A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.
„Városi oázis” néven nyílik meg 2026 július elején a látogatók előtt a Biodóm épülete a Fővárosi Állat- és Növénykert látogatói előtt. Az utolsó simítások, berendezések időszakában dr. Sós Endre főigazgató és Anthony Gall [01] építész, tervező társaságában sajtóbejáráson nézhettem meg, hosszú évek után mi is készült el. A 2017-ben kezdődött kivitelezés második évében már állt a szerkezet és az építész szakma, valamint a sajtó is megtekinthette. Ezt a hét évet fényképezőgéppel végig kísérhettem.
Kezdetek
Persányi Miklós [02] korábbi főigazgató az Állatkert mellé „Pannon Park” programot álmodott. A koncepció egy mintegy 5 hektáros bemutató komplexum létrehozása volt, amelynek központi eleme az 1,7 hektáros Biodóm, valamint a hozzá kapcsolódó kültéri állatkifutók és a Pannon-tenger akvárium lett volna. A tervek között szerepelt egy több mint kétmillió literes cápamedence is. Az eredeti program részletes ismertetője ma is elérhető a Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Park-oldalán.
Anthony Gall visszaemlékezése szerint 2012–2013 körül már intenzív tervezőmunka folyt. Az építészek és az állatkerti szakemberek számos külföldi tanulmányutat tettek meg, miközben folyamatosan vizsgálták, milyen állatok, növények és technológiai rendszerek kerüljenek az új komplexumba. A feladat kezdettől fogva rendkívül összetett volt: egyszerre kellett figyelembe venni az állatok igényeit, a látogatói élményt, az üzemeltetést és a klímaszabályozást.
Az Állatkert projektismertetője arra is kitér, hogy a tematika az évek során módosult. A hangsúly ma már nem elsősorban a Pannon-tengeren és a nagyméretű állatbemutatókon, hanem az ember és a természet jövőbe mutató együttélésének bemutatásán van.
A Pannon Park kiemelkedő, városképhez is hozzájáruló látványossága a Biodóm épülete lett. Anthony Gall meghatározása szerint ez egy szabályozott klímájú, nagy belmagasságú „élő ház”, amely télen és nyáron egyaránt képes egy zárt ökoszisztémaként működő világ fenntartására és bemutatására. Az épület három fő egységből állt: a Biodómból, az Akvatérből és a fogadóépületből.
Milyen lesz?
Hogyan kezdjünk hozzá egy ilyen állatkerti épület tervezéséhez? Az ember azt gondolná, hogy felhalmozunk egy csomó földet, beültetjük növényekkel, fakerítést építünk az állatoknak, majd a látványnak megfelelően ösvényekkel kötjük össze őket. A valóság ennél sokkal összetettebb. A kezdetektől fogva bonyolult épületként kellett kezelni a feladatot: az útvonalakat, az állatok számára elkerített részeket, a megkomponált látványt, ami egyben az állatok biztonságát, hátteret és védelmet nyújt, miközben élményt is ad. Mindemellett figyelni kellett a szélsőséges időjárási körülményekre, mínusz 20 és plusz 40 fok között. Mindezt fenntartható módon, ezért a legelejétől kezdve komolyan kellett venniük az összes energetikával, klímával kapcsolatos kérdést, nem csak a külső tényezőket, hanem az egy légtér esetében egyedi mikroklímát is, melyen belül a növények és a víz nagy mennyisége is olyan tényező, ami teljesen megváltoztatja a hagyományos számítási módot. A számítások után nagyon részletes tervezésre került sor az épületgépészet (klíma) területén. A klimatizált állatkerti ház változtatható klímája határozta meg a tartószerkezetet és a tér lefedését. Az amorf falak. medencék anyaga a korunk kedvenc anyaga, a vasbeton, melyet az élménynek megfelelően növénnyel, műsziklával öltöztetnek fel. (Az öltöztetés még folyamatban van.)
Miért ilyen a kupola?
