High-tech fenntarthatóság a MOL-toronyban és azon túl: ez a címe az idei Öko-logikus Építészet konferenciánknak, amelyet múlt héten Budapesten tartottunk, de személyes részvételre még Szolnokon (május 30-án, csütörtökön) és Győrben (június 6-án, csütörtökön) is lesz lehetőség. Az épület "high tech öko" szemléletű tervezésével összhangban idén a zöld építésnek ezt az aspektusát tartottuk szem előtt, vagyis a nagyobb volumenű építkezésekben megjelenő öko vonalat, illetve a különböző zöld minősítések, valamint a jogszabályi háttér mélyebb ismertetését. A MOL-torony 5. emeleti többfunkciós termében megtarottt rendezvényen körülbelül százan vettek részt személyesen, de egyes megyei kamaráknál helyben biztosították a közvetítés megtekintését, így összesen a helyszíni résztvevők többszöröse értesült első kézből az ökoépítés jelenlegi állásáról és aktuális kérdéseiről.
Dr. Nagy Balázs egyetemi docens (BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék) nyitó előadásában az új energetikai előírásokat tekintette át. Az energetikai tanúsítvány kiadásának már nem feltétele a részletes számítás, már módon is igazolható az épület besorolása. Az összesített energetikai jellemző mellé bekerült a fajlagos CO2-kibocsátás, a tanúsítványnak ezt is minden esetben tartalmaznia kell. A rétegtervi U értékeket felváltja az átlagos U érték, amely a valósághoz közelebbi képet ad az épület hőtechnikai jellemzőiről, míg talajjal érintkező szerkezetek esetén egyenértékű U értéket kell számolni. A nyári hővédelemről reálisabb képet kapunk, ha nem az eddig érvényben lévő nyári túlmelegedést számoljuk, hanem az ezt felváltó új jellemzőt, a nyílászárók árnyékoltságát. Nagy Balázs kiemelte: nem az a cél, hogy minél több megújuló energiát vonjunk be, hanem az, hogy minél kevesebb nem megújulót használjunk. Az épületek optimális üzemeltetése kapcsán megjegyezte, hogy a lakóépületnél nagyobb projektek esetén hasznos a termikus zónák meghatározása, ami alapján áttekinthető, melyik területet milyen mértékben szükséges hűteni, illetve fűteni.
A kapcsolódó gyártói termékismertető előadások között Kovács István (Kamleithner-Budapest Kft.) az energiahatékony szellőztetést mutatta be különböző hővisszanyerős rendszerekkel, illetve a talajhővel való fűtést, amikor a talaj felsőbb rétegeiből nyert hő (tehát közvetettten a napenergia) hasznosul. Horváth Bence (Ravago Building Solutions Hungary Kft.) a fordított rétegrendű lapostetők előnyeit mutatta be, külön hangsúllyal a zöldtetők és a terasztetők vízszigetelési kérdéseire és részletképzéseire (pl. attikafalcsatlakozás, burkolat készítése). Szólt arról is, hogy a lapostetők felújításakor is érdemes fordított rétegrendben gondolkodni, akár úgy is, ha az eredeti, megmaradó rétegrend kiegészítéseként készül. Brassnyó László (Knauf Insulation Kft.) a kötőanyag nélküli, fújható üveggyapot hőszigetelés felhasználási területeit ismertette: alkalmas olyan hozzáférhetetlen helyek kitöltésére is, mint a borított gerendás födém gerendaközei, vagy egy előtétfal mögötti légtér. A "lőtt" kőzetgyapot kivitelezése is izgalmas, a lőttbetonhoz hasonlóan kell a felületekre felvinni a vízzel és kötőanyaggal kevert kőzetgyapotot. Varga Tamás (Ursa Salgótarján Zrt.) a Tectonic kőzetgyapot szigetelés előnyeiről szólva elmondta, hogy rögzítés gyanánt elég ragasztani, nem szükséges fémdübelek alkalmazása. A hangelnyelő falszigetelésekről és a gipszkarton falakat kitöltő hangszigetelésről is hasznos információk hangzottak el: utóbbinál inkább az a kedvező, ha a szigetelőanyag kisebb testsűrűségű, hiszen ezesetben nem tömeggel hangszigetelünk, hanem a tömeg-rugó-tömeg elv alapján, amelyben a szigetelőanyag a rugó szerepét tölti be. Balázs Béla (Auricon Mérnöki Kft.) a cége által kifejlesztett energetikai tanúsító szoftvert mutatta be, illetve a különböző rétegrendek számításánál a tipizálás lehetőségeit tekintette át: például a különböző, talajon fekvő padlók esetében a padlóburkolat típusa elhanyagolható.
