A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Építészek kalauzolják a látogatókat a veszprémi várnegyed különleges épületeiben és kertjeiben a 2. Építészet Ünnepén és Éjszakáján. Április 25-én és 26-án a Szent Mihály Főszékesegyházat és altemplomát, a Szent György-kápolnát és a Nagyszemináriumot, az Érseki Palotát, a 13. századi gótikus Gizella-kápolnát, valamint a nemrég átadott keleti kerteket is megnyitják az érdeklődők előtt.

Ha van néhány autód, amelyeket nehéz lenne még ütősebbé tenni, turbózd fel a garázsodat!

Ünnepélyes keretek között április 5-én megnyílt Budapest egyik legszebb látványossága, a leromlott állapotából megújult Citadella, a Gellért-hegy tetején, ahol kilátóteraszok, tágas virágos park, családbarát közösségi terek, panorámás kerthelyiséggel ellátott kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt, valamint élményközpontú kiállítás várja a látogatókat.

Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatóak.

A Kiscelli Múzeum kiállítása arra vállalkozik, hogy az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotók által mutassa fel a városlakók életterének vizuális lenyomatait. A kiállítási koncepció szerint a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen.

Az M1-es autópálya-bővítése jelentős kiugrást okozott 2025. 3. negyedévében az elindult építőipari kivitelezések értékében, de a 4. negyedév alacsony Aktivitás-Kezdést hozott – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Ugyanakkor köszönhetően a 3. negyedéves magas számoknak, az éves Aktivitás-Kezdés csak kis mértékben csökkent 2024-hez képest.

Az emlékkönyv bemutatója nem pusztán egy életmű felidézése volt. A rajzok, a családi történetek és a baráti visszaemlékezések együtt teremtettek teret egy személyiség körül. Egy este, ahol a múlt és a jelen egyszerre volt tapintható.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.

Az 5. számban régi épületek felújításával, helyreállításával, bővítésével kapcsolatos munkákat mutatunk be.