Mint ismert, a sajtóban széles körben vitatják a HB Reavis első műemléki projektjét, a Bem Palace névre hallgató, a korábbi Radetzky-laktanya tömbje helyén építendő új épületegyüttest. Az Mno.hu szerint: "Az örökségvédelmi hivatal miatt bontják a Radetzky-laktanyát, amely előbb kiadta az építési engedélyt, majd utána levédette az épületet." A cikk idézi (az általuk következetesen Tárkányinak titulált) Turányi Bencét, aki szerint 10-15 százaléka marad meg az épületnek. Mint a Pestbuda.hu-n Rajcsányi Gellért írja: "A bontási engedélyt még 2010-ben adta ki – a Bajnai-kormány alatt – a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Már ekkor tiltakozó akciót indított egy civil szervezet, a Váralja Szövetség, amely demonstrációt szervezett a bontás ellen és kezdeményezte a műemlékké nyilvánítását. A kormányváltás után a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új vezetése pedig elindította a védetté nyilvánítást. Az 53/2011. számú NEFMI-rendeletben olvashatók a következő mondatok: „Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Bem József tér 3. házszám alatti, 13507/3 helyrajzi számú ingatlant.” „A védetté nyilvánítás célja az 1840 körül épült, klasszicista stílusú katonai élelemtár és az 1897-ben épült historizáló, volt Radetzky-laktanya épülete építészeti értékeinek megőrzése.” Az ingatlanfejlesztő cég most arra hivatkozik, hogy mivel a bontási engedélyt a műemlékké nyilvánítás előtt megkapták, az ma is érvényben van.
A napokban az ingatlanfejlesztők sajtótájékoztatóján próbálták védeni saját álláspontjukat. A PestBuda kérdésére, miszerint miért nem lehetett legalább a teljes külső homlokzatot megtartani a régi épületből, s a homlokzaton túl is marad-e még valami a régi tömbből, Turányi Bence építészmérnök, az irodaházat tervező cég képviseletében elmondta: a főhomlokzat mögött megmarad az első szerkezeti traktus is, a régi magtárépület homlokzata és a magtár öntöttvas oszlopai is. „Ez alapvetően egy új épület, ami integrálta a régi részeket” – fogalmazott."
A HírTV-nek Ráday Mihály úgy nyilatkozott: "nem hiszem, hogy valóságos építési engedély van rá", és hangsúlyozta: történelmileg is értékes, világörökségi helyszínen álló műemlékről van szó.
Megkérdeztük az ügyről Dr. Fejérdy Tamás építészt, az ICOMOS MNB elnökét (a világörökség az UNESCO-joz, azon belül az ICOMOS-hoz tartozik), aki úgy fogalmazott:
"Van ezzel probléma, de nem világörökségi probléma. Nem tudjuk pontosan, hogy a bontás mennyire jogszerű. De ha az is, akkor is nagyobb érzékenységet érdemelt volna ez a téma."
Az épület történetével hosszabb cikkben foglalkoztunk.