Tanfolyamok > Általános > Építési munkák hatósági engedélyezése > Teszt

1. Hódmezővásárhelyen él, de Zalaegerszegen akar építkezni, két szomszédos telek összevonásával. Mindkét város építésügyi hatósága elutasította a telekalakítási engedély iránti kérelmét, sőt a megyei közigazgatási hivatal is helybenhagyta az elsőfokú döntéseket. Mit tehet ?

Alaposan át kell tanulmányozni az elutasítás indokát, és csak azok ismeretében lehet eldöntetni, hogy melyik jogorvoslati lehetőséget érdemes igénybe venni.

A másodfokú határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot lehet kezdeményezni.

Semmit, mivel a telekalakítási engedélyt 2010. január 1-től nem az építésügyi hatóság, hanem a földhivatal adja ki.

2. Megkapta a jogerős és végrehajtható építési engedélyt. A jogszabályi előírások betartása mellett elkezdi az építkezést, azonban 29 nappal később az építésügyi hatóság az építési engedélyt visszavonja, mivel kiderült, hogy jogszabálysértő volt az engedély kiadása. Mit tehet az építkezés folytatása érdekében ?

Semmit, a visszavonás azt jelent, hogy nincs jogerős és végrehajtható építési engedély, és e nélkül nem lehet folytatni az építési tevékenységet.

Csak akkor van lehetőségünk az építési tevékenység folytatására, ha a másodfokú hatóság előtt igazolni tudjuk, hogy az engedély kiadása megfelelt a jogszabályoknak.

A Ket-ben rögzített jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok alapelvére lehet hivatkozni, és a feltételek fennállása esetében az építési engedély nem vonható vissza.

3. Ha eltérő az építkezés helye és a kérelmező lakóhelye, akkor melyik építési hatóság adhatja ki az építési engedélyt ?

A Ket. általános illetékességi szabályok szerint a kérelmező lakóhelye szerinti elsőfokú építésügyi hatóság az illetékes.

A Ket. általános illetékességi szabályoktól eltérően az az elsőfokú építésügyi hatóság az illetékes, amelynek területén az ingatlan (az építkezés helye) van.

Az az elsőfokú építésügyi hatóság az illetékes, amelyikhez a kérelmező az építési engedély iránti kérelmet benyújtotta. Ha a lakóhely szerinti építésügyi hatóság jár el, az eljárásban az ingatlan helye szerinti építésügyi hatóság szakhatóságként kötelezően részt vesz.

4. Előfordulhat olyan eljárás, amelyben nem a jegyzők (vagyis az önkormányzatokban található építésügyi hatóság), hanem más hatóság jár el az építési engedély kiadása során ?

Sajátos építményfajták, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek és műemlékek esetében nem a jegyző az építésügyi hatóság.

Az építési engedélyt minden esetben a jegyző (vagyis az önkormányzatokban található építésügyi hatóság) adja ki, de sajátos építményfajták, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek és műemlékek esetében az általános szakhatóságokon kívül az ún. speciális építésügyi hatóságok állásfoglalását is ki kell kérni az engedély megadása előtt.

Műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az építésügyi hatóság, a sajátos építményfajták és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek esetében a jegyző (vagyis az önkormányzatokban található építésügyi hatóság) adja ki az építési engedélyt, de az általános szakhatóságokon kívül az ún. speciális építésügyi hatóságok állásfoglalását is ki kell kérni az engedély megadása előtt.

5. Meddig hatályos a telekalakítási engedély ?

A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció részét képező változási vázrajz földhivatali vizsgálata és záradékolása külön - megelőző - eljárás keretében történt, úgy a telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a földhivatal - ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs - újra záradékolja.

A telekalakítási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 1 év elteltével érvényét veszti, ha a tulajdonosok ez alatt az idő alatt – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – nem kérték a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. A földhivatal a telekalakítást engedélyező határozat érvényét érvényességi idején belül, kérelemre, egyetlen alkalommal, 1 évvel – meghatározott feltételek mellett – meghosszabbíthatja.

