A Műcsarnok 130. 1896–2026 című kiállításon hangsúllyal szerepel az építészet, a 2020 és 2026 közötti időszak csoportos kiállításai, és a korai korszak szobrászati tárlatai. Egy teremben pedig a kortárs művészek alkotásaiból adnak ízelítőt.

A 2026 tavaszán megnyílt The St. Regis Budapest kialakításakor a műemléki értékek megőrzése mellett a modern technológia szinte láthatatlan beépítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást.

Az Év Belsőépítésze 2024-2025 pályázatra 6 pályázó 12 pályaművel jelentkezett. A zsűri egyhangú döntése alapján a díjat Szabó Csilla kapta.

A rendezvény ezúttal is a fenntartható építészet, a közös alkotás és a természetközeli gondolkodás jegyében valósult meg.

Különösen japán történet, ha egy gyerekkori fantáziából egyszer csak építészeti program lesz: mi lenne, ha valóban be lehetne bújni egy Poké Ballba?

Az utolsó ház reklámja befalja reggelire az építészetet, vagy ha jobban tetszik, az építészetet emeli át a marketing világába.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.

A Ferenciek terén álló északi Klotild-palota több mint egy évszázada meghatározó eleme Budapest városképének. Az épület luxusszállodává történő átalakítása egyszerre jelentett műemléki helyreállítást, szerkezeti kihívást és belsőépítészeti feladatot. A teljes rekonstrukciót a DVM vezette generáltervezőként és kivitelezőként.

Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Tadao Ando betonépítészete attól válik komplex vizuális élménnyé, hogy a sokak által ridegnek vélt anyag a Naoshima szigeten eggyé válik a természettel. A táj meditációs térré emelkedik, melynek élménye az egyes elemeit végigjáró séta közben élhető át.

Tadao Ando Naoshima szigetén igazi építészeti csodát alkotott, itt a geometriába zárt csendtől a sötétség templomáig minden megtalálható, ami az építészeti terek és az emberi lélek kapcsolatáról elmondható.