanem a 10. § (2) bekezdésére, ahová a kivételesen elhelyezhető rendeltetések szabályozása átkerült:

„ Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben az övezet sajátos használatának megfelelő, e rendelet szerinti rendeltetéseken kívül csak olyan más rendeltetés engedhető meg, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.”

A megújuló energiaforrások műtárgyai valamennyi építési övezetben, illetve övezetben – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – elhelyezhetők, azonban az OTÉK módosítása ehhez még azt a kitételt hozzáfűzi, hogy csak akkor, ha a használatuk során az építési az

alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozzák, vagy attól nem igényelnek védelmet (32. § 6. pont).

A 33. § részletezi, hogy mik az épület elhelyezésére alkalmas telek vagy építési telek feltételei. A paragrafus kiegészült egy (2) bekezdéssel, amely szerint az (1) bekezdés b)–d) pontjában előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is.

Az építési telkek beépítési módjának meghatározásánál (34. §) az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az egyik építési határvonal az eddigieknek megfelelően a telek egyik oldalhatára, de az új változat ezt még kiegészíti azzal, hogy a szemközti építési határvonal és a telek másik oldalhatára között beépítetlen telekrész legyen. Azártsorú beépítési mód mellől a csoportos elmaradt. Zártsorú beépítési mód esetén a helyi építési szabályzat előírhatja hogy az épületek zárt sora legalább 10,0 m-es épületközzel szakadjon meg helyenként (a megengedett építménymagasság legalább 2/3-a, mint előírt érték elmaradt). Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.

Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. (35. § (1)) Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8)-(9) bekezdésekben és (a módosított szöveg szerint) a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével – nem állhat.

A (3) bekezdés az oldalkert legkisebb szélességét szabályozza. Az oldalhatáron álló beépítési módnál eddig a következő, 36. paragrafusra hivatkoztak, a továbbiakban az oldalkert legkisebb szélessége ebben az esetben nem lehet kisebb 4 m-nél.

A hátsókert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:

– sem 6,0 m-nél,

– sem az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magasságának (az eddigi építménymagassággal szemben) mértékénél (35. § (4)).

Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor; tisztítómezővel ellátott oldómedencés (a korábbi szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) helyett) műtárgy; árnyékszék; kemence, húsfüstölő; állatkifutó; trágyatároló, komposztáló, továbbá siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló. (35. § (6))

Az utólagos hőszigetelés és homlokzatburkolás eddig maximum 10 cm-rel csökkenthette az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet. Ez a 10 cm-es korlátozás kikerült az OTÉK módosításából. Ezenkívül a paragrafus ezentúl minden épületre vonatkozik, nemcsak a 2002. március 15. előtt épültekre. Építési határvonalon kívülre eső épületrész a telek közterületi homlokvonalára helyezett épületeken az eddigi minimum 18 m helyett már legalább 12 m szélességgel szabályozott közterület esetén is lehetséges. Az oldalkertbe a továbbiakban legalább 4,0 oldalkert méret esetén, maximum 1,0 métert nyúlhat be építési határvonalon kívülre eső épületrész (35. § (8) és (9)).

A (9) bekezdés szerinti túlnyúló (az eddigi kiugró helyett) épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának 4/5-e, legnagyobb szélessége (kiugrása) legfeljebb 1,0 m lehet. Az épületkiugrás a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelelő, de legalább 1,0 m távolságra lehet (35. § (10)).

A 36. § (1) bekezdése szerint szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:

a)sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,

b)sem az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott (a korábbi szövegben: a (4) bekezdés szerinti) tűztávolságnál.

Az épületek közötti legkisebb távolsággal foglalkozó 36. § (2) és (3) bekezdéseit átszerkesztették, a korábbi (3) bekezdés („ Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll – az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében – a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.”) kimaradt, a (2) bekezdés egy részét vitték az új (3) bekezdésbe.

A paragrafus (6)-(8) bekezdéseit hatályon kívül helyezték.

(„(6) Az országos közút mellett nem jelölhető ki beépítésre szánt terület – a gazdasági területek és a 24. § (3) bekezdés 8., 10. és 13. pontja szerinti területek kivételével – az út tengelyétől számított

a) gyorsforgalmi út esetében – amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik – 250-250 m széles területen,

b) főút esetében 50-50 m széles területen.

(7) Az országos közút mellett nem sorolható egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területbe az út tengelyétől számított

a) gyorsforgalmi út esetében 100-100 m széles terület,

b) főút esetében 50-50 m széles terület.

(8) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.”)

A 37. § (1) bekezdése szerint épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, – a módosított OTÉK szerint – a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad. A (4) bekezdés is kiegészíti a tetőfelületet a telekhatár felé lejtő jelzővel: Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő- (új elemként), tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m²nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

A védőterületeket az OTÉK módosítás definiálja is: a káros hatások elleni védelmet vagy biztonságot szolgáló területek. A védőövezet, biztonsági övezet helyett a védőterület, biztonsági terület kifejezést használja a módosítás, a biztonsági sáv helyett pedig a biztonsági övezetet. A temetőkre vonatkozó 30 m-es fásított védőterület kikerült az új szabályozásból, az ezt tartalmazó (8) bekezdés új szöveget kapott és a 38. § további (9)-(12) bekezdésekkel is bővült:

„(8) Az országos közút és vasútvonal mellett nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület – a gazdasági területek és a 24. § (2) bekezdés i), k) és n) pontja szerinti területek kivételével –

a) gyorsforgalmi út esetében az út tengelyétõl számított – amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik – 250-250 m széles területen,

b) fõút és a gyorsforgalmi úthoz tartozó csomóponti ág esetében az út tengelyétõl számított 50-50 m széles területen,

c) környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti pálya esetében a vasút szélső vágányától számított 100 m széles területen.