Már az elején egyértelmű volt, hogy mind az állatokkal, mind a növényekkel kapcsolatban sokféle igénynek és előírásnak kell megfelelni. Minden állatnak az előírások szerinti napfényhez kell jutnia. Megvizsgálták, hogy ez hogyan biztosítható üveggel vagy esetleg mással, a szerkezet súlyát is figyelembe véve. Másrészt az is kérdés volt, hogyan illeszkedik az alkalmazott szerkezet a funkcióhoz, vagyis ahhoz, hogy egy komplett élővilágot fog lefedni. Az igényeknek az üvegnél jobban megfelel az ETFE fólia [03], ugyanis az üveg súlya legalább egy nagyságrenddel nagyobb lenne, összességében pedig vastagabb, robusztusabb és jóval költségesebb lenne. A fóliát paplanszerűen alkalmazták a szerkezetre rögzítve.
A tetőn szellőzőnyílások, füstkupolák találhatók, amelyeken egyrészt ki lehet engedni nyáron a tető alá szoruló meleg levegőt, másrészt tűz- és életvédelmi funkciójuk is van. Mind a 964 „fóliaháromszög” számozott, így amennyiben valamelyik megsérülne, könnyen lehet egy ugyanolyat gyártani, és a sérült elemet cserélni.
Az építés
A tervező elmondása szerint a szerkezetválasztásánál is sok szempontot, lehetőséget mérlegeltek: legyen főtartós, melléktartós rendszerű? Nyilvánvaló igénnyé vált az automatizált rendszerekben való gondolkodás, s az acélszerkezet választása. Az acélipar és a szerkezetépítő cégek számára ez az összetett feladat ma már nem probléma, az amorf, változó magasságú és teljesen egyedi szerkezet elkészítése nem jelentett megoldhatatlan feladatot. Régebben a tervezés iránya inkább az ismétlődő rendszereket felé fordult a sorozatgyártás miatt, de ma már nem volt gond e minden elemében egyedi szerkezet rúdjainak, szerkezeti csomópontjainak legyártása. [04] A szerkezetépítő cégek felkészülten tudták kezelni az egyediséget. Minden csomópont egyedi méretű, hiszen más-más szögből futnak be a tartóoszlopok. Számtalan tanulmány után sikerült megtalálni ezt a háromszögelt módszer, amely a legalkalmasabbnak bizonyult a minimalizált rákerülő teher viselésére, mind a külső, mind a belső karbantartás biztosítására.
Az épület alaprajza is több tényező megvizsgálásával, elemzésével alakult ki. Fontos szempont volt az illeszkedés. Miként hat az épületre a műemléki környezet, a zajforrások, miként kell figyelembe venni az állatok számára fontos kifutókat? Ezek összességében eredményezték ezt az amorf alaprajzi formát, ami nem kedvezett volna az ismétlődő, egyszerű szerkezeteknek.
A szabálytalan alakú épület legnagyobb méretei: 225 méter hosszú, illetve 117 méter széles. A fényáteresztő tető alatti tér elegendő nagyságú lesz ahhoz is, hogy a beültetéskor akár 10-12 méteres fák is kedvükre növekedjenek. A látványosságok, növények, állatok között, egy tó és egy 14 méter magas vízesés mellet elhaladva a sétányon három szintet emelkedve a teraszra jutunk, ahonnan áttekinthetjük az egész teret.
Egy ilyen nagy épület tervét, ami embereknek, állatoknak, növényeknek biztosít életteret, nagyon pontos adatok, jogszabályok alapján kellett elkészíteni, mert a hatóságok is nagyon pontosan akartak mindent érteni: menekülési útvonalaktól kezdve a tűzvédelmi kérdésekig mindent épületszerűen együtt akartak látni.
Az ilyen szerkezet karbantartása mind kívül, mind belül alpinistákra tervezett és kialakított, alpinista rögzítési pontokat építettek ki. Alpinisták tartják karba a szerkezetre telepített esőztető berendezést is.
