Tanfolyamok > Kivitelezés > Irodaházak > Budapesti irodaházak a közelmúltból - Arena Corner, Millenium Irodaház, Kinnarps House

Budapesti irodaházak a közelmúltból

Arena Corner, Kinnarps House, Millennium Towers I. Irodaház

 

Az irodaházak az elmúlt évek budapesti beruházásai között nagyon jelentős számban képviseltetik magukat. Az építészeti színvonal és a kivitelezés minősége szempontjából széles skálán mozognak ezek az épületek, az alábbiakban – a teljes kép felrajzolásának igénye nélkül – hármat olyan példát mutatunk be, amelyek mindegyike valamilyen szempontból figyelemre méltó. A 2007 nyarán elkészült Arena Corner irodaház a főváros egyik sport és üzleti szempontból is fontos, addig mégis meglehetősen kaotikus állapotban lévő pontjára hozott be új rendezőelveket, és építészeti megjelenésében is újdonságot jelentett a hazai irodaházak között. A Kinnarps 2006 második felében átadott irodaháza több területen is a legújabb fejlesztések eredményeit sorakoztatta fel. Teljeskörű intelligens épületüzemeltetési rendszere éppúgy a legfrissebb, előremutató megoldások közé tartozik, mint az a japán homlokzatburkoló rendszer, amelyet az országban először itt alkalmaztak. A Millennium Towers I. irodaház egy olyan high-tech, úgynevezett interaktív homlokzati rendszerrel készült el, amely a benntartózkodók számára jobb komfortérzetet, az üzemelési költségekben pedig negyven százalékos megtakarítást jelent.

 

Arena Corner

 

Budapest egyik nagyforgalmú csomópontjában, a városszerkezetet meghatározó két fő útvonal, a Kerepesi út és a Hungária körút találkozásánál, a Papp László Sportaréna szomszédságában épült fel az Arena Corner irodaház. A Sportarénával szemben fekvő saroktelek hosszú időn át üresen állt – az elérhető adatok szerint nem volt sohasem beépítve –, a hatvanas években piac működött itt, aztán elgazosodott, gödrös terület lett, rajta egy játszótér maradványaival. A beépítésére különböző elképzelések váltották egymást, volt itt szó multiplex moziról, bevásárlóközpontról, majd végül 2005 októberében kezdődött meg a Raiffeisen beruházásában az irodaház kivitelezése.

 

 

 

A Lukács és Vikár Építészstúdió a bruttó 42 500 négyzetméteres épületet több, egymással áthatásban álló tömeg – a helyszínhez illően – dinamikus kompozíciójaként fogalmazta meg. Ugyanakkor az egyes tömbök kőburkolatos vasbeton keretezése a stabilitás, a mozdíthatatlanság érzetével is felruházza az irodaházat, amely így szilárdan áll a mellette naponta elhaladó 80 ezer autó és 150 ezer gyalogos áramlatában.

A tervezők ezt a tömegformálást a nagy telekmélység miatt választották, ezzel a szövetszerű beépítéssel biztosítani tudták a megfelelő traktusmélységeket és bevilágítást, valamint a jelentős méretű tömeg tagolását. Egyúttal lehetőség nyílt a nagyforgalmú utaktól történő visszahúzásokra és zöld öblök kialakítására. A Kerepesi úttal párhuzamos elemek nagyobb magasságúak és építészetileg is hangsúlyosabbak, ezzel a városból kivezető irányt kívánták megerősíteni. A Hungária körúttal párhuzamos épületrészek a körgyűrű statikus, elosztó szerepéhez igazodnak.

Az épület – az elnevezésének megfelelően – alapvetően irodaház, összesen 30 ezer négyzetméternyi nettó irodaterülettel. A földszinten egy lobby-lounge-étterem és üzletek helyezkednek el. A Kerepesi út felől háromszintes, a Hungária körút felől kétszintes mélygarázs – amelyben 389 gépkocsi számára van hely – két lehajtón keresztül közelíthető meg. A főbejárat a Hungária körúttal és a Kerepesi úttal párhuzamos két alaptömeg közé került, ezen kívül még két személyi bejáratot alakítottak ki. A hétszintes épületegyüttest három vertikális közlekedőmag szolgálja ki, összesen tíz darab felvonóval, az emeleteken szintenként – legfeljebb – hét darab önálló bérlemény kialakítására van lehetőség. A felső szintekhez tetőkertek és -teraszok csatlakoznak.

