A Körszálló ma ugyanúgy áll, mint építése idején: szerkezetig visszabontva. Csakhogy most nem nő, hanem eltűnik – egy zárt, kontrollált technológiával, amely szintről szintre fejti vissza a házat. Ami kívülről alig látható, az belül zajlik: egy épület története fordul meg. És ezzel együtt egy korszak is új értelmet kap.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.

Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Herzog & de Meuron úgy alakította ki a Sotheby’s manhattani központját Breuer Marcel brutalista ikonjából, hogy senki észre se vegye a változást.

A Dél-dunántúli Építész Kamara által alapított Forbát Alfréd Építészeti díj átadása a PTE MIK Partners Nap egyik fontos eseménye. A színes és sokrétű programban az eredményhirdetés mellett helyet kapott az előző évi nyertesek előadása, és Mezősi Ágnes fotóművész ,,Breuer Project" című kiállítása is.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

A hely, ahol Walter Gropius, Breuer Marcel és Moholy-Nagy László tesztelték a kollektív életforma kínálta lehetőségek gazdag tárházát, és osztották meg forradalmi gondolataikat.

A RIBA Aranyéremmel kitüntetett építészt a szakma nagy öregjei között tartották számon, aki optimista megközelítéssel a legjobbat hozta ki a technológiára alapozott építészetből.

Az India trópusi klímáján épült épület lágyan formált tömegei dinamikus „T” formában kilenc meglévő fa körül hullámzanak.

Patrik Schumacher, a Zaha Hadid Architects vezetője korunk önpusztító építészetéről tett közzé értekezést, melyre a parametrikus megközelítésben véli a menedéket a megalkuvás egyre terjedő gyakorlata elől.

Asif Khan átépítési terve szélesvásznon egyesíti a múltat, a jelent és a jövendőt.