Mi várható az építésügyben?

Bár a legtöbb változás még csak szakpolitikai irányként vagy előkészítés alatt álló reformként ismert, a felvázolt koncepcióból már kirajzolódik egy új építésügyi szemlélet: a hangsúly a kiemelt beruházásokra épülő, központilag vezérelt rendszer helyett fokozatosan a települési szintre, a tervminőségre és az urbanisztikai szempontokra helyeződhet át.

A legfontosabb jelzés kétségtelenül a kiemelt beruházások rendszerének felülvizsgálata. A kormány már befagyasztotta a kiemelt állami beruházások és a magáncélú kiemelt jelentőségű ügyek új eljárásait, miközben a főépítész több fórumon is arról beszélt, hogy hosszú távon a kivételes szabályozási eszközök szerepét csökkenteni kívánják. A Portfolio által idézett szakmai vitában Szemerey Samu ugyan hangsúlyozta, hogy bizonyos esetekben a kiemelés intézménye továbbra is szükséges lehet, de a cél egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a beruházások többsége normál településrendezési és építéshatósági keretek között valósulhat meg. Ez a tervezők számára mindenekelőtt azt jelenti, hogy ismét nagyobb jelentőséget kaphatnak a helyi szabályozási környezet, a településképi követelmények és a helyi szakmai egyeztetések.

Ezzel összefüggésben várható a tervtanácsi rendszer átalakítása is. A szakmai fórumokon elhangzott tájékoztatások szerint a kormány az Országos Építészeti Tervtanács szerepének mérséklését és a területi, illetve helyi tervtanácsok megerősítését vizsgálja, miközben a települési főépítészi rendszer megtartását támogatja. A folyamat mögött ugyanaz a szemlélet rajzolódik ki, amelyet a főépítész több nyilatkozatában is hangsúlyozott: a helyi adottságok, a térségi felelősség és a települési identitás erősebb figyelembevétele.

A következő évek egyik legfontosabb kérdése a TÉKA sorsa lehet. A jelenlegi információk szerint 2026-ban még csak kisebb korrekciók várhatók, elsősorban a gyakorlatban jelentkező ellentmondások feloldása érdekében. Külön említésre került a parkolási előírások felülvizsgálata, ugyanakkor a nagyobb módosításokat a minisztérium egyelőre későbbre ígéri.

A legérdekesebb szemléletváltás talán abban érhető tetten, ahogyan a kormányzat a nagyobb beruházások értékeléséről beszél. Az Infostartnak adott interjúban Szemerey Samu kifejezetten arról beszélt, hogy a felfüggesztett fejlesztéseket nem pusztán gazdasági vagy beruházási szempontok alapján kívánják megítélni, hanem olyan kritériumok szerint is, mint az urbanisztikai minőség, a közhasznú tartalom vagy a helyi közösségekkel való együttműködés. Ez jelentős változást jelez a korábbi időszakhoz képest, amikor a hangsúly sok esetben elsősorban a beruházás gyors megvalósításán volt.

Ehhez kapcsolódik az a szakmai elképzelés is, hogy a nagyobb projektek esetében rendszeresebbé válhatnak a különféle hatástanulmányok, különösen a közlekedési hatások vizsgálata. Bár ennek részletszabályai még nem ismertek, a tendencia egyértelmű: a jövőben a nagy léptékű fejlesztések várhatóan összetettebb szakmai megalapozást igényelnek majd. A tervezési folyamatban így a forgalmi modellezés, a települési kapcsolatok elemzése és a környezeti hatások értékelése a mostaninál hangsúlyosabb szerephez juthat.

Szintén fontos jelzés, hogy a BIM bevezetésével kapcsolatban a kormányzat egyelőre nem kíván új intézményi rendszert létrehozni. A jelenlegi elképzelések szerint a hangsúly inkább szakmai irányelveken és ajánlásokon lesz, nem pedig egy új hatósági struktúrán. Ez azt vetíti előre, hogy a BIM terjedése elsősorban szakmai és piaci oldalról folytatódhat, miközben a szabályozás inkább keretet ad, mintsem új adminisztratív kötelezettségeket hoz létre.

A tervezők számára közvetlenebb gazdasági jelentőségű kérdés a lakásépítések áfája. A szakmai rendezvényen elhangzott tájékoztatás szerint a jelenlegi 5%-os kedvezményes lakásáfa 2026 végéig biztosan fennmarad (az addigra engedélyt kapott vagy tudomásul vett projekteknél), ugyanakkor a kormányzat a kedvezmény valamilyen formában történő meghosszabbítását tervezi. A jelzések szerint az új kulcs várhatóan magasabb lenne az eddigi 5%-nál, de továbbra is kedvezményes maradna a normál áfakulcshoz képest. Ennek végleges formája azonban még nem ismert.

Középtávon jelentős tervezési piacot teremthetnek a készülő lakás- és kollégiumépítési programok. Szemerey Samu nyilatkozatai alapján a kormány nem kizárólag bérlakásprogramban gondolkodik, hanem egy átfogó lakásprogramban, amely a lakásépítés, a bérlakásszektor és a kapcsolódó szabályozások egészét kívánja kezelni. A hangsúly különösen a nagyvárosokon, az egyetemi központokon és azok vonzáskörzetén lehet. Ugyanakkor a szakmai fórumokon elhangzottak alapján e programok többsége várhatóan csak 2028 körül jelenik meg érdemi beruházási volumenben.

Mindezek mellett több kisebb, de nem jelentéktelen változás is körvonalazódik. Megszűnt a stratégiai építőanyag kategóriája és az ehhez kapcsolódó különleges állami jogosítványrendszer, módosultak egyes fogalommeghatározások az építési joganyagban, napirenden van az ÉMI szervezeti át- (vissza-)alakítása, valamint folyamatos vita zajlik az építési hatóságok jövőbeli helyéről és szerepéről. A Magyar Építész Kamara közben az etikai és fegyelmi szabályzat jelentős módosítására készül, amely várhatóan részletesebben és konkrétabban szabályozza majd az egyes szakmagyakorlók felelősségét és az alkalmazható szankciókat.

Összességében az ígéretekből egy olyan építésügyi rendszer képe rajzolódik ki, amelyben csökken a kivételes jogi megoldások szerepe, miközben erősödik a települési szintű kontroll, a tervminőségi szemlélet, valamint az urbanisztikai és társadalmi szempontok jelentősége. A részletszabályok többsége még nem ismert, de az irány már jól látható: a hangsúly egyre inkább nem önmagában az épületen, hanem az épület és a település kapcsolatán lesz.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Forrás: Portfolio, Infostart, FÉK, Építésijog.hu
A cikk írásánál mesterséges intelligenciát is igénybe vettünk