Tetők, tetőfedések műemlék épületeken

Valóban nem könnyű a "megfelelő" héjazat kiválasztása. A (magastetős épületeknél) a tető minden épület építészetileg meghatározó eleme és egyben az egész építmény védelmét szolgáló, nagyon fontos szerkezet.

Bár a műemlékvédelemben közreműködő tervezők az építészettörténet és az építés történetének területén jártas szakemberek, az egyes építőanyagok, szerkezetek, technológiák részletes, alapos ismerete – különösen ezen a területen – speciális szakértelmet igényel. A megvalósult szép példák mellett vannak kevésbé sikerült, és okkal kritizálható megoldások is. Ezek miatt, és egyébként is, sokszor keletkezik érzékelhető véleménykülönbség a szakemberek és a műemlékeket szerető emberek és azok egyes csoportjai között.

A helyreállításra kerülő műemléki épületek tetőfedő anyagának kiválasztásánál az egyéb épületek tervezési gyakorlatához képest is jóval több a döntés szabadságát korlátozó, objektívnek tekinthető tényező.

Az évszázadok óta általánosan használt hagyományos tetőfedések manapság már egyre nehezebben hozzáférhetők az (alap)anyagok és az előállításukhoz, beépítésükhöz szükséges hozzáértés és a hozzáértők hiánya miatt. A szalma és zsúptetőkhöz szükséges (rozs)szalma, a megfelelő minőségű fazsindely készítéséhez szükséges faanyag, valamint a nád-, szalma- és kévefedések készítéséhez, felújításához, karbantartásához értő vagy a fazsindely-hasítással és a tetők zsindelyezésével foglalkozó kézműves szakember is egyre kevesebb van.

A mai modern tetőfedőanyagok már nem a korábbi kézműves jellegű előállítás módszereivel készülnek, hanem a megnövekedett (mennyiségi és minőségi) igények, és az energiatakarékosság és a gazdaságosság követelményei miatt az építőanyag ipar technikai és a technológiai fejlődésének mai szintjén, az iparosított, automatizált tömegtermelés produktumai. Az elemek alakja, formája, színe, a fedések textúrája, fedésképe eltér a régi tetők "patinás” tetőfedéseinek megjelenésétől.

Sokáig megoldást jelentett például a bontott cserepek ismételt felhasználása, de kézi, vagy kisüzemi körülmények között gyártott cserép jó ideje nem készül, ami még található, az a bontás után már csak építési törmelék, vagy a várható élettartama már csak néhány év lehet. (Joggal merülhet fel a kérdés: vajon szabad-e a műemlékvédelemben az épület állapotát kellőképpen és tartósan megvédeni, és a tartósság követelményét teljesíteni nem képes – de a korhűség, az elterjedtség és a hagyományosság igényeit kielégítő – tetőfedő anyagokat felhasználni a helyreállítás során?)

A modern építőanyagokat és építési megoldásokat idegennek ítéljük a műemlékek helyreállításában, így az új tetőfedést is „művinek” tartjuk a történeti épületeken. A „mesterséges” öregítést, pl. a színezéssel létrehozott „antikolt” hatást a tetőknél sem igazán szeretjük. A „gyári új” tetőfedő anyagok természetes öregedésére éveket kell várni és az addigi állapottal, de a végeredménnyel sem vagyunk mindig elégedettek, hiszen az megjelenésében eltérhet a korábban megszokottól.

Bár a cement-homok-víz keverékéből préselt kézi gyártású „cementcserép” az 1800-as évek közepétől, tehát már több mint 150 éve ismert és azóta elterjedt, az anyagában is színezett korszerű betoncserepeket és fedéseket – főleg anyaguk miatt – nálunk még a XIX. és XX. században épült épületeken sem szívesen látja a műemlékvédelem. Sőt szinte teljesen elutasítja. (Pedig nem kevés védett épületnek van ilyen fedése.)

Sokkal inkább elfogadó a „szakma” a korszerűn titánötvözetű cinklemezekkel. (Még azok gyárilag előpatinázott változataival is.) A fémlemezfedések sem mindenütt alkalmazhatók, és az egyébként mostanában egyre inkább kedvelt természetes- és műpala sem minden épülethez illik.

Létezik- e akkor (jó) megoldás?

Esete válogatja. Van, amikor megtalálható az igazi, de az is biztos, hogy a minden szempontból megfelelő héjazat kiválasztásánál szinte mindig alaposan fel van adva a lecke a műemlékek helyreállítását, tervező, kivitelező szakemberek számára.

Ha konfliktusok nélküli megoldást akarunk, lehet, hogy felül kell vizsgálnunk és módosítani kell a már-már megváltoztathatatlannak hitt elvárásainkat? A helyreállítás során követendő alapelvek megfogalmazásakor és a mindennapi gyakorlatban is nyitottabbaknak, megengedőbbeknek kellene lennünk a mai, modern termékekkel szemben a tetőfedések esetében (is)?

Ha a tetők közelében szerzett (hosszú évek során szerzett) szakmai tapasztalataim alapján megfogalmazott kis írásom elolvasása után másokban is további gondolatok, vélemények formázódtak meg, az ügy és a megoldás megtalálása érdekében bátran ragadjanak billentyűzetet!