A második blokk Dr. Szalay Zsuzsa építész, egyetemi docens (BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék) előadásával kezdődött, aki az életciklus-elemzés lépéseit ismertette, valamint beszélt arról, hogy adott gazdaságon belül mindig mások a környezetvédelmi prioritások, az Európai Unióban pedig most mindennél előbbre való a globális felmelegedés problémaköre, hiszen a Párizsi Megállapodás értelmében a +1,5°C-on belül kell maradni. Az anyaghasználat optimalizációja kapcsán bemutatta, hogy a tervezés során modellezhető, milyen hatása lesz az életciklusra, ha például kevesebb betont építünk be. A gyártói előadások között Horváth Márk (Renson) az árnyékolásról és az igényvezérelt gépi szellőztetésről beszélt, Bakos Károly (Knauf Kft.) pedig a gipszkartongyártás környezetbarátabbá tételét járta körül. Fekete Antal építész, vezető tervező (Finta Studió) a MOL-tornyot tervező csapat vezetőjeként számos kérdésre választ adott, a terület korábbi használatát és a torony tervezésének kontextuális vonatkozásait is bemutatta. A tágabb területet az ADEPT iroda tervezte, akik a zajos, északi oldalra, amelyet a Dombóvári út szegélyez, irodákat terveztek, míg a belső területekre lakóépületeket. A MOL-torony belső elrendezésében (a szimmetrikus kontúr ellenére) is tettenérhető ez a kettősség: az északi oldalra kiszolgáló funkciók kerültek, míg a délin, amely az öbölre néz, számos közösségi funkciót tudtak elhelyezni (pl. kávézó, fitneszszalon). Az irodahasználatban érdekesség a "working garden", ahol nagyobb méretű, cserepes növények között nyithatja fel laptopját egy szabadon kiválasztott asztalnál az irodai dolgozó. Vislavski Slavko (Trocellen Insulation) előzetesen rögzített előadásában a poliészterhab anyagú, zárt cellaszerkezetű szigetelés felhasználási lehetőségeit mutatta be, valamint a cég további termékei között a radiátorokhoz alkalmazható hőtükröt és a hangszigetelő függönyt. A PE habbal kapcsolatban elmondta, hogy bár olaj az alapanyaga, készül cukornád alapanyagú változat is, amelyhez a cukornádnak az emberi fogyasztásra nem alkalmas alkotóelemeit használják fel. Kardos Zoltán (KÉSZ Metaltech Kft.) a kivitelezés közbeni kihívásokról és izgalmakról első kézből adott beszámolót, megjegyezve, hogy a homlokzat kétszer görbült felületei feladták a leckét a gyártásnak és a helyszíni szerelésnek egyaránt. Felhívta a figyelmet a BIM modellezés fontosságára, egy jó modell ugyanis alapja lehet a tervezés és a kivtelezés követésének.
A harmadik blokkban Herényi Barnabás fenntarthatósági csoportvezető (Óbuda Group) beszélt az épület zöld minősítéséről, illetve a BREEAM (brit) és LEED (amerikai) minősítés közötti különbségekről, ugyanis az épület tervezésekor azt tűzték ki célul, hogy mind a két rendszer előírásait figyelembe fogják venni. Megjegyezte, hogy ezeknél a minősítéseknél mindig pozitívum, ha az épület barnamezős beruházás keretében valósul meg, de olyan pozitívumokat is említett, amelyeket hajlamosak vagyunk elfelejteni, például a kivitelezésen dolgozó munkásokat kiszolgáló infrastruktúrát. A MOL Campuson telken belüli biztosították az étkezés és tisztálkodás lehetőségét. Ugyanígy a már használatba vett épület is sokkal többet biztosít, mint egy saját irodaházat a MOL számára: az épületben dolgozók kényelmére kávézó, posta, bankfiók, sportolási lehetőség is van, szintén épületen belül.
A konferenciát követően – térítési díj ellenében – lehetőség volt a város jelenlegi legmagasabb épületének tetőszintjére is felliftezni, ahonnan jóformán az egész város látható. Ahogy a MOL-torony is látható jóformán az egész városból.
Aki nem tudott személyesen részt venni, de érdeklik a fenti előadások, még Szolnokon és Győrben (némi módosítással) meghallgathatja őket, de később online, kreditpontos képzés keretében is megtekinthető lesz a közvetítés rögzített anyaga.