Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed.  A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.

Kihirdették a 2026-os Mies van der Rohe-díj jelöltjeit és a zsűritagokat. A 40 épületből álló rövidlista 2026 januárjában várható, a győzteseket áprilisban hirdetik ki.

2026 tavaszán nyílik meg a nagyközönség számára a Citadella, amely újonnan kialakított belső terekkel, kilátóteraszokkal, parkkal és impozáns történelmi kiállítással várja az érdeklődőket.

A Hegyvidék modern építészete a két világháború között című kiállítás következő helyszíne a Barabás Villa. A kiállítást a Budapesti Városvédő Egyesület 12. kerületi csoportja állította össze, Beöthy Mária építész, a BVE 12. csoport vezetője és Surányi András grafikusművész. Épületfotók: Rosch Gábor építész és Maczkó Erzsébet fotóművész

A fényfestés két értelmező iránya – a szakrális befogadás és a közösségi emlékezés – bemutatása A fény itt nem pusztán látvány, hanem értelmező és kapcsolatteremtő médium: a múlt, a tér és az ember közötti híd. A vetített fénykompozíciók, a zenei kíséret és a gyertyafény ugyanannak az emberi gesztusnak három arca – az emlékezésé.

Látványos építészeti megoldások, kimagasló kivitelezési minőség és a homlokzat, mint identitáselem: idén tizenkettedik alkalommal díjazta a legszebb magyar épületeket a Baumit Év Homlokzata pályázata, ahol az ország számos pontjáról – Gárdonytól kezdve, Szegeden át egészen Vácig – kerültek ki díjnyertes épületek.

A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.

Huszonhatodik alkalommal adták át a 2000-ben megalapított „Az Év Főépítésze” díjat. Évente két kategóriában adományozható elismerés: Az Év Főépítésze díjat aktív főépítész, míg a Főépítészi Életműdíjat a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonuló/vonult kiváló főépítész kapja.

A digitálisan gyártott bivak menedék szervesen illeszkedik az Alpok zord tájába, a 2026-os téli olimpia előkészületeinek jegyében. Az önellátás elvére építve a szerkezet saját energiatermelő és -tároló rendszert, valamint levegőből történő vízkinyerést is magában foglal.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

Lechner Ödön építészete a tetőn találta meg a legmagasabb erkölcsi pontját. Ahol más lezárást látott, ő ott megkoronázást tervezett. A Zsolnay-kerámiák, pirogránit figurák az „ötödik homlokzat” szavai, amelyek az égnek szóltak. Ma ez a nyelv már ritkán hallható, de Lechner épületei még most is beszélnek arról, hogy az építés egykor ima is volt.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.