Építőipari árak 2026: továbbra is van áremelési nyomás, de lassulhat az ütem

Az építőipari vállalkozások számára az elmúlt időszak egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a működési költségek változását mennyire lehet beépíteni a kivitelezési árakba. A megrendelői oldalon ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap az ár, miközben a szakemberek között is erős verseny alakult ki.

A Daibau 2026-os magyarországi felmérésében részt vevő kivitelezők 51%-a emelt az árain az elmúlt évben, 48%-uk viszont nem változtatott. Az árat emelő vállalkozások átlagos emelése 14,4% volt.

A következő tizenkét hónapra már a kivitelezők 60%-a tervez valamilyen áremelést. Ugyanakkor a tervezett emelés átlagos mértéke 10,2%, vagyis a jelenlegi adatok alapján szélesebb körben várható korrekció, de kisebb lépésekben.

1. Költségnövekedés és árverseny egyszerre van jelen

A jelenlegi piaci helyzet egyik érdekessége, hogy miközben a költségek növekedése sok vállalkozást áremelésre késztet, jelentős azoknak a kivitelezőknek az aránya is, akik nem tudják vagy nem akarják ezt teljes mértékben érvényesíteni az áraikban.

Az áremelések mértéke ráadásul jelentősen különbözött. A legtöbben mérsékeltebb, 10-20% körüli korrekcióról számoltak be, de ennél kisebb és jóval nagyobb emelésekre is volt példa.

Ez a megrendelői oldalon is érzékelhető: ugyanarra a munkára akár jelentősen eltérő ajánlatok érkezhetnek, attól függően, hogy az adott vállalkozás milyen költségszerkezettel dolgozik, milyen beszerzési árakat tud elérni, és mekkora mozgástere maradt az árazásban.

Egy felmérésünkben megszólaló kivitelező például arról számolt be, hogy továbbra is 2021-es árakon dolgozik, és az anyagköltségek csökkentése érdekében folyamatosan keresi a beszállítói kedvezményeket.

„Az elmúlt egy évben nem emeltünk az árainkon, gyakorlatilag 2021-es árakon dolgozunk. Az anyagköltségeknél folyamatosan utánajárunk a kedvezményeknek, és igyekszünk ezeket beépíteni az ajánlatokba, hogy minél kedvezőbb árat tudjunk adni. (...) Jövőre azonban valószínűleg már szükség lesz rá, mert az árainkat ennél lejjebb nem tudjuk vinni.” – Sztojka László, LACUS-ÉP Kft., építőipari kivitelező, Tolna vármegye

2. Az infláció már fontosabb tényező, mint önmagában az anyagárak

Arra a kérdésre, hogy mi áll az áremelések hátterében, a kivitelezők több tényezőt is megjelölhettek.

A leggyakoribb válasz az általános infláció volt: ezt a vállalkozások 33%-a említette. Az anyagok drágulását 28%, a magasabb adókat és bérjárulékokat pedig 23% nevezte meg. Az energiaárak növekedése szintén szerepet játszik, de ezt jóval kevesebben jelölték meg önálló okként.

A válaszok alapján tehát az árképzésre már nem egyetlen költségtényező gyakorol nyomást. A vállalkozások egyszerre szembesülnek a munkaerő, az általános működés, az anyagok és más üzleti költségek változásával.

Ez különösen olyan szakmákban lehet fontos, ahol jelentős az anyag- vagy gépigény, illetve ahol a munkaerőköltség meghatározó része a végső vállalási árnak.

3. A kereslet nem esett vissza mindenhol

A költségoldali nyomás mellett a kereslet alakulása sem egységes.

A kivitelezők 49%-a több megkeresést kapott, mint egy évvel korábban. 37%-uk nagyjából változatlan érdeklődést tapasztalt, 14%-uknál pedig csökkent a megkeresések száma.

Azok között, akik növekedést tapasztaltak, az átlagos bővülés körülbelül 12,7% volt.

A számok tehát nem egy általános keresletcsökkenést jeleznek. Inkább egy olyan piac képe rajzolódik ki, ahol a vállalkozások tapasztalatai jelentősen eltérhetnek egymástól, és a megfelelő megrendelések megszerzése mellett egyre fontosabbá válik az árverseny is.

