Tanfolyamok > Kötelező építész 2013 > I.5 Műemlékvédelem > Teszt

1. Mit jelent a műemléki környezet ?

A műemléki környezet a védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanokat, valamint a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanokat jelenti, akkor is ha ezeket a védetté nyilvánításról szóló rendelet nem jelölte meg.

A műemléki környezet minden esetben – és függetlenül a védetté nyilvánításról szóló rendelet tartalmától – a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlenül határos ingatlanokat jelenti. Műemléki jelentőségű területnél nincs műemléki környezet.

A műemléki környezet a védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanokat, valamint a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanokat jelenti, de csak azok az ingatlanok, amelyeket a védetté nyilvánításról szóló rendelet megjelölt.

2. Műemléki jelentőségű terület esetében ki bírálja el az építési engedély iránti kérelmet ?

Az illetékes járási (fővárosi kerületi) építésügyi hivatal, de jogszabályban felsorolt esetekben szakhatóságként részt vesz a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal is (amennyiben nem illetékes építésügyi hatóság is egyben).

Minden esetben a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal jár el.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dönt, a jegyző pedig szakhatóságként vesz részt az eljárásban.

3. Ki kezdeményezhet védetté nyilvánítási eljárást ?

A magánszemélyek kivételével bármely szervezet, hatóság.

Az illetékes önkormányzat.

Bárki.

4. Az ingatlan-nyilvántartásból kiderül, hogy az ingatlan védelem alatt áll?

Az ingatlan tulajdoni lapjáról főszabály szerint kiderül a védelem ténye, azonban olyan ingatlan is lehet védett, amely tulajdoni lapján a műemléki védettség ténye nem szerepel.

Az ingatlan tulajdoni lapjáról a védettség biztosan nem derül ki, erről információval csak a KÖH Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságán, illetve a KÖH regionális irodáiban vagy az ügyfélszolgálati irodákban tudunk felvilágosítást kapni.

Az ingatlan tulajdoni lapjáról. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége miatt csak az az ingatlan lehet védett, amely tulajdoni lapján a műemléki védettség ténye szerepel.

5. Van eltérés a műemlék és egyéb épületek engedélyköteles építési tevékenységei között ?

Nincs, a műemlékek és egyéb épületek esetében is ugyanazokra a tevékenységekre kell építési engedélyt kérni, azonban az eljárási szabályok a műemlékek esetében szigorúbbak.

Nincs, a műemlékek és egyéb épületek esetében is ugyanazokra a tevékenységekre kell építési engedélyt kérni, és az eljárási szabályok is ugyanazok.

Az általános eseteken túlmenően külön rendelet sorolja fel, hogy a műemlékek esetében mi számít engedélyköteles tevékenységnek, és műemlékek esetében az eljárási szabályok is szigorúbbak.

6. A teljes műemlék milyen feltétel esetében bontható le ?

Az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges, azonnali beavatkozást igénylő esetben.

A műemlék egésze nem bontható le.

Csak önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő műemlék bontható le, a képviselő-testület döntése vagy a vagyonkezelő döntése alapján, és kizárólag élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges, azonnali beavatkozást igénylő esetben.

7. Van-e olyan, az örökségvédelmi előírásokat és a műemléket veszélyeztető eset, amikor a hatóság nem köteles örökségvédelmi bírságot kiszabni?

Olyan esetben, ha a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz valaki eleget.

Amennyiben a kötelezett az örökségvédelmi előírásokat gondatlanságból nem teljesíti.

Nincs ilyen eset, minden műemléket veszélyeztető esetben kötelező a bírság kiszabása.

8. Mérsékelhető-e az örökségvédelmi bírság összege?

Tekintettel az elkövetett cselekmény jelentőségére – általában egy műemlék károsodást szenved – nem is jöhet szóba a bírság csökkentése.

Kizárólag akkor, ha az érintett megfelelő időben és módon helyrehozza az általa okozott kárt.

Ha a megbírságolt személy teljesíti a hatósági előírást, vagy az eset sajátosságaira vagy kötelezett személyi körülményeire figyelemmel lehet csökkenteni a bírságot.

9. Az ideiglenes védelem műemlékek esetében

legfeljebb egy évig tarthat, amelyet egyszer és legfeljebb további egy évre lehet meghosszabbítani.

legfeljebb egy évig tarthat.

időtartama két év.

10. A műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítését 2013. július 1-jétől

a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi.

a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ végzi.

a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalok végzik.

---

A tesztet csak jelentkezés és a tananyagok megtekintése után tudja beküldeni.

---