Kevés bútordarab formálta olyan mélyen Európa vizuális kultúráját, mint a Thonet-szék. Michael Thonet 19. századi találmánya – a gőzölt, majd sablonban hajlított bükkfa és a hatlyukú nádfonat kombinációja – nemcsak új bútortípust hozott létre, hanem egy teljesen ipari gondolkodást is megelőlegezett: a modern tömeggyártás rendszerét. Michael Thonet eredeti jelmondata: „Es biegt sich, aber es bricht nicht.” [1]

A fényfestés két értelmező iránya – a szakrális befogadás és a közösségi emlékezés – bemutatása A fény itt nem pusztán látvány, hanem értelmező és kapcsolatteremtő médium: a múlt, a tér és az ember közötti híd. A vetített fénykompozíciók, a zenei kíséret és a gyertyafény ugyanannak az emberi gesztusnak három arca – az emlékezésé.

Látványos építészeti megoldások, kimagasló kivitelezési minőség és a homlokzat, mint identitáselem: idén tizenkettedik alkalommal díjazta a legszebb magyar épületeket a Baumit Év Homlokzata pályázata, ahol az ország számos pontjáról – Gárdonytól kezdve, Szegeden át egészen Vácig – kerültek ki díjnyertes épületek.

A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.

A Szervita Square Buildingben nyitotta meg kapuit a budapesti Európa- élményközpont, melynek célja, hogy interaktív formában minden korosztály számára átélhetővé és megfoghatóvá tegye az európai uniós intézmények működését. Az épület átalakítása során a tervezési és kivitelezési feladatokat a DVM látta el.

A digitálisan gyártott bivak menedék szervesen illeszkedik az Alpok zord tájába, a 2026-os téli olimpia előkészületeinek jegyében. Az önellátás elvére építve a szerkezet saját energiatermelő és -tároló rendszert, valamint levegőből történő vízkinyerést is magában foglal.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

Puerto Vallarta-ban, egy mexikói tengerparti városban található a brutalista rezidencia, amely egyedi, visszafogott, mégis gondolatgazdag választ ad a trópusi klíma és a személyes történetek adta kihívásokra.

Lechner Ödön építészete a tetőn találta meg a legmagasabb erkölcsi pontját. Ahol más lezárást látott, ő ott megkoronázást tervezett. A Zsolnay-kerámiák, pirogránit figurák az „ötödik homlokzat” szavai, amelyek az égnek szóltak. Ma ez a nyelv már ritkán hallható, de Lechner épületei még most is beszélnek arról, hogy az építés egykor ima is volt.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

Egy nagyszabású, határon túli villaépület a tökéletes példája annak, hogyan válhat az árnyékolás nem csupán technikai elemként, hanem a kortárs építészet karakterformáló eszközeként a tervezés részévé – a legapróbb részletekig integrált módon.