1. Gazdasági szempontból milyen két csoportba oszthatóak az értékek? (Krähling Anna előadása)

Jelen-érték és emlék-érték.

Eszköz-érték és belső érték.

Szimbólumérték és használati érték.

2. Milyen lehetőséget rejthet magában a műemlékvédelem számára a pénzforrások csökkenése? (Krähling Anna előadása)

Több idő marad a nemzetközi jó példák tanulmányozására.

Több idő marad a tervezésre, illetve a szűk pénzügyi keretek gondolatgazdag, ötletteli megoldásokat eredményezhetnek.

A kivitelezések újraindítása majd fél-egy év múlva lehetővé teszi, hogy kevesebb ütemre bontva, lendületesen készülhessenek a műemlék-helyreállítások.

3. Milyen válságkezelési stratégiát ismerhetünk meg a norvég gyakorlatból? (Krähling Anna előadása)

A gazdasági válságra adott válaszként presztízsberuházásokat kezdtek, hogy az emberek biztonságérzetét megerősítsék.

A gazdasági válságra adott válaszként műemlékek felújítását kezdték meg, ezzel munkahelyeket teremtve.

A gazdasági válságra adott válaszként leállították az építkezéseket, és az ott dolgozóknak más ágazatokban ajánlottak munkát.

4. Mi történhet a koronavírus-járvány után a tömegturizmussal? (Schuszter Dániel előadása)

Pontosan ugyanott fog minden folytatódni, ahol március elején félbeszakadt.

Sokak szerint nem fog visszaerősödni a járvány előtti szintre, mert az utazások drágábbak lesznek, az emberek pedig óvatosabbak, ezért inkább a lakóhelyükhöz közelebbi látnivalókat fogják keresni.

A kijárási korlátozások feloldása után sokak szerint robbanásszerűen megnövekszik majd a külföldi utazások száma, ugyanis az emberek a bezártság után valósággal ki lesznek éhezve a távoli tájak látványára.

5. Melyik vidéki kastély felújítását említi Schuszter Dániel előadásában jó példaként?

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt.

A nagycenki Széchenyi-kastélyt.

A gyulai Almásy-kastélyt.

6. Milyen fontos feladatunk van a helyi védettségű épületekkel kapcsolatban? (Schuszter Dániel előadása)

Fontos, hogy a külföldi turisták ezeket az épületeket is felkeressék, és ne csak a híresebb műemlékeket ismerjék meg.

Fontos, hogy minél több környékbeli megnézhesse ezeket az épületeket, szabadon bejárhassa a belső udvarokat, akár egy-egy szépen felújított, helyreállított lakásbelsőt is.

Fontos, hogy az épületben lakók megismerjék a helyi védettségű épület értékeit, és azokat ne korlátozásnak, hanem rangnak, kitüntetésnek tekintsék.

7. Milyen reményt fogalmaz meg előadásában Nagy Gergely Domonkos a gazdasági recesszióval kapcsolatban?

Azt reméli, hogy a gazdasági recesszió nyomán előtérbe kerül a vidék rehabilitációja, a falu felértékelődik, a belföldi turizmus megerősödik.

Azt reméli, hogy a gazdasági recessziót követően a turisztikai célú műemlék-helyreállítások gond nélkül folytatódhatnak.

Azt reméli, hogy a gazdasági recesszió miatt az új építések száma csökken, és sokan vásárolnak majd használt ingatlant, amelyet szakszerűen állítanak helyre.

8. Mi az, ami egy műemlék épület fennmaradását valóban biztosíthatja? (Nagy Gergely Domonkos előadása)

Egy olyan közösség, amely identitásának része az adott épület léte.

A megfelelő jogszabályi környezet.

Az épület hasznosítása, akár eredeti funkciójától idegen új funkcióval is.

9. Mi történik akkor, ha egy műemléket nem anyagában őrizünk meg? (Nagy Gergely Domonkos előadása)

Sérül az épület tudományos forrásértéke, emellett egy későbbi felújítás során jó eséllyel éppen azokat a (nem eredeti) elemeket fogják eltávolítani, amelyeket a forma megőrzése mellett ugyan, de anyagában újként készítettünk el.

Sokkal egyszerűbb az egyes épületelemek pontos felmérése, majd cseréje, mint a régi elemeket egyenként restaurálni, ezért az anyag helyett csak a forma megőrzése sokkal gazdaságosabb és gyorsabb kivitelezést fog lehetővé tenni, ezért bátran járjunk el így!

Indifferens, hogy az eredeti anyagot őrizzük-e meg, vagy újjal helyettesítjük, a szellemi tartalmat nem az anyag, hanem a forma őrzi.

10. Miért hatnak gyógyítólag a társadalomra a műemlék-helyreállítások? (Nagy Gergely Domonkos előadása alapján)

Azért, mert rengeteg külföldi turistát vonzanak akár kisebb településekre is, amelyeken ezáltal növekszik a más népek iránti tolerancia.

Azért, mert a legtöbb műemlék a gyarapodás, a tetterő, az élni akarás szimbóluma, és politikai vagy világnézeti beállítottságtól függetlenül örülhetünk nekik.

Azért, mert sokkal magasabb az élőmunka-igényük, mint az új építéseknek, ezért mérséklik a munkanélküliséget.

