A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja 22. alkalommal díjazza a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat. A finalisták november 6-án mutatják be munkájukat a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből álló médiazsűri és a nagyérdemű előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A közönségszavazás és a jegyértékesítés elindult.

A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2027 márciusában rendezi meg, a 19. Budapesti Építészeti Filmnapokat Budapesten a Toldi Moziban.

Az ÉVOSZ 2026. október 1-jei tanácskozásán ismertetett szabályozási és intézményi irányok az építésgazdaság jövőjét vázolják fel. Ezek egyelőre nem végleges döntések; megvalósításukhoz jogalkotási, közbeszerzési, költségvetési és programdöntések szükségesek.

Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?

Építészkonferenciával ünnepelte százéves fennállását a Krisztus Király templom.

Az építész stílusokat bátran keresztező könnyed londoni lakóház önmagán túlmutató üzenetet hordoz korunk építészete számára.

Huszonhetedik alkalommal adták át a 2000-ben megalapított Az Év Főépítésze díjat. Évente két kategóriában adományozható elismerés: Az Év Főépítésze díjat aktív főépítész, míg a Főépítészi Életműdíjat a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonult kiváló főépítész kapja.

A rendezvény ezúttal is a fenntartható építészet, a közös alkotás és a természetközeli gondolkodás jegyében valósult meg.

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?

A veszprémi várnegyed felújítása az elmúlt évek egyik legjelentősebb hazai műemléki beruházása volt. A történelmi városrész megújítása 18 műemléki épületet érintett, a cél pedig nemcsak az épített örökség megőrzése volt, hanem olyan élő, használható terek kialakítása is, amelyek hosszú távon is méltó módon szolgálják Veszprémet.

A nagyvárosi luxus árnyéka vetül a kis templomra, miközben örökségének megőrzéséért, jelenlétéért küzd.