A telekalakítási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 2 év elteltével érvényét veszti, ha a tulajdonosok ez alatt az idő alatt – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – nem kérték a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező határozat érvényét érvényességi idején belül, kérelemre, egyetlen alkalommal, 1 évvel – meghatározott feltételek mellett – meghosszabbíthatja.

6. Milyen jogszabályban találhatjuk meg, hogy melyek az engedélyköteles építési tevékenységek ?

Mivel lényeges kötelezettségről van szó, az Építési törvényben (1997. évi LXXVIII. törvény) kell ezt teljeskörűen szabályozni, egyéb jogszabályok csak a részletszabályokat tartalmazhatják.

Az Építési törvényben (1997. évi LXXVIII. törvény), az engedélyezési eljárásról szóló miniszteri rendeletben (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet), a különleges építményekre vonatkozó jogszabályokban (pl. speciális építmények, műemlékek). Az önkormányzati rendeletben foglaltak érvényessége jelenleg kérdéses.

Az Építési törvényben (1997. évi LXXVIII. törvény), az engedélyezési eljárásról szóló miniszteri rendeletben (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet).

7. Hol találhatjuk meg az építésügyi engedélyek iránti kérelmek illetékének pontos mértékét ?

Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) mellékletében.

Az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) mellékletében.

Minden építésügyi hatóság köteles a honlapján közzétenni az általa alkalmazott illetékmértékeket, ezért a hatóság honlapján.

8. Az építési műszaki ellenőr vagy a kivitelező lehet ügyfél az építésügyi hatósági eljárásban ?

Az építési műszaki ellenőr mint az építtető megbízottja: igen, a kivitelező – mivel őt közvetlenül az engedélyezi eljárás nem érinti –: nem.

Az építési műszaki ellenőr – mivel az ő jelzései alapján az építtető jogosult dönteni –: nem, a kivitelező mint az építési tevékenységet közvetlenül végző: igen.

Az építési műszaki ellenőr és a kivitelező abban az esetben minősül ügyfélnek, ha az építésügyi hatósági döntést ezen személyek feladat- és felelősségi körébe tartozó tevékenység alapozta meg.

9. Hogyan igazolható az építési jogosultság a társasházi közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos, rendes gazdálkodás körét meghaladó építési tevékenység építési tevékenység esetében ?

A közös képviselő mint a társasház törvényes képviselőjének nyilatkozatával.

A közgyűlésnek az összes tulajdonos beleegyezésével hozott határozatával.

A közgyűlésnek az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel hozott határozatával.

10. Hogyan igazolható az építési jogosultság a társasházi közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos, rendes gazdálkodás körét meg nem haladó építési tevékenység építési tevékenység esetében ?

A közgyűlésnek az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 2/3-os szavazattöbbséggel hozott határozatával.

A közös képviselő mint a társasház törvényes képviselőjének nyilatkozatával.

A közgyűlésnek a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbség hozott határozatával.

11. Az építési engedélyt megadó határozatot társasház esetében kinek kötelező kézbesíteni és ki fellebbezhet a határozat ellen ?

Az építési engedélyt megadó határozat kézbesítése a társasház közös képviselője részére szabályszerű, a társasház tulajdonosa azonban önállóan is fellebbezhet.

Az építési engedélyt megadó határozat kézbesítése a társasház közös képviselője részére szabályszerű, és kizárólag ő jogosult a fellebbezés benyújtására is, hiszen a társasházat a hatósági eljárásokban a közös képviselő képviseli.

Az építésügyi hatósági eljárásban meghozott hatósági határozatot - a jogorvoslat lehetőségének biztosításával - valamennyi tulajdonostárs részére kézbesíteni kell (ebben az esetben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség képviseletének ellátására nem jogosult).

12. Milyen kerítéshez kell építési engedélyt kérni az Eljárási kódex szerint ?

A telek oldal és hátsó telekhatárain kialakítandó kerítés esetében.

