„Minden egyetlen gondolattal indult: a környezet, ahol egy lemez készül, alapvetően befolyásolja a végeredményt – nemcsak maga a stúdió, hanem az emberek és a hely története is.” — véli Dave Grohl, a Foo Fighters alapítója.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

Építészek kalauzolják a látogatókat a veszprémi várnegyed különleges épületeiben és kertjeiben a 2. Építészet Ünnepén és Éjszakáján. Április 25-én és 26-án a Szent Mihály Főszékesegyházat és altemplomát, a Szent György-kápolnát és a Nagyszemináriumot, az Érseki Palotát, a 13. századi gótikus Gizella-kápolnát, valamint a nemrég átadott keleti kerteket is megnyitják az érdeklődők előtt.

Lezárult a Rákosrendező mesterterv – urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat: a Bírálóbizottság kiválasztotta azt a pályaművet, amely a további tervezési munka alapjául szolgálhat Budapest egyik legjelentősebb barnamezős területének megújításában. A margitszigeti Kristály Színtéren tartott eredményhirdetésen megosztott harmadik helyezettet, második helyezettet és nyertest hirdettek, és további négy pályamű megvásárlásáról döntött a Bírálóbizottság.

Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatóak.

„A mi campusunk” kiállítás a BME építészhallgatóinak terveiből ad válogatást. A bemutatott munkák különböző léptékben vizsgálják az egyetem területét: új épületek, belső terek és campusléptékű átalakítások jelennek meg egymás mellett.

Smiljan Radić chilei építész lett a 2026-os Pritzker Architecture Prize díjazottja olyan épületeiért, amelyek „azonnal felismerhetők, mégis fogalmilag nehezen megragadhatók”.

A Kiscelli Múzeum kiállítása arra vállalkozik, hogy az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotók által mutassa fel a városlakók életterének vizuális lenyomatait. A kiállítási koncepció szerint a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Az emlékkönyv bemutatója nem pusztán egy életmű felidézése volt. A rajzok, a családi történetek és a baráti visszaemlékezések együtt teremtettek teret egy személyiség körül. Egy este, ahol a múlt és a jelen egyszerre volt tapintható.

A négyszintes családi ház, amely Dzsajpur városában, India Rádzsasztán szövetségi államában épült, elmosódottá teszi a belső és a külső tér közötti határokat. A Zen Spaces a meglévő tájba integrálódik, különböző módokon szűri és engedi be a fényt az egyes terekbe, fénnyel és árnyékkal tölti meg a tereket, amelyek így a nap különböző időszakaiban változó arcot mutatnak.