Tanfolyamok > Munkavédelem > Munkavédelem > Az azbesztmentesítés munkavédelmi szabályai

Az azbesztmentesítés munkavédelmi szabályai

 

Ellenőrzési tapasztalatok
Jellemző hiányosságok
A munkavállalók hozzáállása a kérdéshez
Az azbesztmentesítés helyzete Magyarországon

 

Az azbeszt az ásványi eredetű magnézium szilikátok egy csoportjának gyűjtő elnevezése, melyek különleges szálas szerkezetet mutatnak, tűszerű kristályokból épülnek fel. A rendkívül vékony elemi szálak átmérője a milliméter ezredrészénél is kisebb és éppen ez okozza veszélyességét, mert a légutak szűkebb szakaszaiban elakadhatnak, de lejutnak a tüdő úgynevezett léghólyagocskáiba is, ezeket átszúrva károsítják a mellhártyát. Az azbeszt okozta egészségkárosodás hosszú lefolyású, többségében halálos kimenetelű. Okozhat úgynevezett azbesztózist, mesotheliómát, amely a mell-, a hashártya daganatos betegsége és hörgő-, gyomor-, bélrendszer-daganatot is.

A vonatkozó rendelet alkalmazásában azbesztnek minősülnek az alábbi rostos szerkezetű szilikátok:

• aktinolit azbeszt, CAS-szám 77536-66-4,

• amozit (grünerit) azbeszt, CAS-szám 12172-73-5,

• antofillit azbeszt, CAS-szám 77536-67-5,

• krizotil azbeszt, CAS-szám 12001-29-5,

• krokidolit azbeszt, CAS-szám 12001-28-4,

• tremolit azbeszt, CAS-szám 77536-68-6;

 

Azbeszttartalmú termék: az olyan termék, amely a fenti rostok valamelyikét tartalmazza;

 

 

A súlyos veszély miatt Magyarországon 1992 óta tilos a legveszélyesebbnek tartott kékazbeszt (krokidolit) felhasználása. A krizotil (fehérazbeszt) tartalmú termékek előállítása, felhasználása 2005. január 1.-ig volt megengedett. Azóta minden azbeszttartalmú termék felhasználása előállítása szigorúan tilos! Azonban ezen időpont előtt az azbeszt felhasználása rendkívül sokrétű volt és az akkor készült termékek még ma is fellelhetők a környezetünkben. Így a munkahelyi azbeszt-expozíció már csak bontás, karbantartás, javítás kapcsán jöhet szóba.

Azbesztet az alábbi épületanyagok tartalmazhatnak:

- szórt szigetelőanyagok /pl. könnyűszerkezetes épületek, vagy pincefödém/

- hőszigetelő-anyagok /pl. csövek, kazánok/

- azbesztcement termékek /pl. hullámpalatető, síklemezek, csőidomok/

- azbesztzsinórok

- tömítő lemezek

A legveszélyesebb a szórt azbesztszigetelés, mivel a laza állagú anyagból az azbesztrostok sokkal könnyebben szabadulnak fel, mint az azbesztcement termékekből, amelyekben az azbesztrostok kötött állapotban vannak.

 

Az azbesztet, kivéve talán a szórt azbesztet, gyakran nagyon nehéz szabad szemmel felismerni.

Az épületekben található azbeszttartalmú anyag, amely láthatóan jó állapotban van, nem sérült vagy törött, normál használat esetén nem veszélyes/pl. hullámpala/. Az azbeszttartalmú épületszerkezetek összes rekonstrukciós és bontási, vagy átalakítási munkálatai során azonban fennáll annak a veszélye, hogy jelentős mennyiségű azbesztrost kerül a levegőbe.

Veszélyeztetettek elsősorban azok, akik a rossz állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok környezetében tartózkodnak, pl.:

- az épületek karbantartását, javítását végzik,

- az épületen belüli irodákban, raktárakban, műhelyekben dolgozók,

- az épület alagsorában tartózkodók, ha a megrongálódott csőszigetelésből azbesztpor jut a levegőbe,

- iskolákban, óvodákban, sportlétesítményekben, ahol az érintettek légzése fokozott mértékű.