„Az elmúlt egy évben muszáj volt emelnünk az árakon, nagyjából 5–10%-kal. A munkabérek, az anyagok és az üzemanyag ára is emelkedik, ezért nyár közepén mi is kénytelenek voltunk árat módosítani. (...) Az új ügyfelek sok ajánlatot kérnek be, ezért nagyon nagy a verseny a kivitelezők között.” – Szénási Ferenc, egyéni vállalkozó, építőipari kivitelező, Pest vármegye

4. Nem minden szakmát ugyanúgy érint az áremelési kényszer

A különböző szakmák között jelentős eltérések mutatkoztak.

Az ajtó- és ablakmunkáknál a kivitelezők 86%-a emelt árat. A bútor- és asztalosmunkáknál 67, a tetőfedésnél 65, az épületgépészet és szerelés területén pedig 64% volt ez az arány.

Az építészetnél 50, az általános építési munkáknál 49, a vakolatok és esztrichek esetében 45, a homlokzati és festési munkáknál 44, a padlóburkolatoknál pedig 40% jelzett áremelést.

A kertépítésnél 33, a fémszerkezeteknél 27% volt az arány.

A különbségek mögött természetesen eltérő költségszerkezetek és piaci körülmények is állhatnak. A szakmánkénti eredményeket ugyanakkor érdemes óvatosan értelmezni, mivel az egyes csoportok elemszáma kisebb.

5. A következő évben többen emelnének, de kisebb mértékben

A következő tizenkét hónapra vonatkozó várakozások érdekes változást mutatnak.

Míg 2026-ban a kivitelezők 51%-a emelt árat, a következő évben már 60% számol valamilyen áremeléssel. Ezzel párhuzamosan viszont az emelés tervezett mértéke az idei 14,4%-os átlaghoz képest 10,2%-ra mérséklődik.

Ez arra utalhat, hogy a költségnyomás továbbra sem tűnik el, de a kivitelezők egy része kisebb korrekciókkal próbálhatja követni a változó költségeket.

A piac szempontjából ugyanakkor legalább ilyen fontos kérdés, hogy a megrendelők mennyire tudják követni ezeket az árváltozásokat.

6. Erősödik az árérzékenység

A kivitelezői visszajelzések alapján a megrendelők egyre körültekintőbben mérlegelik a nagyobb munkákat. Több ajánlatot kérnek, összehasonlítják az árakat, és bizonyos esetekben el is halasztják a beruházást.

Ez azt jelenti, hogy a kivitelezőknek nem egyszerűen a növekvő költségekkel kell megbirkózniuk: úgy kell kialakítaniuk az áraikat, hogy közben versenyképesek is maradjanak.

Egy másik megszólaló szerint éppen ezért a visszatérő ügyfelek szerepe is felértékelődött.

„Az elmúlt egy évben nem emeltünk a munkadíjon, mert fontos, hogy a megrendelők számára továbbra is vállalhatóak legyenek az áraink. (...) Idén sok megkeresésünk volt, ugyanakkor a piac kiszámíthatatlan, és nagy a verseny a kivitelezők között. A megrendelők több ajánlatot kérnek be és alaposabban megfontolják a kiadásokat.” – Toma János, TOMA ÉPSZIG Kft., építőipari kivitelező, Pest vármegye

7. Mit jeleznek az adatok az építőipar következő időszakáról?

A felmérés alapján nem egy egyszerű „drágul vagy olcsóbb lesz” típusú piaci kép rajzolódik ki.

Az árakra továbbra is nyomás nehezedik, ezért a következő évben is számíthatunk áremelésekre. Közben a kereslet összességében nem tűnik eltűnőben lévőnek, de a megrendelők árérzékenyebbek lehetnek, a kivitelezők között pedig erős verseny alakult ki.

2027 egyik fontos kérdése ezért az lehet, hogy a költségek és a kivitelezési árak változása hogyan találkozik a lakosság tényleges fizetőképességével. Ha az érdeklődés fennmarad, de a megrendelők egyre több beruházást halasztanak el vagy választanak olcsóbb ajánlatot, a kivitelezők számára az árképzés mellett a hatékonyság és a versenyképesség is egyre fontosabbá válhat.

Forrás: Daibau magyarországi kivitelezői felmérés, 2026.
Megjegyzés: a százalékos eredmények a felmérésben részt vevő kivitelezők válaszait tükrözik. A szakmánkénti adatok kisebb elemszámú csoportokon alapulnak, ezért azok elsősorban a lehetséges piaci különbségek jelzésére alkalmasak.