(9) Az országos közút mellett nem sorolható közjóléti erdő területfelhasználási egységbe az út tengelyétől számított

a) gyorsforgalmi út esetében 100-100 m széles terület,

b) főút esetében 50-50 m széles terület.

(10) Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti

hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el.

(11) Katasztrófaveszélynek, katasztrófa kockázatnak kitett területen beépítésre szánt területet kijelölni, illetve épületet elhelyezni csak a település katasztrófavédelmi besorolásának és a veszélyeztető hatásnak a figyelembevételével lehet.

(12) A (8)–(10) bekezdés előírásait a meglévõ és a tervezett közút és vasút esetében egyaránt alkalmazni kell.”

A 40. § (Építmény elhelyezése közterületen) harmadik bekezdése szerint a járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyektől a forgalom haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 5,00 m-en (az eddigi 50 m helyett) belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.

A 40. § (6) és (7) bekezdése hatályát vesztette.

(„(6) A telek helyrajzi számát, illetőleg az épület házszámát a közterületről, illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni az erről szóló helyi önkormányzati rendelet szerint.

(7) A telektömbök sarkain utcanévtáblákat kell elhelyezni.”)

A járművek elhelyezésével foglalkozó 42. § a továbbiakban csak az új építményekre, önálló rendeltetési egységekre, területekre írja elő a követelmények teljesítését. Ez egyébként tartalmilag eddig is benne volt a paragrafusban, mivel az (1) bekezdés második része tisztázta a meglévő építményekre vonatkozó előírásokat. Új elem, hogy védett épületek (műemlék, helyi egyedi védelem) bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetében nem kell a gépjárművek elhelyezését biztosítani. Mindezen szabályozásokat felülírhatja a parkolás rendjét szabályozó önkormányzati rendelet, ha ilyen létezik. A parkoló felületek árnyékolásához az OTÉK módosítás szerint elég minden megkezdett 6 db parkoló hely után 1 db fát ültetni (az eddigi 4 db megkezdett parkolóhellyel szemben). Az új szöveg azt is tartalmazza, hogy minden fához minimum 1 m² termőföldterületet kell biztosítani, amelynek 1 m² alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.

Autóbusz-várakozóhelyet kell létesíteni minden olyan építményhez 200 látogatónként, vásárlónként, illetőleg férőhelyenként, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell – írja a 42. § (4) a) pontja, ahonnan a példák felsorolását az OTÉK módosításban kihagyták.

A (10) bekezdés hatályát vesztette.

(„A (2) bekezdés szerint számított személygépkocsi elhelyezési kötelezettségtől a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján megállapított települési önkormányzati parkolási rendelet – a 4. számú melléklet 1. pontja alattiak esetében legfeljebb +50%-os, a többi pont alattiak esetében legfeljebb±50%-os eltéréssel – eltérő értékeket is megállapíthat. A közlekedési vizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozott terület településen belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságaira, a tömegközlekedési ellátottságára és a terület forgalmi terheltségére.”)

A (11)  bekezdés jelentősen lerövidült:

„ Ha az adottságok szükségessé teszik, a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.”

Nem lép hatályba az OTÉK módosításáról szóló 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése, amely a 42. § (6) bekezdését 2013. január 1-től kiegészítette volna azzal, hogy hatnál több lakás létesítése esetén a gépjárművek elhelyezését építményben kell megvalósítani.

„A lakókocsik és üdülősátrak elhelyezését szabályozó 43. § (1) bekezdése hatályát vesztette.

(„ A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit és üdülősátrat csak helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településrészen és csak átmeneti tartózkodás céljára szabad felállítani, ha 50 m-en belül a tisztálkodás és illemhely használati lehetőség biztosított, továbbá, ha a telek ezáltal módosuló használata a szomszédos telkek és építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.”)

A megmaradt (2) bekezdés szerint a telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy sátrat, illetőleg huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjárművet elhelyezni úgy szabad, hogy az azok által elfoglalt terület – 40 m²/egység számításbavételével – a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési százalékán túl nem haladhatja meg a fennmaradó szabad terület 35%-át.

Hatályon kívülre került a terepkialakítással foglalkozó 45. § (4) bekezdése is.

(„A telek határán álló támfal építésének kötelezettsége az érintett telkek tulajdonosait (kezelőit, használóit) a tulajdoni hányaduk és az érdekeltségük arányában együttesen terheli.”)

Megszűnt az a korlátozás, hogy építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet (47. § (1)).

Az OTÉK eddigi 111 db paragrafusa kiegészült egy 112.-kel.

„112. § (1) A 2013. január 1-jén hatályos helyi építési szabályzat 2015. december 31-ig alkalmazható.

(2) A helyi építési szabályzat 2013. január 1-jét követõ módosítása esetén a módosítással érintett tárgykörben biztosítani kell az összhangot az e rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) módosított rendelkezéseivel.

(3) Hatályos helyi építési szabályzat hiányában 2013. január 1-jét követően az illeszkedés szabályait e rendelet előírásai szerint kell alkalmazni.

(4) E rendeletnek az R.-rel módosított rendelkezéseit az R. hatálybalépését követõen benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.”

A mellékletek sorszámozása megváltozott, a 3. számú melléklet és a függelék hatályát vesztette.