 

Kiemelten veszélyeztetettek az azbesztbontást végzők, az épület karbantartók, szerelők, és az ő környezetükben tartózkodók.

Az azbeszt veszélyességét növeli, hogy hatása nem ismerhető fel azonnal, a megbetegedés az azbeszt hatásának való kitettség kezdetétől számított 10-40 év alatt alakulhat ki. Emiatt a munkavállalókban nehezen alakul ki veszélyérzet az azbeszttel kapcsolatban. Így a munkáltató fokozottan felelős a munkavédelmi szabályok betartásában, és betartatásában, az érintett dolgozók tájékoztatásában.

 

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) feladata az azbeszttel végzett munkák munkavédelmi szempontú hatósági ellenőrzése, a tájékoztatás és tanácsadás az azbeszt veszélyeiről, de az OMMF felügyelete alá tartozó Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI), az azbeszt tartalmú anyagok felismerésében, azonosításában is segítséget nyújt.

Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendeletben előírtaknak megfelelően a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie az OMMF munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének azokat az eseteket, amikor a munkavégzés során a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből, illetve azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak (azbesztexpozíciónak) ténylegesen vagy feltételezhetően ki vannak téve. (A közmű meghibásodása miatt végzett, előre nem tervezhető, azbesztexpozíció kockázatával járó munkavégzés esetén a bejelentést a munka megkezdését követő három munkanapon belül kell megtenni.)

A bejelentés kötelező adattartalma a következő:

• a munkáltató neve, székhelye, elérhetősége;

• a munkavégzés pontos helye;

• a kezelt azbeszt fajtája és mennyisége;

• az azbeszttel kapcsolatos tevékenységek és eljárások;

• az érintett munkavállalók száma;

• a munkavégzés kezdete és időtartama;

• a munkavállalókat érő azbesztexpozíció korlátozására megtett, illetve tervezett intézkedések;

• azbesztmentesítés esetén a munkahelyen, illetve annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységek;

• az azbesztszennyezettség mértékének ellenőrzését végző szervezet. (Mintavételt, azbesztazonosítást, határérték betartására irányuló mérést csak a tevékenységre akkreditált laboratórium végezhet.)

 

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalót érő azbesztexpozíció idővel súlyozott átlaga 8 órás időtartamra vonatkoztatva ne haladja meg a 0,1 rost/cm³-t.

A fenti határérték túllépése esetén a munkáltatónak ennek okát meg kell állapítania és a lehető leghamarabb meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a túllépés megszüntetésére. Az érintett területen a munkavégzés csak a munkavállalók védelmére tett megfelelő intézkedést követően folytatható.

A munkáltatói intézkedést követően - eredményességének ellenőrzése érdekében - ismételten meg kell határozni a levegő azbesztkoncentrációját.

Ha az azbesztexpozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és a határérték betartásához a munkavállaló légzésvédelmét szolgáló egyéni védőeszköz (a továbbiakban: légzésvédő eszköz) viselése szükséges, a viselés időtartamát csak a feltétlenül szükséges, lehető legrövidebb időre kell korlátozni. Az ilyen védőeszköz viselésével járó munkavégzés esetén megfelelő pihenőidőket kell beiktatni.

A légzésvédő eszköz viselésével folyamatosan végezhető munka, valamint az azt követő pihenőidő időtartamát a munkavégzés helyének jellemzői (fizikai és klimatikus körülmények), a végzett munka nehézségi foka és a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevételével, a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel folytatott konzultációt követően kell meghatározni.

Az egyéni védőeszköz juttatásakor a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe véve kell eljárni. Az egyéni védőeszköz kiválasztása az Mvt. szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

 

Azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítása esetén a bejelentéshez munkatervet mellékelni kell.

