A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében. 

Felújításokkal foglalkoztunk a tavaszi évadot befejező tervezői napon május 22-én, csütörtökön. A felújításokkal kapcsolatos speciális anyagok, szerkezeti, rögzítési megoldások mellett több a közelmúltban elkészült felújítást is bemutattak a konferencia előadói az Etele Plaza mozitermében. A nap levezető elnöke Németh Csaba mesteroktató volt (BME Épületszerkezettani Tanszék).

„Minden egyetlen gondolattal indult: a környezet, ahol egy lemez készül, alapvetően befolyásolja a végeredményt – nemcsak maga a stúdió, hanem az emberek és a hely története is.” — véli Dave Grohl, a Foo Fighters alapítója.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

Építészek kalauzolják a látogatókat a veszprémi várnegyed különleges épületeiben és kertjeiben a 2. Építészet Ünnepén és Éjszakáján. Április 25-én és 26-án a Szent Mihály Főszékesegyházat és altemplomát, a Szent György-kápolnát és a Nagyszemináriumot, az Érseki Palotát, a 13. századi gótikus Gizella-kápolnát, valamint a nemrég átadott keleti kerteket is megnyitják az érdeklődők előtt.

Lezárult a Rákosrendező mesterterv – urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat: a Bírálóbizottság kiválasztotta azt a pályaművet, amely a további tervezési munka alapjául szolgálhat Budapest egyik legjelentősebb barnamezős területének megújításában. A margitszigeti Kristály Színtéren tartott eredményhirdetésen megosztott harmadik helyezettet, második helyezettet és nyertest hirdettek, és további négy pályamű megvásárlásáról döntött a Bírálóbizottság.

Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatóak.

„A mi campusunk” kiállítás a BME építészhallgatóinak terveiből ad válogatást. A bemutatott munkák különböző léptékben vizsgálják az egyetem területét: új épületek, belső terek és campusléptékű átalakítások jelennek meg egymás mellett.

Smiljan Radić chilei építész lett a 2026-os Pritzker Architecture Prize díjazottja olyan épületeiért, amelyek „azonnal felismerhetők, mégis fogalmilag nehezen megragadhatók”.