11. Mi közös a klímaválságban és a koronavírus-járványban? (Bognár Gábor előadása)

Folyamatos fokozódásuk egyaránt az emberi tevékenységre vezethető vissza.

Az egyén felelőssége elhomályosul a gazdasági és politikai folyamatok mellett.

Mivel mindkettő rendkívül gyors folyamat, az egyéni felelősség mind a két esetben előtérbe került.

12. Milyen változás várható a világjárvány nyomán a lakóhelyválasztás tekintetében? (Bognár Gábor előadása)

A home office elterjedése rugalmas lakóhelyválasztást tesz lehetővé, a vidéki lét előtérbe kerülhet, a kisvárosok falvak felértékelődhetnek.

A települési infrastruktúra és az ellátórendszer magasabb szintje vonzóvá teszi a nagyvárosi létet, így jelentős népességnövekedés várható a városokban.

Sokan el fogják hagyni korábbi szakmájukat, és várható, hogy tömegek fognak ismét mezőgazdasággal foglalkozni, így várható a jelentős vidékre áramlás.

13. Fontos-e a megújuló, olcsóbb energiatermeléssel foglalkozni a műemlékek esetén? (Bognár Gábor előadása)

Igen: a műemlék épületek hőszigetelése értékvesztéssel járhat, ezért nem várható el, hogy az új építésűekhez hasonló mértékben hőszigeteljük őket, ebben az esetben a felhasznált energia inkább legyen kicsit több, de legyen megújuló.

Fontos, mert a műemlék lakóházak jelentős részében alacsony jövedelmű családok élnek, akik számára fontos, hogy például a téli fűtési költség alacsonyabb legyen.

Nem fontos, inkább a belső oldali hőszigetelést kellene népszerűsíteni a műemlék épületek esetében.

14. Milyen következménye merült fel a Tournai-ban állt, gótikus eredetű Pont des Trous híd bontásának? (Dévényi Tamás előadása)

Attól tartottak, hogy a város további épületei is elveszítik a világörökségi védelmet.

Attól tartottak, hogy néhány év múlva az eredeti megjelenéssel, teljes rekonstrukció keretében fogják újraépíteni a hidat.

Attól tartottak, hogy ennek nyomán további hidakat is le fognak bontani.

15. Hogyan építik át a Közvágóhíd területét? (Dévényi Tamás előadása)

Jelentős új építés készül, a „régi” épületek közül pedig a legtöbb valójában újraépített replika.

A régi épületek belső átalakításával hoznak létre lakás- és irodatereket, új építés csak kisebb arányban lesz.

Jelentős új építés készül, miközben számos régi épületet megőriznek.

16. Kinek lenne segítség, ha újra jól működő műemléki tervtanácsok lennének? (Dévényi Tamás előadása)

Elsősorban a tulajdonosnak lenne segítség, az építész tervezőt inkább hátráltatná.

A tulajdonosnak, az építész tervezőnek és mindenkinek, aki egy történeti épülettel kapcsolatba kerül.

Az ország közös érdeke lenne a műemléki tervtanács, de a műemlék-helyreállítás résztvevői nem profitálnának belőle.

17. Mikor történt a műemlékjegyzékben szereplő tételek drasztikus csökkentése? (Fejérdy Tamás előadása)

Az 1990-es években, a megváltozott politikai ideológia nyomán töröltek nagyon sok műemléket a jegyzékből.

Az 1970-es években, arra hivatkozva, hogy túl sok műemlékünk van.

Az 1950-es években, mivel nem volt elég anyagi forrás ilyen sok műemlék gondozására.

18. Minek köszönhetőek a korábbi évtizedek sikeres műemlék-helyreállításai? (Fejérdy Tamás előadása)

A magas színvonalú szakipari munkának.

A központi műemlékvédelmi intézmény komplexitásának és a magas szakmai színvonalú műemlék-felügyeleti munkának.

Leginkább annak köszönhető, hogy nem is voltak beszerezhetőek olyan anyagok (mint a műanyaghab hőszigetelések, vagy a diszperziós falfestékek), amelyekkel nagy kárt lehetett volna okozni a műemlék épületeken.

19. A műemlékvédelem jövőjéről gondolkodva milyen feladatokat hasznos elsőként meghatározni? (Fejérdy Tamás előadása)

Csak rövid távú célokat érdemes meghatározni, hiszen a gazdasági és politikai változások oly mértékben hatással vannak a műemlékvédelemre, hogy a távolabbi jövő meghatározhatatlan.

Elsőként mindenképpen a hosszú távú célokat kell meghatározni, hiszen azok magukban foglalják a közelebbi teendőket is.

Elsőként célszerű rövid távú akciótervet kidolgozni, hogy egyértelmű legyen, milyen irányban tudunk elindulni.

20. Indokolt lenne-e a műemlékek gondozásában a holland „Monumentenwacht”-hoz hasonló szakértői csapat bevonása esetén az állami támogatás? (Fejérdy Tamás előadása)

Indokolt és szükséges, bár ez az állami támogatás nem fog megtérülni, inkább a közös nemzeti identitás erősítése miatt fontos.

Indokolt és szükséges, eleinte nagyobb, később csökkenő arányban, ez később úgyis többszörösen megtérül.

Nem indokolt, inkább az önkéntes munkát kellene előnyben részesíteni.

Hírlevél feliratkozás >>>>

Konferencianaptár

Építési megoldások