A bejelentésről a munkavédelmi felügyelőség három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot. A bejelentésekről a munkavédelmi felügyelőség naprakész nyilvántartást vezet, és a kérdéses időpontban elvégzi a munkavégzés hatósági ellenőrzését. Az OMMF felügyelői napi ellenőrzési tevékenységük során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy felderítsenek be nem jelentett azbesztbontással érintett munkaterületeket. Amennyiben ilyen területet találnak, soron kívül elvégzik annak vizsgálatát.

Az ellenőrzés kiterjed a munka előkészítésének vizsgálatára:

• A munkavállalók tájékoztatva lettek-e a munkavégzés veszélyeiről;

• A munkavédelmi oktatás megtörtént-e, annak tematikája megfelelően tárgyalta-e a betartandó munkavédelmi előírásokat;

• A munkáltató rendelkezik-e az azbeszttel történő munkavégzésre kockázatértékeléssel;

• A munkavállalók munkaköri alkalmassági vizsgálata megtörtént-e.

A helyszíni ellenőrzésen a felügyelők ellenőrzik, hogy

• A munkatervben előírtakat betartják-e;

• Tettek-e intézkedést az azbeszttartalmú porok keletkezésének, és levegőbe jutásának megakadályozására;

• A munkavállalókat ellátták-e a megfelelő egyéni védőeszközökkel, és azokat az érintettek rendeltetésszerűen viselik-e;

• A munkavégzés helyének lehatárolása megfelelően megtörtént-e, illetéktelenek bejutásának megakadályozására tettek-e intézkedéseket;

• Megfelelő-e az azbeszttartalmú por környezetbe való kijutásának megakadályozása;

• Az azbeszt kezelésére szolgáló helyiség és berendezések kialakítása megfelelő-e;

• Megtörténik-e a rendszeres takarítás, tisztítás

• Gondoskodnak-e az azbesztet tartalmazó, vagy azzal szennyezett hulladékok biztonságos összegyűjtéséről, csomagolásáról, biztonságos tárolásáról, elszállításáról

 

Az OMMF felügyelői 2007. április 16-ától kezdődően kaptak feljogosítást a munkaegészségügyi ellenőrzések - és benne az azbeszttel kapcsolatos ellenőrzések - elvégzésére. (A megjelölt időpontig a feladat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz tartozott.)

 

Az OMFI-hoz ezideig beküldött minták jellemzően krizotilt (fehér azbeszt) tartalmaztak, de  előfordult a krizotil mellett krokidolit (kék azbeszt) is, illetve amozit (barna azbeszt).

A legjelentősebb azbesztbontási munkaterületek (voltak):

• Nyomda épület bontása

• Volt szovjet laktanya épületeinek bontási munkálatai

• Hőerőmü kazán bontás

Kisebb volumenű munkák:

• Síkpalával, hullámpalával fedett tetők bontása

• Palatető felújítása

• Gázkonvektorok időszakos karbantartása, hőálló tömítés cseréje

• Kisebb kazánok bontása

• Ipari, illetve irodaépületek bontása

• Azbesztbeton (eternit) csövek vágása

 

Ellenőrzési tapasztalatok

Az azbesztmentesítési munkákra szakosodott cégeken kívül kevés munkáltató ismeri, és tartja be az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet előírásait. A bontást, illetve mentesítést végző „nem szakcégek” az azbeszt által okozott egészségkárosodás súlyosságával nincsenek tisztában, és hajlamosak alulbecsülni, hiszen a már vissza nem fordítható egészségkárosodás csak több tíz év múlva alakul ki.

A nagyobb munkálatokhoz tapasztalataink szerint esetenként igénybe veszik a mentésre szakosodott, és speciális munkavédelmi szaktudással is rendelkező cégeket, de ez még nem teljes körű.

A kisebb, főleg palatetőbontással, felújítással járó munkálatokat az egyébként is a bontást felvállaló cég végzi el, az esetek többségében előzetes bejelentés, és mindennemű munka, -és környezetvédelmi szakértelem nélkül, veszélyeztetve ezzel a munkavállalókat és a tágabb környezetet is.  

 

Jellemző hiányosságok

A munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek nem jelentetik be a  -feltehetően azbeszt tartalmú anyaggal végzett tevékenységet, annak megkezdése előtt 15 nappal.

