Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

A profi városnézők első szabálya: nézz fölfelé is! Fenn, a tetők síkjában épp annyi látnivaló akad, mint az utcák szintjén. A kerámia tetőcserepeket gyártó Tondach felkérésére kiválsztottam hét magyar várost, amelyeket érdemes felkeresnie a tetők szerelmeseinek és minden megszállott városbúvárnak is.

A négyszintes családi ház, amely Dzsajpur városában, India Rádzsasztán szövetségi államában épült, elmosódottá teszi a belső és a külső tér közötti határokat. A Zen Spaces a meglévő tájba integrálódik, különböző módokon szűri és engedi be a fényt az egyes terekbe, fénnyel és árnyékkal tölti meg a tereket, amelyek így a nap különböző időszakaiban változó arcot mutatnak.

„Lina az egyik kedvencem, király, hogy elhoztad!” – örvendezett Nagy Csaba, a MÉSZ elnöke, az idei Nemzetközi Építészkongresszus programját meglátva. „Elképesztően érzékeny tervező!” – tette hozzá. De honnan ismerheti a magyar szakma a Párizsban élő neves építészt? Vannak magyar szálak!

A szingapúri Mandai természetvédelmi körzetében megvalósult Mandai Rainforest Resort nem csupán egy szálloda, hanem érzékeny építészeti kísérlet: miként lehet kortárs építészettel jelen lenni egy ökológiailag rendkívül értékes, sűrű esőerdei környezetben anélkül, hogy az épített forma elnyomná a tájat.

Nyolc országból érkező ipari partnerek számára tart képzést Fenntartható Építőanyagok és Technológiák címmel a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK), amely a jövőben a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is elérhetővé teszi a tananyagot.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

Budapest egyik frekventált városi csomópontjában, a RoseVille irodaházban valósult meg a Saint James Vision & Aesthetic Center új egészségügyi központja, ahol közel kétezer négyzetméteren a szemészet mellett, már plasztikai sebészet és esztétikai részleg is várja a pácienseket.

A Republica projekt a város új közösségi tere, mely a Buiksloterham egykori ipari területén valósult meg. A komplexum nem csupán lakóépület-együttes, hanem funkcionálisan és társadalmilag gazdag, fenntartható városi falu, a jövő sűrű városi életének modellje.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.

Az Európai Unióban 2028-tól minden 1000 négyzetméternél nagyobb új épületre kötelező lesz az életciklus alatti karbonlábnyom kiszámítása. A szabályozás 2030-tól már mérettől függetlenül minden új építményre vonatkozik majd.

Bevallottan a példamutatás szándékával osztják ki a Budapest Építészeti Nívódíjat, immár (kisebb megszakítással) harminc éve. Idén a zsűri a felújításokat, társasházakat ...no és azt az irodát találta legjobbnak, aki nem először tarol a díjkiosztón.