Tanfolyamok > Kiegészítő - Szabvány- és minőségügy > Az épületenergetika alapvető fogalmai, az energetikai minőség szerint > Teszt

1. Milyen veszteségeket kell számításba venni a fűtés primer energia igényének számításakor ?

A szabályozási, a hálózati és a tárolási veszteségeket.

A fűtőberendezés hatásfokából adódó veszteségeket.

c. Az épülethatároló szerkezeteken át a környezetbe kiáramló hő okozta veszteségeket.

2. Mit jelent az eredő hőátbocsátási tényező ?

A felületként számított szerkezeteknek a hőhidak hatásával korrigált hőátbocsátási tényezőjét jelenti.

Az egész épület eredő hőátbocsátási tényezőjét jelenti.

Az épülethatároló szerkezet rétegeinek eredő hőátbocsátási tényezőjét jelenti.

3. Mit jelent a primer energia fogalma ?

Az elsődlegesen igénybevehető energiaforrásokat.

a. Az energiahordozók elsődleges, fosszilis energiában kifejezett értékét.

A megújuló forrásokból származó energiát.

4. Milyen elektromos segédenergia típusokat kell számításba venni a használati melegvíz primer energia igényének számításakor ?

Itt nem kell elektromos segédenergia típusokat számításba venni.

Az esetleges cirkulációs vezeték üzemeltetéséhez és a melegvíz termelő rendszer sajátosságából adódó segédenergia igényt.

A nap- és a szélenergiából előállított elektromos energiát.

5. Milyen veszteségeket kell számításba venni a légtechnikai berendezések energia igényének számításakor ?

A hőigény illesztéséből fakadó és a szállítási veszteségeket kell figyelembe venni.

A légcseréből adódó veszteségeket.

A berendezések hatásfokából adódó veszteségeket.

6. Az összesített energetikai jellemző számításánál

lakóépületek esetén a világítás energiaigényét nem kell figyelembe venni.

lakóépületeknél a klimatizálás energiaigényét nem kell figyelembe venni.

középületeknél a világítás energiaigényét nem kell figyelembe venni.

7. Milyen speciális követelményeket támaszt a rendelet az 1000 m2-nél nagyobb épületek esetén ?

1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek esetén meg kell vizsgálni, hogy a tömegformálásuk figyelembe veszi-e az energiatakarékossági szempontokat.

1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek esetén különös gonddal kell megvizsgálni az egyes épülethatároló szerkezetek rétegrendjét.

1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek esetén meg kell vizsgálni, lehetséges-e megújuló és alternatív energiák hasznosítása. A vizsgálatot a rendeletben mellékelt formanyomtatványt követve kell elvégezni.

8. Melyik állítás helyes ?

Az épület saját energetikai rendszereiből származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak átadott (fotovillamos vagy mechanikus áramfejlesztésből származó elektromos, vagy aktív szoláris rendszerből származó hő-) energia az épületben felhasznált primer energia összegéből levonható.

Az épület saját energetikai rendszereiből származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak átadott (fotovillamos vagy mechanikus áramfejlesztésből származó elektromos, vagy aktív szoláris rendszerből származó hő-) energia az épületben felhasznált primer energia összegéhez hozzáadandó.

Az épület saját energetikai rendszereiből származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak átadott (fotovillamos vagy mechanikus áramfejlesztésből származó elektromos, vagy aktív szoláris rendszerből származó hő-) energia az épületben felhasznált primer energia összegéből nem vonható le.

9. Mik az új épületenergetikai szabályozás követelményrendszerének szintjei ?

Az épülethatároló szerkezetek átlagos rétegtervi hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelmények, az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozó követelmények és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények.

Az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozó követelmények és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények.

Nincs szó követelményrendszerről, csak az egyes épülethatároló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőjére vannak követelményértékek megadva.

10. A határoló szerkezetek geometriai adatainak megadásánál belső vagy külső mérettel kell számolni ? A nyílászárók felületét hogyan kell számítani ?

A határoló szerkezetek felületét a külméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni.

A határoló szerkezetek és a nyílászárók felületét is a külméretek alapján kell meghatározni.

A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni.

---

A tesztet csak jelentkezés és a tananyagok megtekintése után tudja beküldeni.

---