A jelentősebb épületgépészeti berendezéseket elsősorban a pincékben helyezték el, illetve a Szörény utcai belső, alaprajzilag nehezebben hasznosítható terepszint feletti területen. Ez utóbbi terület ad helyet a kazánháznak és felette a hűtőgépeknek – akusztikailag méretezett falakkal körülvéve –, valamint a felügyeleti helyiségnek, a takarító személyzet szociális helyiségeinek.

 

 

Résfalas alapozás készült, vízzáró vasbeton alaplemezzel; az épület teherhordó szerkezete pillérvázas, tömör vasbeton határolófalakkal. A mélyépítési munkákat a Swietelsky Kft., a szerkezetépítést az Épszerk–Pannónia Invest Építőipari Kft. végezte. 2006 augusztusára érte el az irodaház a szerkezetkész állapotot, ekkortól vette át a generálkivitelezést a CFE Hungary Kft.

A homlokzati kőburkolatok 3 centiméter vastag, szürke Jura mészkőből készültek, a Százados út és a Szörény utca felé pedig egyes földszinti szakaszokon ugyanennek a kőnek egy finomabban csiszolt, sötétebb változatából. A kőkeretek között függönyfalas üvegszerkezet van, helyenként színes sávokkal és függőleges, teljes felületű világító mezőkkel. A világító sávok egyenletes fehér színét fénykábeles világítótestek adják, ezek karbantartása a belső téri álmennyezetek felől oldható meg, külső hozzáférést nem igényelnek. A parapeteknél, a takarandó felületek előtt és a színes mezőknél shadowbox-os üvegezést alkalmaztak, lakkozott üveggel. A homlokzaton megjelenő fémszerkezetek gránitszürke színűek. A tisztántarthatóság biztosítása céljából a homlokzatokba rögzítő szerkezeteket építettek be, a tisztítólétra és a kocsi fogadására. A földszinti homlokzatszakaszokat antigraffiti bevonattal látták el.

A külső nyílászárók hőhídmentes alumínium szerkezetek, kétrétegű (a külső réteg zöld parsol, a belső low-E) hőszigetelő üvegezéssel. Az előírt léghanggátlási értékük – az akusztikai szakvéleménynek megfelelően – a külső, a főútvonalak felőli oldalakon 38 dB, a mellékutcák felé 34,4 dB, a belső udvar felé 32 dB.

A kültéri korlátok tűzihorganyzott acéloszlopok közé feszített rozsdamentes acél sodronyokból állnak, a lépcsőházi korlátok festett acélszelvényekből készültek. Az előcsarnokban négy méteres magasságban egy gyaloghíd ível át, ennek alul befogott biztonsági üveg korlátja van.

A tetőfedés 0,8 milliméteres titáncink lemezből készült, kettős állókorcos kivitelben. Az irodatömbök az első emelettől két átriumszerű belső udvart fognak közre, az alattuk levő földszinti területet üvegtetőkkel fedték le. A túlzott felmelegedés ellen az I 450-es tartók felső övére szerelt motoros mozgatású vászon árnyékolóval védekeztek.

 

 

A hőszigeteléseket tekintve többféle anyagot is beépítettek. A homlokzati kőburkolat alá impregnált ásványi szálas – a lábazati sávban extrudált polisztirolhab – hőszigetelés került. A földszinti födémek és a pinceszint fölötti zöldtetők alsó síkját cementkötésű faforgácslappal kasírozott polisztirolhabbal hőszigetelték. A lapostetők lejtésképzése és hőszigetelése expandált polisztirolhabból készült.

A válaszfalakat nagyrészt gipszkartonból kivitelezték, a pince szinteken a tűzszakaszok között pedig tégla vagy vasbeton válaszfalakból.

