Ybl-díj 2015: a kevesebb több

Amint korábban megírtuk, átmenetileg kikerült a jogszabályok közül a szakmai díjak szabályozása. Nos, a 2015/30-as Magyar Közlönyben szerdán megjelent 15/2015 (III.11.) MvM rendelet – egyebek között – az Ybl-díjat is szabályozza. A korábbi öt helyett idéntől csak hárman kaphatnak Ybl-díjat (kivételes, rendhagyó esetben hatan), egy személy csak egyszer kaphatja meg (életműdíj), a pénzjutalom pedig durván ötszörösére nőtt (részletek az építésijog.hu portálon). Ez is, a megjelent két miniszter – a díjakat átadó Lázár János mellett jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter is -, az akadémiai elnökök és szakmai szervezetek (MÉK, MÉSZ, MMA, MUT, MMK, stb.) elnökei, valamint a tavalyi botrányos helyzetek elmaradása (erről itt) egyértelműen a díj presztízsének növekedését mutatja.

A hibát Kalo Emese esetében sikerült kompenzálni: a tavalyi elmaradt díjazás után idén megkapta a díjat „több mint tízéves szakmai közéleti tevékenysége, a tervpályázatok, közbeszerzések szakszerűségének felügyelete, kiemelkedő és színvonalas építészeti tevékenysége elismeréseként.” Tavaly alkotótársa, Pásztor József is kapott volna díjat – ő most sem kapott.

Ybl-díjban részesült még Kovács Péter DLA Pro Architectura díjas építész, a DE Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékének docense „számos magas színvonalú épület tervezésében való részvétele, országos tervpályázatokon nyújtott kiemelkedő teljesítménye, valamint a keleti országrész építészeti arculatának fejlődéséért kifejtett tevékenysége, kiemelkedő szakmai életműve elismeréseként”.

 Végül, de nem utolsó sorban Ybl Miklós-díjban részesült Thoma Emőke építész, a Heves Megyei Építészkamara alapító tagja, az Egri Építész Kör elnökének „a Magyar Építész Kamara és Heves Megyei szervezete létrehozásában, a kamarai törvény előkészítésében való aktív részvétele, valamint az egri, heves megyei építészeti közéletben kifejtett meghatározó tevékenysége, kiemelkedő és színvonalas munkássága elismeréseként”.

Idén a díjátadásra a Várkert Bazárban került sor. Lázár János köszöntőbeszédében kiemelte: a kitüntetettek egy szakmán túl, az egész nemzet számára nyújtottak kimagaslót azzal, hogy tudásukat a haza javára kamatoztatták. Ők példaképeink, mert „ellenállnak a tehetségre nehezedő inflációs nyomásnak”. Az új díjakról szólva – a közigazgatási életpályán kifejtett kiemelkedő közhasznú tevékenység elismerésére ugyanezen rendelet hozta létre a Batthyány Lajos-díjat és Magyary Zoltán-díjat, és ugyanezen rendezvény keretében adták át – kiemelte: Küzdelem zajlik az emlékezetpolitika, szebben mondva nemzeti emlékezet körül. A történelmi alakok és események értelmezése mentén új törésvonalak alakultak ki, de ezek a  viták – amennyiben kikerülik a szélsőségeket – hozzájárulnak az emlékezet és nemzeti önazonosság gyarapodásához. A díjak névadói a nemzeti öntudat, önazonosság sarokkövei, akik közül kiemelkedik a vértanúhalált halt, és életében gyakorlatias tettekkel példát mutató Batthyány Lajos, aki egyszerre volt idealista és remek vezető. Batthyány alakjának értelmezésében mára eltűntek a felfogásbeli törésvonalak is, ezért kifejezi nemzeti emlékezetünk egységét.

Ma adták át az érdemrendeket, érdemkereszteket is. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozatát kapta Aczél Péter I. kerületi (budavári) főépítész.

A héten meg újra*alapított Műemlékvédelemért – Foster Gyula-díjat és a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj jutalmazottjait a nyár folyamán választják ki. Nem esett szó ugyanakkor a Pro Architectura és a Kós Károly-díj (és a megszűnt Palóczi és Lechner-díj) sorsáról, de informális értesüléseink szerint van remény a Pro Architectura újjáéledésére. A Kós Károly-díj – amely nem kifejezetten építészeti díj – talán más formában indulhat újra.

Mindezektől függetlenül az ünnepség egésze méltó helyen és méltó módon zajlott, a kitüntetetteknek pedig csak gratulálni lehet!

*2012-ben alapított díjak. Köszönjük a pontosítást Krakler Juditnak!