2019 decemberére a szerkezet elkészült. Az Állatkert megtartotta az első intézménybejárást az építészek és a sajtó részére az épületben, erről a Tervlap is beszámolt. 2020-ra az épület használható állapotba került.
Fény a dómban
Az épület tehát kész, a hatóságok részéről használható! Az eredeti cél szerinti használatnak azonban nem voltak meg a feltételei. Az épület történetének különös fordulata volt, hogy a még meg nem nyílt épület már önálló kulturális térként kezdett működni. A kupola alatt megjelent a fény előbb, mint az állatok és megfestett mindent: ”fénydóm” lett egy kis időre. A hatalmas tér néhány estére olyan fényépítészeti kísérleti helyszínné vált, ahol a szerkezet maga vált látvánnyá vált. A háromszögelt acélrács és az ETFE-héj a színes megvilágításban új arcát mutatta, bizonyítva, hogy a fény nem elfedi, hanem képes értelmezni az építészetet. A nagy betonfelületek „fényvízeséssel” váltak mozgalmassá. Sőt, a fény és a víz együttese különös élményét adott az akváriumba. A köré helyezett fényinstallációk fokozták az egyedüli térélményt, melyet a látogató mozgással is módosíthatott, alakíthatott.
Fotósként számomra talán ez volt a legérdekesebb tapasztalat. A Biodóm ilyenkor nem épületként működött, hanem hangszerként. A fény végigfutott a szerkezeten, visszaverődött a felületekről, és minden lépéssel új térélményt hozott létre. Ugyanaz a kupola, amely nappal mérnöki szerkezetnek látszik, este fényből épített tájjá változott.
A Sárkány Éve 2024 alkalmából ismét fénnyel és sok gyerekkel telt meg a félkész épületet ideiglenesen benépesítő lampionfesztivál idején. A látogató egyszerre két világban járt: az egyik a készülő Biodóm volt, szerkezet, beton, gépészet és építési folyamat, a másik egy képzeletbeli táj, amelyet kizárólag a lampionállatok, -virágok és a fény hozott létre. A lampionok nem elfedték a félkész állapotot, hanem ellenpontot adtak hozzá. A színes figurák és a szürke vasbeton között különös párbeszéd alakult ki. A lampionokkal megtöltött Biodóm néhány estére azt mutatta meg, hogy a tér önmagában is élményt képes adni.
2023-2024 években az Állatkert szervezett néhány rendezvényt: Fénydóm, kínai lampionfesztivál, több fotókiállítás. Ez alkalmakból eddig több mint 230 ezer látogató járt már az épületben. Az épület kihasználtságát, és bevonását az Állatkert életébe azzal is segítették, hogy 2024 augusztusában megnyitották a külső kifutókat is, és beköltöztették oda a tevéket, bár ezeknek az állatoknak nem ez lesz majd a végleges helyük. A fény után az állatok is megjelentek.
2026 május-június. Folyik a berendezkedés, felkészülés a megnyitásra, tulajdonképpen lakberendezés történik még a megnyitásig. Az épületben helyet kap egy 14 méter magas vízesés, a zajterhelés csökkentését segítő burkolattal, valamint két vendéglátóipari egység, több fotópont és mosdók is. Készülnek a betonelemekre a műsziklák.
Az épületben alapvetően ázsiai, afrikai fajokat láthat majd a közönség, de nem csak növényeket, hiszen lesznek teknősök, különböző hüllőfajok, gekkók, gyíkok és madagaszkári békafajok is. Ide kerülnek át az állatbemutatók is a Varázshegyből, így a térben például szabadon repülő madarakat is lehet majd látni. Az egyedi állatfajok közt említette az igazgató többek közt a bali seregélyt, amelyet csupán 115 intézményben tartanak világszerte, vagy a pávafácánt, amely 54 intézményben látható. Elmondta továbbá, hogy sok állatnak a hosszú távú elhelyezését oldja majd meg a Biodóm, amely a fajvédelem és a természetvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű. "Olyan fajokat próbálunk itt bemutatni és tartani, amelyeknek a tenyészprogramjához, vagy épp a fennmaradásukhoz járulunk hozzá az állatkerti gondozással" – emelte ki a főigazgató.