Az irodákban – a bérlői igényeknek megfelelően –, a lift-előterekben és az elektromos kapcsolóhelyiségekben nem éghető álpadló készült kalcium-szulfát lapokból. Az álpadlóra szőnyegpadló került, az előcsarnokokat, a lépcsőházakat, a vizes blokkokat kő és gres lapokkal burkolták.

A pinceszintek kivételével a helyiségekben általában álmennyezet készült, az irodaterekben ásványszálas álmennyezet, a bérlői igények szerint; az előcsarnokokban és a fedett belső udvarokat öszekötő tömegek alján, a vizes és az alárendelt helyiségekben fém, a lehajtó rámpák felett sávos kültéri fém álmennyezet. A Raiffeisen az Arena Corner 15 milliárd forintos beruházását a nagyobb bérelhető területek iránt érdeklődőknek szánta, arra a trendre alapozva, amely szerint a cégek egyre inkább az újabb, nagyobb irodaházakba költöznek a telephelyeik összevonása, az ingatlanvagyonuk racionalizálása céljából. (Az irodablokkok minimális alapterülete 300 négyzetméter.) Az elképzelésük be is igazolódott, a 2007 nyarán elkészült épület jelentős részét a következő év tavaszára már bérbe vették, a legnagyobb területeket a Citibank és a Vodafone bérli. A földszinten több – CIB, Raiffeisen, Unicredit, Erstebank, Budapest Bank – bankfiók működik. A Raiffeisentől 2007 júliusában az ORCO Property Group által kezelt Endurance Fund vette meg az „A” kategóriás irodaházat.

 

Kinnarps House

A Váci úti irodaház megvalósulása mögött hosszú, sokéves tervezési munka áll, időközben megváltozott tulajdonosokkal, egyben megbízókkal, koncepcióváltásokkal, tervmódosításokkal. A tervező, Szegner László építész 1990-ben készítette az első tanulmánytervet a telek új beépítésére az akkori tulajdonos, a Műszeripari Kutató Intézet megbízásából, amely kereskedelmi célra kívánta értékesíteni a rendszerváltással üzleti szempontból értékessé vált ingatlant. A tervek nem valósultak meg, mivel a vevő végül is a Magyar Posta lett. Tíz éven keresztül hírlapelosztó üzem működött itt, csak kisebb átalakításokat végeztek.

 

2001-ben a Váci úton megindult fejlődés hatására a Posta is az ingatlan eladása mellett döntött. A befektető IVG irodaházat akart építeni, a tervezéssel a tanulmánytervek ismeretében Szegner Lászlót bízták meg. Ekkor már az építési engedélyhez rendezési terv készítése is szükséges volt, az építészeti tervek az előzetes hatósági egyeztetések alapján 30 méteres maximális építménymagasságot figyelembe véve készültek. Azonban végül az első közös kerületi tervtanács a 25 m-es építménymagasság mellett döntött, így a tervezés kezdődhetett elölről.

Az IVG a beruházáshoz nem talált megfelelő bérlői kört, ezért az ingatlant 2004-ben építési engedéllyel eladta a svéd Kinnarps belsőépítészeti cégnek, aki székházat és bérirodákat kívánt kialakítani ki az épületben. Bár az adás-vételnél az építésztervező lemondott továbbtervezési jogáról, a svéd cég továbbra is őt bízta meg a módosítások generáltervezésével. A kiviteli tervek a Kész Kft.-nél, Porcsalmy Zoltán építész vezetésével készültek.

A Váci út és a Véső utca sarka városépítési, építészeti és üzleti szempontból is hangsúlyos hely, ezen alapul az építészeti koncepció is, amely a sarok jelentőségét az üvegfalban lévő falfülkében elhelyezett plasztikával emeli ki. Az eredeti tervek szerint egy stilizált olajág-köteg került volna ide, azonban az épületszobor elhelyezésénél a 16 méter magas idom – a gondos kivitelezés ellenére – megroppant, így kénytelenek voltak egy egyszerűsített kompozícióra cserélni. Maga az üvegezett tömb is a sarkot hangsúlyozza, ezenkívül a város felől közeledve is jól érvényesül. A Dózsa György út felől a hatvanas évek lakótelepi házai után ezzel az épülettel indul az irodaházak és egyéb üzleti létesítmények sora, a 25 méteres épületmagasság ezt is jelzi.

