Életének 97. évében elhunyt Dr. Dulácska Endre, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének professor emeritusa, korábbi tanszékvezetője.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

Türelemmel viselt betegség után, életének 88. évében elhunyt Dr. Bitó János (1938. 10. 28 – 2026. 07. 14.) Ybl Miklós-díjjal és Kotsis Iván Emlékéremmel kitüntetett építészmérnök.

A Ferenciek terén álló északi Klotild-palota több mint egy évszázada meghatározó eleme Budapest városképének. Az épület luxusszállodává történő átalakítása egyszerre jelentett műemléki helyreállítást, szerkezeti kihívást és belsőépítészeti feladatot. A teljes rekonstrukciót a DVM vezette generáltervezőként és kivitelezőként.

A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

Átadták a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak Finnország leghosszabb és legmagasabb pilonú hídját, a Kruunuvuorensiltát. Ez a világ egyik leghosszabb gyalogoshídja. A híd építési költsége körülbelül 130 millió euró volt.

2026 június 20-án – kilenc év után – néhány órára ismét látogatók léphettek be az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépületébe a Múzeumok Éjszakája alkalmából. A rendkívüli alkalmat több kormányzati nyilatkozat és a Ráth György-villában megnyílt „Iparkodjunk! Lechner” időszaki kiállítás előzte meg. A rekonstrukció ügye ismét napirendre került.

„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.

Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.

Tadao Ando Naoshima szigetén igazi építészeti csodát alkotott, itt a geometriába zárt csendtől a sötétség templomáig minden megtalálható, ami az építészeti terek és az emberi lélek kapcsolatáról elmondható.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Meitha Almazrooei,
Turki és Abdulrahman Gazzaz, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a harmincas-negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?