A növényekről is részletes adatokkal szolgált, [05] melyek pontosan 2 954 négyzetméter ültetőfelületbe kerülnek.
A költségekről
A Biodóm-projekt jelenlegi fejlesztése – a főigazgató tájékoztatása szerint – nagyjából 350 millió forintba kerül, amelyből 300 millió az intézmény tavalyi (2025), saját működési bevételéből származik, további 50 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújt támogatásként.
A fűtési energia döntő részét termálhő biztosítja. 2025-ben 42 millió forintot fizetett az Állatkert a termálhőért, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-nek. (Az épület egyik legfontosabb adottsága, hogy a Széchenyi fürdő termálrendszerének közelében helyezkedik el.) Az elmúlt évben, amikor azért volt hidegebb időszak is, csak négy hét volt, amikor távhőre kellett átállni, és a többi időszakban termálhővel működtethető volt. A nulla fok feletti időszakban a termálhő bőségesen biztosítja az épület gazdálkodását. Viszonyításképpen egyébként ez a mennyiség egy iskola működtetésével egyenértékű.
A villamosenergia felhasználásáról a főigazgató elmondta: 2025-ben az egész állatkerté 47 millió forint volt, amiből nagyjából 70% volt az Állatkertre eső rész és 30% a Biodómra. Várhatóan ez változni fog, várhatóan a Biodóm részesedése 60, az Állattkerté 40% lesz.
Napelemek. A tervek szerint napelemekkel egészítik ki az épületet azért, hogy gazdaságos legyen, és amit télen megspórolnak, azt tudják a nyári időszakban használni. A benapozottság alapján várhatóan napelemek kerülnek a külső karéjra a Széchenyi fürdő felőli oldalon, és a gazdasági épületet az elefántkifutótól elválasztó pengefalra. A napelemekkel körülbelül további 10%-os megtakarítást lehet elérni.
Végezetül a főigazgató kiemelte, hogy az épület július 1-jei megnyitása az Állarkert célja. A látogatottsággal úgy számolnak, hogy ha erre a fél évre 50 ezerrel nő a látogatószámuk – ami ma 1 millió és 1 millió 100 ezer közötti –, akkor már ki tudják gazdálkodni a megnövekedett költségeket.
Fordulatok egy hosszú történetben
A Biodóm története az elmúlt évtizedben többször is irányt váltott. Az eredeti elképzelés a Pannon Park projektként egy nagyszabású bemutatókomplexum létrehozása volt, amelyben a Kárpát-medence múltja, a különleges állatgyűjtemény és egy világszínvonalú élőház együtt alkotott volna új látványosságot. A tervezés és az építés éveiben az épület szerkezete elkészült, a különleges ETFE-fóliával fedett kupola bezárult, és létrejött az a klimatizált tér, amely ma is a Biodóm legfontosabb értéke.
Közben azonban a projekt körülményei jelentősen megváltoztak. A beruházás költségei emelkedtek, a megvalósítás üteme lassult, és az eredetileg tervezett program egy része nem valósulhatott meg. Az évek során így nemcsak a finanszírozási környezet, hanem maga a tartalom is átalakult.