 

 

A beépítés alapelvei a középfolyosós alaprajzi rendszerből adódnak, figyelembe véve az ideális bevilágítás és mélység arányait. A tervezők a belső udvaroknál tágas légterek létrehozására törekedtek. A bruttó 4,5-szeres telekterületi beépíthetőség és a 25 méteres maximális építménymagasság által rendelkezésre álló teret tökéletesen kihasználták, a közlekedőtereket minimalizálták. A sarkot földszint plusz hét emeletes magasság hangsúlyozza, a Váci úton ehhez öt emelet csatlakozik, a Véső utcában szintén csökken a szintszám.

A belső szabad lépcsővel összekötött földszinten és első emeleten találhatóak a Kinnarps magyarországi képviseletének irodái, bemutatótermei, tárgyalói, saját étterme, konyhája és szociális helyiségei. A 2-7. emeleteken középfolyosós rendszerben, két lépcsőházzal kiszolgált irodák és a hozzájuk tartozó szociális helyiségek helyezkednek el. Az épület alatt három pinceszinten mélygarázst alakítottak ki, 150 férőhellyel.

Az udvar szabadon maradó részén és az épület minden e célra felhasználható felületén zöldfelületek vannak.

A generálkivitelező Kész Kft. 2005 júniusában kezdte meg a 2,5 milliárd forint értékű beruházás építési munkáit. Nehézséget jelentett, hogy a szerkezetépítés fázisa a téli hónapokra esett, a munkafolyamatok meggyorsítására három toronydarut is igénybe vettek. A műszaki átadások 2006. július 15-én kezdődtek meg, a bérlők szeptember 30-tól költözhettek be. Az épület üzemeltetését is a Kész Kft. végzi.

 

 

A kiscelli agyagrétegben az alapozás résalappal és vasbeton lemezzel készült. A felmenő szerkezet vasbeton vázas, rejtett gombafödémekkel, kitöltő falakkal, strukturált üvegezéssel. A vízszigetelést vízzáró beton adja, Aquafin 2 K kenéssel. A tető nagy része faszerkezettel épült kis hajlásszögű magastető, amely WM Zink fémlemez fedést kapott. A maradék lapostetős részt saját locsolóhálózattal rendelkező zöldtetőként alakították ki.

Az utcai homlokzat burkolata kiszellőztetett, világosszürke Alpolic szendvicslemez, a Mitsubishi Chemical terméke, amiből a Kész Kft. kecskeméti üzeme gyártja a szerelésre kész elemeket, a japán céggel kötött megállapodás alapján. A táblás kompozit lemeztermék újdonság a magyar építéstechnikai piacon, először a Kinnarps irodaházánál került beépítésre. Két vékony, 0,5 milliméteres fémrétege (alumínium vagy más fémötvözet) között nem éghető ásványi anyag van, a lemez nagyon könnyű, jól formálható, kiváló állékonyságú. Többféle színben, mintával, például kőzetmintázatokkal is gyártják. Világszerte számos épületnél alkalmazták eddig, mint például egy Dubaiban lévő – a világon egyetlen – hétcsillagos szállodánál. Az ÉMI tűzvédelmi laboratóriumi vizsgálatainak eredményeként a lemez megkapta a 45 perces tűzállóságot tanúsító bizonylatot, így már Magyarországon is alkalmazható magasépületek, toronyházak homlokzati vagy belső burkolására.

 

 

Az informatika fejlődése az épületeinket sem hagyja változatlanul. Az új Kinnarps irodaházban komplex elektronikus épületfelügyeleti és -üzemeltetési rendszert építettek ki, amely többek között helyiségenként elhelyezett hűtés- és fűtésszabályzókat, ablaknyitás-érzékelőket, falra szerelt multifunkcionális kezelőket tartalmaz. A berendezéshez tartoznak továbbá fényérzékelők, fényerőszabályzós világítótestek, hőmérséklet, szél- és külső fényérzékelők, valamint árnyékolásvezérlők is. A rendszer például a helyiségekben érzékelhető mozgás alapján kapcsolja fel és le a világítást. Ha az ablakok nyitva vannak (az épület ablakainak többsége nyitható), a hűtés vagy a fűtés – amit négycsöves fan-coil biztosít – automatikusan leáll.

