Tanfolyamok > Kötelező építész 2013 > I.3 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai > Teszt

1. Köteles tájékoztatni a hatóság az ügyfelet arról, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak ?

Nem, hiszen ebben az esetben nem az ügyfél, hanem szinte a hatóság döntene az ügy menetéről. Ez sérthetné az eljárás egyéb szereplőinek jogait.

Igen, de főszabály szerint csak a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet kell tájékoztatni az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

Igen, de csak az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, a kérelem kötelező mellékleteiről, az eljárási szabályokról és a bizonyítandó tényekről.

2. Mit jelent az, ha valakinek a jogos érdekét érinti egy ügy ?

Ha a hatósági döntés következtében valamilyen jogot szerez vagy a meglévő jogaiban változás következik be.

Ha a hatósági döntés következtében valamilyen jogot szerez, a meglévő jogaiban változás következik be, vagy valamilyen kötelességet írnak elő neki.

Ha a hatósági döntés következtében konkrét jogot vagy kötelezettséget nem szerez, de mégsem közömbös számára a döntés.

3. Az ügyfél köteles a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tenni ?

Az ügyfél mindig köteles nyilatkozatot tenni, de – amennyiben ez a védekezésnek egyik formáját jelenti – nem köteles igazat mondani.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy a nyilatkozattételt megtagadja, de amennyiben nyilatkozat tesz, köteles igazat mondani.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy a nyilatkozattételt megtagadja, és – amennyiben ez a védekezésnek egyik formáját jelenti – nem köteles igazat mondani.

4. Mit jelent az, ha egy Ön által megkeresett földhivatal azt közli, hogy „nem tartozik a hatáskörébe az ügy” ?

Az adott kérelmet csak polgári bíróság és nem a földhivatal döntheti el.

Az adott kérelmet nem a földhivatalok, hanem más hatóság (pl. építésügyi hatóság) bírálhatja el.

Az adott kérelmet a földhivatalok bírálják el, de Ön rossz földhivatalhoz nyújtotta azt be.

5. Mit jelent az, ha egy Ön által megkeresett földhivatal azt közli, hogy „nem illetékes az adott ügyben” ?

Az adott kérelmet csak polgári bíróság és nem a földhivatal döntheti el.

Az adott kérelmet nem a földhivatalok, hanem más hatóság (pl. építésügyi hatóság) bírálhatja el.

Az adott kérelmet a földhivatalok bírálják el, de Ön rossz földhivatalhoz nyújtotta azt be.

6. Vissza lehet vonni a kérelmet, ha a hatóság már elindította az eljárást ?

A kérelmező jogosult a kérelmét visszavonni, de csak a határozat jogerőre emelkedéséig, a hatóság köteles az eljárást megszüntetni.

A kérelmező jogosult a kérelmét visszavonni, de csak a határozat (illetve az eljárást megszüntető végzés) jogerőre emelkedéséig, és előfordulhat olyan eset, amikor a hatóság ettől függetlenül köteles folytatni az eljárást.

A kérelmező jogosult a kérelmét bármikor visszavonni, hiszen az ügy ura – amennyiben nem hivatalbóli eljárásról van szó – a kérelmező.

7. Mit jelent az, ha a hatóság az eljárást felfüggeszti ?

Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor újra kezdődik (tehát az ügyintézési határidő a felfüggesztés megszüntetésekor újrakezdődik).

Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik (tehát az ügyintézési határidőbe be kell számítani azokat a napokat, amelyek a felfüggesztésig elteltek).

Az eljárás felfüggesztésekor az ügyfél határidőt kap valaminek az elvégzésére, benyújtására, ennek teljesítéséig minden határidő megszakad, és a határidő eredménytelen elteltét követően (vagyis ha az ügyfél az előírtakat nem teljesítette, csatolta), az eljárás automatikusan megszűnik.

8. Egy hatósági eljárásban kinek kell bizonyítania ?

A közigazgatási eljárásban mindig a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.

A közigazgatási eljárásban mindig az köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, aki a kérelmet előterjesztette, illetve hivatalbóli eljárás esetében a hatóságnak.

A közigazgatási eljárásban mindig annak kell bizonyítania az állítását, akinek érdeke fűződik ahhoz, hogy azt a hatóság valóként fogadja el, a hatóság kizárólag a felajánlott bizonyítékokat értékelheti.

9. Mennyi az általános ügyintézési határidő ?

30 nap.

30 munkanap.

22 munkanap.

10. Mennyi idő belül lehet pótolni egy elmulasztott eljárási cselekményt ?

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, fellebbezést nyújthat be, az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül (későbbi tudomásszerzés vagy akadályoztatás esetén legfeljebb három hónapon belül) lehet előterjeszteni.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet nyújthat be, az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 5 munkanapon belül (későbbi tudomásszerzés vagy akadályoztatás esetén legfeljebb hat hónapon belül).

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet nyújthat be, az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül (későbbi tudomásszerzés vagy akadályoztatás esetén legfeljebb hat hónapon belül) lehet előterjeszteni.

11. A Ket. kimondja, hogy az ellenkező bizonyításig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza (ez az ún. kézbesítési vélelem egyik esete). Mit lehet tenni akkor, ha valaki önhibáján kívül nem tudta átvenni a határozatot ?

A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet lehet benyújtani a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül.

A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet lehet benyújtani a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül.

A Ket-ben rögzített kézbesítési vélelem miatt ebben az esetben nincs semmilyen eljárási lehetőség, a jogerős határozatot teljesíteni kell.

12. Hol szerezhető be a közigazgatási határozattal szembeni fellebbezéshez szükséges nyomtatvány, és miket kell kötelezően belefoglalni ?

Nincs ilyen nyomtatvány és a fellebbezésnek – törvényben rögzített kivételektől eltekintve – nincs kötelező tartalmi eleme sem.

Az elsőfokú határozatot hozó hatóságnál és a vonatkozó eljárási szabályokat rögzítő jogszabály határozza meg a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit.

Az elsőfokú határozatot hozó hatóságnál és egységesen, valamennyi eljárásra vonatkozóan a Ket. határozza meg a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit.

13. Ismer olyan jogorvoslati eljárást, amelyet nem ügyfél kezdeményez, hanem a hivatal indítja el ?

Igen, de csak az ügyészség vagy az Alkotmánybíróság eljárása esetében lehetséges.

Igen, akár a hatóság saját eljárása, akár az ügyészség vagy az Alkotmánybíróság eljárása alapján lehetséges.

Nem, hiszen a jogorvoslat lényege az, hogy az ügyfélnek nem felel meg a határozat és ezért valamilyen jogorvoslati eljárást kezdeményez.

14. Mit kell kötelezően belefoglalni a fellebbezésbe ?

Semmit, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget és egyéb kritériumokat írhat elő.

Az elsőfokú határozat számát (a beazonosíthatóság érdekében) és azon ok és jogszabályhely megjelölését, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Kizárólag az elsőfokú határozat számát (a beazonosíthatóság érdekében), egyébként fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

15. A közigazgatási eljárás harmadik szakaszára, a végrehajtási eljárásra

akkor kerül sor, ha az ügyfél az első vagy másodfokú döntésben foglaltaknak önként, határidőben nem tesz eleget.

akkor kerül sor, ha az ügyfélnek nem felel meg az elsőfokú döntés.

minden esetben sor kerül.

---

A tesztet csak jelentkezés és a tananyagok megtekintése után tudja beküldeni.

---