A Metszet nem csak építészeti magazin, egyben tudományos szakfolyóirat is. S mint ilyet, független cégek mérik és minősítik teljesítményét – valljuk be, az utóbbi években nem túl szívderítő eredménnyel. Ebben most változás jöhet.

Bár a holland kormány célja évi 100 000 lakás építése, az új lakások száma alig több mint évi 70 000. Ezért a nagyjából 30 000-es lakáshiány pótlására olyan gyakorlatokhoz fordultak, mint az üres irodák átalakítása, a nagy lakások felosztása és a ráépítés. Ennek ellenére a meglévő lakásállomány nettó bővülése tavaly 11 000 lakás alá csökkent.

Az elmúlt években nemcsak a költségek, a technológiai elvárások és a projektek összetettsége változott meg az építőiparban, hanem a megrendelők és a kivitelezők viszonya is. Kontrolláltabb, dokumentáltabb és transzparensebb működés veszi át a korábbi együttműködések helyét.

Az építész stílusokat bátran keresztező könnyed londoni lakóház önmagán túlmutató üzenetet hordoz korunk építészete számára.

A Bánáti + Hartvig Iroda műhelyében rendezett beszélgetésen [01] két iskola és két eltérő pedagógiai modell került egymás mellé. A Budapesti Német Iskola és a Budapest School nagymarosi épülete azt mutatja meg, hogyan válhat egy oktatási elképzelés térré – ezúttal kis léptékben, fából, beton nélkül.

Martin Kyed, az Euroconstruct dán elemzője szerint sokszor figyelmen kívül hagyjuk a népességnövekedést, pedig az a lakáskereslet bővüléséhez vezet. 2026-ban például az Euroconstruct országok közötti különbségek kétharmada az egy főre jutó lakásépítési teljesítményben a 2022-2025-ös népességnövekedési különbségekből fakad.

Bár az év eleje az 1. negyedéves adatok szerint jól indult az építőiparban, a 2. negyedévben lényegesen mérsékeltebb volt a beruházási kedv. A Projekt-Kezdés szintje nagyjából felére zsugorodott és mindössze kevesebb, mint 470 milliárd forint értékben indultak el építőipari kivitelezések. Ez 2021 óta a harmadik legalacsonyabb összeg.

Lezárult a jelentkezés: 120 pályamű érkezett az idei CAD'oro építészeti animációs filmszemlére, a zsűri hamarosan megkezdheti munkáját.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet meghatározó alakja 2026 májusában, 64 éves korában hunyt el.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Meitha Almazrooei,
Turki és Abdulrahman Gazzaz, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a harmincas-negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.