A szakzsargon azért nevezi intelligensnek az ilyen épületüzemeltetési rendszereket, mert programozhatóak, illetve mert programjuk és az érzékelőberendezéseikkel a külvilágról szerzett információik alapján önálló döntéshozatalra képesek. Magyarországon már működik néhány hasonló épület, például a Festo irodaház, a Duna Tower, a Roosewelt irodaház. Az intelligens rendszerek beépítése 25-30 százalékos többletköltséget jelent a hagyományos rendszerekhez képest a beruházó számára, viszont az épület üzemeltetése folyamán jelentős, körülbelül 15 százalékos megtakarításra lehet számítani, a többletberuházás 5-10 év alatt megtérül.

Egy komplett intelligens épületüzemeltetési rendszerhez hozzátartozik a szellőzés és klímatechnika, az áramellátás, a világítás-, az árnyékolás- és a biztonságtechnika. Mindegyik területen jelentős megtakarításokat lehet elérni. Esténként a rendszer automatikusan kikapcsolja a fűtést és másnap, vagy a hétvége elteltével a munkakezdés előtt egy órával kapcsolja be. Figyelembe veszi a napsugárzás erejét és irányát, ettől függően vezérli az egyes helyiségekben a fűtést, illetve a klímát. A szükséges áram mennyiségét is jóval pontosabban ki lehet számolni, elkerülhető a túlfogyasztás, a tervezhetőség elősegíti az előnyösebb megállapodást az áramszolgáltatóval. A munkahelyekre orientált világítás hozható létre, ami az egészségvédelmi szempontokon kívül szintén jelentős megtakarítást tud hozni. Az árnyékolók – amelyek állása a Nap járásától függően vezérelt, nagy szél esetén pedig felhúzza őket a rendszer – csökkentik a nyári klimatizálás költségeit.

 

 

Az új irodaházban a bérlők optimális munkakörülményeit szolgálja a flexibilis válaszfalazás, a megfelelő hangszigetelés és az 500 luxos megvilágítottságot biztosító világítás.

A főleg bútorgyártással, illetve kisebb részben irodafejlesztéssel foglalkozó Kinnarps a világ 30 országában van jelen. A "Next Office" koncepció szerint létrehozott új irodaházukat a piaci elvárások feletti színvonalon kívánták kialakítani. Ezzel az irodák piacán igyekeztek példaértékű megoldást nyújtani, miután kisebb léptékben, egy-egy irodai munkahely fejlesztésével kapcsolatban már bizonyítottak: a cég termékei Svédországban többször elnyerték az "Év munkaállomása", Magyarországon pedig már két alkalommal "Az év munkaszéke" díját.

 

Millennium Towers I. Irodaház

 

Az irodaépület a főváros egyik legexponáltabb területén, a déli városközpont közepén helyezkedik el. A telek fekvése nagyon kedvező Duna-parti panorámája és a belvároshoz való közelsége miatt. Az épület kétharmadát a Vodafone már a tervezés időszakában hét évre bérbe vette, így az általa használt területeket a cég igényeinek megfelelően tervezték és kulcsrakészen kivitelezték. A teljes telekterület beépítésével három szintes mélygarázs biztosítja a személygépkocsik elhelyezését. A földszinten egy étterem kapott helyet. Az általános irodai szintek alaprajzilag „H” betűt formálnak, a metszéspontokban helyezkednek el az épület vertikális magjai, amelyek a lifteket, lépcsőket és a gépészeti aknákat tartalmazzák, valamint a statikai szempontból fontos merevítőfalakat. Az irodaterek egyaránt lehetővé teszik cellás és „kombi” irodarendszerek kialakítását. A Vodafone az utóbbi, a cellás helyiségek és a nyílt irodaterek kombinációjából álló megoldást kérte. A hetedik emeleten a tetőteraszra néző vezetői irodarendszert alakítottak ki.