Akvatér
A most megnyíló Városi Oázis nem azonos a 2013-ban megálmodott teljes Biodómmal. Az eredeti koncepció három fő egységből állt: fogadóépület, Biodóm, Akvatér. A hatalmas cápamedence, a tengeri bemutatók és több eredeti funkció ma még nem része a megnyitóprogramnak. Az akváriumrész beüzemelése a Biodóm megnyitásának utolsó fázisa lesz, mivel a vízgépészeti rendszerek csak teljes üzem mellett működtethetők biztonságosan. Az oroszlánfókák elhelyezését ugyanakkor önállóan is meg lehetne oldani, ezért elképzelhető részleges vagy szakaszos megnyitás is. A Biodóm jövőjével kapcsolatban több forgatókönyv létezik, amelyek a megvalósítás a jövőbeni finanszírozási és fenntartói döntésektől függ. A látogatók ugyanakkor először vehetik birtokba azt a különleges klímateret, amelynek szerkezete már 2019-ben elkészült, és amely az elmúlt években fokozatosan új tartalommal telt meg, ezért egyszerre őrzi az eredeti elképzelés számos elemét és képvisel új szemléletet. A hangsúly a teljes állatbemutató helyett a növényzetre, a különleges klímatérre, a kisebb állatfajokra, valamint a természetközeli élményre került.
Hullámvasút
Hasonlóan nyitott kérdés maradt a Pannon Park másik ikonikus eleme, a Hullámvasút jövője is. Nyilvánvaló, hogy ez az emlék szakmailag nem működik együtt sem az épülettel, sem az Állatkerttel, örökségünk a kettő között áll, ugyanúgy, mint a nagy projekt eleme. A hullámvasút felújítására a tervek és számítások 2020-ban elkészültek. Az Állatkert költségvetésében egészen minimális költség van a fenntartásra, állagmegóvásra.
A Biodóm története tehát még nem lezárt történet, inkább egy hosszú folyamat újabb állomása, amelyben az eredeti tervek, a megváltozott lehetőségek és a jelenlegi igények egyszerre vannak jelen. A látogatók most először nem tervként, nem építkezésként és nem fényinstallációként találkozhatnak vele, hanem valódi élő térként.
A fényképek a szerző felvételei, kivéve a címlapképek, mely Bódis Krisztián felvétele.
Jegyzetek
[01] Prof. Dr. Anthony John Gall PhD ausztrál származású építész a Queenslandi Egyetemen diplomázott, 1989-ban a Képzőművészeti Főiskola posztgraduális ösztöndíjasa volt, 1993 óta pedig folyamatosan Magyarországon alkot. Jelenleg a Gall és Társai Építésziroda irányítója, valamint az Óbudai Egyetemhez tartozó Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja. A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, Ybl-díjas alkotó.
[02] Persányi Miklós (Bp, 1950. 11. 10.–) miniszter, állatkerti főigazgató, biológus. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem címzetes tanára. 1994–2003 között az Állatkert főigazgatója volt. 1997–2000 között az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének alelnöke, 2003-as környezetvédelmi miniszteri kinevezéséig pedig elnöke, majd 2007 és 2020 között lemondásáig ismét az Állatkert főigazgatója lett.
[03] ETFE (etilén-tetrafluor-etilén) fólia: Kivételes műszaki jellemzőkkel rendelkező átlátszó kopolimerek. A külső agresszióval és vegyi anyagokkal szembeni nagyfokú ellenállású. Kivételes tulajdonsága az érzéketlenség az UV-sugarakkal és a szennyezéssel szemben, és a tartóssága.
[04] Épületadatok
- Alapterület: 17 000 m2
- Szintterület: 33 000 m2
- Kupolafelület: 18 500 m2
- Legnagyobb magasság: 36 m
- Acélszerkezetű rúd: 1 505 db
- Szerkezeti csomópont: 539 db
- Háromszögű mező: 964 db
- Belső sétány: 2 000 m
- Liftek száma: 7 db
(Forrás: Octogon 2019.12.18 09:36)
[05] Növényadatok
- Növényvájú: 150 db
- Növények száma kb: 13 658 db
- Ültetőfelület: 2 954 m2
- Egyedi termőkőzeg: 1 750 m3 kb. 60 kamionnyi
- Dekor festés felülete: 1 584 m2
- Műszikla felülete: 1 100 m2 (az eredeti 60%-a)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
2026. június 12. (PÉNTEK), Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány