Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed.  A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.

Kevés bútordarab formálta olyan mélyen Európa vizuális kultúráját, mint a Thonet-szék. Michael Thonet 19. századi találmánya – a gőzölt, majd sablonban hajlított bükkfa és a hatlyukú nádfonat kombinációja – nemcsak új bútortípust hozott létre, hanem egy teljesen ipari gondolkodást is megelőlegezett: a modern tömeggyártás rendszerét. Michael Thonet eredeti jelmondata: „Es biegt sich, aber es bricht nicht.” [1]

A Hegyvidék modern építészete a két világháború között című kiállítás következő helyszíne a Barabás Villa. A kiállítást a Budapesti Városvédő Egyesület 12. kerületi csoportja állította össze, Beöthy Mária építész, a BVE 12. csoport vezetője és Surányi András grafikusművész. Épületfotók: Rosch Gábor építész és Maczkó Erzsébet fotóművész

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?

Herzog & de Meuron úgy alakította ki a Sotheby’s manhattani központját Breuer Marcel brutalista ikonjából, hogy senki észre se vegye a változást.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ amerikai magántulajdonból szerzett korábban a világhírű magyar-amerikai építész, Breuer Marcell tulajdonában lévő tárgyakat.

Új nyelvezetet próbáltak létrehozni az építészek téglaboltozatok és ívek formájában, amelyek visszhangozzák a King’s Cross és a St Pancras pályaudvarok lendületes építészetét. Lassan tárul fel véletlenszerűnek ható játékossága, amint a látógató körbejárja a tömböt.

A Foster + Partners stúdió hullámzó, fa burkolatú bemutatóterme a műkincseket, autóritkaságokat gyűjtő luxuskörök egyedi igényeit szolgálja.

A hely, ahol Walter Gropius, Breuer Marcel és Moholy-Nagy László tesztelték a kollektív életforma kínálta lehetőségek gazdag tárházát, és osztották meg forradalmi gondolataikat.

Ha egyidőben, egy városban, egyszerre három viszonylag nagy építkezést kell kézben tartani, a gyorsaság és a kiszámítható pontosság nagy érték még egy profi kivitelező számára is.

A Hello Wood építésziroda idén is meghirdeti a Hello Wood Diplomadíjat, amelynek célja a fenntartható építészeti gyakorlatokat központba helyező és társadalmi üzenetet hordozó, kiemelkedő diplomamunkák elismerése. A pályázaton azok a sikeresen végzett építész(mérnökök) vehetnek részt, akik 2022 után MSC/MA diplomát szereztek Magyarországon vagy külföldi egyetemen végzett magyar állampolgárok.