 

 

Az épület tömegformálása egyszerű, tiszta geometriai szerkesztésen alapul. Ez az építész tervezők kifejezett szándéka volt: egy visszafogottan elegáns, funkcionális épületet akartak létrehozni, minden öncélú formai játék nélkül. Az egyszerűségre törekvésük mögött az áll, hogy az irodaház közvetlen környezetében található a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, tehát több olyan jellegzetes megformálású épület, amelyek mellé jobbnak láttak egy semleges, újabb feltűnő formai elemeket nem tartalmazó házat letenni. Ugyanakkor fontos volt számukra a pesti Duna-part léptékéhez való illeszkedés, az épülettömeget ennek megfelelően tagolták és a homlokzatok magasságát a városrendezési alapelvekhez igazították.

A könnyen érthető, egyszerű tömegformálás a transzparens homlokzatok könnyedségével párosul. A külső és a belső terek szoros kapcsolatban vannak, az épület külső képét mozgalmassá teszik a belsejében zajló élet és az intelligens árnyékolószerkezetek változásai. A homlokzatokon tükröződik a folyó, az égbolt, az időjárás. Az irodaházhoz – a telken belül – a Duna és a Soroksári út felé is egy-egy három oldalról zárt kert kapcsolódik, amelyek átmenetet biztosítanak az épület és a Duna-part között.

Körülbelül százötven évre tekint vissza az építészet történetében az épületek homlokzatának iparilag előregyártott üvegszerkezetekkel való kivitelezése. Az első üveggel burkolt, előregyártott elemekből szerkesztett épület Paxton Kristály Palotája volt, amely a londoni világkiállításra készült az 1850-es években. Az előregyártás gondolata a gyors kivitelezés kényszeréből is következett.

Azóta ez a homlokzati megoldás – elsősorban függönyfalak formájában – széles körben elterjedt. Jelentős szerepet játszott a modern építészetben, Le Corbusier vagy Mies van der Rohe életművének is fontos része, ugyanis a modernista építészek a homlokzatot függetleníteni akarták az épület tartószerkezetétől. Emellett az előregyárthatóság, az ebből adódó gyors kivitelezhetőség az építési helyszínen is a függönyfal mellett szólt. A függönyfal fogalma tulajdonképpen nem csak az üvegszerkezeteket jelenti, hanem minden, a tartószerkezet elé függesztett homlokzatot, de a külső térrel való vizuális kapcsolat, a transzparencia igénye oda vezetett, hogy ezek a szerkezetek túlnyomórészt üvegből készülnek.

 

 

Az elmúlt másfél évszázadban a fejlesztés különböző irányokban haladt, attól függően, hogy a gazdasági, az esztétikai és az épületfizikai szempontok milyen arányban képviseltették magukat. Komoly kutatások folytak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, a legintenzívebben a Harvard Egyetem és a MIT (Massachusets Institut of Technology) laboratóriumaiban. A hatvanas évek végén az európai és az amerikai fejlesztők már együtt építettek Ázsiában, a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján pedig létrejött a világ legnagyobb függönyfalakkal foglalkozó cége, a Permasteelisa. Ez a cég – amelynek a központja Velence mellett van – majdnem az összes nagy, európai függönyfal-gyártó vállalattal megegyezve, konszernt létrehozva vált globális szupercéggé. Élen jár a témával kapcsolatos kutatásokban, a Harvard Egyetemmel és a Massachusets Institut of Technology-val együttműködve.

Több mint egy évtizedet fordítottak arra a kutatás-sorozatra, amelynek célja az energiatakarékossági és a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő homlokzati megoldások megtalálása volt. A különböző lehetőségek vizsgálatára életnagyságban, 1:1 arányban irodahelyiségek modelljeit építették fel, mindegyiket más-más homlokzattal. Éveken át mérték az így kiépített 15-20 féle alaprendszer lég- és zajállapot adatait és egyéb komfortérzet jellemzőit.

