A Dunakeszi Diáknegyed egyik legfontosabb tervezői célkitűzése az volt, hogy a két oktatási intézmény ne csupán funkcionálisan kapcsolódjon egymáshoz, hanem valódi közösséget alkosson. 

Budapest egyik legkeresettebb és legdinamikusabban fejlődő városrészében, Újbuda kertvárosias övezetében épül az Andor Liget Lakópark, amelynek kivitelezése elérte a legmagasabb pontját. A beruházás erőssége az élhető zöld környezet, rekreáció, illetve a közösségi funkciók hatékony integrálása.

Tadao Ando Naoshima szigetén igazi építészeti csodát alkotott, itt a geometriába zárt csendtől a sötétség templomáig minden megtalálható, ami az építészeti terek és az emberi lélek kapcsolatáról elmondható.

A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.

Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet meghatározó alakja 2026 májusában, 64 éves korában hunyt el.

Új szakaszához érkezett a közel 900 lakást magába foglaló Lake11 városnegyed-fejlesztés, amely hosszú távon jelentős zöldfelületekkel és új közösségi infrastruktúrával formálja át az újbudai Kána-tó környezetét.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Európai és magyar példák sorát mutatjuk be a Metszet 2. számában – ezúttal a családi házak és a többlakásos lakóépületek témakörét járjuk körül.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.