A műemléki és a világörökségi területen lévő telek közterület felőli telekhatárán építendő kerítés esetében.

A közterületen és a műemléki területen kialakítandó kerítés esetében.

13. Benyújtható-e az építési engedély iránti kérelem a felelős műszaki vezető megnevezése nélkül ?

A kérelem benyújtható, sőt, a hatóság is megadhatja az engedélyt, viszont az építési munka megkezdése előtt a személyét be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak.

hatóság hiánypótlási felhívást fog kibocsátani, és a kérelemmel érdemben csak a felelős műszaki vezető megnevezése után fog foglalkozni.

A kérelem benyújtható, de a hatóság addig felfüggeszti az eljárást, ameddig az építtető a személyét be nem jelenti.

14. Meddig hatályos az építési engedély ?

Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 1 év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik.

Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 5 évig érvényes.

Az építési engedély a jogerőssé válásának napjától számított 2 év elteltével hatályát veszti, ha ad 1) az építési tevékenységet ez alatt megkezdték, és ezen időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik, vagy ad 2) a hatályát meghosszabbították.

15. Meg lehet hosszabbíttatni az építési engedély hatályosságát ?

Az építtető az engedély érvényességi idejének lejárta előtt előterjesztett kérelmére – mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, – a hatóság egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja az építési engedély hatályosságát.

Az építési engedély hatálya nem hosszabbítható meg.

Az építtető az engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett kérelmére – függetlenül a kötelező hatósági előírások változásaitól, az eredeti kérelem benyújtásakor hatályos szabályok alapján – a hatóság egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja az építési engedély hatályát.

16. Milyen feltétellel lehet eltérni az engedélytől ?

Ilyen feltételt a központi jogszabályok nem, csak az önkormányzati rendeletek tartalmazhatnak, azzal a megkötéssel, hogy a módosítást 8 napon belül be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak.

Nincs ilyen feltétel. Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (engedély) alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek nem minősülnek építési engedélyhez kötött építési munkának.

Kizárólag olyan esetekben, amikor az engedélyben foglalt kivitelezés élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetne, és ezt a módosítást 8 napon belül be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak.

17. Lakóház esetében mikor kell bontási engedélyt kérni az Eljárási kódex szerint ?

Lakás céljára szolgáló építmény lebontása csak bontási engedély alapján végezhető.

Lakóépület lebontásához akkor kell bontási engedélyt kérni, ha az épület műemléki területen helyezkedik el, vagy 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása, továbbá zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több épület bontása mérethatár nélkül, és egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén (egyéb esetekben bejelentéshez kötött a bontás).

Lakás céljára szolgáló építmény lebontásához akkor kell bontási engedélyt kérni, ha az építmény a 200 lm3-nél nagyobb térfogatú vagy önkormányzati rendelet előírj

18. Lehet a használatbavétel (beköltözés) után kérni a használatbavételi engedélyt ?

Az engedély a beköltözést megelőző vagy követő 8 napon belül kell kérelmezni.

Nem, az engedélyt a használatbavétel előtt kell kérni, a beköltözés feltétele a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély.

Igen, az engedélyt legkésőbb a beköltözést követő 30 napon belül kell kérelmezni.

19. Az elvi építési engedély iránti kérelemhez

csatolni kell az építtetői jogosultság igazolását.

nem kell csatolni az építtetői jogosultság igazolását.

csak akkor kell csatolni az építtetői jogosultság igazolását, ha az építtető nem száz százalékban tulajdonosa a teleknek.

20. Milyen elvi engedélyeket lehet kérni a 2008. január 1-jétől hatályos Eljárási kódex szerint?

Építési, bontási és használatbavételi elvi engedélyt.

Telekalakítási, építési és bontási elvi engedélyt.

b. Telekalakítási, építési és rendeltetés megváltoztatási elvi engedélyt.

---

A tesztet csak jelentkezés és a tananyagok megtekintése után tudja beküldeni.

---