Tanfolyamok > Kulturális örökség > Kulturális örökség I. > Teszt

1. Melyik tényező nem volt az oka a kulturális örökség paradigma kialakulásának?

A személyes történelem leértékelődése.

A szabadidő növekedése, gazdagodás, a tömegturizmus térhódítása.

Demokratizálódás Nyugaton és a participáció elve.

2. A kulturális örökség

nem tudományos fogalom, hanem köznyelvi összefoglalása a tárgyi és szellemi örökséggel foglalkozó területeknek.

eredetileg tudományos fogalom, ami később a közbeszédben is megjelent.

eredetileg nem tudományos fogalom, hanem az intézményesülése és bővülése során lép be a tudományok mezejébe.

3. Az UNESCO célja az 1945-60-as években a közös emberi kultúra megteremtése volt,

a 60-as évek végére ez sikerült is.

az 1970-80-as évekre ez az alapító paradigma válságba került.

ez az 1970-80-as évekre sikerült is.

4. Melyik nem tartozik a műemlékvédelmi beavatkozások alapelvei közé?

Irreverzibilitás = visszafordíthatatlanság, a szerkezet-megerősítések legyenek véglegesek.

„Nil nocere” = sohasem ártani a meglévő értéknek; a meglévő megőrzése.

Minimális intervenció = csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges, elkerülhetetlen.

5. Mit jelent a restaurálás?

Elsősorban az „erkölcsi avulás” megszüntetését célzó, meghatározott funkciót szolgáló, jelentősebb változtatás.

Konzerváló kiegészítés, javítás, „anastylosis”.

Területi jellegű műemlék nem csak fizikai értelemben vett értékeinek a visszaállítása.

6. Mit jelent a rehabilitáció?

Elsősorban az objektum infrastrukturális (komfort) és (épület)fizikai tulajdonságait a kortárs igényekhez igazító „adaptáció”.

Területi jellegű műemlék nem csak fizikai értelemben vett értékeinek a visszaállítása.

Teljes körű, a rendeltetésre is kiterjedő restaurálás.

7. A gótikát

a 19. századi szecesszió fedezte fel újra.

a 18. századi szentimentalizmus fedezte fel újra.

a 20. század eleji művészettörténet fedezte fel újra.

8. Magyarországon a hivatalos műemlékvédelem bevezetését

Henszlmann Imre kezdeményezte.

Steindl Imre kezdeményezte.

Schulek Frigyes kezdeményezte.

9. A 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról ) szerint a műemléket

anyagában kell megőrízni.

fizikai valójában (de nem feltétlenül anyagában) kell megőrízni.

szellemiségében kell megőrízni.

10. A régészet területén bevezetett új munkamegosztás szerint

az előzetes régészeti dokumentációt és az ásatásokat is a megyei múzeumok készítik, illetve végzik.

az előzetes régészeti dokumentációt a Magyar Nemzeti Múzeum NÖK készíti, míg az ásatásokat a megyei múzeumok végzik.

az előzetes régészeti dokumentációt a megyei múzeumok készítik, míg a Magyar Nemzeti Múzeum NÖK végzi.

11. A régészeti örökség az emberi létnek

1711 előtt keletkezett jelentős nyoma, amelynek megőrzése segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlődését.

1500 előtt keletkezett jelentős nyoma, amelynek megőrzése segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlődését.

1650 előtt keletkezett jelentős nyoma, amelynek megőrzése segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlődését.

12. Az OECD Better Life indikátorrendszerében

a kultúra nagyon nagy súllyal szerepel.

a kultúra a jelentőségéhez képest kisebb súllyal szerepel.

a kultúra nem szerepel.

13. Melyik nem kritériuma az Európai Örökség címnek?

Oktatási vonatkozás.

Egynyelvűség előmozdítása.

Európai jelentőség.

14. Az állam és az önkormányzatok szerepe az örökségvédelemben

az ingatlantulajdonosi szerep.

a közösség képviselete.

kettős: ingatlantulajdonosok is és a közösség képviselői is.

15. A műemlékvédelem

tulajdonképpen egyenértékű a megőrzéssel (conservation).

tulajdonképpen egyenértékű a védelemmel (protection).

a megőrzés (conservation) és a védelem (protection) területeire bontható.

16. Magyarországon az adó-, illeték- és hitelpolitika a rendszerváltás előtt és után, ciklusokon átnyúlóan

diszkriminálja az új építést az örökségvédelemmel szemben.

diszkriminálja az örökségvédelmet.

pozitívan diszkriminálja az örökségvédelmet.

17. A település

maga nincs összefüggésben a kulturális örökséggel.

maga a kulturális emlékezetnek egy óriási tárháza.

a várostervezés minőségétől függően van összefüggésben a kulturális örökséggel.

18. Melyik nem tartozik T. S. Eliot szerint a kultúra alapfeltételei közé?

Helyi kultúra, regionális helyhez kötöttség.

Kellően jó gazdasági alapfeltételek.

Organikus társadalmi struktúrák.

19. A város kettős jelentésű szimbólum. Melyik állítás igaz?

Babilon a Bábel tornyánál összegyűlő sok nép miatt pozitív szimbólum.

A mennyei Jeruzsálem - pozitív szimbólum.

Athén, a bűnös város – negatív szimbólum.

20. Mit jelent a modernizáció?

Meglévő épület elbontása és formailag azonos (de szerkezeti megoldásaiban általában „korszerű”) megépítése.

Elsősorban az objektum infrastrukturális (komfort) és (épület)fizikai tulajdonságait a kortárs igényekhez igazító „adaptáció”.

Elsősorban az „erkölcsi avulás” megszüntetését célzó, meghatározott funkciót szolgáló, jelentősebb változtatás.

---

A tesztet csak jelentkezés és a tananyagok megtekintése után tudja beküldeni.

---