Nem történik meg az azbeszt azonosító vizsgálat. (Az azbeszt jelenlétének egyértelmű kimutatására az erre akkreditált laboratórium által – fáziskontraszt mikroszkópos membránszűrős módszerrel – elvégzett mérések szolgálnak, aminek elvégeztetésére  az azbesztbontási és mentesítési tevékenységet végző munkáltatókat jogszabály kötelezi.)

Mindezeknek az a nemkívánatos következménye, hogy az ilyen tevékenységet végzők esetében rejtve maradnak a hatóság előtt a munkakörülmények, és nagy a valószínűsége a meg nem engedhető kockázatoknak.

 

A munkáltató a bontás előtt kockázatértékelést nem készíttet - a feltehetően azbeszt tartalmú - hullámpalával végzett munkatevékenységre vonatkozóan, melyből az azbesztexpozíció jellege és mértéke (az azbeszt azonosítása, és a munkavállalókat veszélyeztető azbeszt expozíció mérése) megállapítható lenne.

 

A munkavállalók munkavédelmi oktatása hiányos, mivel a munkavédelmi oktatási tematikája nem terjed ki az azbeszt tartalmú építőanyaggal történő bontási munkaműveletekre. A munkavállalók tájékoztatása az azbeszttel végzett munka veszélyeiről elmarad.

 

 A munkavállalók azbeszt expozíció ellen védő egyéni légzésvédő eszközt nem viselnek, így fennáll az egészségkárosodás veszélye. Légzésvédő eszköz a helyszínen nem áll rendelkezésre.

 

A lebontott hullámpala lemezeket és a törmeléket az állványról közvetlenül a szállító járműre dobálják,  emiatt a művelet közben a hullámpala lemezek porolnak.

 

Fedetlen részen rakják le és tárolják a leszerelt lemezeket és a törmeléket. A munkaterületen a por rárakódik a környező tárgyakra, a növényzetre, azonban erre tekintettel portalanításról, pormegkötésről, vagy a porexpozíciónak kitett munkaterület lefedéséről nem gondoskodnak.

 

A munkavállalók hozzáállása a kérdéshez

A munkavállalók az elégtelen munkáltatói tájékoztatás miatt nem ismerik az azbeszt veszélyeit, ezért nincsenek tisztában azzal, hogy a meg nem engedett körülmények melletti munka a későbbi években egyéni, családi tragédiák kiváltója lehet. Nagyban hozzájárul ehhez, hogy az azbeszt okozta egészségkárosodás nem ismerhető fel azonnal, a megbetegedés általában az azbeszt hatásának való kitettség kezdetétől számított 10-40 év alatt alakul ki.

 

Az azbesztmentesítés helyzete Magyarországon

A kérdés jogszabályi oldalról rendezett. Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az Európai Unió idevonatkozó irányelvének és a WHO ajánlásainak megfelelő szabályozást tartalmaz.

Ugyanakkor a jogszabály hatályosulását elsősorban két tényező hátráltatja. Ezek az azbesztmentesítési munkák igen nagy költségigénye, illetve munkáltatók, munkavállalók ismerethiánya, munkavédelmi szemléletük hiányos volta.

Az azbeszt okozta megbetegedések számáról nem rendelkezünk pontos statisztikával, jóllehet bejelentendő foglalkozási megbetegedésről van szó. (Az Egyesült Királyságban az azbeszt okozta halálesetek száma eléri az évi kétezret)

Az azbeszt okozta megbetegedések számának csökkentése érdekében az OMMF a „klasszikus” hatósági munkán túlmenően a megelőzés hatékonyságának növelésére a társadalom munkavédelmi tudatának formálásával is igyekszik eljárni. Ennek érdekében ellátja a munkáltatókat, a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit, valamint a munkavédelmi előírások iránt érdeklődőket a szükséges információkkal.

Az OMMF 2007. óta működteti a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatot, amely minden megyében elérhető a munkáltatók és munkavállalók számára.