A kutatás azt az eredményt hozta, hogy az irodában tartózkodók jó közérzete és az ebből adódó hatékony munkavégzése szempontjából négy tényezőnek van kiemelkedő jelentősége. Normális – vagyis a természetes fénynek megfelelő spektrumú – fényviszonyokat kell teremteni, tehát olyan üveget kell használni, amely a természetes fényt átengedi, nem színezett. Ugyanakkor a napsugárzás ellen védekezni is kell, mégpedig olyan flexibilis, mobil rendszerrel, amely elkerüli az üvegházhatást. Megfelelő hanggátlásra, hangszigetelésre van szükség a külső és az épületen belül keltődő zajok ellen. Mindezeken kívül kezelni kell a külső hőmérsékletváltozásokat, a függönyfal nem sugározhat a bent tartózkodókra sem hideget, sem meleget és a belső hőmérsékletetet is bizonyos határok között kell tartani. Ez utóbbi feladatokat az épületgépészeti – fűtési, klimatizálási – rendszerrel együtt lehet megoldani.

 

 

 

A fenti követelményrendszer kielégítésének egyik útja a Millennium Towers I. Irodaháznál is alkalmazott interaktív klímafal. Klímahomlokzatnak a kéthéjú üveghomlokzatokat nevezzük, ahol egy hőszigetelt és egy egyrétegű üveg réteg között természetes vagy gépi szellőzéssel levegő mozog. A két réteg közötti tér szélessége a tíz centiméteres nagyságrendtől 1,5-2 méterig terjedhet, a szélesebb megoldások járhatóak is. A köztes térben jellemzően árnyékolót helyeznek el. A köztes tér tisztíthatósága fontos kérdés, és a rendelkezésre álló tér méretétől függően, a belső héj teljes vagy részleges nyithatóságát igényli.

Az interaktív jelző ebben az esetben azt jelenti, hogy a homlokzat reagálni tud a környezeti változásokra egyrészt az árnyékolók állításával, másrészt hibrid szellőztetés alkalmazásával, vagyis az év nagy részében kihasználja a természetes szellőzés lehetőségét és csak ha ez nem megy, akkor használ ecélra gépészeti eszközöket.

A Millennium Towers I. Irodaháznál a függönyfal teljes mértékben – a padlótól a mennyezetig – üvegezett, nincs parapet. Az üveg átlátszó, víztiszta, a tartóbordák a lehető legvékonyabbak. Kívülről befelé haladva először egyrétegű üveg van, majd emögött egy 14 centiméter széles légakna, belül pedig egy újabb – itt már dupla, hőszigetelő – üvegréteg. Az egész szerkezet vastagsága körülbelül 20 centiméter. A légaknába a külső levegő légréseken keresztül jut be, a légaknán belül a kürtőhatásból adódóan folyamatos lentről felfelé irányuló áramlásban van, majd bizonyos pontokon kiáramlik, nyáron állandó hűtést adva az épületnek.

 

 

A környezeti zajhatások ellen különböző súlyú anyagokból álló konstrukciójával, az ebből adódó jó hanggátlásával védi a függönyfal a belső térben tartózkodókat. A külső, közlekedési zajok ellenére abszolút csendes munkakörnyezetet biztosít.

Az árnyékolásról a légaknában elhelyezett motorizált zsalu gondoskodik. A napsugárzás intenzitását, a szélsebességet, a hőmérsékletet bizonyos pontokon érzékelők mérik, az itt kapott eredményektől függően számítógépes program vezérli a zsalu mozgatását. A külső, egyrétegű üvegfal megvédi a zsalut a széltől, a portól és a mechanikai sérülésektől, amik a kültéri árnyékolókat egyébként veszélyeztetik.

Hasonlóan légaknás függönyfallal készült – szintén a Fazakas Építésziroda tervei alapján – a Vörösmarty téren a volt ORI székház helyén emelt új épület, de az ott alkalmazott német rendszer szerint a légakna 60 cm széles és szerelőjárdát is tartalmaz, a függönyfal íves, egyedi szerkezetű.

