A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

A Citadella nem egyetlen jel, hanem jelek egymásra rakódása: erőd, amely a hatalom tekintetét hordozza; szobor, amely a szabadságot emeli a város fölé; kereszt és zászló, amelyek új jelentést írnak rá. Ezek nem egymás után, hanem egymás mellett állva írják át – és részben ki is oltják – egymás jelentését. A kérdés az, létrejön-e még közös rend.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Műemléki Világnap alkalmából április 17-én, Veszélyeztetett értékeink a Fertő-tájon című tudományos konferencián adta át az ICOMOS-díjakat.

Stockholmban épül a világ legnagyobb fából készült városa. A több mint 250 000 m²-es területen 2000 lakás és 7000 irodatér, valamint változatos közösségi terek és zöld területek valósulnak meg.

Ünnepélyes keretek között április 5-én megnyílt Budapest egyik legszebb látványossága, a leromlott állapotából megújult Citadella, a Gellért-hegy tetején, ahol kilátóteraszok, tágas virágos park, családbarát közösségi terek, panorámás kerthelyiséggel ellátott kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt, valamint élményközpontú kiállítás várja a látogatókat.

Magyarország első, világeseményre tervezett atlétikai stadionja múltat és jövőt kapcsol össze. Nevét egy olimpiai bajnok hagyományához köti, használatában városi térré válik. Építészeti karakterét a szerkezet adja: nem rejtett technika, hanem olvasható forma – amely az esti megvilágításban válik igazán láthatóvá: a stadion ilyenkor megszólal.

Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.

Svédország mélyépítési piacán példátlan a fellendülés: minden szegmens egyszerre bővül. Az évtizedek óta elhalasztott karbantartásoknak köszönhetően az új, 2026–2037-es Nemzeti Infrastruktúra Terv a valaha volt legnagyobb, reálértéken 27%-os növekedést jelent elődjéhez képest. Csak az útkarbantartás várhatóan 30%-kal fog nőni reálértéken 2028-ra.

„Lina az egyik kedvencem, király, hogy elhoztad!” – örvendezett Nagy Csaba, a MÉSZ elnöke, az idei Nemzetközi Építészkongresszus programját meglátva. „Elképesztően érzékeny tervező!” – tette hozzá. De honnan ismerheti a magyar szakma a Párizsban élő neves építészt? Vannak magyar szálak!

Kiemelkedő mérnöki megoldások és példamutató életpálya elismeréseként adta át az id. Rubik Ernő-díjat Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Sophie Al Maria, Aziz Al Qatami és Khalid Al Gharaballi, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.