Az épületgépészetet tekintve az irodákban fan coilt nem alkalmaztak, mivel ezek komoly hátránya a bennük lévő motor és a kedvezőtlenül magas légsebesség. Helyettük mozgó alkatrész nélküli berendezést kerestek. Ilyenek a hűtő-fűtő gerendák, amelyek nagy hőleadó felülettel rendelkeznek. A rajtuk átvezetett 14 °C fokos vízzel hűtik le a befújt friss levegőt, amelynek a sebessége csak 0,15 m/s, így senki sem érezheti az irodában azt, hogy a klíma éppen rá fújja a hideget.

A Millennium Towers I. irodaház épületfelügyeleti rendszere minden tényezőt figyelembe vesz (például azt is, hogy hány ember van az adott irodában), és differenciált vezérlést tesz lehetővé (például minden egyes ablakon külön mozgatható a zsaluzat). Az épületben működő cégek, a Vodafone, a Lufthansa, a Trigránit nagyon elégedettek a házzal, amelynek az üzemeltetése sokkal gazdaságosabb a hagyományos irodaépületekénél. Negyven százalékos költségmegtakarítást jelentenek az ismertetett új megoldások, a fűtés költségei minimálisak, ha bent vannak a dolgozók, alig kell fűteni, mivel egy fő a rá eső gépekkel együtt 150 W hőleadást jelent. Ha süt a nap, akkor télen is inkább hűteni kell, mint fűteni.

 

Arena Corner:

 

Tervezők:

generáltervező: Lukács és Vikár Építészstúdió Kft.

építész tervező: Lukács és Vikár Építészstúdió Kft., Lukács István, Vikár András DLA, Gál Árpád, Hartmann Erik

elektromos tervező: Elekt-Royal Kft., Krén József

gépész tervező: ART-TAX Szövetkezet, Oltvai Gépész Stúdió Kft., Oltvai András, Oltvai Tamás

statikus: Dékettő Kft., Gonda Ferenc, Kákonyi Sándor

belsőépítész: SZB Bt., Szekér Ferenc

külső közmű: Mélyterv Kft., Lakatos János

környezetvédelem, akusztika: Józsa Bt., Józsa Gusztáv

közlekedés: Közlekedés Kft., Rhorer Ádám

kerttervező: Garten Stúdió Kft., Szloszjár György

részletrajzok: FRT Raszter Kft., Farsang Attila

függönyfal: MetalCAD Kft., Polgár Szilárd

tűzvédelem: Bosec Bt., Gombik Károlyné

 

Kivitelezők:

Mélyépítés: Swietelsky Kft.

Szerkezetépítés: Épszerk–Pannónia Invest Építőipari Kft.

Generál kivitelező: CFE Hungary Kft., Steiner Mátyás

Homlokzat: Alukonstrukt, EAG

Kőburkolat: Épkő

Vízszigetelés: Tectum

Bádogos munkák: Horex

Esztrich: Hemex, Treta

Gipszkarton: Heibl, Kaefer

Burkoló: Majolika Kft.

Épületgépészet: MCE

Elektromosság: Elszöv – UPS

Gyengeáram: Bosch

Lift: Kone Felvonó Kft.

Kertépítés: Park-Line

 

 

Kinnarps House:

 

Építészet:

-engedélyezési terv: Zoom-Design Kft., Szegner László felelős építész tervező, Riez

Zoltán építész tervező, Lehner Tamás építész munkatárs

-kiviteli terv: Kész Kft., Porcsalmy Zoltán vezető tervező, Vida József építész munkatárs

Belsőépítészet: Studio G - Gergely László

Statika:

- pince szinti szerkezet: Ungi Kft., Ungi Lajos

- felszerkezet: Kész Kft., Hegedűs Tamás, Pohl Ákos

Épületgépészet: Hvac Kft., Kádas Károly, Miczkó János

Elektromos tervező: Kelevill Bt., Kelemen Ferenc

Sprinkler tervező: Piroplan Kft., Scharbert Gyula

Külső közmű tervező: Multi Kft., Soltész András

 

Generálkivitelező: KÉSZ Közép-Európai Építő és Szerelő Kft., Sáray Zoltán

 

Beruházó: Kinnarps House Kft., Sándorné Istiván Rita ügyvezető igazgató